Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-25 / 218. (666.) szám
3 :-7 ■; A Csütörtök, szeptember 25. Testi sértéssel vádolt theolégiai tanár Pozsony, szeptember 2-t. (Saját tudósítónktól.) Durcsek Károly nyitna szemináriumi tanár tegnap súlyos testi sértéssel vádol tán állott a pozsonyi Ítélőtábla előtt. Durcsek 1923-ban Puclión vo'H hittanár és .egy végrehajtó feljelentette, hogy a íiát az iskolában nádpálcával véresre verte. A trencséni törvényszék bizonyitékok hijján felmentette a hittanárt, az ügyész is megnyugodott, csak a végrehajtó mint pót- in a gá nv á d I ó felébb e z e 11. A táblai tárgyaláson Durcsek Károly azzal védekezett, hogy a fin sérülését nem ő okozta. Igaz, hogy megfenyítette a fiút, mert rossz fát tett a tűzre, de sérülést-nem ejtett rajta. A fenyítés nem haladta túl az iskolai fenyítés kereteit Kiderült a tárgyaláson, hogy a fin másnap karneváhnenetben vett részt és egy medvének öltözött „maskara11 bottal megütötte a lábán, úgy hogy kórházba kellett szakítani. E tényállás tisztázása után Boriczky dr. állami ügyész, aki a tárgyalás elején átvette a vádat, ezt elejtette, a biróság pedig megszüntette az eljárást Durcsek Károly ellen. A pó tiniagán vádló se minisé gi panaszt jelentett be. Református egyházkerületi közgyűlés Kassán P. Czinke István püspök jelentése Kassa, szeptember 24. (Saját tudósítónktól.) A keletszloven- szkói református egyházkerület tegnap tartotta közgyűlését Czinke István püspök és Lukács Géza egyházkerületi fögoiideok elnöklete alatt. Hétfőn este a református templomiban tartott vallásos estélyem amely bevezetője volt a kerületi gyűlésnek, Oláh Péter niagyarbödi lelkész mondott nagyhatású egyházi beszédet. A művészi műsorból Vitéz Sándoriié éneke, Szépián József hege- diijátéka, Jakubcsák Olga szavalata és Lo- ványi Kató művészi orgonakiséreté emelkedtek ki. A közgyűlés tegnap reggel kilenc órakor kezdődött a Löcsei-házban. Az egyházmegye kiküldöttjei között voltak: Idrá-nyi Barna, Keresztury József, Szűcs István, Buzi Márton esperesek; Péter Mihály, Oláh Péter, Kritka József, Pósa Lajos tanácsbirák; Pataki Pál egyházkerületi jegyző. A világi vezetőség soraiban ott láttuk Szalay Lászlót, Thu- ránszky Tihamért, Paíay Györgyöt és Torna- aljai Zoltán egyházmegyei gond nők okát. A tárgysorozat legkiemelkedőbb pontja volt: Czinke István püspök jelentése, Czinke István rámutatott az igazi kálvinista szellem elterjedésének jelentőségére. Kiemelte, hogy a tghaíaimasabb három ország élén kálvinista államfők: Dommergue, Coolidge és Mac- donuld állanak. A reformátusok nemzetközi érintkezésben állanak a külföldi testvéreikkel, akik rendkívüli érdeklődést mutatnak az itteni .kálvinisták nehéz helyzete iránt. Az egyházkerület Péter Mihály, Thuránszky Tihamér és Patay György tagokból bízóttPéntek: SERESS IMRE: Világbéke. (Regény.) Szombat: SZVATKŐ PÁL dr.: Francia sportregények. Vasárnap: PÁL PÉTER: Háromszékben. (Vers.) — KERÉNYI REZSŐ EDGÁR: Halál. (Vers.) SEGESDY LÁSZLÓ: Vásáríia. A rejtett tfiz — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Péchy-Horváíh Rezső. N 1. Reggel, az irodában, amikor Balázs belépett az ajtón, egyedül találta Irént. Alég csak fél nyolc óra volt s a többi gépirókis- asszony nem jött be, csupán a mindég pontos Irén. Balázs lassan, nesztelenül lopózott a leány háta mögé. Amikor már egészen hozzája ért, halkan megszólította: — Irén! A leány halk sikollyal szökött föl a székéből. Pár lépést aZ ajtó felé szaladt. De amikor meglátta a jövevény arcát, hirtelen föld-érült az ő arca is. fis a durcás ábrázat helyett piruló, mosolygós arc nevetett Balázsra. — Juj de megijesztett, maga rossz! •— mondta