Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)

1924-09-23 / 216. (664.) szám

fvvuu, %hÁRfBÉWÁCjMKM yáj^NkmőjtML Százegy kitépett oidal a magyar képviselők klubjának panaszkönyvéböl Prága, szeptember 22. 40. A földhivatal ellen sok panasz hangzott el minden oldalról; munkájával elégedetlen a birto­kos. Ilitől olcsó pénzen veszi át. a főidet, azonban elégedetlen még a légionárius vevő is — mivel a földet nem ingyen kapta. A birtokosok legnagyobb rcsze azért elégedetlen, mert. a földhivatal túl­sókat vett el birtokukból — s ezért különösen fog hangzani az alábbi eset. Szepestótfalubaa vau egy ezerholdas nagybirtok; tulajdonosai már évekkel ezelőtt meghaltak, az örökösök — két nőtestvér — nem tudják az örökséget megosztani egymás között, mivel az Le van foglalva. A birtok egy része bérbe van adva, a másik része kény­szerbérletben van s igy nem jövedelmez semmit. Az adóhivatal sürgeti az adókat, amelyeket nincs miből fizetni, A földhivatal nem ad engedélyt a birtoknak az örökösök között való megosztására s igy a tulajdonosok azt kérik a földhivataltól, hogy ez necsak lefoglalva tartsa a birtokot, ha­nem lásson hozzá annak felosztásához, csak hogy végül rend legyen az adók körük íme végre egy eset, hogy a tulajdonos maga sürgeti a parcellá­zást. A földhivatal azonban fölülmúlná önmagát, ha egy ilyen kérelmet is teljesítene. A parcellázás nem kezdhető meg, mivel az ezerholdas birtokból csupán két, azaz kettő holdra akadt igénylő. Mit tegyenek hát az adókkal agyonsanyargatott tulaj­donosok? Mehetnek napszámba a saját birtokuk­ra a ,,kényszerhérlőkhöz“ s igy megkeresik a-yi-' gyondézsmára valót. 41. Parusik Tamásné 191ő-ban jutott özvegy­ségre; férje a világháború áldozata lett Az öz­vegy havi 75 Ke nyugdijat kapott a múlt év vé­géig. Ekkor nyugdijának kifizetése ismeretlen ok­ból be lett szüntetve. Eelcbbezett, kért, minden fórumon, végül a nép jólétéről gondoskodó minisz­térium is megállapította, hogy az özvegynek nem iár még ez a csekély nyugdíj sem. Hogy miért nem, az titok marad; valószinüleg azért, hogy a nép eme leánya tulnagy jólétnek örvend s igy nem szorul rá a szakminisztérium támogatására. 42* A legfelsőbb közigazgatási bíróság ismé­telten kimondotta, hogy a köztársaság területén szabályszerűen letelepedett állampolgártól nem vonható meg a tartózkodási engedély, csakis az esetben, ha az illető az államra veszélyes, vagy valami bűncselekményt követett el. Tudja ezt már mindenki, csak a munkácsi zsupán ur nem szerzett erről tudomást, aki Száraz János mun­kácsi asztalost azzal az indokolással utasította ki, hogy itt nincs reá szükség. Az esettel a felsőbb hatóságoknak is lesz alkalmuk foglalkozni. A zsu­pán urra szintén nincs szükség Munkácson s he­lyét jobban töltené be egy őslakos; reméljük, hogy a zsupán ur, mint szükségtelen személy,' szintén kiutasítja önmagát s a békés távozás me­zejére lép. Egy chiliéi bankár feleségé­nek tragédiája Berlinben Halálrag,'ízolta Starchwitz-Dominims grófot, azután öngyilkos lett — A P. M, H. eredeti tudósítása — Berlin, szeptember 22. Pár nappal ezelőtt érkezett Berlinbe Kippman dúsgazdag chiliéi bankár felesége. Az egyik legelőkelőbb hotelben vett ki ma­gának lakosztályt, egy gyönyörű autót is vá­sárolt és azzal szórakozott, hogy autón be­járta Berlin utcáit. A bankár felesége vizsgá­zott gépkocsivezető volt, soffőrt nem is tar­tott, hanem maga hajtotta kocsit. Tegnap délben Wilmersdorf felé Szágul­dott százkilométeres sebességgel, mikor az országúton elgázolt egy férfit. Nyomban megállította gépkocsiját, a súlyosan sérült embert beültette az autóba és egy berlini kórházba vitte, ahol az illető anélkül, hogy magáihoz tért volna, meghalt. Az orvosok n i egál! a pi1 tóttá k, hogy kopon ya csont tör é s t szenvedett és ez okozta halálát, A zsebében levő iratokból kiderült, hogy a szerencsétlenül járt férfi egyike a német arisztokrácia legelőkelőbb tagjainak, SANDR1K Ezüst és féméraigtjüs' r. t. Prága, Cseh-Szlovákia áX véd.