Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-06 / 177. (625.) szám

Fürdőszezón 1924-ben (fi.) —, augusztus 5. Amerre csak megfordulunk, mindenütt azt látjuk és halljuk, hogy a szlovenszkói fürdőhelyeket a szó szoros értelmében ellep­ték a budapesti és általában a csonkamagyar­országi vendégek. Különösen áll ez a Tátrá­ról, ahová a tátrai expressz özönével szállítja a budapesti nyaralókat. így hát — hála Isten­nek — olyan jó szezonnak örvendhetnek eb­ben az esztendőben a szlovenszkói fürdők, amilyenhez hasonló nem volt az 1917. évi nagy szezon óta, amikor a magyar kormány külön tátrai kormánybiztost volt kénytelen kirendelni az óriási idegenforgalom szabályo­zására. igaz, hogy ezidén is elég dolga volna egy kormánybiztosnak; oly sok a vendég és oly kevés a szoba, hogy a valóságos és a csak így címzett méltóságos asszonyok való­ságos rohamával kellene megbirkóznia a jám­bornak, annyian fordulnának hozzá protek­cióért egy-egy Qránd Hotel-beli szoba irá­nyában. De szüksége is van ám a szlovenszkói idegenforgalomnak erre a dopingra! A forra­dalom óta eltelt öt esztendő — mint mindnyá­jan tudjuk — fürdőink életében megannyi szűk esztendő volt. Mindenütt olyan kevés volt a vendég, hogy szinte az ujjunkon szá­molhattuk meg és aki vendég eljött a mi {je­gyeink közé, az is oly rossz fizetőnek (iisré: nyúlt, hogy bizony inkább sohase mutatko­zott volna. Régi nóta, hogy a csehek a foguk­hoz verik a garast és ez a szokás, bármilyen dicséreíreméltó is legyen máskülönben, uta­zás közben, fürdőhelyen nem éppen a legjobb ajánlólevél. Cseh lapok is nem egyszer figyel­meztették már az olvasóközönségüket, hogy a túlzásba vitt takarékosság módszere nem alkalmas arra, hogy vele a külföldön rokon- szenvet ébresszenek önmaguk iránt és meg­felelőképpen reprezentálják a cseh nemzetet. Amint említettük, ez a módszer Szlovenszkón sem vált be, úgy, hogy az elmúlt években a kevésszámú cseh vendégben bizony nagyon kevés kedvük tellett a szlovenszkói fürdők hot elierjeinek. Ebben az évben azonban minden panasz egyszerre elnémult és még a legkisebb és leg- elhagyottab helyen fekvő klimatikus gyógy­hely tulajdonosa is megelégedetten dörzsöli a kezét a nagy vendégjárás láttára. Mi az oka e nagy fordulatnak? Minden bizonnyal a cseh-szlovák korona belső vásárlóerejének emelkedése a legfőbb ok. Tavaly ilyenkor mindenki az Északi tenger felé rohant és a Bajor Alpokba, olyan olcsó volt akkor Né­metországon az élet, hogy csak a Krőzusok engedhették meg maguknak a cseh-szlovákiai fürdőhelyen való nyaralás luxusát. A járadék- márka bevezetése óta azonban vége lett a német Eldorádónak; már az év elején nyil­vánvaló volt, hogy e nyáron a német fürdők üresek lesznek, amiért is a berlini kormány jóelőre kiutazási tilalmat léptetett életbe, de így sem akadályozhatta meg, hogy a német /állampolgárok tízezrei ne keressék föl a nyu­gatcsehországi nagy fürdőhelyeket. A ma­gyar korona stabilizálódása és az aranykoro- nai'endszcr bevezetése hasonló hatással járt Magyarországon. A Balatonon a legprimití­vebb fürdőcske is van olyan drága, mint Deauville, Biarritz, vagy Ostende, úgy, hogy a magyar közönség kénytelen a külföldön nyaralni és mi sem természetesebb, hogy ilyen körülmények között