a leány mintegy pirongatóan. De apró kis kezét mosolyogva nyújtotta Balázsnak. ságot küld ki a felsőz-empíéini és un-gi református egyházak meglátogatására. A püspök jelentésének további részében hangoztatta az ifjúság vallás-erkölcsi nevelésének szükségességét s a belmisszióra fordítandó intenzív munkálkodás előnyeit fejtegette. Ezután megemlékezett az egyházkerületet ért veszteségekről, igy Réz László rozsnyói lelkésznek, Szeghő Béni zempléni és Seiley László szutori református lelkészek elhalálozásáról. A püspöki jelentést Buzi Márton Indítványára egyhangúlag elfogadta a közgyűlés s elhatározta, hogy az abban foglalt irányelvek szerint részletes utasítást bocsát ki az egyes egyházakhoz. Ezután a tanügyi és a számvevőszék jelentését hallgatta meg a közgyűlés. Lírányi Barna abauji esperes előterjesztett adatai és Simon Mihály egyíiázkerületi pénz- tárnok számadása igazolta, hogy sajnos az anyagi eszközök elégtelensége miatt az egyházak fejlesztését nem lehet megvalósítani.. Több kisebb tárgy után délben 1 órakor félbeszakadt a közgyűlés. Az Európa éttermében közebédre ültek össze a kiküldöttek, mely alkalommá! ékes fel-köszöntők méltatták a nap jelentőségét. Bolsewista kegyetlenségek Georgiában Paris, szeptember.24. A gsorgiai követség jelenti: Ssikum és Of-semsiri között erős szovjetosztagok operáinak nehéz tüzérséggel bőven fölszerelve. Falvakat íöfgyujtanak, a íölke’ök hozzátartozóit föikoncolják. Az egész országban kihirdették az ostromállapotot. A vidéki csékák teljhatalommal rendelkeznek és tetszés szerint gyilkolnak, A szovjetlapok eltitkolják ezeket a híradásokaí. Októberben fciAHiQAk § bnflopesti orosz követséget Budapest, szeptember 34. (Budapesti I szerkesztőségünk telefon jelen té?e.) A ma-! gyár—orosz egyezményről illetékes helyen a l következőkben tájékoztatták a sajtó képviselőit: — Az egyezményben nincsen semmi különösebb politika. A kormány nem zárkózhat e! az elöl, hogy fölvegye az érintkezést Szovjetoroszországgal, amílkor a többi államok is megtették ezt. Ez azonban nem í érinti a kormánynak a szovjettel szemben elfoglalt régebbi elvi álláspontját. A megegyezést a kormány októberben a parlamenttel ratifikáltatja és az okmányok kölcsönös kicserélése után az orosz követség nyomban Budapestre utaz"k. Lapjelentésck szerint a magyar kormány moszkvai képviselője Jungerth Mihály követ- ségi tanácsos lesz. fiMféberfeci snegiarftáh az emigráns-por NUAráQOlásAf A kormány nem gördít akadályt az emigránsvezérek hazatérése elé — Vas3 József helyettes miniszterelnök nyilatkozata Budapest, szeptember 24. , (Budapesti szerkesztőségünk jelentése) Politikai körökben egészen bizonyosra veszik, hogy az úgynevezett vezető emigránsok ellen indított pörben a fötárgyalást még októberben megtartják. A bünpörnek, mint ismeretes, számos vádlottja van, köztük: Károlyi Mihály, Garami Ernő, Jászi Oszkár, Kunfi Zsigmond, Hock János, Göndör Ferenc, Linder Béla, Buchinger Manó, Lovászy Márton, Hajnal Jenő, Hatvány Lajos báró és még sokan mások, akiket az ügyészség a haza és a nemzet megbecsülése ellen elkövetett bűntettel vádol. A főtárgyalás iránt, amelyet most már nem fognak elnapolni és amelyen akkor is hoznak Ítéletet, ha a vádlottak nem jelennek, meg széles körben nagy érdeklődés nyilvánul meg. Egyes lapjelentések szerint a Bécsbeu tartózkodó emigránsok Garami Ernő elnöklésével ülést tartottak, amelyen resztvettek Nagy Vince, Ruppert Rezső és Wébelt Ede magyar nemzetgyűlési képviselők és Vámbéry Rusztem is. Ezen az értekezleten elhatározták, hogy a föfárBalázs nevetett: — Megijedt, kis csibém? — kérdezte. A leány újból elpirult. . — Hát hogyne ijedtem volna meg, amikor