Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-24 / 217. (665.) szám

t Szerda, szeptember 24. Bankok Szövetsége, mint a pozsonyi Duna- bank rendezni óhajtják. A Jednota kijelen­tette; hogy a város eredeti tartozása össze­gének 45 százalékával fogja a rendezést eszközölni. A Dunabank ezzel szemben úgy véli, hogy 27 százalékos kvótával meg lehet teremteni az egyezséget. A Dunabank aján­lata tehát kedvezőbb és valószínűen' el is fogják fogadni. A város magyarországi tar­tozása 10 millió koronát tesz ki, melyet a Dunabank ajánlata szerint 2.7 millió koroná­val lehet rendezni. Ezt az összeget a Zetnská Banka által a városnak nyújtandó 3 millió koronás kölcsönből fogják fedezni. — Kassa anyagi helyzete javult. Kassá­ról jelentik: A városi számvevőszék meg­állapította, hogy a város anyagi helyzete az utóbbi időben javult. A város vagyona minimális becslés alapján is 150 millió koro­nát tesz ki, inig a passzívák csupán 3.5 millió koronára rúgnak. A város 33 millió koroná­val vagyis vagyonának csupán egy ötöd részével tartozik hitelezőinek. —’ A londoni gyapjuaukció. Londonból jelentik: A inai aukción 8G83 bála gyapjú került eladásra. Elénk kereslet mutatkozott jobb minőségű áru iránt. Az árak kialakulása nem volt egységes. A következő árakat jegyezték: ausztráliai scoured Merino 40— 70, ausztráliai scoured Croszrbed 19—58, ausztráliai Greasy Merino 18.5—46, ausztrá­liai Greasy Croszbred 19—33.5, Capes Scourd 30—52, Capes Greasy Merino 20—33.5. — Isméi emelkedett a nagykereskedelmi index. A statisztikai államhivatal jelentése szerint augusztusban 1.7 százalékkal emel­kedett a nagykereskedelmi index. — A mintavásár kereskedelmi osztálya. A mintavásúr kereskedelmi osztálya a kiállítás tar­tama alatt a C pavillonban működik. A kereskedel­mi osztály a mintavásár látogatóinak kellő infor­mációkkal szolgál minden áruvételi ügyben­— A pénzintézetek általános alapját csak 5 év múlva lehet igénybe venni. A pénzinté­zetek általános alapjáról szóló törvény- javaslatról folyó bizottsági tanácskozások során a Národní Listy értesülése szerint a javaslatot olyképpen módosították, hogy az alapot csak öt év múlva lehet majd igénybe venni. A módosítás azért vált szükségessé, hogy az alap az első öt év alatt a pénzinté­zetek által befizetendő illetékek következté­ben megszaporodjék. — Egy svájci csokoládégyár átveszi a pozsonyi Stoifwerck-gyár alaptőkéjének 40 százalékát? Zürichből jelentik: A Tobler­koncernhez tartozó „Chocolat Tobler Hol­ding Co.“ csokoládégyár Schafhausenbe köl­tözött és rövidesen fölemeli az alaptőkéjét. A részvénytársaság Cseh - Szlovákiában, Magyarországon és Romániában érdekelt­ségeket vájlak Hír szerint tárgyalásokat folytat a kölni Stollwerck céggel aziránt, hogy a pozsonyi Stollwerck gyár alaptőké­jének 40 százalékát átvegye. — Észtországban külkereskedelmi ban­kot alapítanak. Révaiban a külkereskedelem finanszírozására bankot alapítanak 20 millió észt márka alaptőkével. — A mluúvásár második napjának eredmé­nye. A mütíavúsár vezetőségének közlése szerint a második napon főképpen az üvegszakmában kö­töttek nagyobb üzleteket. Csiszolt és festett üve­get nagy mennyiségben adtak el belföldi, valamint francia, Palesztinái és bombayi cégeknek. Ameri­kai kereskedők leginkább játékárut és iparművé­szeti cikkeket vásároltak. Élénk kereslet mutatko­zik hangszeráru iránt. Piaci árak Cseh-Szlovákiában: Prága Pozsony Kassa Língvár Barna kenyér 2-40 — 2.50 260 E)sörenrl ii marhahús 15.—118.— 18.—126.— 16.— 14.— Sertéshús 15.-118— H—118— 14— 15— Paszterizúlt tej 2.20 l.Dí’l 2.10 l.'0| 2— 2— Vaj 28—130— 22—124— 24 _ 22—26— Tú ró 6—| 8— 2—| 6— S—110.— 5— Tojás 0.80| 1— 0.80| I— 0.55 0.30 Lencse 8— 6—1 8— 4.601 6.— fi.— Borsó 4.-|5.20 4—1 6— 4.50! 6.20 5—15.50 Uj burgonya 1.50| 2— 0.80| 1.20 — 1— Hagyma 2—1 2.40 1.80| 2— 2.40 2.40 Sárgarépa 0.80| 1.50 0.2P1 0.40 1.20 1.50 Petrezselyem f ,60.1 1— 0.30| 0.40 — 4— Bors 20—130— 30— 14— 18— Só 2.19 2— 1-801 1.90 U0 Kristálycukor 5.20 4.80 5— 5.20 Petroleum 1.80 1.80 1.B0 1.80 Osztrau vidéki kőszén 40— 35.—145.— 42— 70.— Az élelmiszerek árai kilogramonként, a folyadékok árai literenként értendők­— A Bustéhradi vasút részvényszelvényelneik németországi beváltása. Berlinből jelentik: A bus­téhradi vasút részvényeinek szelvényeit ismét be­váltja a Disconto-Gesellsehaft. — Magyarországba vámmentesen lehet textil­ipari gépeket importálni. Budapestről jelentik: A kormány a textilipari gépeknek vámmentesen' való behozatalát megengedte. — A Magyar-Francia Biztositó Intézet cseh­szlovák vállalata. A Magyar-Francia Biztositó In­tézet francia érdekeltjeinek kívánságára a bizto­sitó intézet cseh-szlovák vállalatát beolvasztották a Mercur cseh-szlovák biztositó intézetbe. — 69 miflió Ura a Foresta-koncern vesztesége. Budapestről jelentik: A Foresta rt. a minap tartott közgyűlésén közölték, hogy a vállalat a junius 30-án befejeződött üzleti évére 69,181.000 líra vesz­teséget mutat ki. A veszteséget legnagyobbrészt a Foresta Polskával való szerencsétlen tranzakció és a Foresta erdélyi üzemeinek passzivitása okozta. Műm Eűztfér Cluj-Kolozsvár, Manostorl-út 33. (Calea-Mocilor) Szélűtől* elsőrendű fehér és torka erdélyi iánnos ökr öt — Kényszeregyezség. Pozsonyi tudósí­tónk jelenti: Waltschek József alagutsori vendéglős és nyári kerthelyiségíulajdonos a kényszeregyezségi eljárás megindítását kér­te a pozsonyi törvényszéktől. A Waltschek- féle vendéglőt az idei rossz nyár tette tönk­re. Waltschek hitelezőinek 35 száazlékot ajánl. — Észtország külkereskedelmi mérlege. Az oszt külkereskedelmi statisztikái 1924 első felére most tették közzé. A külkereskedelmi mérleg erős javulást mutat. A behozatal 4100 millió észt márka, a kivitel pedig 3100 millió észt márka volt. Ezzel szemben a mult évben a behozatal 4200 millió észt márka, a kivitel csupán 2700 millió értéket képviselt. A gabona és liszt behozatala a folyó év első felében 1040 millió márka értéket jelentett az 1923. év első felének 478 milliós importjával szem­ben. — A német verseny nyomasztó hatása a győztes államokban. Megemlékeztünk az angol és francia iparosköröknek az aggodalmáról és pana­szairól, akik a német ipari versenytől tartanak abban az esetben, ha a Davves-féle tervet komo­lyan megvalósítják és Németország ismét vissza­nyeri háboruelőtti erejét. Most Belgiumból hallat­szanak az aggodalmas hangok és a körülmények azt mutatják, hogy nem alaptalanul panaszkodnak. Ugyanis a belga szénbányák leszállították a szén árát s ennek ellenére sem tudnak sikerrel verse­nyezni a német szénnel. A német fémipar is igen nagy nyomást gyakorol a belga fémiparra s ma már a belga piacokon olcsóbban lehet német gyártmányú acélt kapni, mint belga gyártmányút. A belga ♦ textiliparban is nagy válság van, egyes textilgyárakban öt, másokban négy, sőt csak há­rom napot dolgoznak hetenként és a belga textil­ipar el van készülve arra, hogy októberben a tex­tilárakat újból le kell szállítania. M^uőzfpéic. — Az importalt Észt és gabona forgalmi adója. A cseh nemzeti szocialista képviselők klubja a Ceské Slovo értesülése szerint ha­tározatban mondotta ki, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a pénzügyminiszter által az im­portált liszt és gabonüt forgalmi adójára en­gedélyezett kedvezmény a drágaságra való tekintettel továbbra is érvényben maradjon. = Rekordtermést hozott a cukorrépa Jugoszláviában, Beilgrádból jelentik: Az idei cukorkampány megkezdődött, még pedig olyan kedvező körülmények között, amire évtizedek óta nem volt példa. Különösen a Bácskában olyan cukorrépatömegek kerül­nek elő a földből, hogy komoly szállítási za­varoktól kell tartani. A két bácskai cukor­gyár (Cservenka és Ujverbász) 90.000 vagon répát kap földolgozásra, csaknem kétszere­sét a múlt évi termésnek. A cukor ára egy hét alatt 20-ról 13—14 dinárra esett kicsiny­ben i eladásnál. — Mezőgazdasági lenföldolgozógyár alakul Szlovenszkóban. A szlovenszkói len- termelök egyesülete a minap tartotta Pop- rádon alakuló közgyűlését, melyen a többi között elhatározták, hogy lenföldolgozó gyá­rat létesítenek. A vállalat prosperitását biz­tosítja az a tény, hogy hogy az egyesület tag­jai saját birtokaikon 5000 métermázsánál nagyobb mennyiségű lentermelnek. Hir sze­rint a lenterrnelők példáját követve rövide­sen több hasonló egyesületet alakítanak Szlovenszkóban, sőt tervbe vették egy szö­vőgyár létesítését is. A terv megvalósulása esetén a szlovenszkói lent Szlovenszkóban lehetne földolgozni.-f- Tartósan gyönge a prágai tőzsde. A bécsi tőzsde gyöngeségc következtében itt is estek az arbitrázspapirok. melyek néhány belföldi értéket magukkal rántottak. Kivételt csupán a szeszgyári értékek alkottak, melyek a szeszkontingens fölemeléséről szóló hírek nyomán 10—15 koronával emelkedtek. Veg/1 értékek gyöngék. A vas-, textil-, cukor- és gépgyári értékek árfolyama lemorzsolódott. A forgalmi értékek közül Északi Vasút 35 koronával esett. A belföldi bankok közül Union. Industrie és Prago megtartotta teg% napi árfolyamát, inig a bécsi bankok átlago­san 5 százalékot veszítettek értekükből. A beruházási piac nem egységes. A tőzsdén nem jegyzett értékek piaca gyönge. Balkán 10, Ipar egy fél koronával esett. Záróirányzat gyenge. Flőfordult kötések: IX,23. IX/Síi 1023. ávi kincstári utalvány ——• — 1924. évi kincstári utalvány 09.70 09.70 Nvereménykölcsön............ 80.— 80.— 6%-os beruházási kölcsön • 86.— 85.50 ő°/„-os lisztkölnann ........... 79.25 79.50 6% Államkölcsön ..... 76.— 76.— Morva orsz.-Völns. 1011 4i/f % . 73,— Morva ors7.-kö'cs 1917 IS o/n. 76.— 76.— Prácra v-iro,- 10P| köles, fi °/„ • Práen vár's 101 n köles. J •/«, —• 65.50 Briinn város 1991 köles fi "/, • 95 — Pozsony város. lOTOköles. 4°/, 77 “’-T Prátra városi tnkrnb 4°/, . M 59 CsI. vörös kárászt snrsleirv 66.— MacvBr fifrtos vörös kereszt — — • — Mavvar ialzálotr sörs’ecry . ■ ~•— AcíáarnhanVR!Z.Uík: Ssl.'so 3M.'S0 Bohemia......................... — •“ —.— Cs eh Union Bank • « • * . 380.50 381.50 Leszámítoló...................... 381.— 381.— Cs eh Tnarbank ....... á'2.50 015.50 Práírat Hitelbank............ b75.50 680.50 Szlovák Bank ................. 135.50 135.— Zi vnost.enskn.................... 387.— 387.— An srol-Cslov. Bank............ 72.— 7 b — Osztrák hitel.................... 66.12 72,25 Bé csi ünionhnnk.............. 62.25 63.— Wiener Barjkv ....... 51.87 51.25 .Tufroslovenska-bank .... 67.— N'ordbahn......................... 5570.— 5635.— • 'seb Ónkor ......... 1171.50 1175.— Horvát cukor.................... 610.— 045.— Ko lini műtrágya.............. 531.50 537,50 Ko lini kávé ........ 1o9.— 196.— Kolini petróleum............ 165.— 167.— Kolini szesz.................... 1062.— 1053.— Te jipar rt.................. 566.— 563.— El ső nilseni söriryár .... 2530.— — Breitfeld-Danék.............. 661.75 666.— La urin és Klement .... 758.50 260.— ilinghoffer............................... 665.— 675.— Cseh ószaki szén.............. 1660.— 1653.— Cs eh nyugati szén ..... 39|.so 39?.50 Alpiue......................... . 122.— 177.50 Po ldi............................... 281.— 285.— Pr ágai vasipar............... J27.— 731.— Skoda............... 636.— 637 — Pozsonyi kábel................. 1635.— 1522.50 In wald .......................... 253.— 255 — Prágai oapir.................... ——.— + Ismét drágult az árpa a pozsonyi termény­tőzsdén. (Pragoradio. Elkésve érkezeti.) A tegnapi pozsonyi terménytőzsdén élénk kereslet volt rozs iránt. Az árpa drágult. A többi termény tartott- A következő árakat jegyezték: 76—80 kg búza 100 —198, 69—72 kg rozs 180—185, magyar 178, árpa 190—230, válogatott árpa 240—250, merkantil árpa 170—190, takarmányárpa 160—170, jugoszláv ten­geri 132—135, köles 130—140, ipari burgonya 34— 35, búzadara 310—325, búzaliszt OHH 305—315, 0-ás búzaliszt 300—310, főzőliszt 270—285, 5. sz. buzakenyérliszt 260—265, 7.5 szánni buzakenyér- !is?t 180—195, 0-ás rozsliszt 270—280, magyar bu­A wila^héMe — Fantasztikus regény — Irta: Seress Imre (40) A szárnyas oldalajtón a kupolás csar­nokba úgy7 ment be Ogli, mint akit veszteni visznek. De azért késedelem nélkül a Jupi­terre igazította be a hatalmas refraktort és belenézett. Csakhogy nem kereste a Komo­ron azt a helyet, ahol Beramusz lalkott. Nem is gondolt arra, hogy megtegye ezt a kísérle­tet. Csak kd akart huzni egy negyedórát, hogy félrevezesse Xerdőszt és elhitesse vele. amit majd ezalatt a negyedóra alatt ki fog gondolni. Hogy ez mi lesz, még maga sem tudta. A negyedóra lassan el is telt és a minisz­ter türelmetlen lett: — Mi az, Ogli? Ilyen nehezen megy a dolog? Kund nem feleit, csak kezével intette le Xerdoszt, hogy ne zavarja. Még mindig nem talált ki semmit. ^Ujabb negyedóra telt eí. Xerdosz, bár egyrészt türelmetlensége egyre mm, másrészt meg volt elégedve az­zal, hogy Ogli mennyire buzgólkodik az ü ki v ánS'ágán a k 11 regle! e l ni, Amikor a harmadik negyedóra is eltelt, Kund végre elvette a szemét a refraktortól. De ahelyett, hogy hátrahanyatlott volna szé­kében, aztán Beramusz félkegyelmű alakja jelent volna meg helyette, Kund lelépett a székről cs mély levertséget tettetve, komor hangon szólt: — Vége. Bcrauuisszaj nem lehel érint­kezni többé. Xerdosz dsápadt, Szemei átható nézés­sel tapadtak Kund arcára. — Nem lehet? — kérdezte szigorúan. — Es vájjon miért nem lehet? — Mert Beramusz nincs többé. — Hogyan, hogy nincs? — Meghalt. — Hazudsz! — kiáltott Xerdosz magán­kívül. De Kund szembeszállt vele. Kezei ökölbe szorultak. — Xerdosz! — kiáltott vissza fenyege­tően. — Hazudsz, ha mondom. Te nem is ke­rested az összeköttetést Be ram ússzak Csak félre akarsz engem vezetni. Kund fölemelte jobb öklét. A miniszterre rohant, hogy az arcába sújtson. De nem sújt­hatott le, mert a háta mögött hirtelen egy nőalak lépett ki a félhomályból és lefogta a kezét. Asája volt. — Ogli — szólt a leány szelíden —, ne ragadtasd el magad. Kérlek! Asája aztán Xerdoszhoz fordult, de hangja most már nem volt szelíd, hanem ke­mény, parancsoló, ellenkezést nem tűrő: — Miniszter ur, hagyja cl házunkat az pírnál! t Xerdosz hebegni akart valamit, de Asája tekintete szinte belefojtotta a szót. Még egy dühtől lángoló, fenyegető tekintettel mérve végig Kundot, szó nélkül eltávozott ugyan­azon az ajtón át, amelyen jött, magával vi- vép az előszobában ásitozó udvari fegyver­mestert. Egy perc múlva már a háztetőn vá­rakozó hintájában ült, amely csakhamar a fák fölé emelkedve, elrepült vele. Asája pedig bezárta kulccsal és retesszel a titkos ajtót. — Ogli — szólt a leány, amikor egyedül maradt Kuliddal , bocsáss meg, ha hailga­tóztam. Nem szándékosan történt. Idebenn vpltam, hogy nézegessem a csillagokat. Hisz tudod, hogy értek egy kicsit az égi tudo­mányhoz. Aztán, ugy-e, emlékszel, hogy ezt megengedted nekem? — Emlékszem, Asája. — Hallottam, hogy jöttök ... Nem akar­tam, hogy más is itt találjon, hát félrevonul­tam. így történt, hogy akaratom ellenére hal­lottam mindent. Ne haragudj, Ogli... — Nem haragszom, Asája. Még talán jobb is, hogy itt voltál. Szünet következett. A leány nem tudta, hogyan folytassa, pedig érezte, hogy a tör­téntek után Oglinak szüksége van rá. Kun­dot ugyanez az érzés tartotta fogva: ki kel­lett öntenie valaki előtt a szivét, föl kellett tárnia helyzetét... és ki lehetett más, aki előtt ezt megteszi, mint Asája, akivel barát­ságot fogadtak egymásnak? A leány hamarább szedte össze magát. — Ogli, a véletlen engem teljesen beava­tott a te nagy titkodba. Amint tudod, edddig is sejtettem belőle valamit, de csak ma kez­dem azt érteni is. Csakhogy még sem értem egészen és nem is fogom megérteni, amíg nem tudok mindent. Oh, Ogli, miért titkolód­zói előttem, amikor már nem vagyok a meny­asszonyod, hanem több vagyok ennél: bará­tod, sőt még ennél is több: egyetlen bará­tod. igen, Ogli, rajtam kívül ezen a világon neked több barátod nincsen. De én is csak az uj Oglinak vagyok barátja, annak az Ogli- nak, aki azóta vagy, mióta a császártól visz- iiyolc évig ismertem. Te nem lehetsz a régi Ogli, mert ennyire meg nem változhattál. El­mentél a császárhoz, mint ennek legalázato- sabb szolgája és bár a legnagyobb kegyet kaptad tőle, mégis úgy tértél vissza, mint önérzetes, büszke, hajthatatlan férfi, aki sem­| mibe sem veszi a császárt és szembeszáll mindenható miniszterével. Nem, ilyen férfiak nem születnek többé Tiburországhan és nem születnek a mi egész világunkon! Te nem vagy a régi Ogli, de az uj Ogli sem vagy, akinek eddig hittelek: szólj, ki vágj- háí, mely világnak szülötte? Ki vagy és miért jöt­tél erre a mi nyomorult sártekénkre, ahol ittlétednek mindjárt legelső napján elárultad az én szemeimnek, hogy nem vagy idevaló? Ki vagy, honnan való vagy és mi az igazi neved? Ki vagy, hogy hatalmasainkkal da­colni mersz, hatalmasainkkal, akik előtt Ogli hétrét görnyedt? Honnan vagy? Hol vaunak még férfiak, akik a görnyedést nem ismerik? Mi az igazi neved, hogy azon szólítsalak? szajöttél. Ez pedig nem a régi Ogli, akit én Kund érezte, hogy Marsbeli sorsának fordulópontjához ért. Érezte, hogy ezekre a kérdésekre, ennek a leánynak csak őszinte feleletet adhat, őszinte feleletet, amely egye­dül méltó az ő igazi jelleméhez. Mélységesen röstelte, szégyelte, hogy ettől az igazi jelle­métől a miniszterrel szemben képes volt cl- tántorodni, hogy nem nyíltan és egyenesen vágta szemébe: „Nem teszem meg, amit kí­vánsz tőlem és nem teszem meg akkor sem, ha a császár parancsolja.“ Ezt kellett volna tennie, csupán ezt lett volna szabad tennie. Az, amit tett, Oglihoz volt méltó, nem Kulid­hoz. Mentségül csak az szolgált, hogy Ogli eszével akart túljárni a miniszter eszén. A vállalkozás nem sikerült: ő kudarcot vallott, mint Ogli és a kudarc után a régi Ogli a Mar­son úgy sem szerepelhe't többé. Ha megtartja i.s annak nevét, akinek alakját fölvette, az ui Ogliért neki, Kulidnak kel! helytállni, viselve minden követkéz mén y t. (Folyt, köv.) ___

Next

/
Oldalképek
Tartalom