Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-13 / 183. (631.) szám
Szerda, augusztus 16. Sg A cseh sajtó ferdítései Mit írnak a cseh lapok Széni-Irány beszédéről Prága, augusztus 12. Szent-lyány József rimaszombati beszédét a cseh sajtó teljes elfogultsággal kommentálja. Ferdít, bemagyaráz és kiforgatja a beszédet eredeti értelméből. Benes lapja, a Prager Presse azt igyekszik bizonyítani, hogy -Szent-lyány a definitiv politikai aktivitást hirdeti az eddigi ncgációvai szemben. A Nár. Osvobozeni ezt írja: A magyar politika mérlege Szent-Ivány szerint nagyon sovány: több, mint öt év után a magyarok újra kezdik. Ez ol3r beismerés, amelyből elsősorban maguk a magyar politikusok okulhatnának. A Venkox minden megjegyzés nélkül közli a beszéd rövid foglalatát, kiemelve azt, hogy a magyar politika előterében ma is az autonómista mozgalom áll. A Ceské Slovó a magyar ellenzéknek a r.egativizmusíói való elfordulását látja. A magyar ellenzéki táborban ma uralkodó viszonyok távolról sem oly egységesek, semhogy ebből az egy megnyilatkozásból bárminő következtetéseket lehetne levonni, kétségtelen azonban, hogy az elhangzott nyilatkozat igen jellemző. A gyakorlatban a nega- tiviznrustól való elfordulást jelentené az aktív, tettekben dús munka felé. „Üsd te a kormányt!*4 Prága, augusztus 12. A koalíciós kormánypárt kuíya-macska- barátságáról már számtalanszor irtunk s erről kötetekre terjedő tanulmányokat írhatnánk, ezt a szomorú föladatot hagyjuk azonban az utókor történetirója számára s magunk csupán kisebb adalékokkal járulunk hozzá a nagy műhöz időnkiut elkapott „arany mondásokkal4* és hasonlókkal. Zemin Franciska hölgyképviselőt olvasóink nem igen ismerik. Honanyai működése néhány utr.afe minist a szónoklatban merül ki, ellenben annál bejáratosabb a hivatalokhoz, főleg a földhivatalhoz, amelynek előszobáiban gyakran láthatjuk a cseh szocialista párt kardos asszonyságát. Azonban ritkán jár ott egyedül, mindig van egy pártfogolja, akinek részére néhány száz holdacska maradé'kbir- tokot s hasonlót eszközöl ki klubja megbízásából. Egyszer azonban pórul járt, a mara- dckbirtokocskát nem az ő pártfogolja kapta meg, mert a földhivatal is nyilván megunta már Franciska asszony anyáskodását, ezzel azonban maga ellen zúdította a tüzes néni haragját, aki epével Írott levélben számol be eme balsikeréről a párt vidéki titkárságának s levelét a következő üdvös tanításokkal zárja be: — Ha most kezdeném meg az aknamunkát az agráriusok, a klerikálisok és nemzeti demokraták alatt, úgy élet-halálra összekapnánk s ők nem szavaznák meg a szociális biztosítást. A választási időszak befejezése előtt nem áshatjuk ki a csatabárdot. Egyelőre üsd te a kormányt Tábor és vidékének a sajtójában. Én majd később teszem ugyanezt a parlamentben, azonban te, akit nem véd a mentelmi jog, válassz oly kifejezéseket, hogy a bíróság elé ne vonhasson téged senki. Közöld ezt azzal a légionárius bizalmi testvérrel is, aki a deputációt velem vezette a földhivatalhoz. Addig is baráti!ag üdvözöl a cseh szocialistapáríi képviselők klubj^ nevében Zemin Fránya képviselő. Ez a „Fránya“-levél a címzett jóvoltából elkerült egy cseh szociáldemokratához, onnan a sajtóba, hogy a nagy közvélemény is betekintést nyerhessen abba a feneketlen erkölcsi ürességbe, amely fölött a semmiben lóg az „államalkotó44 koalíció. Mi, akik a vidéken éppen úgy, mint képviselőink utján a parlamentben — ütjük, vágjuk, ostorozzuk ezt az erkölcstelenséget, államellenesek vagyunk. Vigasztal azonban az a tudat, hogy — mint Fránya őnagysága is megjósolja — nem sokáig leszünk csupán mi államellenesek, nemsokára ő is kezébe ragadja a porolót s nagytakarítást csinál a parlamentben, csak meglegyen a szociális biztosítás. Méiid-fraicia icrcsisciciiil szerződés megftdfóse előtt A tárgyalások súlypontja a magánjellegű megbeszéléseken van — Huszonnégy órái? belül rendezik a Ruhrvidék kiürítésének kérdését? súlypontja a magánjellegű megbeszéléseken nyugszik s úgy látszik, hogy Marx dr. birodalmi kancellár és Streseman külügyminiszter Herriotval és Macdonalddal folytatott megbeszélései a két országot talán mégis közelebb hozzák egymáshoz. E tárgyalások folyamán főként a Ruhrvidék katonai kiürítéséről volt szó, amelynek kapcsán Herrioi felvetette a német leszerelés kérdését, mint amely elválaszthatatlanul egybefügg a kiürítéssel. Az összes bizottságok elkészítet‘.ék jelentéseiket s a tizen- négyek tanácsa a jelentéseket nagyjában már tudomásul is vette. Előreláthatólag a a Ruhrvidék kiürítésének kérdését huszonnégy órán belül ugyancsak rendezni fogják s ezzel egyidejűleg eldől a francia és belga vasutasok visszahívásának kérdése is. Prága, augusztus 12. Mivel a téosöiek határsérelme ügyében minden deputáció, memorandum és kérvény eddig eredménytelen maradt, ma délelőtt Egry Ferenc szenátor, Korlálh Endre dr. nemzetgyűlési képviselő és Csik Albert técsői kisgazda fölkeresték a külügyminisztériumot, hogy fölvilágositást kérjenek a határsérelem kérdéséről. Ismertették a külügyminisztériummal a cseh agrárpártnak és különösen Kanrinszkynak ama híresztelését, hogy a cseh-szlovák kormány csak akkor hajlandó orvosolni a técsőieket ért sérelmet, ha a lakosság belép a cseh agrárpártba. A törvényhozóik kijelentették, hogy látva azt, h.ogy hosszú hónapokon keresztül semmi sem történik ez ügyben, kénytelenéit elhinni ezt a híresztelést s hajlandók ők maguk fölhívni a técsői lakosságot, hogy lépjenek a cseh agráriusok pártjába, ha ennek révén a külügyminisztérium a legrövidebb időn belül orvosolni fogja sérelmeiket. A külügyminisztérium illetékes osztályfőnöké a helyzetet a következőképpen ismertette: A román kormány késznek mutatkozik arra, hogy egy vegyes bizottság küldessék ki, mely a helyszínen lefolytatott vizsgálat alapján tenné meg a szükséges orvoslási intézkedéseket- A külügyminisztérium e bizottság kiküldésére nézve hatalmas elaborátumot készített, amelyet a kisantant legutóbbi prágai tanácskozása alkalmával Benes és Dúca miniszterek is megtárgyaltak. és amelyet ezután a külügyminisztérium hivatalosan eljuttatott a román kormányhoz s így meg van a remény arra, hogy a vegyes bizottság már a legközelebbi jövőben Csütörtök: GYÖRY DEZSŐ: Dolgok és emlékek (vers). — EGRI VIKTOR: Jób vize II. Péntek: BOROS FERENC: Régi éjszaka a Mária Terézia-téren (vers). — NEUBAUER PÁL: Marietta. Vasárnap: VÉRTESSY GYULA: őszinte portré (vers), — SAS EDE: Ki volt az ur a háznál? jób vize Legenda. — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Egri Viktor. I. Mária hajnal óta talpon volt.' Várt az emberre. Délben tízszer is kihajtotta a gyerekeket a ház elé, a pecsenye odt égett, minden étel kihűlt s a tűzhelyen feketedni kezdett a parázs, de Ádám nem jöt . Mária egészen belerokkant ebbe a várásba. Uzsonna tájt bejött a vénasszony. — Voltál a doktornál? — kérdé és szúrós, gonosz szemé' Márián emelte. — Nem én! Tudom rég hol a baj. Mondta a bába is, mikor halva jött a gyerek. — Az az átkozott háború! — sóhajtott ia vénasszony. — A te halo.it magzatodat is a háború ölte meg a melledben . . . Andáéknál is megjött a gyerek. Lány volt. Fiú még egy '-e volt, hogy hazajöttek az emberek. — Mikor szívem alatt volt a gyerek, csak egy kívánságom volt: lányt adjon nekünk az Ur. Nem kívánt:m gyermekemnek Adáin forút: négy éves ottihontalanságot, sebet, nyugtalan álmot, fagyot, forróságot. Mire megnő a fiú. friss gyűlölet uj viszályt szül... Fiú lett, de halott. Jobb így, szomszédasz- szony. —■ Tán a férfinép sem kívánta mását és vérében volt az utálat. Az utálat és sok más nyavalya, — bólogatott komolyan a vendég. Hallgattak. Az alkony könnyű, világos árnyékot teregetett már. — Hol van az urad, Mária? — kérdé nagysokára a vén asszony. Mária gondterhesen 'kitekintgetett az ablakokon : — Elment hajnal elő't, nem mondta hova. — Np és te tűröd ezt! — csattant a vénasszony hágja. — Sohse maradt cl, még kocsmába se jár. Olyan nyugtalan vagyok, szomszédasz- szony. Tegnap mintha megszállta volna a rossz lélek. Nem nyúlt a munkához és kergette a gyerekeket. Aztán megemberesedett. Azt mondta, hogy hajnalban elmegy. Hová, azt nem mondta. Kérdeztem, foggattam, porol tem vele, de nem ütött meg. — Nem ütött meg? — Azt mord ti?, hogy meg fogunk gyógyulni. Ö is, ' ' És fényes volt az arca. Sose láttam Az embr ' 1 valamit, — szólt elgondolkozva ony. — Gyulaházán lakik egy tudó- miy. Beszélik, hogy világos nappal láda a holtak árnyát és hallja az üzenetük . . . Gyulaházára ment az embered. — Nem ment oda. A hegyeknek ment. — A.hegyeknek menü Láttad? — Láttam. Elvitte botját és kötelet vitt. — Szól - valamit? •— Eredj vissz? a házba, öreg este lesz. mire megtérek, ezt mondta a kertajtóbam. Visszaküldött, de láttam, hogy a hegyeknek indult". A vénasszony ráncos arca egészen kipirult. Ajka remegett az izgalomtól: — Akkor csak oda ment. Mária szeme megrebbent. Felállt és látogatója felé hajolt: —■ Valamit titkol, tudni akarom, mire gondol! — Ne faggass, bajt hoz a fecsegés. — Ha bejt hoz, hát rám hozza. Köny argók, szóljon. Ha nem szól. csak növel a tájiam, Még utána mehetnék, ha megmondja, Iioj találom. A két asszony összehajolt. A setéiben magnóit az árnyuk, megnyúlt és a padmdyig ért. A vé,asszony szeme gooszan megvillant: — Járatlaruaz ut, amerre jár . . . omló sziklák alatt, vízmosásban, szakadékok közt és az Ur őrzi a léptét. — Az Ur őrizze léptét! — s Mária keresztet vetett. i— Mire megjö, a Jób vize lesz a kulacsában. — A Jób vizét hozza! Micsoda víz az? — Ifjitó erőt adó ital. Csodaviz. Valami különös, mágikus erő csapott fel a vénasszony hangjából. És az árnyak nőttek, az est feketeveres szárnya a földet seperte, rohanva jött és különös lidérces fények cikáztak a sötétben. — Messzire innen, mély szakadékban buzog a forrás. Siirü ködgomoly felette, sasok tanyája a szikla, meredek a lejtő ... Jó lélek ritkán téved arra, csak ha örjássá dagad a baj. — Az utat mondd, fussak elébe. Örömben, bajban összeforrtam véle . . . a lelkemnek mása. tényleg munkába kezd. A törvényhozók megnyugvással vették tudomásul ezt a választ és Csili Albert csak azt kérte, hogy a bizottság a helybeli lakosságot is hallgassa meg és ne úgy járjon el, mint a kormányzó és alkormányzó, akik a técsői határséreíem megvizsgálásának ügyét jó alkalom gyanánt tekintették arra, hogy kirándulást tegyenek a F&renc-völgybe, midőn azonban az összegyűlt nép panaszait akarta előttük to’Lmácsolni, a hivatalos autók gyorsan odébb állottak. A külügyminisztérium osztályfőnöke kijelentette, hogy az ügy sürgős elintézése tekintetében meg van a jó szándék s hogy alaptalan mende-monda az, hogy a kormány e kérdés elintézésénél egy párt érdekeit kívánná szolgálni. Végül a küldöttség meggyőződött a külügyminisztériumban az agrárpárt ama állításának hazugságáról, hogy a téesőiek által beterjesztett kataszteri térképek a külügyminisztériumban elvesztek. A térképek megvannak és a két kormány ezek alapján tárgyalja az ügyet A magyar nyelvű női háztartási és gazdasági tanfolyam ügye Irta; Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő Prága, augusztus 12. A rimaszombati gyűlésen is hangoztattam és a sajtóban iis kifejezésre juttattam a szlovenszkói magyarságnak azt a kívánságát, hogy minél előbb valósítsák meg a magyarnyelvű háztartási és gazdasági tanfolyamot. E tanfolyam óriási előnye abban rejlik, hogy kivétel nélkül minden háztartásban nagy jelentőségű lesz és a mai súlyos gazdasági helyzeten sokat fog enyhíteni, ha minden nő, aki tizenötödik évét betöltötte és iskolai tanulmányait befejezte — akár elemi, akár középiskolát végzett — megszerzi azokat az ismereteket, melyekre úgy a háztartásban, mint a gazdaság körül elengedhetetlenül szüksége van. Amikor először vett a tervről tudomást a szlovenszkói magyarság, azonnal számos helyről nagyon sok érdeklődés érkezett hozzám a tanfolyam iránt— Sajnos, azonban csak akkor remélhetjük, hogy a cseh-szlovák kormány teljesíteni fogja a magyarságnak ezt a jogos követelését, ha mennél számosabban és mennél tömegesebben fogjuk ezt a követelést hangoztatni és ha rá tudunk mutatni arra, hogy annyi magyar nő kívánja az iskola létesítését, hogy a kérdés teljesítése elől még a prágai kormány sem térhet ki. — Ezért ismételten fölhívom az érdekelteket, hogy jelentsék be az Országos Magyar Kisgazda és Kisiparos Párt komáromi osztályánál azt a szándékukat, hogy a tanfolyamon rész óhajtanak venni. Fölvilágosi- tássa! ugyancsak a párt komáromi osztálya szolgál. — Maradj, bele tévednél az éjnek árnyába. — Ó jaj, hogyan maradiak! — Nézd, haragos lett minden árnyék. A sötétség uj áldozatra les. — Uj áldozatra! Ó jaj, már temeted az emberem! — Ha éjbe fordul az est és korommá lesz minden árnyék, akkortájt meglő. így mondta Ádám is. — Nem várok, megyek. Az utat mondd. Lámpát gyújtok, hadd lássa fényét---------— Balga vagy! . . . Lám, kár volt Jób nevét az ajkamra venni, már rád szakadt a féltés. Lámpád fénye elsorvad a rengetegben. — Ó jaj, miért is kellett mennie! Bár maradt volna mellettem! A vénasszony csontos ujjaival az asztalt ütögette, szikár alakja meggörnyedt s gonoszán nevetgélt. Ráhajolt Mária fülére: — Jól mondod: kellett! ö az apja a te hajlott magzatodnak. Azóta maradt a baj . . . A lelke kergette. Tudod is te, micsoda bűnök íerhelik a férfi népek lelkét!? — Mert embert öltek? — Parancsért az ur lakó!. — Jámbor katonák, igába tört szolgák, mely bűn terhelné a lelkűk? — Nagy a te együgyüséged, Mária. Hát hiszed, hogy a férfinép négy évig asszony nélkül birta —-----— Dobcrdón, Gábriel hegyén, kemény sziklán volt az ágya. A fáradság megtörte, a gond epesztette. — De a pihenőkön, Mária? Mária ráborult az asztalra és ájul tan felsírt: — Forró lett a párnám, könnyes lett. Sorvasztott, epesztett a vágy, majd meghaltam utána. Fiút szültem neki! London, augusztus 12. Franciaország ajánlata, amely a francia csapatokat a Rukrvidékrö! még ez évben hajlandó visszavonni, a konfere icia köreiben igen kedvező hatást tett. Ámbár a német jobboldali lapok bizonyos elégedetlenséggel Írnak a konferencia eddigi eredményeiről, megállapítható, hogy mind a tizennégyek tanácsa, mind a szakértői bizottságok jóakarattal kezelik a konferencia nehéz problémáit. A fentebb említett francia javaslat feltételei között szerepel a több nap óta tárgyalt német-francia kereskedelmi szerződés több pontja is, így elsősorban az, amely Franciaország számára biztosítja a legtöbb kedvezménnyel bíró állam jogát. A francia sajtó megállapítja, hogy a konferencia jelenlegi állása mellett a tárgyalások Vegyes bizottság fogja megvizsgálni a técsői határsérelmeket A ruszinszkói magyar törvényhozók akciója — A külügyminisztérium felvilágosításai