magamba voltam mélyedve és tudtam, hogy még senki sincsen benn az irodában. Es maga mennyire megijesztett. Balázs mosolygott és közelebb lépett a leányhoz. Majd egy mozdulattal elkapta a derekát. Irén vörös arccal simult hozzá. Ajkuk hirtelen találkozott, összeforrt, az ifjúi lángolás, hevülés, az igazi szerelem íöllángolá- sával csókolták egymást. Majd a leány lassan, szelíden kibontakozott Balázs karjaiból. A keblén egy élővirágcsokor pompázott. Egy csokor rózsa. Üde, friss volt valamennyi. Éppen úgy, mint maga a leány. Levette a blúzáról. Balázsnak nyújtotta: — Itt van, fogadja tőlem szívesen. Ma van a nevenapja. Talán jól esik a megemlékezés. Balázs gyorsan kapott a rózsák után. Az ajkához szorította őket. A leány mosolyogva nézte: — Nos? — Köszönöm, -- mondta Balázs és könny fátyolozta el a szemét — édes kicsikém, édes kis Irénkcin . . nem is tudtam, minek nevezzem magát . , . magát, akit a védőangyalomnak tekintek . . . — Jól van — nevetett Irén — ne beszéljen ilyen sablonosam Szívesen adtam és tudom, hogy .szívesen vette. Ennyi teljesen elég nekem. Majd. halkan tette hozzá: — Mit csinái a felesége? gyaláson vagy személyesen jelennek meg, vagy pedig védőik utján képviseltetik magukat. Garami a maga részéről leszögezte, hogy nem megy haza cs nem áll a biróság elé. A többiek egy része azonban hajlandó hazamenni. Garami egyébként most egy jól jövedelmező részvénytársaság vezérigazgatója. E hírekkel kapcsolatban Vass József dr. helyettes miniszterelnök az újságíróknak kijelentette, hogy a kormány az emigránsoknak a íőtárgya- Iáson való megjelenését semmi körülmények között nem fogja megakadályozni, annál kevésbbé, mert Bethlen István gróf miniszterelnök már kormáuyralépésekor leszögezte azt az álláspontját, hogy Magyarországon nincsen számüzetési törvény és ennek következtében minden menekült adadály nélkül hazatérhet, ha kész a biróság elé állani és felelni azokért a cselekedeteiért, amelyet a külföldön elkövetett. Mindenkinek meg fogják adni a módót arra, hogy magát az esetleges vádak ellen megvédje. Balázs arca hirtelen elkomorodott. A szemeiben nehéz gondok felhő! úsztak. Lesütötte a szemeit és egy nagyot sóhajtott: — Eh, hagyjuk őt! — mondta komoran. — Ne beszéljünk róla. Jobb lenne neki is, meg nekünk is, ha megváltaná a halál, mert . . . — Juj, hallgasson! — szakította félbe Irén ijedten. — Nern szabad ilyenekről beszélnie! Ö csak hadd éljen tovább. Azért nem kell magának rája haragudnia. Mi szeretjük egymást, éppen úgy, mint eddig. Az isten talán nem ver meg bennünket. — Nem ver meg bennünket... — ismételte Balázs mintegy akaratlanul. Aztán, hogy lépések hallatszottak föl a lépcsőházból, újra átkarolta a leányt. Ajkuk újra összeforrt. De csak egy pillanatra. A másik pillanatban már asztala előtt ült Irén. Vígan kopogott ujjainak gyors csapkodása alatt a glédányi irógép- biHentyü. 2. Balázs délben sietett haza ebédelni. Egész utón szerelmesen szorongatta a kezében a rózsákat. Valami összeszoritotta a szivét, amikor arra gondolt, hogy ezt a kis csokrot, ezt a kis ajándékot, nem szabad a feleségének meglátnia. Nem szabad, mert hiszen mit gondolna? Szive erősen kezdett verni, amikor befordult az utcájukba. Azt hitte, hogy mindenki leolvassa róla, hogy bűnös. Hogy a feleségén kívül mást is szeret. Pedig hát lehet ö arról, hogy nem szereti, a feleségét? Azt a beteg, vékony, törékeny kis asszonyt?! . . . Pénteken lesz ítélet a csongrádi pörben Budapest, szeptember 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A csongrádi bombamerénylet pőrének mai főtárgyalásán Zombory János szegedi .vizsgálóbirót hallgatták ki, aki elmondotta, hogy Piroska Jánost nem gazemberez- te le, de kituszkolta szobájából, mivel pökhendi módon viselkedett. Simkó János elmondta neki, hogy társai kihasználták ittasságát s azután részletesen mindent bevallott. A két Sághy testvér eleinte tagadott, de amikor eléjük tárta társai beismerő vallomását, ők is mindent bevallottak. A vádlottakon sérülést nem látott és nem is panaszkodtak neki, hogy bárki is bántalmazta volna őket, csak Bölény mondta később, hogy verték- Zombory Jenő a szegedi ügyészség elnöke szintén nem tudott arról, hogy a vádlottakat bántották volna. Több jelentéktelen tanú kihallgatása után az orvosszakértők terjesztették elő jelentésüket. Holnap még néhány tanút hallgatnak ki, majd áttérnek a perbeszédekre, Ítélet péntekre várható. Súlyos szerencsétlenségek a berlini villamoson Berlin, szeptember 24. Tegnap a Berlin melletti Spandauban két embQrhalálIal végződő villamosszeren- esétlensés történt s ma ismét két végzetes balesetről kell beszámolnunk. A Bochumer- strassén egy villamoskocsin a fék felmondta a szolgálatot, mire a lejtős utcán a kocsi gyorsvonat! sebeséggel rohant le, az alsó kanyarulatnál kiugrott a vágányból és fölborult. A húsz utas közül kettő meghalt, 12 súlyosan, a többi könynyen megsebesült. Ugyancsak ma a városban villamos ösz- szeiitközés is volt, melynél 5 utas többé-ke- vésbé súlyosan megsebesült. ■ A berlini közúti villamos folytonos súlyos eseti arra késztették a felfigyelő bizottságot, hogy ankétot hívjanak össze és a teendőket megbeszéljék. A villamosvasutak képviselői, a forgalmi rendőrség és a birodalmi vasutak igazgatósága elhatározták, hogy uj menetrendet léptetnek életbe a villamoson, mely a kocsik lassúbb menetét lehetővé teszik. Azonkivii] a fékrendszer praktikus kipróbálását határozták el, hogy hibáit megállapíthassák. Mit tárgyalt a népszövetség? Géni, szeptember 24. A népszövetség leszerelési bizottsága ma délelőtt ülésezett. Elfogadta a Benes-féle jegyzőkönyv hatodik szakaszát, ameiy az államok ama kötelezettségét tartalmazza, hogy minden háborús fenyegetőzéstől tartózkodnak és amely a nép- szövetségi tanács intervencióját kívánja akkor, ha háborús előkészületeket állapítanak meg. Hosszabb vita folyt a hetedik szakasz fölött, amely előírja, hogy a döntőbirósági eljárás előtt és alatt semmiféle mozgósítási rendszabályok nem foganatosíthatók. Belépett a kapun. Majd megállt egy pillanatra, hogy az ajkához szorítsa és aztán, gondolta, eldobja a rózsákat. De aztán hirtelen, mint a „magas égből alácsapó villám", valami uj gondolat futott át az agyán. Es nem hajította el a rózsákat. Hanem boldogan loholt föl velük a lakásba. — Nézd, édesem, mit hoztam neked! — kiabált lelkendezve, már amikor belépett az ajtón. Az eléje siető asszonynak mosolyogva nyújtotta a virágokat. Az asszony elvette a kezéből. Úgy látszott, bogs' a gondolatai között egy pillanatra uralkodólag lépett föl a gyanú. így szólt az urához: — Talán úgy kaptad valakitől? Balázs színlelt fölháborodással utasította vissza a vádat: — De, ugyan, Erzsi, hogy gondolhatsz ilyent?! — mondotta méltatlankodva. — Hogy jut az ilyesmi az eszedbe? Hogyan' gyanúsíthatsz engem? Az asszony nem vette észre a szin- játszást. Nem vett észre semmit. Mosolyogva csókolta meg az urát. — Na, ne haragudj, édesein, hiszen csak úgy tréfából mondtam. Ha tudtam volna, hogy megharagszol érte, inkább nem szóltam volna egy szót sem ... Egy árva szót sem... No ne haragudj, édesem! — Néni, nem haragszom — mondotta Balázs kedvetlenül. Mosolygással kendőzte keserűségét. Közben arra gondolt, hogy az a m á s i k mennyivel édesebben, mennyivel szerclme- sebbeu és mennyivel zengzetesebben tudja kimondani azt a szót: édesem . . .
