Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-30 / 222. (670.) szám

>? Zátonyok a konszolidáció útjában (a) Csallóköz, szeptember 29. Duzzadó vitorlákkal és tagadhatatlanul kedvező szelekkel indult útjára a köztársaság hajója hat évvel ezelőtt. Talán nem is annyira szerencsés kormányosain, mint inkább a kedvező körülményeken múlott, hogy a hajó szíriekbe nem íitödött, zátonyra nem futott. A forradalom kitermelte a maga szükséges vezető egyéniségeit, akik a demokrácia jel­szava büszke hangoztatásával a békeszer­ződés szerint a békés munka és konszolidá­ció utján Ígérkeztek felvirágoztatni az ui ál­lamot. A kiadott jelszót, a demokráciát vissz­hangozta minden, de a hangözönből olykor elütő disszonáns hangok is váltak ki és meg­keserítették egyenjogunak hirdetett, de azzá nem tett életünket. Szomorú tények és ta­pasztalatok győztek meg bennünket arról, hogy a zenekari együttes csak a külföldnek játszik, nekünk csak bántó, lelkünket sértő melódiák jutnak a demokrácia partitúrájából. A jognak asztalánál néni foglal helyet minden állampolgár; a • kiváltságosoknak jut­nak a kitűnő falatok, a szemérmeseknek semmi. Holott az egyenlő kötelezettségekből a demokrácia tanítása szerint egyenlő jogok | fakadnak. Azonban ezt hasztalan hangoztat­juk, hasztalan citáljuk, hogy a demokrácia a nép akaratának uralmát jelenti: a centralista törvényhozás erre válaszolt a megyei vy- hor okban kormáuy-s eg-édcsapa tok ki vezény­lésével, amelyek mindenütt megkorrigálják a nép akaratát. A centralizáció mai merev rendszere mellett a nép akarata nem érvényesülhet. A községekben és a városnak meghagyott két városban is a jegyzői vétó megakaszt minden törekvést, mely a nép kívánságait és vá­gyait juttatja kifejezésre. A községi képvise­lőtestületek igy gépekké változnak, amelyek automata módjára működnek az önállóság teljes Injával. Ha a hivatalokra esik a tekintetünk, szo­morúan és csüggetegen hajtjuk fejünket bú­nak. A legtöbbre ráillik a dantei híres idézet: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden remény­nyel . . Hiába megyek az adóhivatalba, egyszerűen nem képesek megállapítani adó­tartozásomat. Ma fizetek, holnapután újabb tartozással lepnek meg és az év végéig a jó Isten tudja hányszor és hányféle adót írnak elő a terüemre. Hiába fizetek pontosan évne­gyedenként. a község minduntalan adóinfé- seker küld, igen sokszor befizetett, de az adó­hivatalban el nem könyvelt adókról. A felsöcsaüóközi magyar tanítók Prágá­ba ráudultak ki egy kiállítás megtekintésére a. íavaszfélen. Az ut tanulságos volt számuk­ra. Egy vidéki városban egy cseh polgár- mester a fehér asztal mellett őszinte kijelen­téseket tett a tanítók előtt cs a többek közt leplezetlenül kimondta, hogy a cseh nemzetet nem szabad azonosítani a Sziovenszkóba ki­rendelt cseh tisztviselőkkel; de nyilatkoza­tának ez csak igen szelídített formája. A hivatalokban a régi hivatali tekintély megszűnt. A hivatali anyag differenciálatlan volta kezdetben rengeteg hivatali visszaélé­sekre vezetett. A selejtes anyag azóta.rostá- lódott, de a konszolidáció ezen a téren a.leg­gyöngébb. Hogy a fö kormányhivatalokban ingujjra vetkezve tárgyalnak nyáron az ügy­felekkel, az csak demokratikus külsőség a minisztériumokban. Ámde, ha előkelő cseh po­litikusok panaszkodnak, hogy az uborkafára felkapaszkodott hivatalnokok még székkel sem kínálják meg őket, el kell hinnünk, hogy a rossz modor csakugyan járványszemen pusziit. A vidéken se jobbak a viszonyok. A hi­vatalokban alkalmazott kis apró dijnoko.es- kák megduzzadt nacionalista önérzete oda vezet, hogy hivatali főnökeiket derüre-bo- rura jelentgetik fel a minisztériumokban és árulják be a politikai pártoknál. Megtörtént tény, hogy egy zsupánt jelentett fel egy alantas közege. Egy magyar városban a péiizügyigazgatót, aki eljárt magyar szinielő- adásokra, besúgó alkalmazottai valóságosan lesték és a kémkedők fel is jelentették főnö­küket. Egyes helyeken valóságos hivatali bollsevizmus és anarkia uralkodik. Maguk a. miniszterek állnak tehetetlenül és tétován az elhatározás és kezdeményezés minden bátorsága nélkül, félve a koalíciós saj­tó oMaltámadásaitől és egy ellene megrende­zendő nép gyűlésen elhangzó kritikától. Ezért apró-cseprő reszortügyekben is miniszterta­nács intézkedik. A jól táplált bürokrácia szarvai ekképpen az égig nőnek. Az ügyek el­intézése évekig tart, adófelebbezéscket öt év múlva tárgyadnak le, a lépten-nyomon kirótt bírságokkal és az állampolgári kérdéssel a k Öz ö ns ég e t me gfélem Pitik. Ezek kétségtelenül nem konszolidált vi­szonyok. Kiben van a hiba? Bennünk alig: mert mi a hat év alatt egy percre se álltunk a konszolidáció útjába. Yeszeéelem (emlegeti a leszerelési Koherenciát Genf, szeptember 29 Mivel Japán magatartása folytán kétségessé vált az. hogy rati­fikálni fogja-e a genfi jegyzőkönyvet, a leszerelési konferencia egybehivását komoly ve­szedelem fenyegeti. levél HocáonaMtOl. ttmif íierrioí nem lesz Közzé Paris, szeptember 29. Herriot Macdonafdíól hosszabb levelet kapott. Jóliníormátt kö­rök ugy tudják, hogy a levél Németországnak a népszövetségbe való belépésével foglal­kozik és kifogásolja Briandnak ezzel kapcsolatos álláspontját. Macdonald hangoztatja, hogy a leszerelésre vonatkozóan föltételeit a döntőbíróság elfogadásához köti. A jobboldali lapok kijelentik, hogy a levél nem lehet Herriotra nézve kedvező, mert különben közzé­tette volna. SaitiöSöoüiK a pekingi Karmám; nemzete London, szeptember 29- A Mórning Post; jelenti Shanghaiból: A cstkiangi csapatok uj offenzivába kezdtek Shanghai körül szep­tember 27-én. A kiangsui hadsereg három mérföldnyire visszavonult. — Az északi harctéren a közeljövőre várják Csangsolin nagy offenziváját. A Daily Mail jelenti Muk­denből, hogy a mandzsuriai japán sajtó erős sajtókampányt indított Anglia és az Egyesült Államok ellen. Sok amerikait kémként ke­zeltek. Csangsolin erős katonai osztagokat rendelt a külföldiek őrizetére, mert meg akarja akadályozni a külföldiek megtámad- tatását. Konfliktusok és néietóférések Genfiben — A P. M. H. eredeti tudósítása — Genf, szeptember 29. A negyedik bizottság tegnap a népszö­vetségi paktum döntőbírósági szakaszairól tanácskozott és foglalkozott azzal az inci­denssel, mely a japán delegáció álláspontja folytán keletkezett. A japán delegáció veze­tője ünnepies nyilatkozatot tett, amelyben helyenként igen heves módon fölpanaszolja, hogy a népszövetségi paktum 15. paragrafu­sának 8. szakaszában megengedik egy állam számára azt, hogy egy a világbékét veszé­lyeztető konfliktust nemzetközi vizsgálat alól kivonjon azzal az ürüggyel, hogy a kér­dés a saját hatáskörébe tartozik még akkor is, hogyha a konfliktus egy más. állam be­csületét és életérdekeit érinti- Mivel a jegy­zőkönyv a népszövetségi paktumnak ezt a hibáját nem teszi jóvá, a japán delegáció nem járul hozzá a jegy­zőkönyvnek eme pontjához. A brazíliai delegátus a japán álláspont ellen foglalt állást, mig Politis (görög) és Louchcur (francia) azt az álláspontot han­goztatták. hogy a japán kívánságok egyálta­lában nem igazságtalanok. A vita már-műr a végtelenségbe húzódott, amikor Lottcheur azt a javaslatot tette, hogy utalták ezt a kér­dést egy albizottsághoz. A jogi bizottságban nézeteltérés támadt Osusky párisi cséh-szíovák követ és Politis, Eernandis és Loucheur bizottsági tagok kö­zött. Osusky aggodalmának adott kfejezést amiatt, hogy a béke biztosítására vonatkozó rendszer a praktikus alkalmazásnál bizonyos esetekben összeomolhat, mivel a népszövet­ségi tanács, melynek egyes megállapítások­hoz és határozatokhoz egyhangúságra van szüksége, nem teljesiti a támadóval szem­ben kötelességét. Ezzel az aggodalommal szemben az említettek kifejtették, hogy a jegyzőkönyv a lehető legszigorúbb megálla­pításokat tartalmazza és minden eshetőség­gel számot vet. Politisnek, a döntőbírósági javaslat elő­adójának jelentése arra adott alkalmat Ap- ponyi Albert grór magyar delegátusnak, hogy kifejtse ebben a kérdésben álláspont­ját. Politis ugyanis azt mondotta jelentésé­ben. hogy az uj döntőbírósági eljárás inkább a békének, mint az igazságosságnak az esz­köze, tehát a döntőbíróság tagjainak na­gyobb politikai érzékkel, mint jogi tudással kell birriiok. Apponyi Albert gróf hosszabb beszédben aggodalmát fejezte ki e felfogás­sal szemben és kijelentette, hogy a békét lehetetlen biztosítani az igazság nélkül. Veszélyes az olyan eljárás, ahol a bírák­nak az oppurtunitás elvével kell számolniok. Apponyi felfogását Burghardt svájci és Rol- lis belga delegátusok élénken pártfogolták. Politis ezután kijelentette, hogy a jelentés eredeti szövegezésén enyhíteni fog. Elintézték a katonai ellenőrzést Genf, szetemher 29. Zárt ajtók mögött folytak a katonai bi­zottságnak ama tárgyalásai, amelyek a le­győzött államok katonai ellenőrzésének kér­déséről folytak. Olaszország és Anglia amel­lett foglaltak állást, hogy a katonai ellenőr­zés olymódon oldassák meg. ami a legyő­zőitek állami érdekét nem teszi ki állandó zökkenésnek. Ezzel a felfogással szemben a francia delegátusok és a kisantant államai emeltek szót, ugy hogy egy kompromisszu­mos megoldás jött létre. A népszövetségi tanács szombaton meg­hozta a katonai ellenőrzés kérdésében hatá­rozatát. Eszerint a katonai ellenőrzést ezentúl a népszövet­ségi tanács végzi, amely esetröl-esetre fog bizottságokat kinevezni, amely bizottságokban a szomszédos államok és a semleges államok külön képviselővel vesznek részt. Hogyan akarják eltemetni Ruszinszkó autonómiáját? Útban a ruszinszkói nagymegye Munkács lesz '■■'fnugymegye székhelye — Ravasz terv Munkács, szeptember 29. Köztudomású, hogy a nagymegyerend­szert eddig csak Szlovcnszkón vitték keresz­tül. Most, amikor rövidesen meg akarják a történelmi országokban is valósítani a nagy- megyéket, megint előtérbe jutott a ruszinszkói egyetlen nagymegye felállításának kérdése. Rnszinszkó kormányzati köreiben biztos­ra veszik, hogy ennek a kérdésnek megol­dására rövidesen sor kerül és már minden előkészületet megtettek arra nézve, hogy a nagymegyerendszer behozatala semmi aka­dályba ne ütközzön, A jelenlegi politikai káoszt, a pártok versengését nagyon alkal­mas időnek Ítéli meg a kormány régi kedvenc tervének keresztülhajtására. A nagymégye székhelyét Munkácsra szánják és máris lázasan dolgoznak azon, hogy a zsupanátus székhazának az építése — amit legnagyobb részt Munkács vállárrá akarnának rakni — minél előbb nyélbe legyen ütve. A nagymegyei székhelynek Munkácson való felállításával a kormányzat Rnszinszkó vé­leményének-megosztására törekszik, 'ragad­hatni lan ugyanis, hogy Aíunkács és Ruszin- szkó nagy része, különösen a Verhovina, nagyon szívesen vennék azt, ha Munkács köz- igazgatási fókusza lenne Ruszinszkónak. így tehát remény volna rá, hogy a nagymegye­rendszer behozatala a lakosság egy nagy ré­szének helyeslésével találkozna. - igy gon­dolja a kormányzat. • i Könnyű átlátni, hogy tulajdonképpen mi^ tokárra a ruszinszkói nagymegye? Puszinszkó autonómiájának eltemetését. | Ugyanis a nagyzsupán jóformán teljha­talmú rendelkezési joggal bírna és mellette a polgári közigazgatás jelentőségében sokat vesztene. Nem lehetetlen, hogy a kormány később teljesen megszüntetné az ungvári re- íerátusok működését is. Valószínű, hogy fe­lesleges lenne kormányzót és alkormányzót is kinevezni, mindezeket nagyszerűen pótol­ná a nagyzsupa és a nagyzsupán. Leszerelés és az államok hadiköltségvetése ISO cscii-sil Koronáért A döntőbírósági és szankciós jegyző­könyvet valószínűleg csak kedden terjesztik, a népszövetségi teljes ülés elé. .A harmadik bizottság szombati ülése a késő éjjeli órákig tartott és ezen tárgyalták Lángé norvég de­legátusnak azt a javaslatát, hogy a népszövetség ajániia a népszövetségi ta­nácsnak, hogy a leszerelési konferencia programjánál a fegyverkezések korlátozá­sának kritériumaként az államok hadikölt­ségvetésének mérvét állítsák föi? A javaslatot határozat nélkül terjesztet­ték a teljes ülés elé. fizettek ma, szeptember 29-én: Zürichben 15.70 svájci frankot Budapesten 230 500.— magyar koronát Becsben 211900.— osztrák koronát Berlinben 12550 000 000 000.— német márkát 1 Jf JiF JM III. évfolyam 222. (670.) szám Prága, kedd, 1924 szeptember 30 Politikai főszerkesztő: . . A felelős szerkesztő távollétében PETROGALU oszkár dr. A Szlcvenszkéi és Raszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Partok a szerkesztésért felelős: Felelős szerkesztő: politikai napilapja . lSTV^N FLACHBARTH ERNŐ dr. w adminisztratív főszerkesztő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom