Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-02 / 174. (622.) szám
2 Szombat, augusztus 2. &Fiá£&JfaWtíÍ7fiRZ& r Az Eszakamerikai Egyesült Államokba kivándorolni akarók figyelmébe Prága, augusztus 1. (A népjóléti minisztériumból.) Tekintettel az U. S. A. uj 'kivándorlási törvényére, a népjóléti minisztérium az U. S. A.-ba való kivándorlásra vonatkozólag uj irányelveket adott ki, amelyeket szét is küldött a cseh-szlovák köztársaság összes ulevélkiálitó ’hivatálához. Tekintettél arra, hogy az U. S. A. csehszlovák bevándorlási kvótája csak 3073, míg az U. S. A.-ba kiállított útlevelek száma tízszer annyi s a kivándorolni akarók száma még több, a népjóléti minisztérium a kivándorolni akarókat kategóriákra osztotta szét s azok részesülnek előnyben, akiknek szociális szempontból a legnagyobb — több műre — létérdekük fűződik az U. S. A.-ba való kivándorláshoz. Sorrenben a következőknek van igényük arra, hogy az 1924—25. gazdasági évben a csefanszloválk kvóta béleltéig felhív ássanak a népjóléti minisztériumtól az U. S. A.ba való kivándorlásra: 1. Az U. S. A.-ban letelepedett férjek feleségei, úgyszintén a feleségeiket követő férjek. 2. Az U. S. A.-ban letelepedett: atyák, vagy (és) anyák 21 évesnél fiatalabb, házasságba nem lépett gyermekei. 3. Azon apák és anyák, tekintet nélkül a korukra, akiknek az U. S. A.-ban ellátatlan, kiskorú gyermekeik vannak: azon atyák és anyák, akik 60 évnél idősebbek, akiknek a cseh-szlovák köztársaságban semmi létalapjuk sincsen, követik az U. S. A.-ban letelepedett és ellátott gyermekeiket. 4. Azc kiskorú árvák, alkiknek a cseh-szlovák köztársaságban nincs meg a lélmánimumuk se.m s igazolni tudják, hogy ha ki vándorolnak, az U. S. A.-ban el lesznek látva. 5. Más az U. S. A.-ba kvándorolt cseíh-szlo-vák illetőségű egyének, akik visszatérve a cseh-szlovák köztársaságba s most ismét ki akarnak vándorolni, ameddig ezt saját hibájuk nélkül még nem tehették meg, vagy ha az itímaradássaJ a létük van veszélyeztetve. — Az összes felsorolt személyeknél természetesen föltéve, hogy az U. S. A. bevándorlási előírásainak megfejelnek s nem tartoznak sem a ,-nem bevándorlókhoz" (látogatók . . .), sem a ..kvótán kívüli bevándorlókéhoz, amint az amerikai bevándorló törvény 3. és 4. szakarában föl van sorolva. »A felsorolt személyek közé tartozó kivándorlók, akiknek igényük van felszólításra az U. S. A.-ba való kivándorlásra (1—5.) jelentkezzenek ezen igény megállapítása végett a népjóléti minisztériumnál Prágában irásbeliieg legkésőbb 1924 szeptember 30-ig s ezen jelentkezéssel egybekötve küldjék be azon okmányokat is, amelyek a kivándorlásra való fölhívás igényét igazolják. Azon személyek, akik a megjelölt időn belül nem jelentik be az igényüket, ezen igényüket •— ha a kivándorlásra nem lesznek fölhívta — nem használhatják ki s nem vehetők tekintetbe. Az U. S. A.-ba való kivándorlással kapcsolatban előforduló kisebb részletekről az illető utlevéíkiállitó hivatalok adnak információkat. Páris, augusztus í. A francia sajtó a londoni konferencia tegnapi napját egyhangúan az eddigi tárgyalások legeredményesebb szakaszának tartja. Általános az a vélemény, hogy, ha csak váratlan események föl nem lépnek, a francia javaslat alapján a teljes megegyezés rövid időn belül biztosittatik. A Petit Journal a helyzetet a következőképpen foglalja össze: Bizonyos, hogy még számos nehézséget kell kiküszöbölni s számolnunk kell azzal is, hogy a harmadik bizottság minden erőfeszítése ellenére sem tudja munkáját befejezni. Mindezzel szemben azonban tény az, hogy a konferencia olyan pontra érkezett, amelyen komoly differenciáktól többé nem kell tartani. Herriot a francia javaslat meghiúsulása esetén amúgy sem tudna uj programot adni. Általában számolunk azzal, hogy Anglia részéről a francia A népjóléti minisztérium figyelmezteti az érdekelteket továbbá arra, hogy intervenciókat a kivándorlás ügyében egyáltalán nem vesz tekintetbe, igy nem is lesz hatásuk s azért kéri, hogy a rend megtartása és a kivándorolni akarók érdekében hagyjanak föl az intervenciókkal. Anglia továbbra is megterQa csapatait a Kölni zéiiban Optimista a frasacia sajtó javaslattal szemben nem fog lényegesebb ellenállásra sor kerülni. A Petit Párisién szerint angol csapatoknak a kölni zónában való további megtartását az angol hadügyminisztérium helyesnek tartja és ebben az esetben francia részről azt javasolják, hogy az angolok vegyék át Kaehl megszállását is. A kimondottan ellenzéki lapok közit! Pertinax az Echo de Parisban megállapítja, hogy a jóvátételt bizottság jelentősége most már határozottan háttérbe szorult. A Matin szerint Franciaország cselekvési szabadságát sikerült megőrizni s ugyancsak a Matin jelenti, hogy Hughes államtitkár párisi tartózkodása alatt nemcsak Poincaréval, de Milleranddal is tárgyalt és mindkét áflam- férfi előtt kijelentette, hogy Amerika föltétlenül szem előtt tartja Franciaország biztonságát. Három különböző fórum dönt Németország mulasztásáról Már a tegnap este folyamán egyhangúan megállapították - a konferencia résztvevői, hogy az első bizottság minden lényeges ellenvetés nélkül elfogadta a francia részletjavaslatot. Az első bizottság határozata jóvátételt kérdésiben nagyjában megfelel az Echo de Paris tegnap ismertetett közleményének. A határozat szerint mindaddig, amíg Németország mulasztását hivatalosan nem közük, egyetlen hatalomnak sem szabad önállóan szankciókat igénybe venni. Ha azonban a jóvátételi bizottság nem állapiíja meg egyhangúan a szándékos mulasztást, úgy három döntőbíró határozzon a kérdésről, akiket a jóvátételi bizottságnak egyhangúlag kell kineveznie. Ha a jóvátételi bizottság nem tud egyhangú megegyezésre jutái a döníöbiró személyét illetően úgy a kinevezés joga átszáll a hágai állandó döntőbíróság elnökére. Hir szerint a delegációk főnökei u*eg* egyeztek abban, hogy e tervbe vett döntő- bíróság elnöke amerikai állampolgár lesz. A 'harmadik bizottság egész éjszaka folytatta tárgyalásait s ima már csupán két kérdés megoldása van hátra, amelyek előreláthatóan nem fognak különös nehézségeket okozni. Jól értesült körökben azt hiszik, hogy a konferencia még a mai nap folyamán minden pontban teljes megegyezésre jut. Bizalmatlan a német közvélemény A Berliner Tageblatt egyik londoni jelentésében utal arra, hogy a franciák a szankciók kérdésében nem engedtek eredeti álláspontjukból. Az első bizottság jelentésének 4. szakasza szerint a hatalmak a versaiilesi békeszerződésből folyó ösz- szes jogaikat fentartják. Mivel a franciák a ver- saillesi szerződésből az önálló eljárás jogát is levezetik, ez a pont a jövőre nézve sem teszi lehetetlenné az egyes hatalmak külön akcióját. A Vos- sische Zeitung szerint az egyhangúan elfogadott francia javaslat első része a következőképpen hangzik: A jóvátételi bizottság feladata, hogy a szándékos mulasztás megállapítására vonatkozó valamennyi javaslatról a békeszerződés második függelékének 22. szakasza alapján és az 1924 április 9-iki Dawes-fervezet alapján döntsön. Ameny- nyiben a jóvátételi bizottság döntését, amely a szándékos mulasztás megállapítását kérő indítványra vonatkozik, nem egyhangúan hozza, a jóvátételi bizottság valamennyi tagjának joga van nyolc napon belül a háromtagú döntőbírósághoz fe- lebbezni, amelynek döntése végleges és felebbez- hetetlen. Hazudnak rendületlenül Mintakollekció a cseh újságírók ugorkaszezoni fantáziáiból A vörőshaju — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Marék Antal. Tulajdonképpen már nagyon későn vette észre, hogy mi lett belőle. Reggel felöltözött, elment az irodába, este elolvasta az újságot végig, még az apróhirdetéseket is és .efeküdt. Csak egyszerre látta meg ijedten, hogy a lányai má.r milyen nagyok, hogy az egyiknek vörös a haja és nagyon különöseket mond és nagyon különösen nevetgél hozzá. Önkénytelenül az utca leányai jutottak szivszorulóan az eszébe. A feleségén nem vett észre semmit. Amióta együtt élnek, megszokta, hogy nagyon kevésszer nézzen rá jó szemmel. Az egykori város szépe, akiért ő még vidéki gyakornok korában rajongott és feleségül vette, elhízott, lomha unalmas hustömeg lett. Csak a leányain akadt meg nagyranyiló- an a szeme és a maga semmis életén. Az evésnél el révedezett. — Milyen puha a teste, milyen kicsattant) a szája és milyen veszélyes vágású a szénié — gondolta és elpirult, mint egy gimnazista, hu összetalálkozott véletlenül a szeme a leánya szemével. — Milyen különös vagy nia papa, — afektá’ita a vörös hajú, miközben hanyagul tartott villával finnyásan turkált a tányérján lévő ételben. — Igen — mondta az anyjuk, — úgy látszik szerelmes az .apátok. A kis dijndkot egyszerre elfogta a düh. Minden visszafojtott keserűsége mint egy nehéz szál tölgyfa dőlt hirtelen a csendes szobára. Szelíd hangja dörgős lett, mint a főnökéé szokott lenni, kopasz feje is belepirult, ahogy kiabált: — Igen szerelmes vagyok. Beléd, a te szépséges karcsúságodba, a hangodba, az unalmadba, amivel! kopaszodó ötvenévesnek látszó embert lustálkodtál belőlem. Csak a kisasszony okát cifrázod, hogy ragyogóak legyenek, aztán a bálokba viszed, hogy tanuljanak férfiakkal kacérkodni, szajhásikodni. Nekem meg két hónapja nincs pertli a cipőmben, csak úgy kinkklolk vele minden reggel, amig a görcsökkel össze tudom huzni a lábamon. Az utón meg ötször kibomlik, amig az irodáig érek. Az asszonytól, a leányokon keresztül a cipőper.tliig nagy ut volt a csendes dijnok- nak. Révedező szemmel csodálkozva a nem szokottam nézegetett önmagára és .a három pár szemre, amely mosolygó csodálkozással tapogatta az ő arcát, a szemeit, a kezét, amellyel nagyobb nyomatékosság kedvéért az asztalt ütöget'e. Az asszony vállat vont, felvette az asztalról a megüresedett tálat és kiment a konyhára. A szobáira kincs csend borult A két lenti be. Minthogy pedig az ilyen cikkekre sommi komoly alap sincs, az újságírói fantáziát szabadjára engedik s ennek következtében oly dolgokat olvashatunk az ellenzékről, hogy joggal következtethetünk arra, hogyha szeptemberben összeülő parlamentben csupa „államalkotó" kezes báránnyal találkozunk s az ellenzéknek híre sem marad. Albumra való anyagot gyüjthetnénk ezekből a cseh fantáziákból, itt azonban csak a legérdekesebbeket említjük meg. A kommunista párt bomladozik, Moszkva elégedetlen a cseh-szlovák kommunisták mérsékelt Irányával. Forradalmat szeretne látni s minthogy ez nincs, megtagadja a pénzbeli segélyt s ezért bomlik a párt. A szlovák néppárt Rómából kapott utasítás, szerint köteles a megértés útját keresni a cseh néppárttal, ezenkívül ugyancsak római rendelkezés szerint egységes katolikus pártot kell alapítania Szlovenszkón, hogy ezzel megakadályozza a szabadkőműves vezetés alatt álló keresztényszocialista pártnak szlovák vidéken való terjeszkedését, sőt a szl-ovenszkói magyar katolikusok is kivonan- dók eme párt befolyása alól. Hlrnka végleg leszámolt a keresztény- szocialista párttal s máris keresi a közeledés útját Srámekhez. A keresztényszociaíista s a magyar kisgazdapárt — a cseh sajtó hangja után Ítélve — már nem is létezik. A nép elégedetlen a vezetőivel s ezért megalakul az uj magyar liberális párt, mely egyesíteni fogja az egész szlovenszkói magyarság „államalkotó" elemeit s a Lelley—Szent-Ivány pártoknak hírmondója sem marad. A magyar pártok sajtója, igy a Prágai Magyar Hírlap is a legnagyobb nemtetszésének ad kifejezést az uj pártalapitás miatt. Az uj párt a magyar zsidóságot is felöleli, amellyel a régi pártok oly mostohán bántak. A Venkov már azt is tudja, hogy a katolikus magyarságot Hlinka akarja megnyerni a maga számára, mivel „az ő ellenzéki táborában jobb helyen vannak, mint a páncsehesitő kormányai alkudozó liberális polgári magyar pártban". Mutatóba ennyi is elegendő abból, hogy mi mindenről álmodozik forró júliusi éjszakákon a koalíciós újságíró, aki másról, mint ellentétekről nem tud Írni, mivel a saját körében csak a marakodáshoz van hozzászokva s igy másutt is csak azt keresi. A meglágyult agyakban született eszmékkel nem foglalkoztunk a múltban sem részletesen, most sem érdemesítjük arra, hogy egyenkint cáfoljuk, mivel nem akarunk fantomok ellen harcolni. Csupán egyet kérdezünk a cseh koalíciós, álmodozó kollégáktól: Ha tényleg oly rosszul áll az ellenzék mindenütt, miért nem Írja ki a kormány az uj választásokat? leány kényelmetlenül feszengett a széken, a vörőshaju csikorgó hangokat karcolt villájával a tiszta tányérra. Ö meg csak nézett maga elé. Szeretett volna felugrani, megfogni a vörőshaju telt nyakát, amelyik annyira az anyja nyaka volt, erős újakkal megszorítani és ia rémületre fehéredéit arcba belediktálni egy esküt, hogy soha a testét senkinek ne adja, vagy megfojtani, hogy senki el ne vehesse. Felugrott, szó nélkül vette a kalapját és sírásra álló szájjal csapta be a belül kifli n- cseis, kívül rézgombos pesti ajtót. Elhatározta, hogy ma nem megy irodába. Beteg vagyok, — ismételte magában — szamár vagyok, ostoba vagyok — és a jóemberré levés érzése fakasztotta ;a leikéből a legkülönbözőbb szavakat önmagára. — Beteg vagyok, beteg vagyok. Felült a Nyugatinál egy 79-esre és a Margitszigetnél leszállt. Fizetett éis a visszakapott pénzt olvasatiamul gyűrte a zsebébe. Letért a korzóra. Szemei, amiket a szegénység és az örökös megalázkodás nem látóvá tettek, mint egy maszületett, kíváncsiskodott a világba. Megnézte az előtte elhaladó asszonyok lábait, meztelen karjait, ahogy napernyőjükkel bcleakaiszkodtak néha a sétány homokjába és egy-cgy fekete, naptól meg nem fehérített csikót hagytak cl maguk után. Már jó egy órája szívta magába a Margitsziget szépségeit, gyönyörű faóriásainak illatát, az emberi parazitákat, akik ilyenkor a májusi napsütésben fiatalos lélekkel, indiil- nak valaki keresésére, vallaki vánására a margitszigeti sétányok padjaira. Elfáradt, leült ő is egy padra. Már nem is gondolt a délre, csak az idősebbik leány a vörőshaju keringett még mindig kegyetlen forgással a fejében. Az ő leánya, az ő másnak viruló szép leánya, akit csak ma vett tulajdonképpen észre, aki otthoni pongyolájában, kirajzolódó idomaival, megzavarta, bolonddá tette az apja eszét. Átkozott légyen az a férfi, akinek a sors odadobja a vörőshaju asszonyos testet első mámorra, első ábránd összetörésére. Egy nevelőnő ment el előtte. Egy kisgyereket vezetett kézenfogva, szeme futólag rávéletlenkedett a dűjnokra, akinek egyszerre gyorsabbakat lüktetett a szive. Hosszan kimeredt szemekkel nézett utána, várta, hogy megforduljon a leány s ő rohanjon hozzá, de az ment lomháin, senkit maga körül nem tudó emberként, ment előre a Kavicsos utón, míg be nem fordult, újra egy sétányra, amilyen befordulásoknál sohse tudja az ember, hogy hová jut rajta. ö is felállt és megindult arra, amerre a nevelőnőt eltűnni látta. Kiért a Dunához. Nagy vonta tóhajó hozta hullámzásba a vizet, mögötte feszes drótkötélen fekete te- herhajók úsztak egyenletesen. — Nekem is kiírom élethajót keli vontatnom. Csak a kötél régi már, nem tudom kitart-e még addig. Itt megdöbbent. Most gondolt a halálra először. Igaz, egyszer itthagyja őket. Ha hoz. A vezérek nélkül maradt, veszekedéshez szokott cseh koalíciós sajtónak igy nincs politikai „anyaga", mert a pártvezérek nem tépik egymás üstökét s mivel ez a sajtó másról, mint marakodásról már nem is képes írni, az ellenzéki pártok között keresi- kutatja az ellentéteket, azok teljes bomlását jósolja, uj, államalkotó pártok alakulását jePrága, augusztus 1. A koalíció vezérei szétszéledtek a világ minden tájéka felé. Az egyik Itáliában nyaral, többen Karlsbadban gyógyítják epeköveiket, mások régi lovagvárak hüs termeiben álmodoznak a múlt dicsőségéről, amikor még a nagyhatalmak a kis nemzetek külügyminisztereit is meginvitálták a zöld asztalÉ, * Belgrád. Az angol földközi-tengeri flotta augusztus első felében meglátogatja Sipalato kikötőiét Az angol flotta ünnepélyes fogadtatásán Davidovics miniszterelnök kíséretében a királyi pár is megipl pnHí