éigV) jogy a» É| J •W Vidító | Alpakka ezüst Evőeszközök és fuvottáruk § \ Mintavásár Prága /! / %. Ind. Pav. 492. — lH.Stoek Sl.aud 130 / fi Tiszta nikkel főzőedényekt MvmiilJIIJIUWtMIMLI.IU .................................................................................................. Str achwitzDominims grófnak hívják és egy családi hitbizomány haszonélvezője. A szerencsétlenség napján reggeli sétáját végezte a- birtokán és valószínűen nem volt már ideje kitérni a rettenetes gyorsasággal közeledő gépkocsi elől. Kippman asszony már a szállodában volt, amikor értesítették arról, hogy a gróf meghalt a kórházban. Az asszony elsápadt, szivéhez kapott és kétségbeesetten, megtör­ve szólt oda komornájának: „Embert öltem, ezt nem tudom túlélni.“ A következő pilla­natban felugrott foteljéből, éjjeli szekrényé­hez ugrott, ahonnan kivette kis gyöngyházrevolverét. A hideg fegyvercsövet homlokához illesztette és meghúzta a ravaszt. A fegyver eldördült és a szép asszony vérző homlokkal bukott le a szállodai szoba perzsaszönyeges pad­lójára. Komornája nyomban orvosért telefonált, de az már csak a beállott halált tudta kon­statálni. Kippman asszony született bécsi leány és néhány évvel ezelőtt ment férjhez. A chiliéi bankár Becsben való tartózkodásakor ismer­kedett meg vele. Tragédiája széles körben nagy részvétet keltett. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A sanghaí lázadás leverése Newyork, szeptember 21. Pekingi jelen­tések szerint a shaghai-i csekiangiak láza­dását teljesen leverték. A lázadók csapatai fölbomlottak s már csak a végeíeges meg­tisztítás tarthat néhány hétig. A pekingi kor­mány ezzel abba a helyzetbe került, hogy minden erejét a mandzsuriai hadszíntérre összpontosíthatja, ahol a mukdeni Csang-So- Lin marsall nagy erőkkel tör elő. Pekingtöl északra, Jehol közelében a mandzsuriai kor­♦***9**-t*«*«**«*«**««'«9*«««*4e94«9»«*«*««****«+• j Hiányzó állítólag győzelmet aratott a kor* inánycsapaíok felett. Sanghaj’, szeptember 22• A flotta, mely eddig tartózkodóan viselkedett a polgárhá- boruban, Wu-Pei-Fu pártján beavatkozott a küzdelembe. A csekiangiak megrövidítették frontjukat Shanghai körül s újból harcba kezdtek. Lu tábornok elutasította a béke- ajánlatokat. Olasz városokon keresztül Verona, szeptember 22. Mikor a velencei Zattere partján íölszál- lok a Fusina felé induló hajóra, még egy kol­dusasszony s egy kis rongyos olasz fiú fe­lém nyújtja a tenyerét: Csak néhány cente- simit, signore. No ezektől. megszabadulok most néhány órára, — gondolom. — Sehol a világon nincs annyi kunyoráló koldus, mint Velencében. A hajón mellettem fiatal nászutasok. Né­metül beszélnek. Gyönyörű nap. Utitársaim lelkesednek, kipirult arccal szavalnak a cso­dálatos városról. A hajó karfájának dőlve né­zem én is a ragyogó panorámát. A Frari tem­plom tornya, a Szent Márk térről a Campanile, a Redentore, tornyok, paloták tengerből elő­bukkanó varázslatos valósága itt van előttem és mintha himbálózna a kék hullámokban. A tengeri kikötő felöl most indul egy hatalmas amerikai hajó. Az utasok a fedélzeten állnak s kendőt lobogtatnak. S ahogy igy elnézem, hogy a távoli tengerekre szálló utasok is bú­csúznak velem együtt Velencétől, úgy érzem, hogy az egész világ szerelmes ebbe a felejt­hetetlen, egészen itt soha nem hagyható vá­rosba. A fusinai kikötőnél a helyiérdekű villamos vár a parton. Megyek Padua felé. Jobbról, balról sok szép empire kastély. Velence a rennaiasanoc s a korán gótikus templomok csodálja, itt meg néhány kilométerre ezek a finom kastélyok fogadnak. A villamos a Garibaldi téren áll meg Páduában, a város közepén levő végállomá­son. óriási forgalom. Rengeteg autó, motor, bicikli. Nők is kerékpároznak. Ez a borzasztó autó, kocsi, motor, bi­cikliforgalom olyan meglepő, hogy Ve­lence után egészen elámul az em­ber. Velence fürdőváros, ahol mindenki ráér egy kicsit. Az emberek nem loholnak s nem is tudnának, ha akarnának se. A gondola szép tempósan mozog. Pádua hallatlan forgalmú kereskedő vá­ros. A régi velencei alattvaló most valószínűen a következő időkben súlyosan visszaadja a kölcsönt: a hivatalokat nemsokára áthozzák Velencéből s Pádua lesz a székhely. Ez min­denesetre érzékeny csapás lesz a tenger ki­rálynőjének városára, amelynek a régi for­galma, pld. a teueri, egyébként is erősen megcsappant, mióta Trieszt, Fiume, Póla az olaszoké. Pádua egy ittfelejtett középkor. Komor árkádos utcái, súlyos zömök épületei a köny- nyed, előkelő, fényes Velence után talán az első pillanatra kevesebbet mutatnak, de szá­zadokról beszélnek. A komoly épületek mint­ha kolostorok volnának s valóban furcsa el­lentmondás ez a középkori mez a házakon s a börzéről vitatkozó tömeg az utcán s a ret­tentő forgalom. Páduat a Giotto kápolnáért s a Manteg- na képekért, valamint Donatello Gattamelata lovasszobráért kell megnézni, amely talán legszebb lovasszobor a világon. A Giotto ká­polnát legutóbb restaurálták s a Madonna dél Aréna nevű parkot, amelyben a kápolna van, rendbehozatta a város. A Mantegna freskók elég jól megmaradtak. Az egyetlen hires épületén, melynek ar­chitektúrája Sansovino remeke, most a mo­dernek is megmutatták, hogy méltók a ré­giekhez. Gyönyörű munka az elesett egye­temi ifjak emlékére épített dombormű a ka­pun. A San Giastina templomban egy Paolo Veronese oltárkép van, mely a hires mester egyik legkomolyabb alkotása, A sekrestyében felejtehetetten szép intarziás munkák ejtenek ámulatba. A Páduai Szent Antal temploma építésze­ti remek. Donatello, Sansovino, Tullio Lom­bardi pompás relifjei a legnagyobb kincsei s a primitív freskók. A szent sírja körül egész nap hullámzik a nép. Azt tartják róla, hogy ha az ember kér tőle valamit, rá kell tenni a sírjára a kezét. Délelőtt, mig a sir fölött misét mondanak, a rengeteg zarándok boldog, ha a kezét odate­heti a szarkofág kövéhez és mormolhatja a miatyánkját. A templom előtt árusok olvasót, Szent Antal szobrocskákat árulnak minden­féle formában s ezüstből, aranyból, csont­ból, fából. Az érmek, olvasók, kegyszerek megszentelése egész délelőtt folyik. A boldogtalan szerelmesek városában Az olasz városok mind külön történe­lem s valamennyi olasz városnak külön egyé­nisége, el nem felejthető sajátsága van. Ve­lencében a Szent Márk templom a kelettel való összeköttetés művészi emlékeit, a Ca- nal grande gyönyörű palotái pedig a rinasci- mento gazdagságát s a kereskedő város hal­latlan fényűzését hagyták itt pazar látni­valóul az utókor számára, Pádua a kolostori város, román ivek, árkádok, kolostori ko­molyság az építészetben és a XX. század vá* rosának rengeteg forgalma a lármás utcán, Verona katonai város volt a rómaiak, a Scaligerek $ az osztrákok alatt s ez a külső jellege ma is megmaradt. Az Olaszországba rándulök ki szokták kerülni, pedig a Scaligerek gyönyörű gótikus síremlékei, a képtár gazdagsága, a teljes ép­ségben magmaradt amfiteátrum, a Piazza Érbe és a Piazza dei Signori a városházto­ronnyal, a velencei időkből való épületekkel már magukban is megérdemlik azt, hogy az utas megnézze a boldogtalan szerelmesek városát. Mert itt van Veronában Romeo és Júlia sírja. Az Adige partján haladva egy szürke nagy kaszárnyához közel, hatalmas nagy ud­varban van a kicsi emlék, melyet Örökké hí­ressé tett Shakespeare halhatatlan remeke. Szemközt a széles utcán kis kávéház. A táb­lán nagy betűkkel: Caffé . . . Liquori . . . A kis kávéház mellett Trattoria. Az utcáról nagy vasrácsos kapu választja el az udvart, melynek a végében tornacsarnok van. Az ud­var végén jobbra van fenyőfák és thuják közt Romeo és Júlia sirja. Kicsi kerítés, boltíves tető, melyet oszlo­pok tartanak. Ciprusok ... A fal tövében Shakespeare mellszobra. A sir fölött a kő­mélyedésben rengeteg névjegy, angol, német, Cseh, francia, magyar, összevisszaságban, a boldogtalan szerelmesek látogatói. Minden évben sokan jönnek, mondja a kustos, külö­nösen tavasszal, ősszel. Ilyenkor naponta néha százan is meglátogatják Romeo és Júlia em­lékét. A sir mellett rozzant kapucinus templom, most nem miséznek benne. A város nem igen gondol vele. ugylátszik, s egészen romlásnak indult. Egész este lett, mire az ajtón kiérünk az utcára. Künn egy fiatal olasz beszélget egy lánnyal. A kezük összeér s a csillagos ég alatt összenéznek némán, csöndesen. Ott benn az udvar melyén alusznak a régi legendás szerelmesek. Az utcán beszélgetnek néma nyelven, szótlanul az uj Rómeók és Júliák... A sarki vendéglő felől vidám szicíliai nótát csap erre a szél. Szól a mandolin s a gitár. (bf.) Maw&á'fégm) főyjöRBM 0 v London. Kennworthy kijelentette, hogy az angol-orosz szerződés értelmében Oroszország 30 millió font ötéves kölcsönt fog kapni. A német-angol kereskedelmi szerződésre vo­natkozólag az ' angol kereskedelemügyi miniszté­rium szakértői egy tervezetet dolgoztak ki, me­lyet a német szakemberek az angol misszió Ber­linbe érkeztéig fölül fognak vizsgálni. Macdonald szeptember 21*én Skótországhól ■visszaérkezett Londonba. Asquith ma levelet tett közzé, melyben azo­nosítja magát Lloyd George-zsal az orosz kölcsön elutasításának álláspontiában. * Páris. Primo de Rivera nagy ofíepzivát készít elő a marokkói hadszíntér nyugati részén, hogy ismét helyreállítsa az összeköttetést a Centa-Larache szakaszon operáló csapatokkal. Az orosz flotta ma bombázni kezdte azt az 5000 georgiai felkelőt, akik a szovjetcsapatok le­győzése után Potiba akartak hatolni. * Róma. Szeptember 31-én Olaszországban mindenütt nagy ünnepségek keretében ülték meg Róma el­foglalásának évfordulóját. * Charleroi. A katolikus ifjúság kongresszusát a külföld nagy érdeklődése mellett megnyitották- Cseh- Szlovákia delegáltjai is jelen voltak. * Géni. Frigyes Lipót porosz herceg ide érkezett és az angol delegáció épületében szállt meg. * Odessza. 3000 munkás föllázadt a Szovjetköztársaság ellen. * Koblenz. A megszálló csapatok kiürítették Flammers- feidet, Neustadtot, Puderbachot és Münders- bachot. Románia bojkottáin! akarta Svájcot Zürich, szeptember 22. Svájc az utóbbi időben nagyon komo­lyan foglalkozik a romániai kisebbségek sor­sával és panaszaival. Két tekintélyes orgá­num az Ostsweiz és a Morgen hatalmas cikkekben foglalkoznak a romániai kisebbség sérelmeivel. Mindkét cikkből érdekes moz­zanat domborodik ki. Az egyik az, hogy a román királyi párnak svájci tartózkodásuk alkalmával az ottani katolikusok és pro­testánsok tárták fel romániai hitsorsosaik elnyomott helyzetét, a másik pedig, hogy a román kormány csúfos kudarcot vallott azzal a fenyegetésével, hogy Svájcot gaz­daságilag bojkottálja, ha a román kor­mányt támadó lapjait el nem iiémitja. Ennek a fenyegetésnek azonban semmi hatása nem volt és a svájci lapok követelik, hogy Petrescu berni román követet, aki a bojkottal fenyegetőzött, helyezzék el Svájc­ból. Készül az önálló kereseti foglalkozást üzö egyének biztosítási javaslata. A Náródni Listy arról értesül, hogy az önálló kereseti foglalkozást üzö egyének biztosításáról szóló javaslat rövidesen elkészül és a ház aszta­lára kerül. Habrman népjóléti miniszter úgy nyilatkozott, hogy már csak a statisztikai adatok gyűjtése van hátra. A Národní Listy hírét fönntartással kell fogadni. ■■IBSIIIIIIIIIIBRBaBIIIIRIIIIBBIBIBBRCSBIlEülBj ■ ■UCUBMIDBBaBlEbniilRIIiaHHDHBIIEdBSBilBNLSriiaSiCir Szőrmék bőrruhák Legolcsóbban és legszebben készíti ltlMHU Tel.: 9305. Praha II., Praha I., Soukenicka 28. Melantrichová 10. Kiállítás szeptember 23-tól 27-ig d. c. 10-töl d. ii. 5»ig a Palace-szállodában. g

Next

/
Oldalképek
Tartalom