Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-19 / 187. (635.) szám
58 Kedd, augusztus 19. A kormány visszavásárolja a „szlovenszkói kedvezményíM Prága, augusztus 18. A kassai postaigazgatóságon lázasan dolgoznak az úgynevezett „szlovenszkói kedvezmény" pénzügyi hatásának kiszámításán. Ez a kedvezmény abban áll, hogy a Csehországból Szlovenszkóra helyezett tisztviselők nem a törvényben előirt időközönként léptek elő a ranglétrán, hanem sokkal gyorsabban, évente kétszer-háromszor is, aszerint, hogy az egyes tisztviselők mennyire tüntették ki magukat a köz szolgálatában. Eme „szlovenszkói kedvezmény" révén igen sok fiatal „ügybuzgó" tisztviselő három-négy év alatt elérte az ötödik, sőt negyedik fizetési osztályt, ami az államra óriási pénzügyi terhet jelent. A kormány most úgy akar szabadulni ettől a tehertől, hogy az egyes tisztviselőktől készpénzen visszavásárolja a „szlovén szkói kedvezmény"-!, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormány harminc-négyvenezer korona „végkielégítést" ad ezeknek a fiatal, de magas- rangú tisztviselőknek s ennek fejében visszahelyezi őket a koruknak megfelelő fizetési osztályba. Igen természetes, hogy a Szlovenszkóra exponált tisztviselők ezt a lefokozást örömmel üdvözlik, annál is inkább, mivel újabb két-három év alatt ismét visszaszerezhetik azt a fizetési osztályt, amelyről most néhány tízezer koronáért nagylelkűen lemondottakSrfea miniszter szlovenszkói kürtit ja Még csak ígéretekben sem bővelkedett — Dísze bódékban nem volt hiány Prága, augusztus 18. Srba közmunkaügyi miniszter az elmúlt Héten Szlovenszkó több városában látogatást tett, amely azonban éppen olyan volt, mint azok a miniszteri látogatások,, amelyek az elmúlt években Szlovenszkóban lezajlottak. A kritikus percekben fölépítették a Pötemkin- faSvakat, de ahogy elment a miniszter, minden maradt régi nyomorúságában. A miniszter szlovenszkói látogatásáról tudósitóink a következőkben számolnak be: A besztercebányai látogatás A hét közepén öt nagy automobilon Besztercebányára is ellátogatott a miniszter ur. Előző napon rendőrök járták be a város lakosait, közölték velük a nagy eseményt és fölszólították őket arra, hogy ne feledjék el kitűzni a nemzeti színű lobogót. Másnap zász- lódiszben várta Besztercebánya a nagy urat, Teljesítették az utasítást, mert hiszen Trop- pau nincsen olyan messze, hogy az ott történt események hangja ne ért volna el ide. A miniszter szóval megjött, megnézte az uj vas- betonlhidat, a Garam szabályozási munkálatait és a VLliamosárammal dolgozó rézihámort. A minisztert láthatóan meglepte az ősi Besztercebánya szépsége, de erről mélyen hallgatott. A kíséretében lévő két prágai miniszteri tanácsos azonban már nem tudta magát türtőztetni és hangosan kifakadtak, hogy miért fosztották meg e szép várost a megye- székhelytől. Medveczkyn kívül erre a miniszter is feleletet tudott volna adni, de ő jobbnak látta hallgatni. A miniszter Gömörhen Besztercebányáról Srba augusztus 14-én Rozsnyót és Tiszolcot tisztelte meg látogatásával, majd ugyanaznap délután Rimaszombaton kérész.ül Kassára utazott. A kassai Ígéretek A miniszter kassai látogatása a szokásos formalitások jegyében zajlott le s mindössze annyi pozitívumot eredményezett, hogy a miniszter Ígéretet tett, hogy a postapalota és az uj bírósági épület építéséhez a jövő év elején feltétlenül hozzáfognak. A lakásínség és a lakóházak építése csak magánbeszélgetések programjában került a szőnyegre. A miniszter látogatása egyébként bővelkedett a pazar kiállítású diszebédekben és vacsorákban, amelyek a látogatás örömére nagyszerű falatokkal örvendeztették meg az adófizetők pénzéből reprezentáló kitűnőségeket. Kassáról Ruszinszkóba utazott osztályfőnökeivel és tanácsosaival a miniszter. November 15 én Londonban lesz a szöveíséülíizi aűé§si|ii Konferenciáin London, augusztus 18. A szombatról vasárnapra virradó éjszakán angol részről több megegyezést tettek közzé, amelyek nem tartoztak a tárgyalások hivatalos anyagához. E megegyezések főbb pontjai a következők: 1. Szeptember 15dg Németország és Anglia, Franciaország, Belgium, valamint Olaszország között hosszúlejáratú kereskedelmi szerződések céljából megindulnak a tárgyalások. 2. Macdonald a szövetségesek képviselői előtt kijelentette, hogy a szövetségközi adósságok kérdését a közeljövőben két részletben fogják tárgyalni. A második részlet megbeszélése lesz a november I5-én Londonba egybehívandó adósságkonferencia, amelyen a kérdést véglegesen rendezik. 3. A szövetséges kormányok fölkérik a népszövetséget, hogy az általános leszerelés kérdését vegye kézbe. 4. A szövetséges kormányok jegybankjaikhoz azt a kérést fogják intézni, hogy a Németországnak adandó 800 millió márkás kölcsönt támogassák. Belgrád, augusztus 18. A Davidovics-kormány programdeklarációját követő vitában az ellenzéki sorsra jutott radikális párt temperamentumosabb tagjai erősen kitombolták magukat, lehetetlen és fantasztikus vádjaikkal elárasztották bár a kormányt és annak csaknem minden tagját egyénileg is, mégis a szünetre vonatkozó napirendi indítványnál, ami egyúttal bizalmi kérdés is volt és felhatalmazás a kormány számára, hogy bejelentett terveit előkészíthesse, olyan impozáns többség szavazott a kormánnyal, hogy az öreg Pasics- nak könnyeket sajtolt a szemébe a — fájdalom. A jelenvoltak névsora alapján megállapítható, hogy radikálisok is szavaztak a kormány mellett, tehát a Petrovics Nasztáz disszidens-radiká- lis belügyminiszter jóslata a párt belső bomlásáról valósulófélben van. A jugoszláv politika legnagyobb eseménye természetesen Radics Sztipán hazatérése Oroszországból. Radicsot nagy ovációk közepette fogadták zágrábi hívei, ő pedig megérkezése pillanatában megkezdte nyilatkozatai kibocsátását. Fogadta a zágrábi újságírókat, hosszan beszélt nekik oroszországi tapasztalatairól, kijelentette, hogy a mostani kormányt támogatni kívánja és hogy a köztársasági párt csütörtöki ülésén számol be részletesen utjáról.wiiiiiiiiiw «i ii in mim i iw ii inri'tTinriMrrrnnnn H mi nw 111" I ■ Csütörtökön ünneppé, a horvát köztársasági eszme ünnepévé avatták a köztársasági parasztpárt nagygyűlését. A gyűlésen Radics újra kifejtette eszméjét, hogyan képzeli az SMS királyság keretein beiül a horvát népköztársaság lojális, de mégis csaknem független elhelyezkedését. Radics beszédét a belgrádi lapok sové- nebb része elferdítve, meghamisítva közölték, dinasztiaellenes kijelentéseket adtak Radics szájába, ám a kormány megállapította, hogy azok a kijelentések nem hang-1 zottak el, Radics lojálisán viselkedett és ezzé! a 'kormánykijelentéssel egyidejűén elterjedt az országban az az egyelőre ellenőrizhetetlen hir, hogy Radics Jugoszlávia moszkvai követe lesz. Az élet és a politika millió paradox jelensége között az az ötlet vezet, a csillagokig kiemelkedik a mindennapi furcsaságok közül, hogy Radics István, Sorbonne-t végzett zágrábi kiskönyvkereskedő, a horvát köztársasági parasztpárt vezére, az SÍIS királyság követe és meghatalmazott minisztere legyen a szovjetkormánynál. Pedig — nem kacsa a hir, sok alapja van és Radics moszkvai vendégszereplése után könnyen meg is magyarázható. Ragenau. Veszedelem itten a württembergi kormány Friedrichshafen, augusztus 18. Veszélyes és könnyen végzetessé válható kalandban volt része tegnap a friedrichs- hafeni tavon a würtembergi kormánynak. A kormány több tagja az államfő kíséretében csónakkirándulást tett a tavon. A kellemes napsütésben' lassanként a tó közepére jutottak. Itt megállották egy kissé és valószínűen politikáról kezdtek diskurálgatni. A beszélgetésben annyira elmélyedtek, hogy észre sem vették, hogy az idő közben rosszra változott és az ég kékjét szürke felhők borították el. Hirtelen vihar keletkezett és a kis csónak, mely nem arra készült, hogy ennyi ember üljön benne, egyet ingott és egy hullám a következő pillanatban a vízbe fordította. A csónakban ülők, akik között ott volt Hieber és Bazille jelenlegi államfő, valamint a miniszterelnök és több miniszter, mind a vízbe estek. Még szerencse, hogy tudtak úszni és nem veszítették el lélekjelenlétüket, hanem belekapaszkodtak a fölfordult csónakba és Így vártak arra, míg valaki segítségükre sietett. Pár percig tartott ez a bizonyára nem nagyon kívánatos hideg fürdő, míg egy yaőht jött arra, amely kimentette a vizből az államférfiakat. Csak Linder állami tanácsos nem került elő, aki hirtelen szélütést kapott és elmerült a tó feneketlen hullámaiban. A szerencsésen megmenekült kormányférfiakat sokan keresték föl szerencsekivánataikkal, míg a würtembergi ellenzék hivatalos lapja tudósításának bizonyára ezt a címet adta: „A .kormány már kint van a vízből." Tizenegy láda arany és ezüst Prága, augusztus 18. A Lidové Noviny jelenti, hogy Deforest angol báró, akinek a morvaországi Rossitzban és Eitchorn-Biitaskán nagyobb birtokai vannak, éles harcot indított az ellen, hogy az 5 birtokain is keresztülvigyék a földreformot Ezeket a földeket Rigby angol ezredes igazgatja. Az angol báró az államnak néhány millió korona adóval tartozik. Ez év májusában a jószágkormányzóját tettenérték Lunden- burgbah/amint három millió koronát akart a külföldre kicsempészni. A pénzt elkobozták és Rugbyt nagy pénzbírságra ítélték, amelyet azonban nem akart megfizetni. Erre fölszólították, hogy záros határidőn belül hagyja el a cseh-szlovák köztársaság területét. Az ezredes a napokban akart elkobozni. A morvaországi pénzügyigazgatóság intézkedésére különlegesen erélyesen vizsgálták át csomagjait. Megállapították, hogy az ezredes tizenegy láda aranyat, eziis'öt és kü’önbözö értékes dolgokat akart a köztársaságból kicsempészni. Az ezredes ugyan fölmhtatott egy kiviteli engedélyt, de erről kiderült, hogy hamisítva van. Az értéktárgyakat elkobozták és az ezredest újabb nagy pénzbüntetésre ítélték. ‘ ________ ____ ■M aBMMBWMmiMBBBWBIEBMBBaKBMM Szerda: URR IDA: Nagykörúti fák. (Vers.) — RADNAY MIKLÓS dr.: Budapest zenei éve. Csütörtök: HAMVAS JÓZSEF: Ventur Gáspár I. Péntek: HAMVAS JÓZSEF: Ventur Gáspár II. Szombat: PÉTERFY TAMÁS: A Csintáné puliszkája. Vasárnap: FALU TAMÁS: Saroglyán. (Vers.) — BERENYI JÁNOS: Liliom. (Vers.) — FINTA ZOLTÁN: Nevetség tárgya. Névnapi ajándék — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Segesdi László. Nyolc órára jelezte, hogy hazajön, de már hat órakor befordult abba a gesztenye- fákkal szegélyezett kis utcába, melyben már három éve lakott, szép' ágéról és kaccrságá- ról ismert feleségével. Esküvőjük után költöztek ide. egy kedves villaszerű kis földszintes házba, távol a város lüktető életétől cs a forgalom bántó zajától. Éppen ma károm éve motyogta Köbölkuti maga égé — és ma van a névnapom. Kettős ünnep, valamit kellene csmálni. Elviszem az asszonyt valami jó zenés kávéházba, színház után, egy pohár borocskára. Megünnepeljük ezt a napot. Tgcn meg . . . És az ötletétől felragyogó arccal belépett a V.ap’m, hogy Érvével meglepje a feleségét. Az elös//E Tfőt •< saját kulcsával nyitotta fel, letette a kabá ’át. ka! tvlát és halkan benyitott a szalon ajtaján. Nem volt ott senki. Benézett a dolgozószobájába, talán ott olvas az asszony? Senki. Mól van? Alszik? Rosszul érzi magát? Megfogta a hálószoba ajtaja kilincsét és lenyomta. Be volt zárva. Megrázta. — Ki az? — riadt föl a felesége hangja a szobában. — Én vagyok fiam! Miért zárkóztál a hálóba? Beteg vagy? Nyisd ki gyorsan! Gyors, izgatott léptek hallatszottak a szobáiból, ruhasuhogás, készülődés és hosz- szu csend. — Nyitom édes, rögtön, még egy pillanat — felelt belülről az izgatott női hang és Köbölkuti nem tudta mire vélni ezt a hosz- sziit készülődést. Mi történik itt? Történik?... Mi történhet? Átvillant néhány kusza gondolat az agyán, de mindegyik tova röppent úgy. ahogy érkezett. — Jövök! — szólt az asszony hangja s néhány gyors lépés után, mintha a szekrény, vagy az ablak nyitódott és csukódott volna. Nemsokára aztán fölpattant az ajtó és előtte állott a felesége, ragyogóm, de kissé gyűrötten, mint aki most ébredt az álmából. Ráfonódott a férje nyakára. — Csókollak. Korán jöttél, csak nyolcra vártalak. — Igen, kissé korábban dadogott a férj. 6s gyanúsan fürkészett a szobában. — Aludtál? — Csak feküdtem Elárasztott az egyedüllét. A hányt bekükUem a városba. — Sokáig nyitottál adót. Azt hiszem vn- 'am’t reitegetoz előttem. Vagy . . . Ránézett az asszonyra és iszonvu sejtés bukott rá u gondolatai tömegéből. V>gy talán . . . Az asszony :icdt tekintete beleszaladt hízelgőn a szemébe. — Mi bajod fiam? Elsápadtál . . . A férfi lerázta magáról. — Te, itt volt valaki! Nálad járt valaki! Ki volt itt? Az asszony naivan, csodálkozva ránevetett. — Te bolond! — — Felelj, ki volt nálad? Az asszony hátralépett. — Hát komolyan? Csakugyan azt hiszed? Azt mered állítani . . . — Beszélj — ordított a férj keményen az asszonyra. — Beszélj, beszélj! . . . Összehúzta magán lenge ruháját az asz- szony és leült egy fotőjhe. — Nem beszélek. Nyugodt volt, olyan nyugodt, amilyenek csak az asszonyok tudnak lenni a tulveszé- lyes pillanatokban. Köbölkút! odaugrott az abl: khoz. föl tép te és kihajolt az utcára. Nem látott senkit a csöndes, elhagyatott környéke ., de a háta mögött lassan föIcsirkloE az asszonv hugyo- gó siráma. Betette az ablakot és nézte a feleségét. Feje lecsuklott :\ mellére és csöndesen sirt a karosszékben. — Mit bőgsz? Nem tűröm sírást. Valamit sejtek, istenemre valamit . . . Kissé gva- nus volt nekem ez a dolog! Ne sirj. Hagyd abba. E lelj! Mozgást hallottam, evors lépteket, ruüiasuhogást készülődést. Valami nyi- tódott és csukódott. Mik voltak ezek? Felelj! Felelj! . . . Az asszony föl sem emelte a fejét, csak úgy válaszolt fátyolos hangon cs bánatosan a székből. Ma van a névnapod . . . Meg akartalak lepni . . . megrendeltem a tavaszi ruhádat, amit úgy szerettél volna megvenni ... ma hozták, ebéd után ide hozattam be ... elaludtam és az asztalon felejtettem . . . mikor jöttéi hamar elrejtettem, mert meg akartalak lepni vele . . . ezért vártál annyit és ezért hallottad a készülődést. Ott van . . . eldugtam a szekrénybe . . . Rámutatott az egyik szekrényre és tovább hallgatott, törülgette a szemeit. Köbölkuti megdermedt. Bámult egy darabig maga elé, majd az asszonyra meredt, aztán oda ment a szekrényhez, fölnyitotta és kiemelte az uj tavaszi ruháját. Gyönyörű volt. Úgy nézett ki éppen, ahogy rendelni akarta és ahogy lefestette az asszonynak. Kedves, igazán végtelenül kedves meglepetés . . . levette a kabátját és fölpróbálta az ltját. Lesimitotta a derekán, összegombolta és odahullott az asszony lábai elé. — Bocsáss meg aranyom — csókolta az asszony kezeit. — Bocsáss meg és felejtsd el ezt a kellemetlenséget. Este elmegyünk a színháziba és onnan valamelyik jó kávéházba, zenét hallgatni. Föl fogsz vidulni. Tévedtem, ember vagyok csak, aki téved botorul és bután, meg kell ezért bocsájtanod. Megünnepeljük ezt a napot, majd elmúlik minden. Vacsora után fölveszem az uj ruhámat. Közönöm... Az asszony mosolygó szeme föltekintett és bársonyfinom keze rásmuilt a térdelő férfi hajára. — Hogy megijesztettél ... — és puhán, illatosán megcsókolta a férfi száját. Másnap reggel, még az éjszakai mámort ki sem aludta. mikor egy levélkét kézbesltct- tek titokban az asszonynak. Csak ez volt benne: „Drága! Sikerült eltűnnöm, senki sem vett észre. Remélem nálad is minden rendbejött. Legközelebb jövök a megbeszélés szerint. Csókol számtalanszor a Tied.** Radics — Jugoszlávia moszkvai követe A P. M. H- jugoszláviai szerkesztőségétől