előszeretettel a szlovenszkói gyógyhelyeket keresi föl, ame­lyek béke idején is nagyobbára budapesti kö­zönségüknek köszönhették fölvirágzásukat. Ez az elsőrendű oka az idei nagy idegenfor­galomnak. Valami csekély része van benne a kormánynak is, amely ebben az esztendőben végre-valahára fölismerte a fürdőknek álta­lunk annyiszor hangoztatott nagy közgazda­sági jelentőségét és utazási s egyébb kedvez­ményekkel azt a látszatot igyekezett kelteni, mintha most már ő is komolyan venné az öt év óta annyira elhanyagolt idegenforgalom fej­lesztését. Ha viszont a cseh sajtó tavasszal kiadta a jelszót: „El Szlovenszkóba!“, úgy ennek csak azért lett némi eredménye, mert a világpiacon ma uralkodó árviszonyok mel­lett a cseh közönségnek szintén érdekében állott, hogy a költséges külföldi fürdők helyett a most már olcsóbb szlovenszkói gyógyhe­lyeket keresse föl. De a szlovenszkói fürdők ezévi közönsé­gének legnagyobb része mégis csak magya­rokból kerül ki. Ezt megjegyezhetik maguk­nak úgy azok, akik az idegenforgalomból él­nek, mint pedig az állam intéző körei. A für­dőügynek itt Szlovenszkóban, elsőrendű köz- gazdasági jelentősége van, hiszen nagyszerű fenyveseink, gyönyörű hegyeink és csodatévő forrásaink valósággal predesztinálták ezt a vidéket arra, hogy a gyógyulni és üdülni vágyó közönség számára második Svájccá váljék. (Bocsássanak meg olvasóink, hogy ezt a politikailag oly agyonkompromittált ki­fejezést használjuk, de ebben az esetben nem London, augusztus 5. A Foreign Office helyiségeiben tiz év óta ma először jelennek meg Németország képviselői. A konferenciának a németek részvételével megtartott első ülése bi­zonyára szimbolikus jelentőségű, azonban még kérdéses, hogy a demonstratív jelentő­ségen túl lesz-e ennek a ténynek gyakorlati következménye is? Az első ülésen nem fog­nak hosszú beszédeket tartani s az udvarias­sági aktusok befejezése után meghatároz­zák a legközeltebbi ülés időpontját, melyen a német delegátusok előterjeszthetik ellen­vetéseiket. A német delegáció megjegyzé­seit nem az egyes bizottságok, hanem a delegációk főnökei fogják megtárgyalni. E tárgyalásokban Franciaország, An­glia és Belgium miniszterelnökei egy-egy technikai szakértővel együtt vesznek részt, német részről négy delegátust és négy szakértőt hívnak meg. A konferencia tanácskozásaival párhu- zamosian a németek tárgyalni fognak a jóvá- tételi bizottsággal is ama kérdésékről, amelyek ez utóbbi hatáskörébe esnek. Álta­lában b;zonyosra vehető, hogy a konferencia munkál a iáit még e héten be fog:ák fejezni, miért is Herriot és Maedonald számos tech­nikai könnyítést léptettek élltetlbe. A német delegáció ma reggel 9 órakor találunk jobbat!) Szlovenszkónak tehát érde­ke, hogy közgazdasági életének legalább est a forrását ne engedjük kiapadni, ha már bá­nyászatunk, iparunk, fakereskedelmünk stb. elpusztult. Az 1924. évi fürdőszezón azonban kimutatta, hogy fürdőügyünk — miként köz- gazdasági életünk, számos más ága is — el­választhatatlan összefüggésben áll a magyar- országi viszonyokkal: ha van magyar ven­dég, úgy prosperálnak a szlovenszkói fürdők is, ha nincs magyar vendég, úgy fürdőinkben sincs élet. De ugyanez a helyzet az iparban is: ha van magyarországi vevő, úgy az ipari termelés is megindul, de ha a magyar keres­kedő itt nem vásárolhat, akkor ntinálunk is megáll a munka. Az uj országhatárok nem szüntethették meg azt az igazságot, hogy a határ két oldalán élő lakosság rá van szo­rulva egymásra. Szeretnék, ha az 1924. évi fürdőszezón tanulságai az illetékeseket is végre-valahára tudatára ébresztenék ennek az igazságnak. érkezett Londonba. A Liewerpoo'-Streeti pályaudvaron nagy embertömteg várta a tiz év óta nemiátott vendégeket, akiknek fogad­tatására megjelentek az angol külügyi hiva­tal képviselői. Marx .dr. birodalmi kancellár a Reuter ügynökség képviselője előtt a kö­ve rkezők et mondotta: „Azzal az őszinte kívánsággal érkez­tünk ide, hogy megtaláljuk a leghatéko­nyabb módszert, amellyel a Dawes-jelen- tést eredeti fogalmazásának szellemében és változatlanul léptethetjük érvénybe. Mi a magunk részéről arra törekszünk, hogy a javaslat feltételeit lojális módon tel­jesítsük. Nem kételkedünk abban, hogy Lon­donban a béküTé'kenységnek ugyanezt a szelémét fogjuk feltalálni s így bizumk abban, hogy a megegyezés nem fog sokáig váratni magára." A delegációk a német megbízottak meg­érkezése óta igen tartózkodóan nyilatkoznak az általános politikai helyzetről!’-, azonban kétségtelen, hogy a konferenciát senki sem akarja szükségtelenül meghosszabbítani. A Dawes-erienőrzés kidolgozásával foglaÖlkozó bizottság a késő éjszakai órákig dolgozott. A Daily Te'egraph értesülése szerint /nőst már csupán két pontban áll fenn nézetelté­rés. azonban azt hiszik, hogy rövid időül beílüJ ezeket is sikerül kiküszöbölni. San Marino köztársaság elnöke figyelemmel kiséri a esek agrárok működését Prága, augusztus 5­Sloklasa dr. cseh professzor, aki tanul­mányokat folytat Északitáliában, meghívást kapo.tt a tizennégyezer lakost számlák) San Marino köztársaság . elnökétől, a Capitano Reggente Angelo Manzoni Borghesi-től, akt nagy figyelemmel kiséri a cseh-szlovák köz­társaság fejlődését s különösen Svehla mű­ködését s a cseh agrárpártnak, mint a legna­gyobb európai mezőgazdasági pártnak óriási terjeszkedését. A Venkov hatalmas, öreg betűkkel közli Sloklasa dr. eme látogatását, nyilván azzal a célzattal, hogy a köztársaság lakosainak figyelmét felhívja a saját pártjára, mivel az nagy érdeklődést keltett a san marinói capí- tano reggente-néi is. A lap egyébként nem számol be arról, hogy a nevezett elnök kel­lőképpen van-e tájékoztatva a cseh agrár­párt ruszinszkői sikereiről, Kaminsky győ­zelméről s a Hodzsadiuszárok „nagyarányú" ■terjeszkedéséről. Arról sem tesz említést a tudósítás, hogy a San Marino elnöke meg- küldte-e már Svehlának a zöld cáparendet és Svehla viszont elküldi-e a legnagyobb fe­hér oroszlánt. Jovanovics marad a szkupstina elnöke Beigrád, augusztus 5. A szkupstina elnöki székének betöltésé­ről egyelőre még nem döntötték, azonban előrelátható lég Jovano/vics az eddigi eltnölk meg fogja tartaná állását. Pásics volt minisz­terelnök a radikális párt vezére ezzel a meg­oldással nincsen megelégedve és azt aján­lotta Jovanovicsirak, hogy jelentse be lemon­dását. Mikor ez a felszólítás után nem történt meg, Pasites csodálkozásának adott- kifeje­zést. A Pravda egyik munkatársának Jova­novics kijelentette, hogy az elnöki szék megtartása illetőleg elhagyása tárgyában eddig még nem döntött. A szkupstina elnöké­nek közvetlen környezete szerint Jovanovics méltányolni fogja azt a megtiszteltetést, amelyben őt a kormány és a kortmáryzőpár- tok részesítik s a fölajánlott eíünöki tisztséget nem fogja eliutasitaní. Kormánykörökben nagy örömmel fogad­ták a Radiics párt határozatát, amellyel a kor­mány parlamenti helyzete teljesen miegszil'áir- diu'lt. Ellenzéki körökben azonban kiemelik, hogy Rádiós párt többsége azonosítja magát- Radies moszkvai politikájával s ezzel a kor­mány a kommunisták szavazatától függ. — A jugoszláv kormány a nagyhuta Inakhoz tiltakozó jegyzéket intézett, mivel Jugo­szlávia képviselőit nem hívták meg a lon­doni konferenciára, ahol pedig a Jugoszláviát is érdeklő jóvátétel! kérdést is tárgyalták. Hughes elutazott Berlinből Berlin, augusztus 5. Hughes államtitkár tegnap este hagyta el Berlint. A pályaudva­ron a külügyminisztérium képviseletében Maltzan államtitkár jelent meg. Hughes államtitkár Bremaba utazik, ahol azonnal hajóra száll és visszatér Amerikába. 100 cseft-szl. koronáén fizettek ma, augusztus 5-én: Zürichben 15.7725 svájci frankot Budapesten 230400.— magyar koronát Bécsben 210700.— osztrák koronát Berlinben 12 440 000 000 000-— német márkát A német delegáció résztvett a londoni konferencia felles ülésén London, augusztus 5. (Reuter.) Ma délben 12 órakor megkezdődött a konferencia tel­jes ülése, amelyen a német delegáció is részt vett. Az ülés mindössze háromnegyed óráig tartott s csupán formális jellege volt. Maedonald meleg hangon üdvözölte a németeket s annak a reményének adott kifejezést, hogy a konferencia munkálatait péntekre be fogják fejezni. Marx birodalmi kancellár a német delegáció nevében megköszönte a szives fogad­tatást. Az ülésen sem a háborúért való felelősségről, sem a Ruhr vidék katonai kiürítéséről nem volt szó. I,el«;®»I<eK<eáí i®®ac«ssx©rweaz®i u !*IenmelvIaS€s9c fiel®z«si»€H«iM®S€®r«s Berlin, augusztus 5. Menteiből jelentik: Az áilamrendőrség tegnap puccsszervezetet fedezett föl, amelynek részesei Menteit teljes autonómiával rendelkező szabadállamnak akarták kikiáltani. Az államcsínynek ma éjszaka kellett volna megtörténnie, a rendőrség azonban gyors és erélyes közbelépésével ennek megtörténtét meghiúsította. Eddig 12 sze­mélyt tartóztattak le s a lefoglalt okmányokból kiderült, hogy Merne! legfontosabb pont­jainak elfoglalása után röHegy vérzett Hitler-gárdák vonultak vo!na á városba. Újabb je­lentések szerint 27 embert tartóztattak le, köztük a régi német hadsereg számos tisztjét. Számolnak azzal, hogy a meghiúsult puccsnak diplomáciai következményei lesznek. Londonba érkezel! a nemei delegáció Még e héten befejezik a tanácskozásokat? — Marx; lojálisán akarjuk teljesíteni a Dawes-javaslatot — A P. M. H. külön tudósi-tójától — nh évfolyam 177. (625.) szám M j|F Prága, szerda, 1924 augusztus 6 Politikai főszerkesztő: r# r s r.r, A fetóíős szerkesztő távoliétében PETROGALLi oszkár dr. A Szlovenszkói és Rnszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok a szerkesztésért felelős: Felelős szerkesztő: politikai napilapja GÁL ISTVÁN FLACHBARTH ERNŐ dr. r r adminisztratív főszerkesztő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom