Prágai Magyar Hirlap, 1924. szeptember (3. évfolyam, 199-222 / 647-670. szám)
1924-09-18 / 212. (660.) szám
3 C$*!!í5rt5fr, jtzeptemfKtf »«. ______ ^famaB-iirriwiiMii. ■ I..I ■ ■ ■ ■—i ■■■ mm ■■irwwnMwnii I ■ rmmrm Jugoszláviai kis tükör A P. M. H. jugoszláviai szerkesztősége esetröl-cseire mozaikszerül . összefoglalásban fogja a fenti' cini alatt közölni azokat a jellemző. politikai és társadalmi eseményeket, amelyek olvasóinkat érdekelhetik. Ezek a csevegés- szerü, nagyképűség nélkül megrajzolt skizzek fogják tájékoztatni a P. M. H. olvasóközönségét a jugoszláviai állapotokról cs az ott élő magyarság életéről. Szabadka, szeptember 17. Rádiós, horvát parasztvezér — Sorbon- r.ct végzett zágrábi könyvkereskedő, több beszédében és cikkében élénk szimpátiával emlékezett meg a most meggyilkolt Alexandra v Tódorról, a bolgár—macedón bandave- zérröt és törekvéseiről. Alexandrov Tódor saját kijelentése szerint inkább a puskát, tört és a bombát használja, mint a tollat, tehát hallgatott a Rádiós szimpátiáiról, amikor azonban a horvát köztársasági párt elnöke a tőle megszokott frappáns ötlctességgel egyszeriben megtagadta macedón-bolgár barátait, ekkor Alexandrov Tódor is tollat raga dott és leleplezte azt a benső viszonyt, nyilvánosságra hozta azokat az intimitásokat, amelyek őt Rádióshoz fűzték. A hirtelen kormányképessé vált — sőt királyi akaratból kormányképességre kény- szeritett — horvát köztársasági párt és illusztris vezére sietnek, rohamlépésben igyekeznek a bársonyszékek felé; bizony, még az első kakaskukorékolást sem várták meg. Radics gondolkozásával, céljaival és terveivel egyébként nemcsak a támogatásából élő kormány, de a saját legintimebb párthívei sincsenek egészen tisztában. Reszketve ■és az esetleges súlyos politikai következményeket mérlegelve lesik a Slobodni Doni mindennapi számát, mert ebben szokta néha Delphi-szerii kijelentéseit közölni a vezér/ ha ugyan nem élőszóval nyilatkozik valamilyen gyűlésen. Megtörténhetik az ő rapszódikus természete mellett az is, hogy a gyűlésen éppen az ellenkezőjét hirdeti, mint amit az ugyanakkor szétosztott Slobodni Doniban közöl. Csakhogy „verba volánt, seripta ma- ueut“, az elhangzott beszédre rá lehet fogni, hogy a belgrádi újságírók meghamisítva közölték, de a nyomtatott Slobodni Dóm? .. • Érdekes, hogy a kilencven százalékig Radics-hivő Horvátországban még mindig garázdálkodnak a lioltrabukott Pribicsevics huligánjai, az Orjamisták. Szinte érthetetlen vakmerőséggel támadnak meg ketten-hár- man saktagu horvát társaságokat, ami különben a javukra billenti a mérleget, mert íőprotektoruk hatalmi idején az volt a szokás, hogy tiz-tizenöten vertek meg egy vagy két védtelen magyart. Ugjdátszik, most vértanukat akarnak produkálni, mert egy ilyen vakmerő támadásnál az eszéki békés, sörivó polgárok két denki csinálja a maga dolgát, akkor hamar rendbe jön minden. Ha az embernek meg van a kis háza, melyben a vendéglőt berendezi, a fii, melyből a mohpadokat ügyesen megcsinálja, akkor megélhet tisztességesen én nem kell az utcán rekedtre kiabálni magát, mert Necker urat megint elcsapták a pénzügyminiszterségből, vagy mert a királyné az álarcos bálokban reggelig mulatott . . . Caterine azt mondja, hogy a világot úgy kellene berendezni . . . Az ajtó kinyílt és a házigazda lépett be az orvossal. Mindketten mélyen meghajoltak az öreg ember előtt és várták, hogy megszólítsa őket, éppen úgy, ahogy a fejedelmeknél szoktak várni. Voltaire bosszús volt, mert félbeszakították és idegen, kelletlen hangon mondta: — Nos, uraim, minek köszönhetem a késői látogatást. — Aggódtunk ön miatt, Monsieur Voltaire s a doktor ur gondolta, hogy a mai örvendetes, de izgalommal teljes nap után üdvös dolog lesz, ha megnézi Önt kissé. — Köszönöm szívességüket, de nincs semmi bajom a fáradságon kívül. Ezen pedig nem az orvosok tudománya, hanem egy jó kényelmes ágy segit. Jó éjszakát uraim! A márki és az orvos távoztak és Jean a tisztelettel megmeredve állt helyén, mintha csak most vette volna észre vakmerőségét, a szemét sem merte fölemelni, de egy lágy. barátságos hang biztatta: — Jean fiam, gyere csak ide. — Uram . . . — Ide ni. . . Egy jó, áldott jó nagyapa hangja volt ez: Jean összeszedte bátorságát és közelebb iött. — Uram, alázatosan bocsánatát kérem, hogy olyan vakmerő voltam . . . — Jean fiam, mondjad csak . . . Mit is mondott neked Caterine, hogy kellene hát ezt a világot berendezni?! . . . (Vége.) Megindultak a tárgyalások Magyarország és a szovjet kozott es ju\euwK.:u- w.s vagyonadó Himalájája meg a szorgos állami és városi támogatás. (Az állami inspirációra létesült Eerruni vagonja- vitógyár a bukás szélén áll, mert a kormány nem akarja kifizetni 50 milliós tartozását!) Hogy is szólt a régi bajor litánia? A sa- gittis Hungarorum libera nos Domine . •. Csak a kormány ne támogasson senkit, mert annak jaj! Ragenó. Budapest, szeptember 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) 'Az Uj Nemzedék jelenti: A szovjetkormány több Ízben puhatolózott Rigáiban, Becsben és Berlinben, hogy miképpen lehetne a magyar kormány 'megibizottaival megtárgyalni a szovjetkormány elismerésének feltételeit. Legutóbb a bécsi nemzetközi vásáron puhatolóztak Oroszország megbízottai és azt ajánlották, hogy az erre vonatkozó ‘tárgyalások székhelye Berlinben legyen. A magyar kormány a tárgyalások lefolytatásával Ká- Inya Kálmán rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium első államtitkára lés Jangerth Mihály küvetségi tanácsos vezetéséivel Berlinbe bizottságot küldött ki, amely a na- lpokban tárgyalt az orosz megbízottakkal, akiknek, ivezetöje Krestinsky berlini szovjetkövet volt. A 'tárgyalások megkezdése elölt Kánya Kálmán en'unciációban leszegezte a magyar kormány elvi álláspontját az orosz szövik {rezsimmel szemben, amelynek de jure való elismerését bizonyos teltételekhez kötötte. A nyilatkozatban a magyar kormány megtette észrevételeit a szovjetrezsim kormányzat] rendszerére, amelynek megváltoztatása — az Oroszország beliigyelbe való beavatkozás nélkül — alapja lehet a további tárgyalásoknak. A nyilatkozatot az orosz delegáció vita nélkül tudomásul vette és a diplomáciai és kereskedelmi érintkezést egyengető tárgyalások megindultak A tanácskozások eredményesen végződtek és a megegyezés csak a nsagyar kormány megerősítésére vár. A gyáriparosszövetség nagy jelentőséget tulajdonit a tárgyalásoknak és azt hiszik, hogy különösen a magyar mezőgazdasági és villamossági ipar fog jelentős piacra találni Oroszországban. Jelenleg a német konkurrencia teljesen elzárta az orosz piacot a magyar ipar termékeitől és ha a két állam között létrejön a megegyezés, akkor csak a magyar iparra háramlik haszon. licites lene a Diztonság ég nuif@Hirésáö icrfcscr®? 1 Genf, szeptember 17. A biztonsági- és döntőbírósági kérdések egységes angol-francia tervezetéről, melyet általában mint „Benes-terv“-et jelölnek meg, mely jelenleg a tizenkettes tanács előtt áll tárgyalás alatt s amelyet a bizottsági tagok titokban tartanak, a következő verziók keringenek népszövetségi körökben: — A tervezet egy előszóból a megállapított pontokból és két utoeikkelyböl áll. Az előszó kifejezi, hogy az aláíró államok egész szárazföldi-, tengeri- és légi haderejüket a népszövetség rendelkezésére bocsátják. Ez után néhány cikkely következik a döntési és a közvetítési módozatok szervezetéről, amelyek minden népszövetségi államra nézve egyformán kötelezők. Nemzetközi konfliktusok esetén az illető államoknak alá kell vetniök magukat a népszövetség döntésiének. Nemzetközi bíróság dönti azt is el, hogy ki volt a támadó fél. A népszövetségi tanács határozatainak, amennyiben konfliktusok elintézéséről szólnak, nem kel! egyhangúaknak lenniök, hanem az egyszerű többség is elegendő. Amint valahol konfliktus tört ki, a szövetségi államoknak azonnal arra kell hatniok, hogy egy demilitarizált zóna teremtessék és katonai szakemberek által azonnal ellen kell őriztetniük, hogy a viszálykodásban részes államokban nem történnek-e hadi készülődések. Minden államnak, amely a szerződéshez hozzájárul, szárazföldi-, tengeri- és légi hadéi éjéről pontos statisztikát kell a népszövetség rendelkezésére bocsátani és köteleznie magát? hogy a megtartandó leszerelési konferencián résztvesz. A tervezetről szóló ez és egyéb verzió azonban egyelőre semmiképpen sem más, mint ideiglenes szöveg, melyről a népszövetségi bizottság tanácskozik s melyet óráról- órára megváltoztatnak, s mely még sokféle hiányt szenved. Például a döntési eljárásra vonatkozólag még hiányzik az első népszövetségi bizottság megfelelő albizottságának véleménye. A teljes bizottságok részéről pedig további változtatásokat lehet várni. A tizenkettes bizottságban magában is csak két, a szankciókra vonatkozó, cikkelyt fogadtak el végérvényesen. Az elfogadott cikkelyek között van a 7-es számú, mely a katonai és gazdasági szankciókról szól s melyre vonatkozólag már tegnap megegyeztek Be- nes, az angol és a francia delegáltak s mely ma a többi kilenc delegált hozzájárulását is megnyerte. l prágai koDimonislákoaft a űrSgaság elleni gfüíséí feloszlatta a rendőrség A rendőrileg megszállóit öváros — TetHegesség és letartóztatások ■— Viharos képviselőtestületi ülés Prága, szeptember 17. Prága város képviselőtestülete ma ülést tartott, amely foglalkozott a drágasággal és a lakásínséggel. Az alkalmat a kommunista párt fölhasználta arra, hogy a munkásságot a régi városháztérre parancsolja, hogy a városi képviselőtestület ülésével kapcsolatosan a munkásság elégedetlenségének adjon kifejezést a fennálló gazdasági- és lakásviszonyok miatt. Már a kora délelőtti órákban hatalmas munkástömegek sorakoztak föl a régi Városháztéren -és az egyre nagyobb csoportokban érkezőket a rendőri készenlét sem tudta föltartóztatni, amely pedig valósággal megszállta a városház tér körüli utcákat. A régi városban lévő zegzugos sikátorokban állig fölíegyverzett rendőrosz- tagok voltak elbújtatva és egyes kis utcákban egész század lovasrendőrség táborozott. A tömeg áthatolt a rendőri kordonon és eljutott a Városháztérre, ahol délelőtt tizenegy órakor körülbelül íizezer ember volt együtt. Az összegyűlt munkások több tagú deputációt küldtek kommunista képviselők vezetés-évei Baxa polgármesterhez, amely kifejezésre jutatta a kommunista párt követelését és a munkásság elkeseredését. Baxa dr. polgármester kijelentette, hogy a városi tanács mindent meg fog tenni, hogy a drágaságot megszüntesse. A polgármesternek ezt a válaszát Bubnik képviselő közölte a tömeggel. Amikor a válasz után egyes szónokok beszélni akartak, a szolgálatban lévő rendőrbiztos kiadta az utasítást, hogy a gyűlési ie! kellene oszlatni, mivel annak megtartására nincs hatósági engedély. Erre megmozdult a szomszéd utcákban elhelyezett hangyarendörboly és a rendőrök százai hatoltak be a tömeg közé és igyekeztek kiüríteni a Városházteret. Mivel a rendőrségnek ez a megtisztító munkája nem találkozott a kommunisták helyeslésével, számos esetben tettíegességre és több letartóztatásra került a sor, A kommunisták hangosan szidalmazták a rendőröket, a rendőrök viszont működésbe hozták a gumibotokat . A leghangosabb csoport Tausik kommunista képviselő körül gyülekezett, aki az egyik rendőrbiztossal rendkívül heves szóváltásba elegyedett. Ezalatt a városi képviselőtestületben viharos jelenetek játszódtak le. Amikor Skála alpolgármester beszédet mondott, Touzil kommunista képviselő berontott az ülésterembe és ezt kiáltotta: A régi Városháztéren rendörök verik a munkásokat A mi föladatunk az, hogy megvédjtik elvtársainkat. A városi képviselőtestület kommunista tagjai körében nagy izgalom támadt, felugrottak helyükről és tiltakozó fölkiáltások között elhagyták a termet. Az ülést föl kellett függeszteni. Délutáni jelentések szerint a külvárosokban számos helyen összeütközés történt a rendőrség és a kommunisták között. r Fischer-Colbrie Ágost dr. Rozsnyón festői szépségű, impozáns fogadtatás a .Mária Terézia-korabeli püspöki székházban — A P. M. H. eredeti tudósítása — Rozsnyó, szeptember 17. Kedves Redukció, engedjétek meg, hogy ez egyszer a festő legyőzze bennem a riportert. Engedjétek el a „kicsodák, mikor, hányán és hogyan1* obiigát referádáit, ne várjatok névfelsorolásokat, adatokat, a mindent számbavevö józanságot. Csak színeket szeretnék vetiteni abból a csodálatos képből, mely ma előttünk lejátszódott a Mária Tere- i zia Nagyasszonyunk építette ősi rezidencia boltivei alatt. Annyit mégis kell mondanom, hogy Fi- scher-Colbric dr. Rozsnyó és vidéke bérma- ’ utjának megkezdésére érkezett hozzánk, hogy küldöttség ment elé az egyházmegye határáig s a két autó, — a ikiildöttségc elöl s a püspöké mögötte — délután öt órakor érkezett a rezidencia elé. Egyebet nem tudok; vagy ha tudom is. most akarva elfelejtem. Megtagadom a jegyzettömböt s a karcsú irónt — a tudósitó „hatalmi jelvényeit1* — csak látó szemem lesz a gyönyörködéshez és szivem, hogy örvendjen, mikor a szeretet hitének főpásztora ily diadalmasan tartja bevonulását ebbe a pogány korba. A két évszázados, régimódiau széles lépcsőkön vastag szőnyeg tompítja a siiriin toppanó lépéseket. Halk zsongás, diszkrét, félhalk beszélgetés, szakadatlan sorban ömlőnek felfelé a küldöttségek. Egy részük a hűvös kőkockákkal borított folyosón helyezkedik el, másik a lcpcsőház mellvédjén. A hullámzó, zsongó sokaságban csak két szin uralkodik: fehér és fekete. Fehérben jöttek a Mária Kongregáció leányai s kétoldalt sorfalat állanak a lépcső háromszoros fordulóján. Prcfektájuk kábító illatú, csodaszép fehér csokrot tart lágyan a karjain, merő fehér rózsa, szegfű és tubarózsa- A mellvéden az Oltáregyesület hölgyei, fekete ruháikon szelíden csillan az egyesület érme. Villanó, tükröző üvegajtón túl, a pazarul kivilágított díszterem előtt a küldöttségek, az egyletek, hivatalok, hatóságok képviselői. Remekbe szabott szalon ruhák az előkelőségeken, egyszerű, de kifogástalan feketék a testi munka emberein, néhány egyenruha táborzöldje is látszik s a félhomályt hirtelen narancsszinsu- garakkal szórja be egy felgyújtott villany- égő. A díszterem szárnyas ajtaja kitárva. A terem menyezetéröt vagyont érő velencei csillár függ alá, kristályfüggői szivárványokba sokszorozzák az égők meleg fényét. A terem hátterén, szemközt az ajtóval hatalmas ablakok s a püspöki címerrel diszitett erkélyre vezető ajtó- Az ablakokat nehéz plüs- draperiák szegik, fojtott-zöld színük beleolvad a háttérbe. Künn a nap is síit még, fénye elhalkul a drága point-lace függönyökön s estik mint álmodó árnyképet látni az elfátyolozott ablakokon át az őrtornyot s a rezidencia előtt álló Madonna-szobrot. Autó robaja hallatszik fel a főkapu boltívei alól s ugyanakkor harsány éljenzés, csupa édes, tisztán csengő gyermekhang. A front előtt felállított iskolák apró népe köszönti a megérkezett vendéget. Fent is elnémul a beszélgetés. A mély csendben léptek nesze, ruhasuhogás hallatszik, kevés szünet, majd bájos leányszó: a kongreganisták pre- fektája üdvözli a főpásztort. Csak most érkezik elénk, akit vártunk, mosolyogva, nyájasan bólintva halad át a férfiak sorfalán, karján két pompás hófehér csokrot tart, egyiket lent kapta a kisleányoktól, másikat itt fenn, a kongreganistáktól. Benn kezdetét veszi a küldöttségek fogadása. A kint állókhoz csak hangfoszlányok, mondattöredékek jutnak. Elfogult s bátor üdvözlések, női és férfi hangok ve- . gyest, reájuk egyforma nyugodtsággal, jósággal, szelíden szól a püspök válasza. A szárnyasajtó keretében feledhetetlen kép tárul. Velasquez brédai lándzsásai jutnak eszembe, a győztes hadvezér s a kulcsokat átadó városparancsnok alakja, a halhatatlan Mester utolérhetetlen elegánciájával megfestett környezet. Valóban a főpásztor úgy áll a komolypompáju csoport közepén, mint a szeretet győztes hadvezére s elébe járulnak mindazok, akik boldogak a legyőzöttségben, a szeretet megosztásában. Kiemelkedik mellette Podraczky dr. nagyprépost sudár alakja, ősz feje rámából kielevenedett portré. Dittel apátkanonok mutatja be a küldöttségek vezetőit, szalonruhák, egyenruhák, csillogó főpapi disz, a „Pro Ecclesia et Pontiíi- ce‘* csodaszép csillaga, a nehéz-arany kano- noki keresztek, hullámzó, lassan egy irányba ringó tartalommal töltik ki a diszterem fejevörösingest szúrtak féiholtra e héten. Ad majoréin glóriám Szvctozaris Pribicsevics... A szabadkai gyárosok és kereskedők egyesülete (röviden: a Lloyd) ipari és gazdasági kiállítást szeretne rendezni 1925-ben. Jól informált körökben attól félnek, hogy erre az időre nem lesz Szabadkán se ipar, se kereskedelem. Agyonnyomja őket az X-cdszer követelt és behajtott hadiuyereség-
