Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-28 / 221. (669.) szám
modern nyelvek, igy a német nyelv tanítására. Mindkét tanterv azonban a legfontosabbnak a francia nyelv és irodalom oktatását tartja. Nagy gondot fordítanak a pontos, könnyed és világos fogalmazásra, a harmonikus és tiszta stílus elsajátítására eS az iskolai olvasmányokra is, Az olvasmányok meg- • válogatásának kérdése már nemcsak a szakértőket, hanem a franciaországi nagyközönséget is foglalkoztatja. Mar cél Prévost, a kiváló regényíró és a női lélek ismert búvárja egyik legutóbbi cikkében meghúzta a vészharangot, mikór megállapította. hogy a modern francia nő sokkal kevesebbet olvas, mint elődei. Prévost cikkei óriási visszhangot keltett az irodalom bér- j keiben és igen sok író szólt hozzá a témához. A baj okát abban látják, hogy a modern. sportok átformálják a leányleiket és bizonyos tekintetben elidegenítik a könyvektől. Tehát vagy a sportot kell kiirtani, vagy pedig a leányokat már kora ifjúságuktól fogva rá kell szoktatni az olvasásra. Csakhogy egy kis baj van: A sport Franciaországban már olyan népszerű, hogy vele szembeszállni meddő dolog volna. Nem marad tehát más hátra, mint uj nevélömmikát kezdeni. Róbert Kemp azt kívánja,-.hogy a házasság előtt minden eladó hajadon olvasson el íiz klasszikus regényt, amelyet egy íróból álló zsűri- állapítana meg. Mondanunk sem kell, hogy ez a terv már azért sem talál visszhangra, mert a zsűritagok nyilván elsősorban saját regényeik olvasására köteleznék a fiatal francia hölgyeket, aminek pedig az lenne a következménye, hogy azokat végleg elriasztanák az irodalom szeretőiétől és az olvasás élvezetétől, G. Gy. Magyar festők és szobrászok a velencei képkiállit&soir 5S5 A pártönzés bomlasztja a koalíciót. Prága, szeptember 27. Az őszi parlamenti ülések elé Írja a Ná- rodni Osvobozeni. A tavaszi ülésszak után nem várhatók nagy változások. A kisbérietekről rendelkező törvény javaslatának a hosszadalmas tárgyalása előhírnöke annak, hogy hasonló, sőt még rosszabb küzdelmei lesznek a koalíciónak. Éppen ennél a javaslatnál került napfényre a pártok meztelen önzése, mely a koalíciót lassan, de biztosan bomlasztja s amely a végét is meghozza. Beteg a politikai élet Prága, szeptember 27. A Tribuna hosszabb cikkben foglalkozik a koalíció politikai programjával Politikai életünk, melyet a mai koalíció reprezentál, — Írja — beteg. Nagyon hibás ebben a há- boruelőtti politikai élet, mely a negatív munkában merült ki s az alkotó munkát kerülte. Másik nagy hiba az, hogy hiányzik a szilárd pont, melyből a mai politikai - történés kiindulhatna, Hiányzik az a kötelesség, melyet Masaryk szocializmusa mutatott fel. A realizmust ma már nem lehet felújítani, a jelen kor azonban nem találja meg a zavarosból kivezető utat, ha nem alakul egy olyan erkölcsi, gazdasági és politikai középpont, amely megadná a mának azt. amit a realizmus jelentett a kilencvenes években. Akkor nem folyna a harc a mandátumok és a miniszteri bársonyszékek körül s a napi politika sikerének célját nem lehetne keresni a tömegek térengedésében. Programnak kell lennie az érintetlen személyes felelősségnek. Kell, hogy a politikai program rehabilitáltas- sék, hogy a választó visszanyerje bizalmát a szavazólaphoz. A középiskola és az olvasmányok Mi áll a franciák érdeklődésének homlokterében? — A P M. 11. eredeti párisi tudósítása ~-rífjtrjf '?<». • . \ : . - , ,,, Paris, szeptember 27. Franciaországban a háború óta napirenden van az uj középiskolai tanterv problémája, amely mostanra nemcsak tanügyi, hanem világnézeti, vagy ha ugyteíszik politikai problémává lett, A Poincaré-iéie nacionalista kormány uj tantervet dolgozott ki, amelynek alapjává a klasszikus nyelvek és különösen a latin nyeh.’ oktatását tette. A Poincaré kormány eltűnt a balfeuéken és helyét a radikális Herriot foglalta cl. aki a nagy intenzitású latin oktatást a sokai hangoztatott demokratizmussal ellentétesnek látta és uj tantervet dolgozott ki. amely nagyobb súlyt helyez a Giiido Ma rángó ni ur a monzai nemzetközi iparművészeti kiállítás elnöke, aki egyben a milánói Sforza-kastély művészi bizottságának is vezetője s aki mindenesetre jelentős miiértő Olaszországban, volt oly szives, hogy a velencei kiállításon szereplő magyar művészekről az Önök levelezőiének egvpár szóban nyilatkozzékMilánó, szeptember vége. — Benyomásaim a magyar csoportot illetően a következők: Amennyiben a szervezőknek, Réti Istvánnak és Glatz Oszkárnak az voit a célja, hogy két festőt, tizenegy szobrászt, néhány grafikust és két keramikust az olasz közönségnek kedvezően mutassanak be, úgy ezt a célt el is érték, főleg a festőkkel, akik az átlagos műveltségit szemlélőre is olyan ben^bmást tesznek, hogy elhagyva a magyar csoportot, a magyar festőművészet momentán fokáról és jellegéről teljesen tájékozva van. Ez igen megbecsülendő eredmény és nem lehet mondani, hogy a többi nemzeteknek is épp úgy sikerült volna. Mindenesetre: Egyensúly és tisztességes művészi munka, ezek a -magyar csoportról szerzett benyomások. Talán csak Vaszary János tesz kivételt, aki jó minőségű festői munkát nyújt ugyan, de felületességre hajlik és erősen dekoratív jellegű. ,,Buddha“-ja és „Golgotha“-ia például a legélénkebb színek használatáról tesznek tanulságot; holott' az cesetkezelés hideg és nyugodt. Munkái mindig a karrikatura ‘felé hajlanak, még akkor is, ha a téma a Golgotha. Csók Istvánt már régen ismerem. Úgy látom, alakjaiban kifejező, de mindenesetre bizonyságot tesz arról, hogy egészséges impresszionista irányt követ és nem áldozza fö! az alakot a szín kedvéért, még akkor se, ha csendéleteiben pusztán szinhatásokaí keres, .,Clganyaikodal om“ című képét igen megcsodáltam. Szönyi István, búr eezanista, mégis a i német impresszionizmusra emlékeztet. Olyan I impresszionista ő, aki meggyőz, bár színeibe több életet is vihetne. Mattyasovszky szinhatásaiban mélységbe törekvő arisztokratikus művész, ak:i a szilieket igazi tudással kezeli. Ennek az előkelő művészi egyéniségnek müvei sokban emlékeztetnek egy pár nagynevű olasz művészünk irányzatára. „Szőlő", „Válságok és gyümölcsök", „Pihenő nő11 cimii képei nagy ben y o rn á s tkel tők. Rippl-Rónay pasztelljeivel és nagy olaj- tájképével francia ízű művész, annyira finom összhangjában. Elsőrendű tehetség, de akinek egy kis könnyedség nem ártana. Fényes Adolf a jól megkonstruált harmonikus tájak festője. Golgotájában azonban egy bizonyos rradieionalizmust árul el. Utoljára beszélek Rudnay Gyuláról, mert öt a többiektől egészen külön kell elbírálni. Reám a szenzáció erejével hatott. Van benne valami, ami az abszolút és a nagy művészek sajátja. Ragyogó tájakat ad tele levegővel és költészettel, képeket fest, melyek kompozíciójukban tökéletesek és mégis előkelőén finomak. Portréi megdöbbentően élénkek. Egyszóval friss, eredeti és mégsem túlzó művésszel állunk szemben. Az „Angyali üdvözlet1, „Rőzsehordó11 cimii képei a világhír utján levő művész munkái. Nem niöndliatuiání' ugyanazt a szobrászokról, amit a festőkről, ámbár jó részük nemes intencióról és jó formai érzésről tesz tanúságot, ami megmenti őket a hideg aka- démikússágtól. A grafikusok között jó Nórák, Pakos, Simkovics és Varga. Gádor és Borszéky kerámiái gyűjteménye ízléses. Egyszóval: Magyarország itt is újból tanúságát adta fejlődő művészi éleiének és nagyfokú kultúrájának. Remélem, hogy 1925-ben, amikor Monzán a második nemzetközi iparművészeti kiállítást nyitjuk meg, megint oly nagyszámú magyar művészt láthatunk vendégül, mint a múlt évben, vagy mint most itt. Velencében. Corrado Rossi. Kedd: TAMÁS LAJOS: Áldom a sorsot. (Vers.) Szerda: NEUB.AUER PÁL: A tőur. Csütörtök: LÁZÁR ISTVÁN: Muzsikaszó. Péntek: Ifi. INCZÍNGER FERENC: Dalok. (Vers.) Szombat: NYÁRY ANDOR: Á malac ára. Vasárnap: URR IDA: Sóhaios ének. (Vers.) — ÖLVEDI LÁSZLÓ: Favágónak szegődöm. (Vers.) —■ MA*RÖTÍ1Y JENŐ: Justitia sarka alatt. Háromszékben Nálunk némák a dolgok is, csendes talány a nyár, A fehéren izzó út porában izzadt Rejtelem jár; Csomósodó, nedves nyomában fekete eb lohol, Mináiunk éjjel nem tudsz aludni és nappal álmodok Mináiunk szél fű, áthatol a ház nyílásain. Nagyapó néha t clzokog Nagyanyó sírásain; Szökött bivaly vágtat vadál a vén erdők felé, Maguktól dőlnek őslényük riadt vadak elé Vásárfia — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája — Irta: Segesdy László. Talmi Gergely megfricskázta a lovakat s nemsokára porfelhőbe veszett az országút. Jó vásárt csinált. Bőrbukszája duzzadt a bankóktól a kabátja alatt s már előre mosolygott az asszony örömére. A lovak maguktól megálltak a. csárda előtt. Megszokták, hogy minden vásár után pihennek itt egy keveset 1 almi leszállt a szekérről és indult a sön- téshe. Vastag füst és pálinkaszag ütötte meg az orrát s csak nagynehezen fedezte föl néhány ismerősét egyik asztal körül. Megtöltette a butykosát szilvóriummal és odaült egy beszédre az ismerősök közé. —- Adj isten! — No, milyen volt a vásár? — Megvolt — tért ki Talmi a felelet élőidé ragyogott az arca. Börrögi gazon, Talmi Gergely szomszédja, savanyu arcot vágott. Nekem is megvolt, de bár csapott volna bele a cifraszélli istennyila . . . nincs köszönet benne. A pohár koccanva járt körül. Utak. — Sebaj . . . — Majd a másik! .— Olyan ez is, mint a szerelem. Csak néha sikerül, legtöbbször nem . . . Börrögi lehajitott egy teli pohárral és odasanditoit Talmi felé. — Igazság, De mit szól hozzá Talmi? Ö tudja, szép, fiatal menyecskét kapott. Talmi Gergely megigazította a rövidszá- ru pipáját a fogai között. — Hát aztán? — No, csak épp hogy megemlítem . . , . Nagykomoly tekintet meredt a beszélőre — Talán tudsz valamit? Börrögi nyelt egyet és ügyesen forgatta a beszédet. —- Nem mondom . .de hát,' mi tagadás . . . bizony beszélik, Talmi nyugodtan hörpintett s egy világért sem áruíta volna el, hogy feszülten figyeli a szót. — Mit?-L, Megcsal . . . Megtörülte a szája szélit és oda se nézőit, mikor megkérdezte. —- Kicsoda, a Tercsi? ~~ Az hát! Arról beszélünk. Azt mondják, hogy az a vörösképü Pergő gyerek jár hozzá, amíg te elvagy hazulról. Mint a mennykő. úgy csapott az asztal közepére. A csókból nálunk könny fakad s a hegyből sóspatak, Baj, ha nap süt, baj, ha ború!, baj a por, baj a csatak; Megfosztott veres szőr-rúnában Isten pihent meg itt. Elkérte koldus kis falunk szegényes kincseit. Pál Péter, Bestiális merényiét egy anya ellem a kisfia előtt Egy titokzatos férfi, garázdálkodása a fried- riehshageni erdőben Berlin, szeptember 27Rejtélyes gyilkosság történt néhány nappal ezelőtt-a Berlin közelében levő friedrichs- liageni erdőben, nem messze- a vasúti vonaltól. Egy numkásember, aki ott barangolt az erdőben és gombát keresett, egyszerre csak azt hallotta, hogy valahol a fák közt egy gyermek nyöszörög. Rögtön a hang irányába ment, de alig tett néhány lépést, rettenetes látvány tárult eléje. Egy fiatal asszony teljesen meztelen holtteste feküdt egy bokor tövében, mellette pedig ott ült egy fiúcska, akin látszott a teljes kimerültség, úgy hogy a jajgatás is csak elfojtottál! tört ki a szájából. A munkásember azonnal fölkapta a gyermeket és a friedrichshageni rendőrségre ment vele, ahol rögtön orvosi segítségben részesítették. A rendőrség azonnal kivonult az erdőbe s az első pillantásra megállapították, hogy a szerencsétlen asszony kéjgyilkosságnak esett áldozatul. Értesítették a bűnesetről a berlini rendőrséget, ahonnan kiküldték a helyszínére az úgynevezett „gyilkossági bizottságot11. Csak ennek a bizottságnak megérkezése után kezdődött meg a részletes szemle és megállapították, hogy miután az asszony ruháját letépték, merényletet követtek el ellene, azután megfojtották. Valószínű volt a feltevés, hogy az egész eset a kisfiú jelenlétében voit le. még pedig az előző este és a fiúcska, aki körülbelül négyesztendős lehet és feltűnően okos gyermek. azóta el sem mozdult anyja holtteste mellől. Megállapította a rendőrség azt, hogy az utóbbi hetekben négy asszonyt támadott meg egy ember az erdőben, aki merényletet akart ellenük elkövetni, de miután azok ellenálltak, megelégedett azzal, hogy elrabolta zsebkendőjüket. Azt hiszik, hogy ez az ember volt a gyilkos, miért is a rendőrség felhívást tett közzé, jelentkezzenek azok az asz- szonyok. akiket megtámadtak, eddig azonban egy sem mutatkozott, cs igy a íriedrichslia- geni erdő titka eddig még megoldatlan maradt. " . * A Sanghajt körüli harcok London, szeptember 27. A Daily Express j e 1 ei í ti: Sí i au gtiaib a: i sok kémet, köztük több asszonyt is agyonlőttek a íölkelők. Az ellenségeskedés megkezdését minden pillanatban várják, tekintve, hogy a pekingi k o r t n ány csa p a t óik t á b o r ti ok a i n ak 111 ind e gy ik e elsőnek akarja elfoglalni a várost abban a reményben, hogy hősiességük elismeréséül közölök nevezik mtajd ki a lázadó kormányzó utód.iát. Vasárnap, szeptember 28, — Hazudsz! A másik sunyin visszahúzódott. — No, no! Saját szemeimmel is láttam: hogy bement hozzá, amikor elhajtottál a vásárra. Különben mindenki tudja, kár volt olyan nagyra lenni véle . . . A fejek egymásután bolongattak. Talmi fölugrott és odaállt a beszélő elé. Csupa vörös volt, egész a füléig. Igaz? — Úgy segéljeu ... ' . Nem szólt, nem kérdezett többet. Gyorsan fizetett, és kilépett az ivóból. Eöl a szekérre —Gyi, az apátok keserv.t! nesze . . , Őrülten csapkodta a lovakat, szinte repült az üres szekér a poros országúton. De már ezt nem láda Egyre csak az a vörös- képű fej táncolt a szeme előtt, annak a borotvált arcú Pergőnek a feje. aki talán még most is ölelgeti otthon az ő feleségéi. Forrt, tombolt benne a düh. Fz a köszönet? Szegény lány kellett neki, könnyelmű, akinek a szépségén kivid egyebe sem volt, akit úgy vett magához egy szál ingben s akiből a .viszonyt teremtett; gazdag, szép és rátarti asz- szonyt. Kellett ez neki? — Kellett . . . Kellet... Úgy tiint föl a nagy rohanásban a ke- ' rekek zörgése, -mintha állandóan ezt az. egy szót hajtották volna, hol gúnyosan, hol meg szemrehányóan: Kellett . . . Kellett . . . Olyat vágott a lovak közé. hogy majd keresztül esett az illésen. — Na hiszen! . . . Nagysokára elötüuedezett a falu tornya s minél közelebb ért a házához, annál erősebben érezte a vágyat, hogy végezzen azzal az asszonnyal, nem fognak rajta nevetni többé. Soha . . . Bevágtatott az udvarra s rohant föl 3 Menyasszony) kelengyék áruháza £ * v" \ Sajái készítményé finom férfi £ | \ és női fehérnemű, asztal- £ t \ reritőlr és mindennemű ienáru £ 5 \ __^ Árusítás nagyban és kicsinyben £ 4n’ TTT?vHnvnvnvmvwmvvTvuvnfTmfmvTTTTVYYTVTfVfuvvr
