Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-13 / 183. (631.) szám

Szerda, augusztus 16. Sg A cseh sajtó ferdítései Mit írnak a cseh lapok Széni-Irány beszédéről Prága, augusztus 12. Szent-lyány József rimaszombati beszé­dét a cseh sajtó teljes elfogultsággal kom­mentálja. Ferdít, bemagyaráz és kiforgatja a beszédet eredeti értelméből. Benes lapja, a Prager Presse azt igyek­szik bizonyítani, hogy -Szent-lyány a definitiv politikai aktivitást hirdeti az eddigi ncgációvai szemben. A Nár. Osvobozeni ezt írja: A magyar politika mérlege Szent-Ivány szerint nagyon sovány: több, mint öt év után a magyarok újra kezdik. Ez ol3r beismerés, amelyből első­sorban maguk a magyar politikusok okulhat­nának. A Venkox minden megjegyzés nélkül közli a beszéd rövid foglalatát, kiemelve azt, hogy a magyar politika előterében ma is az autonómista mozgalom áll. A Ceské Slovó a magyar ellenzéknek a r.egativizmusíói való elfordulását látja. A magyar ellenzéki táborban ma uralkodó vi­szonyok távolról sem oly egységesek, sem­hogy ebből az egy megnyilatkozásból bár­minő következtetéseket lehetne levonni, két­ségtelen azonban, hogy az elhangzott nyilat­kozat igen jellemző. A gyakorlatban a nega- tiviznrustól való elfordulást jelentené az ak­tív, tettekben dús munka felé. „Üsd te a kormányt!*4 Prága, augusztus 12. A koalíciós kormánypárt kuíya-macska- barátságáról már számtalanszor irtunk s er­ről kötetekre terjedő tanulmányokat írhat­nánk, ezt a szomorú föladatot hagyjuk azon­ban az utókor történetirója számára s ma­gunk csupán kisebb adalékokkal járulunk hozzá a nagy műhöz időnkiut elkapott „arany mondásokkal4* és hasonlókkal. Zemin Franciska hölgyképviselőt olva­sóink nem igen ismerik. Honanyai működése néhány utr.afe minist a szónoklatban merül ki, ellenben annál bejáratosabb a hivatalokhoz, főleg a földhivatalhoz, amelynek előszobái­ban gyakran láthatjuk a cseh szocialista párt kardos asszonyságát. Azonban ritkán jár ott egyedül, mindig van egy pártfogolja, akinek részére néhány száz holdacska maradé'kbir- tokot s hasonlót eszközöl ki klubja megbízá­sából. Egyszer azonban pórul járt, a mara- dckbirtokocskát nem az ő pártfogolja kapta meg, mert a földhivatal is nyilván megunta már Franciska asszony anyáskodását, ezzel azonban maga ellen zúdította a tüzes néni haragját, aki epével Írott levélben számol be eme balsikeréről a párt vidéki titkárságának s levelét a következő üdvös tanításokkal zárja be: — Ha most kezdeném meg az akna­munkát az agráriusok, a klerikálisok és nem­zeti demokraták alatt, úgy élet-halálra össze­kapnánk s ők nem szavaznák meg a szociális biztosítást. A választási időszak befejezése előtt nem áshatjuk ki a csatabárdot. Egyelőre üsd te a kormányt Tábor és vidékének a saj­tójában. Én majd később teszem ugyanezt a parlamentben, azonban te, akit nem véd a mentelmi jog, válassz oly kifejezéseket, hogy a bíróság elé ne vonhasson téged senki. Kö­zöld ezt azzal a légionárius bizalmi testvérrel is, aki a deputációt velem vezette a földhiva­talhoz. Addig is baráti!ag üdvözöl a cseh szocialistapáríi képviselők klubj^ nevében Zemin Fránya képviselő. Ez a „Fránya“-levél a címzett jóvoltából elkerült egy cseh szociáldemokratához, onnan a sajtóba, hogy a nagy közvélemény is bete­kintést nyerhessen abba a feneketlen erkölcsi ürességbe, amely fölött a semmiben lóg az „államalkotó44 koalíció. Mi, akik a vidéken ép­pen úgy, mint képviselőink utján a parlament­ben — ütjük, vágjuk, ostorozzuk ezt az er­kölcstelenséget, államellenesek vagyunk. Vi­gasztal azonban az a tudat, hogy — mint Fránya őnagysága is megjósolja — nem so­káig leszünk csupán mi államellenesek, nem­sokára ő is kezébe ragadja a porolót s nagy­takarítást csinál a parlamentben, csak meg­legyen a szociális biztosítás. Méiid-fraicia icrcsisciciiil szerződés megftdfóse előtt A tárgyalások súlypontja a magánjellegű megbeszéléseken van — Huszon­négy órái? belül rendezik a Ruhrvidék kiürítésének kérdését? súlypontja a magánjellegű megbeszéléseken nyugszik s úgy látszik, hogy Marx dr. bi­rodalmi kancellár és Streseman külügymi­niszter Herriotval és Macdonalddal folyta­tott megbeszélései a két országot talán mégis közelebb hozzák egymáshoz. E tár­gyalások folyamán főként a Ruhrvidék ka­tonai kiürítéséről volt szó, amelynek kap­csán Herrioi felvetette a német leszerelés kérdését, mint amely elválaszthatatlanul egybefügg a kiürítéssel. Az összes bizott­ságok elkészítet‘.ék jelentéseiket s a tizen- négyek tanácsa a jelentéseket nagyjában már tudomásul is vette. Előreláthatólag a a Ruhrvidék kiürítésének kérdését huszon­négy órán belül ugyancsak rendezni fog­ják s ezzel egyidejűleg eldől a francia és belga vasutasok visszahívásának kérdése is. Prága, augusztus 12. Mivel a téosöiek határsérelme ügyében minden deputáció, memorandum és kérvény eddig eredménytelen maradt, ma délelőtt Egry Ferenc szenátor, Korlálh Endre dr. nemzetgyűlési képviselő és Csik Albert té­csői kisgazda fölkeresték a külügyminiszté­riumot, hogy fölvilágositást kérjenek a ha­társérelem kérdéséről. Ismertették a külügy­minisztériummal a cseh agrárpártnak és kü­lönösen Kanrinszkynak ama híresztelését, hogy a cseh-szlovák kormány csak akkor haj­landó orvosolni a técsőieket ért sérelmet, ha a lakosság belép a cseh agrárpártba. A törvényhozóik kijelentették, hogy lát­va azt, h.ogy hosszú hónapokon keresztül semmi sem történik ez ügyben, kénytelenéit elhinni ezt a híresztelést s hajlandók ők maguk fölhívni a técsői la­kosságot, hogy lépjenek a cseh agráriusok pártjába, ha ennek révén a külügyminiszté­rium a legrövidebb időn belül orvosolni fog­ja sérelmeiket. A külügyminisztérium illetékes osztály­főnöké a helyzetet a következőképpen is­mertette: A román kormány késznek mu­tatkozik arra, hogy egy vegyes bizottság küldessék ki, mely a helyszínen lefolytatott vizsgálat alapján tenné meg a szükséges or­voslási intézkedéseket- A külügyminiszté­rium e bizottság kiküldésére nézve hatalmas elaborátumot készített, amelyet a kisantant legutóbbi prágai tanácskozása alkalmával Benes és Dúca miniszterek is megtárgyaltak. és amelyet ezután a külügyminisztérium hi­vatalosan eljuttatott a román kormányhoz s így meg van a remény arra, hogy a ve­gyes bizottság már a legközelebbi jövőben Csütörtök: GYÖRY DEZSŐ: Dolgok és emlékek (vers). — EGRI VIKTOR: Jób vize II. Péntek: BOROS FERENC: Régi éjszaka a Mária Terézia-téren (vers). — NEUBAUER PÁL: Marietta. Vasárnap: VÉRTESSY GYULA: őszinte portré (vers), — SAS EDE: Ki volt az ur a háznál? jób vize Legenda. — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Egri Viktor. I. Mária hajnal óta talpon volt.' Várt az emberre. Délben tízszer is kihajtotta a gye­rekeket a ház elé, a pecsenye odt égett, min­den étel kihűlt s a tűzhelyen feketedni kez­dett a parázs, de Ádám nem jöt . Mária egé­szen belerokkant ebbe a várásba. Uzsonna tájt bejött a vénasszony. — Voltál a doktornál? — kérdé és szú­rós, gonosz szemé' Márián emelte. — Nem én! Tudom rég hol a baj. Mond­ta a bába is, mikor halva jött a gyerek. — Az az átkozott háború! — sóhajtott ia vénasszony. — A te halo.it magzatodat is a háború ölte meg a melledben . . . Andáéknál is megjött a gyerek. Lány volt. Fiú még egy '-e volt, hogy hazajöttek az emberek. — Mikor szívem alatt volt a gyerek, csak egy kívánságom volt: lányt adjon ne­künk az Ur. Nem kívánt:m gyermekemnek Adáin forút: négy éves ottihontalanságot, se­bet, nyugtalan álmot, fagyot, forróságot. Mire megnő a fiú. friss gyűlölet uj viszályt szül... Fiú lett, de halott. Jobb így, szomszédasz- szony. —■ Tán a férfinép sem kívánta mását és vérében volt az utálat. Az utálat és sok más nyavalya, — bólogatott komolyan a vendég. Hallgattak. Az alkony könnyű, világos árnyékot teregetett már. — Hol van az urad, Mária? — kérdé nagysokára a vén asszony. Mária gondterhesen 'kitekintgetett az ab­lakokon : — Elment hajnal elő't, nem mondta hova. — Np és te tűröd ezt! — csattant a vén­asszony hágja. — Sohse maradt cl, még kocsmába se jár. Olyan nyugtalan vagyok, szomszédasz- szony. Tegnap mintha megszállta volna a rossz lélek. Nem nyúlt a munkához és ker­gette a gyerekeket. Aztán megemberesedett. Azt mondta, hogy hajnalban elmegy. Hová, azt nem mondta. Kérdeztem, foggattam, po­rol tem vele, de nem ütött meg. — Nem ütött meg? — Azt mord ti?, hogy meg fogunk gyó­gyulni. Ö is, ' ' És fényes volt az arca. Sose láttam Az embr ' 1 valamit, — szólt el­gondolkozva ony. — Gyulaházán lakik egy tudó- miy. Beszélik, hogy vi­lágos nappal láda a holtak árnyát és hallja az üzenetük . . . Gyulaházára ment az em­bered. — Nem ment oda. A hegyeknek ment. — A.hegyeknek menü Láttad? — Láttam. Elvitte botját és kötelet vitt. — Szól - valamit? •— Eredj vissz? a házba, öreg este lesz. mire megtérek, ezt mondta a kertajtóbam. Visszaküldött, de láttam, hogy a hegyeknek indult". A vénasszony ráncos arca egészen kipi­rult. Ajka remegett az izgalomtól: — Akkor csak oda ment. Mária szeme megrebbent. Felállt és láto­gatója felé hajolt: —■ Valamit titkol, tudni akarom, mire gondol! — Ne faggass, bajt hoz a fecsegés. — Ha bejt hoz, hát rám hozza. Köny ar­gók, szóljon. Ha nem szól. csak növel a tá­jiam, Még utána mehetnék, ha megmondja, Iioj találom. A két asszony összehajolt. A setéiben magnóit az árnyuk, megnyúlt és a padmdyig ért. A vé,asszony szeme gooszan megvil­lant: — Járatlaruaz ut, amerre jár . . . omló sziklák alatt, vízmosásban, szakadékok közt és az Ur őrzi a léptét. — Az Ur őrizze léptét! — s Mária ke­resztet vetett. i— Mire megjö, a Jób vize lesz a ku­lacsában. — A Jób vizét hozza! Micsoda víz az? — Ifjitó erőt adó ital. Csodaviz. Valami különös, mágikus erő csapott fel a vénasszony hangjából. És az árnyak nőt­tek, az est feketeveres szárnya a földet se­perte, rohanva jött és különös lidérces fények cikáztak a sötétben. — Messzire innen, mély szakadékban buzog a forrás. Siirü ködgomoly felette, sa­sok tanyája a szikla, meredek a lejtő ... Jó lélek ritkán téved arra, csak ha örjássá da­gad a baj. — Az utat mondd, fussak elébe. Öröm­ben, bajban összeforrtam véle . . . a lelkem­nek mása. tényleg munkába kezd. A törvényhozók megnyugvással vették tudomásul ezt a választ és Csili Albert csak azt kérte, hogy a bizottság a helybeli lakos­ságot is hallgassa meg és ne úgy járjon el, mint a kormányzó és alkormányzó, akik a técsői határséreíem megvizsgálásának ügyét jó alkalom gyanánt tekintették arra, hogy kirándulást tegyenek a F&renc-völgybe, mi­dőn azonban az összegyűlt nép panaszait akarta előttük to’Lmácsolni, a hivatalos autók gyorsan odébb állottak. A külügyminisztérium osztályfőnöke ki­jelentette, hogy az ügy sürgős elintézése te­kintetében meg van a jó szándék s hogy alaptalan mende-monda az, hogy a kor­mány e kérdés elintézésénél egy párt ér­dekeit kívánná szolgálni. Végül a küldöttség meggyőződött a kül­ügyminisztériumban az agrárpárt ama állí­tásának hazugságáról, hogy a téesőiek által beterjesztett kataszteri térképek a külügy­minisztériumban elvesztek. A térképek meg­vannak és a két kormány ezek alapján tár­gyalja az ügyet A magyar nyelvű női háztar­tási és gazdasági tanfolyam ügye Irta; Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő Prága, augusztus 12. A rimaszombati gyűlésen is hangoztat­tam és a sajtóban iis kifejezésre juttattam a szlovenszkói magyarságnak azt a kívánsá­gát, hogy minél előbb valósítsák meg a ma­gyarnyelvű háztartási és gazdasági tanfo­lyamot. E tanfolyam óriási előnye abban rejlik, hogy kivétel nélkül minden háztartás­ban nagy jelentőségű lesz és a mai súlyos gazdasági helyzeten sokat fog enyhíteni, ha minden nő, aki tizenötödik évét betöltötte és iskolai tanulmányait befejezte — akár elemi, akár középiskolát végzett — meg­szerzi azokat az ismereteket, melyekre úgy a háztartásban, mint a gazdaság körül el­engedhetetlenül szüksége van. Amikor először vett a tervről tudomást a szlovenszkói magyarság, azonnal számos helyről nagyon sok érdeklődés érkezett hoz­zám a tanfolyam iránt­— Sajnos, azonban csak akkor remél­hetjük, hogy a cseh-szlovák kormány tel­jesíteni fogja a magyarságnak ezt a jogos követelését, ha mennél számosabban és mennél tömegesebben fogjuk ezt a köve­telést hangoztatni és ha rá tudunk mutat­ni arra, hogy annyi magyar nő kívánja az iskola létesítését, hogy a kérdés teljesítése elől még a prágai kormány sem térhet ki. — Ezért ismételten fölhívom az érdekel­teket, hogy jelentsék be az Országos Ma­gyar Kisgazda és Kisiparos Párt komáromi osztályánál azt a szándékukat, hogy a tan­folyamon rész óhajtanak venni. Fölvilágosi- tássa! ugyancsak a párt komáromi osztálya szolgál. — Maradj, bele tévednél az éjnek ár­nyába. — Ó jaj, hogyan maradiak! — Nézd, haragos lett minden árnyék. A sötétség uj áldozatra les. — Uj áldozatra! Ó jaj, már temeted az emberem! — Ha éjbe fordul az est és korommá lesz minden árnyék, akkortájt meglő. így mondta Ádám is. — Nem várok, megyek. Az utat mondd. Lámpát gyújtok, hadd lássa fényét---------­— Balga vagy! . . . Lám, kár volt Jób nevét az ajkamra venni, már rád szakadt a féltés. Lámpád fénye elsorvad a rengetegben. — Ó jaj, miért is kellett mennie! Bár maradt volna mellettem! A vénasszony csontos ujjaival az asztalt ütögette, szikár alakja meggörnyedt s gono­szán nevetgélt. Ráhajolt Mária fülére: — Jól mondod: kellett! ö az apja a te haj­lott magzatodnak. Azóta maradt a baj . . . A lelke kergette. Tudod is te, micsoda bűnök íerhelik a férfi népek lelkét!? — Mert embert öltek? — Parancsért az ur lakó!. — Jámbor katonák, igába tört szolgák, mely bűn terhelné a lelkűk? — Nagy a te együgyüséged, Mária. Hát hiszed, hogy a férfinép négy évig asszony nélkül birta —-----­— Dobcrdón, Gábriel hegyén, kemény sziklán volt az ágya. A fáradság megtörte, a gond epesztette. — De a pihenőkön, Mária? Mária ráborult az asztalra és ájul tan fel­sírt: — Forró lett a párnám, könnyes lett. Sorvasztott, epesztett a vágy, majd meghal­tam utána. Fiút szültem neki! London, augusztus 12. Franciaország ajánlata, amely a francia csapatokat a Rukrvidékrö! még ez évben hajlandó visszavonni, a konfere icia köreiben igen kedvező hatást tett. Ámbár a német jobboldali lapok bizonyos elégedetlenséggel Írnak a konferencia eddigi eredményeiről, megállapítható, hogy mind a tizennégyek tanácsa, mind a szakértői bizottságok jó­akarattal kezelik a konferencia nehéz prob­lémáit. A fentebb említett francia javaslat feltételei között szerepel a több nap óta tár­gyalt német-francia kereskedelmi szerző­dés több pontja is, így elsősorban az, amely Franciaország számára biztosítja a legtöbb kedvezménnyel bíró állam jogát. A francia sajtó megállapítja, hogy a konfe­rencia jelenlegi állása mellett a tárgyalások Vegyes bizottság fogja megvizsgálni a técsői határsérelmeket A ruszinszkói magyar törvényhozók akciója — A külügyminisztérium felvilágosításai

Next

/
Oldalképek
Tartalom