Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-28 / 195. (643.) szám
Csütörtök, augusztus 28. Csuha István (z. dr.) Ungvár, augusztus 26. A magyarságnak mélységes gyászt hozott augusztus utolsó hetének hétfője. Vasárnap éjjel tizenegy órakor meghalt Szobrán- con Csuha István földbirtokos, Ung- és Be- reg vármegye volt főispánja, volt magyar országgyűlési képviselő s az államváltozás után is a magyarság határozottan messze kimagasló egyénisége. Fiatalon, ötvenéves derekán az életnek, sújtott a végzet testben és lélekben hatalmas egyéniségére, a mindig nyílegyenes test megrokkant s félévi szenvedés után bekövetkezett pusztulása kioltotta mindig tettre készen bátor, az utolsó redőig nemes lelkét is. Csuha István élete magyar élet volt: a küzdelmek magyar élete, ősi névvel, a magyar kúriák levegőjével lépett a gráci egyetem padjairól Ungniegye közéletébe s egészen fiatalon már belevéste markáns egyéniségét nemcsak szülőföldje, Szobránc, ennek járásába, de magába, vármegyéjébe is. A falusi kúria porát gyorsan lerázta magáról s europar lett akkor, mikor még igen sokan nem tudtak a régi magyar, a haladással nem számoló megszokottságok nyomasztó hatalma alól szabadulni . Ungvármegye törvényhatósági bizottságának fiatal tagjaként rögtön megérezte azt, hogy réá e megyében misszió vár. Felvette a harcot az ambitusok, verandák s hivatali szobák mar a dijaival s atyjának halála után birtokainak rendezéséhez is hozzáfogott. Amit kevesen éreztek meg huszonöt évvel ezelőtt, megérezte: a népet. Füle odatapadt a szobránci járás túlnyomó részben szlovák népének leikéhez s folyékonyan és tökéletesen bírva annak nyelvét, izzig-vérig becsületes szószólója lett e nép minden ügyének. Nemzetiséget, vallást, osztálykülönbséget nem ismert, liberális volt már akkor is, midőn az még nem volt konjunktúra s demokrata, mikor az még nem volt életpályaDe mindezeknek teljes birtokában hűséges fia volt magyar fajának, tántoríthatatlan hitével azoknak, kik a magyar jövendő útját csak a nemzetnek Ausztriától való függetle- nitésében látták. Ily egyéniséggel mi sem természetesebb, ellenzéke lett az uralkodó kormányoknak s minden törekvése a hatalom ellen szállott síkra. Bár családja révén rokonságban állott Ungmegye irányitó nagyjaivál, egyik megalapítója, majd neves vezére' lett az ungi függetlenségi pártnak. A szobránci járás egész közönsége hamar kiismerte egyéniségét s rajongója lett, mellyel ugyancsak erős harcokat kellett megvívni a mindenkori főispánoknak egy-egy választás elkövetkez- tével. Az 1910-es választáson azonban Csuha István győzött Justh-párti programmal s bekerülve a magyar képviselőházba, ott szolgálta becsülettel tovább elveit. A Tisza-kor- mány háború alatti bukása után az. Eszter- házy-kabinet alatt Csuha István 1917-ben Ungmegye, majd később Beregvármegyének is főispánja lett. Súlyos, nehéz időkben vette át szerepét s nagy energiával fogott tervei megvalósításához. Ezek közül első eredményül beköltözött az ősi Vármegyeilázára a demokrácia s folyosói megteltek az ügyes-bajos nép legegyszerűbb fiaival, kiknek mindenkor szolgálatkész embere lett az uj főispán. Sajnos, ideje rövid volt... Jött a kővetkező év októberi forradalma s Csuha István elkerült az alkothatás kormánykereke mellől. Az uj államalakulás, ha betegen is, de ! nem találta Csuha Istvánt tétlen. Lelkes,! bátor, tetírckész, adakozó és adakoztató j egyénisége maradó a magyarság uj közéle- j tének. Ö volt az első, ki fejét nem vesztette el és ki élére állt a magyar megmozdulásnak. Bár az események Szobráncot Ungmegye kettészakitásával Szlovenszkóba helyezték át, Csuha István igy is talált módot arra, | hogy a ruszinszkói magyar politikának aktiv j tényezője maradjon. E téren nagy része van j abban, hogy az uj államalakulatban Ruszin- szkóban jött létre először a Magyar Pártok Szövetsége, abban, hogy a lélek nem fagyott meg az emberekben a nem várt nagy megriadás után s abban, hogy ma már a magyarság egysége az egész területen megte-1 remtődötí. Csuha István úgy a Ruszinszkói j Magyar Pártok Szövetsége Vezérlőbizottságának tagjaként, mint a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága és Vezérlő Bizottsága tagjaként áldozatkész, megtorpanást nem ismerő s a gyakorlati politika szövevényében jártas egyéneként szolgálta a mai uj magyar életet is. Csuha István nemes egyénisége megszüli; lenni. Utána hatalmas iir marad a magyarság politikai életében... A szobránci kúria nagy halottja elindult utolsó útjára, iíthagyva minket, újra árvábbá lett magyarokat, kik számára nem marad más, mint a küzdelemben utána nézni s nemes példáját, gyarlóságainkat letompitva minél jobban megközelíteni. ; szerzése céljából érintkezésbe léptek a radikális ellenzékkel. Ezen kivül szóvá akarják tenni az Fs- kíitt-ügyet és az Erzbcrger gyilkosság ügyét. Poincaré siiiips veresége a (randa szenatasban MmiMmim Kiszólnék § nemei ürül A lémet nemzetiek teljesíthetetlen követelései — A megszállóit területek lakossága a londoni egyezmény elfogadását követeli Berlin, augusztus 27. A német politikai életben ma minden aktivitás arra irányul, hogy a német nemzetieket oly magatartásra bírják, amely nem lehet veszedelmes a Dav/'es törvények sorsára nézve. Ezek az akciók eddig eredménytelenek maradtak. - A német néppárt javaslatai, amelyek korábbi kiürítésre vonatkoztak, a német nemzetieknél nem találtak barátságos fogadtatásra és a német néppártnak határozatát sem találták a német nemzetiek kielégítőnek. Mindezek alapján a mai berlini lapok nem látnak más kivezető utat, mint a birodalmi gyűlés feloszlatását. A német nemzetiek követelik, hogy a határozataikban megállapított célokat ne tekintsék platonikus követeléseknek, hanem oly kötelező feltételeknek, amelyek a törvények életbeléptetéséhez elengedhetetlenek. Hasonlóképpen elégtelennek tartják a német néppártnak a háborúért való bűnösség kérdésében hozott határozatát. A német nemzetiek azt követelik, hogy a londoni egyezmény aláírása előtt határozottan vonják vissza azt az önvallomást, amelyben a birodalom elismeri, hogy a háborúért felelős. A párt különben erélyesen visszautasít minden olyan hirt, amely a parlamenti frankóién belül felmerülő egyenetlenségről és véleményeltérésről számol be. Ámbár a helyzet eléggé reménytelennek látszik, még ma is, a végleges szavazás utolsó napja előtt minden oldalról folytatják az egyeztető megbeszéléseket, hogy a Da- wes-íörvények megszavazását biztosítsák. Másfelől azonban a pártok már is készülődnek az uj választásokra, amelyeket a baloldali sajtó igen erélyesen követel. A Vossische Zeitung „Kérdezzék meg a népet!14 címen ir vezércikket s megállapítja, hogy a választások kiírásának semmi technikai akadálya. A Vorwarts a következőket Írja: „A birodalmi gyűlés jelenlegi összetételében minden látszólagos fiatalsága mellett is kiöregedett. Tagjai az infláció utóhatásai alatt választották meg, mikor a választók százezreit kergették a radikálisok karjaiba. Ennek a birodalmi gyűlésnek el kel! tűnnie s helyébe olyan testületnek kell jönnie, amely biztosítani tudja, hogy az európai állapotok a tartós megértés szakaszába érnek.44 A Berliner Tageblatt is követeli, hogy a kompromisszumos kísérleteknek vessenek véget Óráról órára szaporodik a birodalom minden részéből érkező táviratok és felszólítások száma, amelyek mind a londoni egyezmény elfogadását követelik. Dóriimmá város tanácsa, a wesífálhu parasztpárí, a bajor ipari szövetség elnöksége sürgető hangú táviratokban kérik, hogy mentsék meg a birodalmat az elutasítás katasztrofális következményeitől. Nagyatádi Süato© lemond? Burkoltai bejelenti visszavonulását — Bíróság elé akar ■ ------■ - áliani— Félhivatalosan cáfolják lemondását Budapest, augusztus 27. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A politikai köröket Esküit szenzációs vallomása régóta nem tapaszt; It lázas izgalomban tartja. Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter ma a Magyar Távirati Iroda utján a következő nyilatkozatot tette közzé: — Tegnap a vádlottak padjáról személyemet gyalázatos és tervszerűen előkészített vádakkal illették. Az a gyalázatos hang, amellyel személyemet meghurcolni akarták, fölment az alól a kötelezettség alól, hogy magamat tisztázzam. Hosszú idő óta tudok arról, hogy Esküit személyemet beraoeskolni akarja és hogy fenyegetőzik és zsarolási szándékai vannak. Az az álláspontom, hogy nem nekem, hanem az igazságszolgáltatásnak kel! ebben az ügyben világosságot szolgáltatnia és leszámolni azzal, aki bűnös. Esküit Lajos bizonyos külső behatások következtében változtatott eddigi taktikáján és vallomásán és kizáróan rám ontotta hazug rágalmait. Esküidnek minden szava aljas hazugság volt s minden állításának valótlanságát aktákkal tudom bebizonyítani. Én az ügyet nem tartom el- intézettnek azzal, hogy Eskiütei bolondnak nyilvánítják, hanem a reőm szőrt rágalmakat ugyanott akarom megcáfolni, ahol azok feíelőtíenül és akadálytalanul elhangozhattak ellenem. A bíróság függetlenségében bízom ' és meg vagyok arról győződve, hogy Magyarországon megvédik az ember becsületét még akkor is, ha véle Jenül miniszter. A bíróság elé akarok áliani, azonban nem mint miniszter, hanem mint magánember. A politikai mesgyén épp úgy meg akarom őrizni a becsületemet, mint a magánéletben és azt akarom, hogy az ítéletet a bíróság mondja ki. Nem fogok visszariadni igazságom tudatában senkitől és semmitől. Zeő'ke Antal nemzetgyűlési képviselő a földmivelésügyi miniszterhez hasonló nyilatkozatot tett és Esküttnek minden szavát arcátlan hazugságnak minősítette. Politikai körökben azon a nézeten vannak, hogy az Eskíitt-ügy politikai következményei még nem tisztázódtak. Ellenzéki oldalon úgy tudják, hogy nagyatádi Szabó István rövidesen benyújtja lemondását, ami nyilatkozatából is kitűnik. Az egységes pártban még nem foglaltak állást és azt hangoztatják, hogy a végső döntés előtt be keli várni a bíróság ítéletét. A pártben megelégedéssel vették tudomásul a bíróságnak azt az intézkedését, hogy elrendelte Es'kütt elmebeli állapotának megvizsgálását és azt hangoztatják, hogy Esküit eddigi és mostani vallomása közötti különbség teljesen megokolttá teszi ezt a döntést. Nagyatádi Szabó személyes hívei arról tudnak, hogy a miniszter a napokban Budapestre visszaérkező Bethlen István gróf miniszterelnöknek be fogja nyújtani lemondását. Ezzel szemben illetékes helyen azt mondják, hogy mindazok a hírek, amelyek nagyatádi Szabó lemondásáról szólanak, nem felelnek meg a valóságnak. A 8 Órai Újság szerint az egységes párt Nagyatádit maradásra akarja bírni. Esküit megfigyelése megkezdődött, a fötárgyalás október 21-én lesz. A szocialisták összehivatják a parlamentet A szociáldemokrata párt elhatározta, hogy a munkanélküliség ügyében összehivatja a parlamentet. A szükséges aláírások megPáris, augusztus 27. A francia szenátus tegnapi ülése az uj francia választások óta egyik legérdekesebb és legjelentősebb ülés volt, mert a választásokon elbukott politikát képviselő Poincaré a támadás fegyverzetével állott ki a szónoki emelvényre. Hangoztatta, hogy ő is kívánja az igazi béke eljövetelét, de egyúttal a veszedelmes békemisztikumtól távol szeretné tartani a francia politikát. Herrioínak londoni eredményeit azzal a kijelentésével igyekezett leszállítani, hogy a londoni konferencia semmi eredményt sem ért volna el és Németország sohasem fogadta volna el a Dawes-íéle javaslatokat, ha a Ruhrmegszálíás nem következett volna be. Most az összes szövetségesek be akarják kasszírozni a Ruhr-akció jövedelmét, de Franciaországnak azon az állásponton kell lennie, hogy a Ruhr-akció költségeit az elosztás előtt le kell vonni a Németország által fizetendő összegből. Amikor Blum szocialista képviselő Herriot kormányának szónokminiszteréül aposztrofálta, heves szóváltásra került a sor Poincaré és Herriot között. Poincaré támadására Herriot nyomban válaszolt és rámutatott arra, hogy azok az eredmények, amelyeket a franciák a Ruhr- akció folytán elértek, napróí-napra kedvezőtlenebbek és minden 'Micum-szerződés meghosszabbításánál Németországnak újabb és újabb engedményeket kellett adni. Ha másképp cselekedett volna Londonban és ha nem tett volna koncessziókat, úgy talán az úgynevezett dicsöségteljes politikát folytatta volna, amelyik Franciaországra nézve rendkívül veszedelmes lehet. Kijelenti, hogy a külföldön nem dezavuálta Poincaré politikáját és Poincaré igazságtalan vele szemben, amikor azt állítja, hogy hirtelen eltért az ő politikájától. Herriot beszéde után a szenátus 202 szavazattal 44 szavazat ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. A Matin a szenátus bizalmi szavazatával foglalkozva megjegyzi, hogy ez a szavazás azokat a politikai irányvonalakat, amelyeket Herriot Londonban követett, ez a bizalmi szavazat végképpen szankcionálta- A megegyezést Franciaország is alá fogja Írni. Herriot személyes álláspontja a küszöbön álló tárgyalások szempontjából jelentékenyen megerősödött. A Gaulois a szenátus tegnapi üléséről a következőket írja: ,,A tegnapi vita folyamán kiderült, hogy minden jóakarat és hazafiasság ellenére Franciaország lépésről-lépésre elveszíti győzelmének gyümölcseit.44 A LTIome Libre ezt Írja: „A szenátusi szavazás eredménye felől egy pillanatig sem volt kétségben senki. Az enyhülésnek az az atmoszférája, amely a londoni tárgyalások befejezésekor érezhető volt, a parlamentbe is behatolt. Poincaré maga is beismerte, hogy a londoni konferencia ma európai krédó Csökkentik a japán hadsereg létszámát London, augusztus 27. A Daily Mail jelenti Tokióból: A japán hadsereg legfőbb tisztjei tegnap egyezményt kötöttek a politikusokkal, amely szerint a hadsereg létszámát öt hadosztállyal csökkenteni fogják. Katonai körökben kedvezően Ítélik meg azt a javaslatot is, amely a szolgálati időt egy évre szállítaná le. Polgárháború fenyeget Kínában Sanghaj, augusztus 27. Csekang és Kiang- su tartományok között polgárháború kitörése fenyeget. Csekang kormányzója a Sanghajon kívül fekvő kínai arzenált hatalmába kerítette, Kiangsu katonai kormányzója azt követeli, hogy az erődítményeket és az arzenált ellenőrzése alá állítsák. Az a veszély fenyeget, hogy Sanghaj közvetlen környéke csatatérré változik. | $z®s*,iieö©Ss, fiUggömpök várra***! Kassa, Fő-u. 76. I fttgtfMmviiBs, ÉmrtÉlMta | €£® IllSMMr VtffiltflSjSMílfilftCXK* Szentháromság- g Ke. fi Mü-tiól. szoborral szemben 1
