Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-03 / 200. (648.) szám

Prágai — A szlovenszKÓi bányák helyzete. Po­zsonyból jelentik: A magurai állami arany­bányákban január elseje óta nem dolgoznak, mert a havi termelés alig tett ki 7—8 kilo- gram aranyat, noha az üzemköltség fedezé­sére 14 kilogram arany kell. Szeptember fo­lyamán leszerelik a bánya gépeit és turbi­náit. Az aranybányákban az utóbbi időben 70 munkás dolgozott. Ezeknek körülbelül egynegyed része más állami vállalat szolgá­latában áll, mig a többit 4—500 koronával nyugdíjazták. — Gömörmegyében Pelsőc és Kisszabos között vastartalmú szénrétegre bukkantak, melyeket a szakértők most vizs­gálnak. — Pelsőc környékén — hir szerint — rendkívül dús fekete és fehér márvány­rétegre találtak. Az érdekeltek a kiaknázás­ra pénzcsoportot keresnek. — Aknaszlatinai sót dolgoznak föl Só- várott. Eperjesről jelentik: A sóvári állami telepeken aknaszlatinai só tisztításával és mosásával foglalkoztatják a munkásságot. Sóvárott naponta nyolc vagon aknaszlatinai sót dolgoznak föl. Erre a rendelkezésre azért volt szükség, hogy ne álljanak munka nél­kül a gépek. Sóvárott ugyanis nincsen ele­gendő nyersanyag, mert több sóforrás el­apadt. Újabban szakértők vizsgálják, hogy vájjon ez az elapadás állandó, vagy csak ideiglenes jellegü-e és hogy lehetséges-e fú­rások utján újabb sót tartalmazó erekre buk­kanni. — A ruszinszkói kereskedelmi kamara ügye. Novák kereskedelemügyi miniszter ungvári látogatása alkalmával a Tribuna értesülése szerint kijelentette, hogy Ruszin- szkó a legrövideb időn belül kereskedelmi és iparkamarához jut. Az erről szóló tör­vényjavaslatot még ebben az évben a kép- viselöház elé terjesztik. — Közvetlen széntariía Cseh-Szlovákia és Magyarország között. Budapestről jelen­tik: A cseh-szlovák és a magyar államvasu­tak igazgatósága néhány napon belül meg­kezdi a Cseh-Szlovákiából Magyarországba Irányított szén és koksz-szállitmányok köz­vetlen tarifájáról szóló tárgyalásokat. Ezek a tarifák érvényesek lesznek a Felsősziléziá­ból és Lengyelországból Cseh-Szlovákián áí Magyarországba irányitott szén és koksz- szállitmányokra is. A közvetlen tarifát nem fogják cseh-szlovák, vagy magyar koroná­ban megállapítani, hanem minden valószínű­ség szerint aranykoronában állapítják meg. A közvetlen tarifa nagymértékben olcsóbbá fogja tenni az importszenet Magyarországon. — Az áHam nem veszi meg a korompai vasmüveket. A Pozsonyban megjelenő „A Reggel“ cimü lap jelentései szerint az állam közegei tárgyalásokat folytatnak a korompai vasmüvek megvételéről. Érdeklődésünkre a közmunkaügyi minisztériumban kijelentették, hogy sem a közmunkaügyi. sem a vasutügyi minisztérium nem folytat tárgyalásokat a ko­rompai vasmüvek megvételéről. — Forgalmi tárgyalások Magyarország és Jugoszlávia között. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Szeptember 15-én Budapesten megkezdőd­nek a Magyarország és Jugoszlávia közötti for­galmi tárgyalások. Szerda, szeptember jL — Üzembeszüntetés a csen vósiparoau. A Wittkowitzi Vasmüvek a Robotnik Slázski értesülése szerint egy kohót és két olvasztó- kemencét üzemen kívül helyeztek. — A Prager Eisenindustriegesellschaft a Prager Presse értesülése szerint a königshofi kohó­ját, valamint a kladnói kohói közül egyet szeptemberben üzemen kívül fog helyezni. Az üzemredukció következtében a koksz- gyártás havi 1500 vagonnal fog csökkenni. — Nein emelik föl a munkabérekéit a szered! műtrágyagyárban. Pozsonyból jelentik: A szeredi műtrágyagyár munkásai tudvalévőén 25 százalé­kos béremelést követeltek. A munkások és a gyár igazgatósága között most olyan megegyezés léte­sült, hogy a munkabérekét nem emelik föl, de az igazgatóság kötelezi magát arra, hogy a munká­soknak ramunerációt ad. — Drágul a magyar kamatláb? Buda­pestről jelentik: A kosztpénzpiacon történő drágulás és a pénzpiac fokozódó szükségle­tével kapcsolatban pénzügyi körökben az a hir terjedt el, hogy szükség lesz a hivatalos kamatláb fölemelésére. Állítólag a kamatláb drágulását megokolja az, hogy az Osztrák Nemzeti Bank 15 százalékra emelte föl a ka­matlábat és igy a külföldi pénz inkább Bécsbe megy. A kamatláb fölemeléséről szóló híresztelés éppenséggel nem alkalmas arra, hogy a gazdasági válságot eloszlassa. — Katonai kocsi- és lószerszámárverés Kas­sán. Kassáról jelentik: Az 5. számú vonatosztály Kassán, Kuruc-ut 6. szám alatt, szeptember 3, 4 és 5-én nyilvános árverésen elad nagyobb száanu, a katonai szolgálatra alkalmatlan kocsit és lószerszá­mot a legtöbbet Ígérőknek kisebb vagy nagy-óbb mennyiségben készpénzfizetés mellett. Árverésre kerülnek: két hintó, sebészeti kocsi, közönséges teherkocsi, kocsikerék, kocsialkatrész, továbbá rongyok, ócskavas, bőrhulladék és különféle szer­számok. Az árverés a vonatosztály laktanyájában reggel 8 órakor kezdődik. üomáiiiéidéfl: Bilim l,«írár Cluj-Kolozsvár, Monostori-ót 33. (CaMocilor) Szállítón elsőrendű feliér és tarka erdélyifármos ökröt — Lanyha a magyar vaspiac. Budapestről je­lentik: A nagy versengés következtében a vaspiac egyre lanyhul, semmi iránt sem mutatkozik keres­let. Árak: vékony lemez 7290, vastag lemez 5570. horganyzott lemez 11.790, drót 10.200 korona. — Milliós fizetésképtelenség Pilsenben. KaSparek Vladimir pilseni elektromotorgyár a Národni Listy értesülése szerint a csődön- kivüli kényszeregyezségi eljárás megindítá­sát kérte. A cég passzivái 2,183.213 koronát tesznek ki az 1,168.090 koronás aktívával szemben. — Francia bizottság tanulmányozza a szlo- venszkói gazdasági helyzetet. Kassáról jelentik: Egy prágai francia tanulmányi bizottság két tagja látogatást tett Kassán, Eperjesen és Bártfán. Valószínű, hogy a franciák Ruszinszkóba is elláto­gatnak. a pozsonyi vágóhíd építése. Pozsonyból jelentik: Hotovec, volt kereskedelemügyi minisz­ter a minap Pozsonyba érkezett, ahol a magán­tisztviselők nyugdíjintézete palotájának építéséről tárgyalt. A pozsonyi városi tanács hir szerint Ho- toveccel aziránt fog tárgyalásokat folytatni, hogy a nyugdíjintézet folyósítson kölcsönt a városi vá­góhíd építésére. A vágóhíd építésére kitűzött pá­lyázat lejárt. Nyolc cég pályázott: Az Egyesült Építési rt. (1,864.743), Feigler Sándor (1,879.078). Krirmsel Ferenc (1,759.671), Benes Viktor (1,934 ezer 842), Salzleitner és Leitner (1,840.641), Bittel és Brausewetter (1,742.775), Bleba M. (1,820.171) és a Komlós Artúr cég (1794.540 korona). — Böraukció. A königgrátzi mészárosok és hentesek tegnap bőraukciót tartottak, amelyen a következő árakat érték el: Üsző 24.5 kgig 13.90, 29.5 kg 13.40, 39.5 kg 13.30, 40 kgon túl 12.90; ökörbőr 24.5 kg 11.60, 29.5 kgig 11.40, 39.5 kgig 11.60, 49.5 kgig 11.30 , 59.5 tagig 10, 60 kgon túl 10; tehénbőr 24.5 kg 11.80 , 29.5 kg 11.50, 39.5 'kg 10.80, 40 kgon bul 10.80; bikabőr 24.5 kgig 12.40, 29.5 kgig 11.60, 39.5 kgig 10.30 , 49.5 kgig 9.10, 59.5 kgig 7.40, 60 kgon túl 6.50; borjubőr 3 kgig 16.30, 4 kg 20, 5 kg 21.50—21.70, 6 kg 19.60. 6 kgon túl 17.50, lóbőr 7.30 korona. — A pozsonyi Qrünbergcr-kelegyár kibő vitet­te az üzemét. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi vi­lághírű Grünberger-kefegyár uj gyárépületet épít­tetett és 200 munkást fogadott fel. — A svájci Jegybank feíemeli a kamatlábat. A Svájci Nemzeti Bank vezetősége azzal a tervvel foglalkozik, hogy a leszámítolási kamatlábat, mely ma 4 százalék, a jővő héten fölemeli. — Ruszinszkói borpince lesz Prágában. Ungvárról jelentik: A ruszinszkói borterme­lők egyesülete a ruszinszkói borkivitel foko­zására akciót kezdett. Az akció keretében Prágában borpincét fognak létesíteni, amely a ruszinszkói borok nagyban és kicsiben való eladását fogja közvetíteni. A ruszinszkói bortermelők a borpin-ce elhelyezésének meg­könnyítése céljából szubvenciót kértek a kor­mánytól. = A mezőgazdasági bérletek ügye. A képviselőház a Venkov értesülése szerint az őszi ülésszak során tárgyalni fogja a mező- gazdasági bérletekről és a szlovenszkói, va­lamint ruszinszkói munkaadók és munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló' ja­vaslatokat. Az idei komlótermés. Saaz köznyókén most folyik a komlószüret. A múlt hét elején a kedvező időjárás elősegítette a munkála­tokat, melyeket a hét végi esőzések többször félbeszakítottak. — A múlt hét elején a kom­ló ára valamivel esett, de a hét közepén ismét megszilárdult az exportőrök vásárlásai következtében. Saazaban 50 kilogramonkint 1000—2000 koronát fizetnek, mig a vidéken 50 kilogram elsőrendű komlóért 1700—1900 koronás árat is adnak. A bajor és a jugo­szláv komlótermés az idén minőség szem­pontjából gyönge, ezért általános érdeklődés kiséri a saazi termést. Az utóbbi napokban Saaz környékén mintegy 2000 mázsa komló került eladásra. A belföldi sörfőzdék eddig csak a legszükségesebb szükségletüket fe­dezték. — Bajorországban az utóbbi napok­ban emelkedett a behozatal. Főképpen első­rendű komló iránt van kereslet. Az árak 100 fontonkint (50 kg) 150—250 aranymárka között mozognak. — Jugoszláviában ÍP'I kilogram komlóért 5500 dinárt fizetnek. A termelők tartózkodók, mert áremelkedésre számítanak. Belgium komlótermését 13.500 métermázsára becsülik. — Franciaország­ban a rovarok tettek kárt. = Gyapjuaukció Pozsonyban. A legkö-i zelebbi gyapjuaukciót a Wollaukcións A. G.i cég szeptember 17. és 18-án rendezi Po- j zsonyban. Az aukción merinógyapju és mo­sott nyersgyapju kerül eladásra. = Az árpaki vitel szabályozása. Hodzsa Milán földmivelésügyi miniszter szabadságáról vissza­tért és igy valószinü, hogy még ezen a héten mi­nisztertanácsot fognak tartani, molyén a kormány dönteni fog az árpáik! vitel szabályozásának kérdé­séiben. Hivatalos körök a Tribuna értesülése sze­rint úgy vélik, hogy noha az idei árpatermés sokv kal gyöngébb a tavalyinál, a belföldi szükséglet fedezése után is marad exportálható ánpa. Az árpaexportot az is elősegíti, hogy az idén nagyon kicsiny az árpa és a tengeri közötti árparitás és ezért valószínűen nem fognak árpát takarmány­célokra fölhasználni, mert a gazdák aránylag ol­csón jutnak tengerihez. = Állatkiállitás Berettyóújfaluban. Budapest­ről jelentik: A Bibarvámregyeii Gazdasági Egyesü­let szeptember hó 21-én Berettyóújfaluban ló-, szarvasmarha-, sertés- és juhki állít ást rendez. = A magyar borpiac helyzete. Budapestről jelentik: Az utóbbi hét esői a szőlőszemek fejlődé­sére jó hatással voltak, biztosították a meglevő szemek megtelését, bár ez a csemegeszőlőnek cu­kortartalmát csökkenteni fogja. A mailt hét végi jégesők egyes vidékeken nagy károkat okoztak és nagy mértékben előmozdították a szőlők rothadá­sát azokon a részeken, ahol a jég a gerezdeket nem verte el teljesen. A jégverés az egész ország­ban foltonként pusztított. Az igy megcsappant ter­méskilátások következtében a boráraik egyes vi­dékeken emelkedtek, igy például Tokajhegyalján. hol a rendes kereskedelmi áruért 14—16.000 koro­nát is fizetnek. Kecskeméten 10—11.000, Csomgrá- don 12.000, a Balaton környékén 12.000 koronás árak vannak. Az árak emelkedése a fogyasztást nagymértékben csökkentette. Az uj madelaine- és csabagyöngyemust 17—19 százalék cukortartalmú. = Törökországban igen nagy az idén a do­hánytermés. Törökországban az idén 60—70 millió oka-ra, azaz 70—90 millió kilóra becsülik a do­hánytermést. Nyolc év óta ilyen nagy dohányter­mése nem is volt Törökországnak s főleg nagyon kedvező az, hogy a legkitűnőbb dohányfajtákból van a legnagyobb termése. Azonkívül 7—800.000 oka dohány van a szmirnai raktárakban még a tavalyi termésből. = Tizenkétszeresére emelték a gabona behozatali vámját Angliában. Londonból je­lentik: A tegnap életbeléptetett uj vámtarifa szerint a gabona behozatali vámja a régi vám tizenkétszeresét teszi ki. = Magyarországon esik a takarmány ára. Budapestről jelentik: Az utóbbi napokban a ter­melők pénzhiánya miatt nagyobb mennyiségben került a piacra takarmány, melynek ára emiatt esett. Az exportőrök sokat vásárolnak, mert az alacsony árak miatt a takarmányt a külföldön e! tudják helyezni. A világbéke — Fantasztikus regény — Irta: Seress Imre (24) Ogli Radamesz, aki nagy rangban álló állami hivatalnok, középtermetű férfi Annyit tesz ez, hogy egy szintén középtermetű földi férfinél majdnem három fejjel kisebb, teljesen megfelelően annak, hogy a Mars is három szórta kisebb a Földnél. Egyébként Ogli Radamesz a földi em­berhez majdnem teljesen hasonló. Van feje, nyaka, háta, melle, dereka, két keze, két lába; a fején homlok, szemöldök, két szem, két fül, egy orr és egy száj. A feje tetejét rö­vid haj födi, az orra alját rövid bajusz. Sza­kálla azonban nincs, amint nincs a többi marsbeli férfinak sem. Úgy látszik, hogy a Marson a férfiuság kidomjporitásához a ter­mészet elegendőnek tartja a bajuszt is. Ogli Radamesz ruházatában sincsen semmi, ami mgyon különös volna: Kabát, mellény, nadrág, cipő van rajta, a mellény alatt ing, amelynek szine világossárga. A fe­hér szin a Marson olyan ritka, mint a Földön a fehér holló. Ami a külsejét illeti, meg kell még je­gyezni Ogli Radameszról. hogy valamint a többi Marslakóknál is. szemei nem elöl, a homlok alatti mély gödrökben vannak, ha­nem egészen kiállanak az arcból oldalt és kissé rézsútosak Olyanformák, mint a mada­rak szemei, amely alkotás szintén termé­szet bölcs előrelátása, miután minden mars­beli ember többet repül mint jár. Minthogy pedig minden repülés gyors és nagy szelet csinál, ez a szél a mélyen fekvő szemeket Csakhamar tönkretenné. Olyan erős alkotásu a Marsbellek szeme, mint a sasé. Nem is szo­Jrulnak pápaszemre: ezt a földi műszert nem ismerik. Ugyancsak elüt a földön járó emlő­sök tüdejének alkotásától a Marslakók tüde­jének alkotása is. Ez szintén megfelel a ma­darakénak: elbirja még a másodpercenként negyvenméteres repülés szelét is. Az obszervatórium, amely közvetlenül a tenger partján áll, vöröses téglából rakott épület, közepén a rendes föld gömb alakú ku­polával. A teremből, amely ez alatt van, egyik oldalon a hivatali helyiségek, a másik oldalon Ogli Radamesz magánlakosztályai nyílnak. Az épületet, amely meglehetős nagy, pompás park veszi körül, majdnem egy hold terjedelmű. Keritése többszörös dróthuzal. Ebből azonban nem látszik semmi, mert gon­dosan el van rejtve pár miliméterrel a föld alá, amelyhez a drót szine is hasonlít. A sö­vényben állandóan olyan rettentő feszült­ségű villamos áram kering, amely elefánt- nagyságú állatokat is képes agyonsujtani Ez az áram szolgál az obszervatórium védel­mére a tenger felőfr vagy a szárazföld felől jövő esetleges támadások ellen. Csak némely helyen vezet a drót fölött keresztül elszige­telő palló: ezekről a helyekről csupán az ob­szervatórium lakói tudnak. Ha a levegőn át jönne támadás, ennek meghiúsítására az ob­szervatóriumtól tiz kilométerre magas őr­tornyok vannak, megrakva szünet nélkül őr­ködő. messzelátókkal a szemhatárt kémlelő katonákkal Ezeknek rettentő fegyvere, a rá- diumágyu minden gépmadarat lángba borit és elpusztít, ha az első jeladásra le nem száll, vagy nem bírja jelezni a naponként változó jelszó! Éjjel óriás reflektorok nappali fényt árasztanak az égboltozat felé negyven kilo­méter magasságig, bár a repülőgépek ma­gassági határa csak harminc kilométer. Még laz idegen osszágokból, öt-hatszáz kilométer- I ről jö'vő robbanó lövedékek ellen is van vé­delem. Az őrtornyokban szeiszmográfhoz hasonló készülékek vannak: ezek előre jelzik az ilyen lövedékek érkezését. A rádiumágyuk aztán fölrobbantják azokat, mielőtt a parkba lecsaphatnának. Ogli Radamesz nőtlen ember volt. Ma­gánlakosztályát, amely hat Ízlésesen beren­dezett szobából és ezek mellékhelyiségeiből állt, édesanyjával, egy harmincöt esztendős matrónával és egy viruló hajadonnal, Asájá- val osztotta meg. Ez a leány nagyon távoli rokona volt, akit, mert korán árvaságra ju­tott, anyja oda vett magához még kétéves korában. Asája nagyon szép, nagyon müveit és rokonszenves leánnyá fejlődött, aki meglehe­tős jártasságot szerzett a csillagászat tudo­mányában is, kivéve természetesen azt a ré­szét a csillagászatnak, amelynek titokban- tartására Oglit hivatali fogadalma kötelezte. Az éleseszü, ritka fölfogásu leány azonban ebből is sokat megsejtett, de hallgatott sej­téseiről. Egyébként úgy volt, hogy Asája Ogli felesége lesz. Ogli édesanyja örömmel látta, hogy sem fia, sem a leány nem idegen­kedik ettől a gondolattól, bár viszont kény­telen volt beismerni azt is, hogy a fiatalok olyan messze voltak a kölcsönös szerelem­től, mint az ég a Marstól. A leány azonban már csak háladatosságból is beleegyezett a házasságba: fölfogta és méltányolta, hogy Ogliék nélkül neki, a szegény árvának szo­morú sors jutott volna osztályrészül, igy pe­dig gond nélkül, kényelemben élhetett. Igaz, hogy Ogli rideg természetű, zárkózott, sőt kissé ellenszenves ember volt, de igen magas állást töltött be. Nem egyszer lehetett volna I már csillagászati miniszter is, de nem birt‘ megválni obszervatóriumától és ennek isteni szép vidékétől, ahol mintegy öt hektárnak, azaz majdnem tiz hold földnek volt dúsgaz­dag birtokosa. Asája nem szerette Oglit, sőt sokszor ellenszenvet érzett iránta. Azonban nem szeretett mást sem és azt is el kellett ismernie, hogy a férfiak közt, akikkel érint­kezett, mégis Ogli a legkülönb. Az obszervatóriumban már éppen egy esztendő óta nem dolgozott senki: Ogli ösz- szes segédei, munkatársai, sőt a hivatalszol­gák is szabadságon voltak. A magánlakosz­tályban sem lakott más, mint Ogli édesanyja, Razirna asszony Asájával, továbbá egy inas, három cselédleány és végül maga Ogli Ra­damesz, akit Tiburország kormánya beteg­ség címén szinte egy évre szabadságolt. Igen, ma egy esztendeje, vagyis hatszáz- hatvannyolc nap előtt, pont délben történt, hogy Ogli Radamesz búcsút vett anyjától, akit fiúi szeretettel megcsókolt s aki köny- nyek közt ölelte és csókolta őt vissza. És el­búcsúzott Asájától is, akivel azonban semmi­vel sem váltott melegebb kézszoritást, mint máskor. Kettőjük közt a buesuzás épp oly hideg, kimért volt, mint eddig egész életük egymás mellett. Ogli a buesuzás után leült a refraktor elé, amely a Jupiterre volt irányítva, majd­nem tiz percig nézte az óriás bolygót, aztán éppen úgy, mint két földi évvel később a budapesti obszervatóriumban Kund Pál, hát- rahanyatlott és lényegben megszűnt Ogli Radamesz lenni. Ettől kezdve életét majdnem folyton egy kis szobácskábán töltötte, ahová átszállították. Még a parkban is csak ritkán sétálgatott. (Folyt köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom