Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-27 / 194. (642.) szám

Szerda, augusztus 27. kezésének okáról, de semrniesctre sincsen megen­gedve, hogy a játékos szóval vagy mozdulatok­kal a bírói Ítélkezéssel, illetve annak megokolásá- val szemben nemtetszésének adjon kifejezést. — A 16. paragrafushoz: Labdafeldobás esetén, ha azt valamely játékos a földrejutús előtt érinti, az el­lenfél javára szabadrúgás ítélendő. JémzMf/íG — Növekedett a devizatartalék. A bank­hivatal augusztus harmadik hetéről szóló kimutatása szerint a devizakészlet 22.6 mil- ffóval 654.5 millió koronára emelkedett. A hiteltételek közül az alkalommal csupán az értékpapirleszámitolás növekedett 13 millió­val 427.4 millió koronára. A váltótárca ezzel szemben 1.4 millióval 677.7 millió koronára és a lombard 3 millióval 803.8 millió koro­nára csökkent. A passzív tételek közül a bankjegyforgalom. 167.6 millióval 7533.4 millió koronára csökkent. A zsiróbetétek 183.1 mil- fllöval 1134.7 millió koronára szaporodtak. A vagyonnövekedési adó számlájára teljesített befizetések összege 11.4 millió koronával 4140.8 millió koronára szaporodott. A bank- jegytartaléx a legutóbbi kimutatás óta 198.5 millió koronával szaporodott és ezidöszerint 3081.1 millió koronát tesz ki. — Pozsony amortizációs kölcsöne. Röviddel ezelőtt jelentettük, hogy a pozsonyi városi tanács Okánik polgármester indítványára elhatározta, hogy 2 millió koronás kölcsönt vesz föl, melyet a drágaság leküzdésére fog fölhasználni. Okánik polgármester, amint azt Pozsonyból jelentik, ki­jelentette, hogy a város nem veszi igénybe a köl­csönt, mert sikerült a pékeket, mészárosokat és egyéb élelmiszer kereskedőket olcsó áruval ellátni és ezáltal gátat vetni az áremelkedések elé. ÓOOOQOGOQOQQZXXXXXXXXXXXXXXXXXXX) Bilim líióf | Cluj-Kolozsvár, Monoslori-úi 33.(Ca!ea-Mocilor) | Szállított elsőrendű feliér 8 és | tárttá erdélyiSánnosöltről QOOQQQQQwOQQQOQOQQOOOQOOOQQQOQQü — A pozsonyi Bőrbank alakuló közgyű­lése. Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy a szlovenszkói bőrkereskedők Bőrbank ala­pításának a tervével foglalkoznak. A bank alakuló közgyűlését — pozsonyi jelentések szerint — holnap fogják megtartani. Az in­tézet részvénytőkéje, amint jelentettük, 10 millió koronát fog kitenni; az érdekeltek azonban remélik, hogy az alapításban külföldi borkereskedők is részt vesznek és hogy a külföldi teke jelentékeny módon megnöveli a részvénytőkét. ■ .... .......... ii i mi ii ü ir-fflnwv t 1111'mBnrwíannwiTini III — Uj gözfürósz Szlovenszkóban. Tuzsinban a Singcr, Szabó és Bock k. f. t. gőzfürészt létesített. A vállalat alaptőkéje 100.000 korona. — A cserzöipar szabadon importálhat külföldi sót? A cserzőtipar képviselői azzal a kéréssel for­dultak a pénzügyminiszterhez, hogy engedje meg a németországi sónak a cserzőipar számára való szabad behozatalát. A cserzők hivatkoznak arra, hogy a belföldi és a román só a borjubőröknck azok földolgozásánál árt. A pénzügyminisztérium közegei most vegyi kísértetekkel fogják megálla­pítani, hogy megfelel-e a valóságnak ez az állí­tás s ha igen, akkor a minisztérium valószínűen szabaddá teszi a németországi sónak a cserzőipar számára való behozatalát. Piaci árak Cseh-Szlovákióban: Prága Pozsony Kassa Ungvár Barna kenyér 2.40 — 2.50 240 Elsőrendű marhahús 15.—117.— 18— 16.— 14.— Sertéshús 14.—[17— 14.—120.— 14.— 15— Paszierizált tej 2.20 U | 2.10 l.f0] 2— 2.— Vaj 28.—130_ 20.—122.— 2<i.— 22—26. ­Tú ró 7—| 9— 2.-|6.— 8—110— 5— Tojás 0.70| 0.80 0.55| 0.70 0.55 0.50 Lencse 8— 6—| 8— 4.60| 6— 7— Borsó 4—1 5.20 4— | 6— 4.501 6.20 5.501 6— Uj burgonya 1.50) 2— 1—| 1.50 — 5— Hagyma 2—| 2.40 0.10| 0.50 2.40 2.40 Sárgarépa 0.801 1-50 (.3' | 0.^0 1.20 1.50 Petrezselyem C.60| 1— C.10| 0.50 — 4— Bors 20—|?0— 30— 14— 18— Só 2.19 2— 1.80) 1.90 1.70 Kristálycukor 5.20 4.80 5— 5.20 Petroleum 1.80 1.80 1.60 2— Osztrau vidéki kőszén 40— 35—145— 42— 70— Az élelmiszerek ára fcilogramonjkint, a folyadékok ára literenkint értendő. — Nagy tengeriszállitmányok Jugoszláviából. Komáromi tudósitónk jelenti: Jugoszláviából nagy tengeriszállitmányok érkeznek. A komáromi kikö­tőben eddig mintegy 40—50 uszály morzsolt ten­gerit raktak át vasútra. Az áru, mint szakértők állítják, kitűnő és az áTa métermázsánkint 150 K körül van. — A cseh-szlovák értékpapírok nosztrifllkálása Magyarországon. Jelentettük, hogy a Magyaror­szágon levő cseh-szlovák értékpapírok nosztrifi- kálásával a budapesti Magyar-Cseh Iparfbankof fogják megbízni. A Prager Presse értesülése sze­rint az erről szóló defm'tiv megállapodást majd a cseh-szlovák—magyar kereskedelmi szerződéshez fogják csatolni. — A magyar béhc átáll szabadlista újabb bő­vítése. Budapestről jelentik: A kormány ma a kö­vetkező 87 árucikk behozatalát tette szabaddá: Cukorfé1^' külön meg nem nevezett állatok, meg nem munkált disztollak, elalnsav, kocsikenőcs, ételbe való ecet, füstölt hering, külön meg nem nevezett halak, sózva, füstölve, szárítva és hor­dóikban elkészítve is, kávépót'ló (pörkölt kaiáng is), szelencékben, palackokban és effélékben lég­mentesen elzárt halkonzervek, folyékony és szi­lárd leves'készitmények, leves- és ételízesítők, gyermektápliszí, kiszabott ládarészek, fehérszu­rok, kádár-, sörfőző-, kefekötő- és kötélverő-szu- roik, gyantacement, kövezőlapok és kockák asz­faltból, bársony és bársonyszeríi szövetek, bár­sonyszalagok, szalagáruik, paszománt és gomb­kötőáruk, pamuttömitések, mindennemű damaszt nyers állapotban is, nemez és nemezáruk (a láb­szőnyegek kivételével), férfi- és fiukalapok, női és leánykalapok, borításáruik, durva lábteritők és gyékények, kátrányos papiroslemez és egyéb ve­gyészeti papírok, arany- és ezüstpap'ros, csipike- és efféle törtpapiros, kaucsukoldat, kaucsükpép, ruganyos szövetek, kötött, szövött és paszomány­WBWHBaBEWWBHHBWBaaBMBMMWMWW 1—1 mmET'Hl'T 'TTWn áruik s ezekből készült ruházatok és konfekció­áruik, marha- és lóbőr talpszerüen földolgozva és készre dolgozva, borjubőr, bak-, kecske-, gödölye- bőr kikészítve, mindennemű fénymázozott bőr, külön meg nem nevezett bőrpergament, bőröndös- árulk, cipészáruk, műszaki cikkek bőrből, kisza­bott l'ábalkatrész, facsepü, parafakövek, aszbeazt- cementpala, aszbesztfonadékok más fonóanyagok­kal vagy dróttal kapcsolatban Is, ásványi tisztitó, köszörülő- és csiszolóanyagok, kisforgalom szá­mára kireszelve tűzálló téglák, fal- és padozattáb­láik, épülethez való dszibmények, csövek lemez­ből vagy pléhiből, marók, dörzsáruk (a szöglet­dörzsáruk kivételével), csavarmetszők, csigafúróik és mindezek egészen vagy részben csiszolva vagy ni'kikelezve is, gyaluvasak, vésők, vágók, fúrók, bélyegzőik, meg nem nevezett szerszámok, Lrótol- lak, tolllhüvelyek, rugók, pénztárak és biztonsági szekrénykék vasból, vasbutorok,' nrndenuemii sar­kantyúk, fémfüst (hamis aranyfüst, hamis ezüst- füst), leoni áruik, nemtelen fémekből vagy fém­öntvényekből, írógépek, számológépek, ellenőrző pénztárak, hamuzsir, calciumkarbid, nyers és tisz­tított glTcerin, tisztított naftalin, csizsmamáz, plaj- iirnlsz és fényimáziflirnisz. — Kibővítik a Koburg-müvek üzemelt? Jelen­tettük, hogy a Mannesmann-mtívek igazgatósága érdeklődik a Koburg-müvek szlovenszkói üzemei iránt^ és hogy részt akar venni a vállalat szaná­lásának munkálataiban. A Prager Presse most ar­ról értesül, hogy a Mannesmann-müvek nemcsak a Koburg-müvek nagyszombati üzemeit akarják ismét fölvenni, hanem létesíteni akarnak egy fa­csavar- és egy bádoglemezgyárat. Mihelyt ezek az uj gyárak fölveszik az üzemet, megkezdik a munkálatokat a többi gyárak is. A Winter-cég Schwarz nevű igazgatója hír szerint elkészítette a szanálási tervezetet és a Mannesmann-müvek igazgatóságának utasítása alapján át fogja venni a szlovenszkói Koburg-müvek vezetését. Cselt-Szlovákiának mindig szük­sége lesz a magyar búzára ... Prága, augusztus 26. A Tribuna hosszabb cikkben bírálja a cseh-szlovák külkereskedelmi politikát. A cikk Írója igen nagy fontosságot tulajdonit a kereskedelmi szerződésnek s egyben rámu­tat arra, hogy az eddig kötött szerződések nem sok hasznot jelentenek a cseh-szlovák állam­nak. Mindenekelőtt a közvetlen szomszédok­kal kell keresni az összeköttetést, nevezete­sen Lengyelországgal és Magyarországgal. Mi haszna van annak, ha kereskedelmi szerződés biztosit piacot a cseh piacnak Dá­niában, ha tényleg semmit sem tudunk expor­tálni a nagy távolság és a német verseny miatt. Magyarország is elláthatja a köztár­saságot azokkal a mezőgazdasági termé­nyekkel, amelyeket Dánia szállít, emellett azonban Magyarország a cseh iparnak első­rangú természetes piaca volna. Téves az a beállítás, hogy Magyarország­nak életszükséglete volna a Cseh-Szlová- kiával való kereskedelmi szerződés, mivel A világhétté — Fantasztikus regény — Irta: Seress Imre (20) — És megtalálta? — Meg. Éppen úgy megtaláltam, mint tegnap itt Kondor professzort, akiről csak annyit tudtam, hogy goromba ember, akit tehát le kell szerelnem, . hogy zavartalanul dolgozhassam. De akaratom, amikor tegnap a Marsra irányítottam, vagy nem volt elég erős, vagy az én ottani emberem nem tudott eléggé reagálni. Ezért tegnap nem jutottam vele messzebbre, csak addig, hogy él etjeit adott magáról. Ezt megéreztem. Ma már si­került pár perc alatt küzdelemre kényszeri- tenem őt. A küzdelemnek azt lett a vége. hogy akarata tiz percre az én testembe, az én akaratom pedig az ő testébe költözött Ez a csere annyi idő alatt ment végbe, amennyi kell, hogy a gondolat a Marsra repüljön. — VagyL egy pillanat alatt. — igen: egyetlen pi lanat elég volt. Ugyanakkor, amikor ő az én alakomban itt hátra hanyatló tt abba a karszékbe, én az ő alakjában szintén egv karszékben találtam magamat, csak nem a tckrz’ óp alatt, hanem egy kényelmes, Icg'nyszobában És érzésem sem volt olyan nyomorult, mint az övé, ha­nem majdnem normális. Telve voltam a vággyal, hogy tiz perc alatt annyit tudjak meg az ő körülményeiről és annyit tapasz­taljak, amennyit csak lehetséges A helyiség amelyben voltam, nem sokban kü’öubözött egy rendes, nem nagy dolgozószobától író­asztal, székek, szekrények, állványok köny­vek: képek és tükör a falon ablakok ajtó1'- függönyök szőnvegek és a többi tárgyuk majdnem olyan formájuak voltak, aminők al mieink. Úgy látszik, hogy a Mars-beli embe rek mindennapi élete ugyanazt a házi beren­dezést hozta létre, mint a mi földi életünk. Nem is az lepett meg, hanem az az érzés, hogy mintha termetre kisebb lettem volna. A test, amelyet elfoglaltam, csak harmadrésze lehetett az enyémnek. Ez kissé nyomasztóan hatott reám, de nem akadályozott semmiben és pár perc alatt már meg is szoktam. Tör- peségem nem is volt nagyon föltűnő, mert a szobának és a bútoroknak nagysága ezzel arányban állt. De tiz perc rövid idő. Sietnem kellett. A szobát csak futólag szemlélgettem és mindjárt kimentem az ajtón. Rendes elő­szobába jutottam, onnan pedig a forraszra, végül egy csinos parkba. Ott sétálva, egyszer csak egy nőszemély lépett elém és tisztelet- teljesen megszólított: — Úgy látom, Ogli ur, hogy már jobban van. Hála Istennek! Az arca színe élénkebb, mint eddig. Tudja-e hogy már egy év óta beteg? igen, éppen holnap lesz egy eszten­deje. Adja az ég. hogy az évforduló vissza­hozza egészségét. Az asszony személy kezet csókolt neken és tovább ment. Azt his.zem, hogy a L : egyik cselédje volt. Tőle tudtam meg a ne­vemet: Ogli. Hogyan lehetett; hogy ezt nem tudtam magamtól? Hiszen az Ogli öntudatá­nak és tudásának meg kellett kapnom legna­gyobb részét. Amint efölött gondolkoztam, egyszer csak egv név villant meg agyam­ban Beramusz! Éreztem, hogy ez az én igazi nevem, nem pedig Ogli, aminek a eseted szó­lított — Mialatt ezt a talányt igyekeztem meg­fejteni, ismét emberek közeledtek felém. Két nő volt: egy idősebb és egv fiatul Minthogy mégis Ogli szemeivel láttam, ha homályosan ] is, de emlékeztem reájuk: az egyik anyám I volt, Razinia asszony, a másik egy távoli ro­konom. Most azonban nagy zavarba jöttem: mit mondjak nekik? Szerencsére, anyám megelőzött és igy szólt hozzám, de igen halkan: — Örvendetes hirt hozok: már csak egy napig lesz szerencsénk önhöz. Holnap délben lejár az egy esztendő és ön visszanyeri sza­badságát. Képzelheti, hogy mi is milyen ne­hezen várjuk ezt a pillanatot: én egy esz­tendő óta nélkülözöm fiamat, a kisasszony pedig jövendőbeli férjét. — Itt a fiatal nő lesütötte szemét, Rozina asszony pedig, az anyám, folytatta: — Bocsásson meg, hogy ittléte alatt oly keveset foglalkozok önnel. De ennek nagy­részben önmaga az oka, mert mindvégig el­zárkózott tőlünk, mintha haragudott volna reánk. Pedig be kell látnia, hogy mi nem te­hetünk semmiről. Ez az ügy csupán kettő­jükre tartozik: fiamra, Ogli Radamoszra és önre, aki eddig még a nevét sem mondta meg nekünk s aki ől azt sem tudjuk, hogy mely Hágnak lakója. De azért ne váljunk el ba­rátságtalanul. Az örvendetes Ipr fejében, me­lyet önnek hoztunk, nyújtsa kezét és bocsás­son meg fiamnak. — Én készségesen nyújtottam kezet a két hölgynek. Ezek aztán hideg üdvözlettel távoztak, engem még nagyobb zavarban hagyva, mint amilyenben voltam. Mi történt itt? öntudatom homályosan ugyan, de azt mondta, hogy én Ogli Radamesz vagyok, a marsbeli Fontana földjén lévő obszervatórium igazgatója. Az a nő pedig, aki édesanyám, azt állítja, hogy én nem vagyok az ő fia, mert az ö fia csak holnap délben tér haza egveszfon-l dél távoliét után, én pedig ugyanakkor vissza-1 Magyarország megél az itteni ipar nél­kül is, főleg ha a német ipar megerősödik; ellenben Cseh-Szlovákiának mindig szük­sége lesz a magyar búzára. A lap azt követeli az illetékes ténye­zőktől, hogy a kellő kereskedelmi érintkezés kiépítése céljából haladéktalanul tegyék meg a kellő lépéseket = A cseh malmok lisztvámot és forgalmi adót követelnek. A csehországi nagy malmok szövetsé­ge a belföldi malomipar válságára való tekintettel követeli a lisztvámok azonnali bevezetését. A vámot olyképpen kell megállapítani, hogy a bel­földi malomipar érdekeit megoltalmazza a kül­földi liszttel szemben. A malmok szövetsége ezen­kívül követeli, hogy a behozott lisztre vessenek ki forgalmi adót, hogy meglegyen a paritás a bél­és külföldi termékek között. A kereskedelemügyi minisztérium egyik átirata szerint az engedélye­zési eljárás semmi esetre sem okozta a malom­ipar válságát és az engedélyezési eljárás módosL tásától nem lehet a helyzet javulását remélni. Ja­vulás csak úgy várható, ha a forgalmi adó kérdé­sét megfelelően szabályozzák cs ha az agrárvá­mok kérdését helyesen oldják meg. A kereskede­lemügyi minisztérium átiratát a nagymalmok kép­viselői tudomásul vették s abbeli nézetüknek ad­tak kifejezést, hogy az autonóm lisztvám nélkül nem lehet folytatni például Magyarországgal a kereskedelmi tárgyalásokat. = A ruszinszkói kisgazdák forgalmi adó­jának átalánya. A pénzügyminiszter a föld­művelésügyi miniszterrel egyetértőén elren­delte, hogy az 1921. évi augusztus 12-én kelt törvény értelmében fizetendő forgalmi adó helyett a ruszinszkói kisgazdák átalányössze­get fizessenek. Átalányösszeget csak azok a kisgazdák fizethetnek, akiknek saját vagy bérelt földjük (szántóföld, rét és legelő) 1923-ban nem haladta túl a 100 katasztrális holdat. Részleteket a hivatalos lap tartalmaz. = Ellenőrzik a sörgyárak árpakészleteit. A kereskedelemügyi minisztérium a sörgyá­rak árpakészleteinek ellenőrzését megkez­dette. Az ellenőrzések eredményétől teszik függővé, hogy a minisztérium hozzájárul-e a sörárak emeléséhez. = Állatvásár Budapesten. Budapesti szerkesztöségnk jelenti telefonon: A Tatter- saalban október 11. és 15. között díjazással i egybekötött haszon- és luxuslóvásár lesz. = A magyar borplac válsága. Budapestről jelentik: Az idei szőlőtermés kedvezőtlen ered­ményei máris éreztetik hatásukat a borpiacon. A szeszélyes időjárás és a rovarok pusztítása csak­nem teljesen tönkretették a termést és csak az egri és hegyaljai borvidéken várható aránylag jó szüret. A rossz termés következéseként tehát alig kerül majd a piacra bor és sokan már foglalkoz­nak a borimport lehetőségeivel is. A borexport le­hetőségei viszont a legkedvezőtlenebbül alakul­nak, ami jórészt annak tudható be, hogy a magyar bor ellen Ausztriában legújabban nagyarányú pro­pagandát indítottak. = Budapesti lóvásár. Árak: igás kocsik) 7 mil­lió 900.000, igás kocsiló könnyű 5 millió, aláren­delt minőségű lovak 5,000.000—5,500.000 koronáig. = Magyarországon jó méztermést remélnek. Budapestről jelentik: A méztermés kilátásai igen kedvezőek, jó hordási eredmény várható. Akác­méz ára 20.000 korona kilogramonként ab vidéki termelőhely. nyerem szabadságomat. De ha én nem va­gyok az, akivel alakot cseréltem, akkor ki vagyok tulajdonképpen? — Senki más — szólalt meg Flóra —, mint Beramusz. —- Úgy van. Ezt én csak akkor tudhat­tam meg, amikor ön elmondta a tiz perc alatt itt történteket. Igen, én rossz időben mentem el a Marsra: az, akivel cseréltem, nem az, akivel cseréim akartam. Ogli Radamesz alak­ját vettem ugyan föl, de mégsem Ogli Rada­mesz voltam, hanem Beramusz, egy nem marsbeli ember, akit viszont Ogli Radamesz kerített hatalmába valamely más bolygóról, alighanem a Jupiterről. — Ebben igaza lehet önnek, — szóit Flóra. — Abból következtetem ezt, mert Be- ramusz igy sóhajtozott többek közt: „Kuna Pál: ez mégis jobb valamivel, mint Ogli Ra­damesz. Ogli túlságosan kicsi, szűk volt ne­kem." A Jupiter, amint tudjuk, óriás a boly­gók közt és ott az emberek is ■ bizonyosan óriások. Ogli Radamesz egy ilyen óriást kényszeritett a saját testébe, amely még ön­nek is szűk volt egy kicsit. De fejezze be az ön tiz percének történetét. . — Nincs több mondanivalóm, — felelt Kund. — Alig, hogy gondolkozni kezdtem furcsa helyzetem fölött, a tiz perc letelt, én ide röppenteni vissza, Beramusz barátunk pedig a Marsra. Szegény, összepséselt óriás! Képzelem, mennyire örül azóta, hogy holnap délben rabsága megszűnik, visszatérhet az ö világába, ahol talán százszor akkora lesz. mint amekkora egy évig volt. Ellenben Ogli Radamesz aligha sejti, mi fog vele történni holnap. Aligha sejti, hogy miután egy eszten­deig*. ö tartotta egy más világ lakóját rabság- bajymos-t reája vár ugyanez a sors. (bolyt, köv.) 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom