Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-05 / 176. (624.) szám
41 Kedd, augusztus 5. Kopermczky Ferenc aranymisé| e Pápai áldást osztott a híveknek Lélekemelő ünnepség A P. M. H- tudósítójától. Pozsony, augusztus 4. Tegnap délelőtt tartotta az ünnepéesan íöMisziitett pozsonyi székesegyházban Kopermczky Ferenc dr. nagyprépost, a keresztény' szociális párt szenátora aranymiséjét. A város minden előkelősége ott volt az ünme- pies ss ten tiszte létén. Spiré francia tálbor nők, katonai parancsnok a templom szentélyében állva hallgatta végig az egész misét. Reggel kilenc órakor vonult be a templomba az ősz, de ereje teljében álló hetventhárotm éves jubiláns a kanonok! kar élén. Evangélium után Kopamiczky az oltár elé lépett és előbb német, maid szlovák és magyar nyelven szólt híveihez. Történelmi visszapillantást vetett az ehírűit ötven esztendő munkájára. Nagyon jól tudja — mondotta —, hogy a mai ünneplés nem az ő személyének, mint inkább papi állásának szól. Majd bejelentette, hogy tavasszal Rómában járt, s&hol a pápa fölhata'mazta arra, hogy jubileumi áldásával egyidejűén a Szentátya apostoli áldását adja a hívekre. Az istentisztelet után a préposti lakban egymásután járultak a jubiláns nagyprépost elé a küldöttségek. Ott volt a katolikus kör, a katolikus egyházközség, a keresztény-szocialista párt, a Toldy-kör és a Mipsz küldöttsége. Az üdvözlő beszédekre Keperrriczky meghatottan válaszolt és kifej z- tette, hogy csak a katolicizmus mentheti meg a világot jelenlegi na,gy válságából. A jubiláns prépost 1851-ben született Zebegényben. 1874 julius 27-én szentelték pappá Esztergomban. 1878-ban Érsekújvárra került mint segédlelkész. 1880-ban az esztergomi érseki liceum tanára lett. 1908-ban esztergomi kanonokká, 1915-ben pedig pozsonyi préposttá nevezték ki. Pomcaré szerint Anglia megakadályozhatta volna a háborít London, augusztus 4. A mai angol lapok vezércikkben foglalkoznak annak tizedik évfordulójával, hogy Anglia megüzente Németországnak a háborút. Amig a legtöbb angol lap az angol nép vitézségét dicséri, addig a Daily Mail rendkívül kritikus hangokat penget. Kijelenti, hogy 1914-ben az angol kormánynak nem volt bátorsága arra, hogy a németeket figyelmeztesse, hogy ha Franciaország ellen lépnek föl, akkor Angliát Franciaország oldalán fogják találni. A lap vezércikkében Poincaré elmondja az 1914. évi júliusi eseményeket. Ezeket írja: Jules Cambon londoni francia követ meg volt győződve arról, hogy a német háborús párt győzelmét csak úgy lehet megakadályozni, ha Anglia és Franciaország politikai szolidaritását kinyilatkoztatják. Poincaré ezért julius 30-án magához kérette Sir Francis Bertie angol nagykövetet és tárgyalt vele. E tárgyalásnál Poincaré kijelentette: — Én azt hiszem, hogy csak Anglia biztosíthatja a békét, —. Meg vagyok győződve arról, hogy ha az ön kormánya nyíltan kijelenti, hogy Anglia német támadó háború esetén Franciaország oldalára lép, Németország megváltoztatja álláspontját és a háború elkerü'hetö. Sir Francis Bertie ezzel az eljárással szemben, hivatkozva az angol közvéleményre, meggondolásokat fejtett ki. Poincaré azonban nem tántorodott meg, de erős hang- súlyozással jelentette ki: — Ha a kontinensen általános háborúra kerül a sor, úgy Angliát saját érdekei védelme folytán a háború magával ragadja. Ha tehát ebben a pillanatban Anglia kijelenti, hogy Franciaországot támogatni fogja, ugy ez elég lesz arra, hogy Németországot a támadástól visszatartsa. Hajbakaptak a rusziaszkói autonómián Ungvár, augusztus 4. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Ismeretes a ruszinszkói ellenzéki pártoknak az az interpellációja, melyben Ruszinszkó autonómiájának kiépítését követelték. Ennek az interpellációnak egyik szerzője a kommunista párti (iáti József képviselő is volt, aki azonban a tettével — állítólag —* a kommunista érdekeknek nem megfelelő cselekedetet végzett. A ruszinszkói szociáldemokraták, akik Ruszinszkó leendő autonómiájának kiépítését a maguk vívmányának tüntetik fel már jó előre is, ebből kifolyólag erős és sorozatos támadásokban részesítik a kommunistákat és megállapítják, hogy a kommunisták az autonómia követelésével „lelkiismeretlen demagógiát folytatnak", ugyanúgy, mint a többi ellenzéki pártok is. A támadás éle egyenesen Gáti ellen irányul, aki már próbált védekezni egy ungvári polgári lapban a vádak ellen, de ez igen nehezen megy, mivel letagadhatatlan tény, hogy a ruszinszkói kommunisták az autonómia követelésekor szöges ellentétbe kerültek a moszkvai kongresszus határozataival és célkitűzéseivel. A szociáldemokraták hivatalos lapja ezt ugy magyarázza, hogy a kommunistáknak nem kell az autonómia, amit félre nem érthetően elárulnak a moszkvai kongresszus ama határozatai is, amelyek nyiltan kifejezték a világ előtt, hogy Moszkva rávetette szemét Ruszinszkóra és amelyet éppen ugy cl akarna tiporni, mint letiporta és autonómiájától megfosztotta a független kis Georgia köztársaságot. A Ruszinszkói Népszava hosszú cikke végén azzal a leleplezéssel áll elő, hogy az autonómia érdekében készített interpelláció miatt Gáti képviselő a párttól orrot kapott és hogy a párt az egész interpellációt vissza akarja vonatni. Komáromban az egyesületek tagjainak névsorát felülvizsgálja az államrendőrség ötvenkét egyesületben kutatják, van-e a tagok közt „állampolgárgyamis" — A P. M. H. eredeti tudósítása — Komárom, augusztus 4. Az illetőség és állampolgárság ügye legfrissebb hulláma most ért Komáromba: az összes komáromi egyesületek — természetesen csak a magyar egyesületekről lehet szó — felhívást kapnak aziránt, hogy tagjaik névjegyzékét mutassák be. Ez ugyanis nagyon ügyes csapdának kínálkozik, hogy egyes nemíetszö egyesületekbe beleköthessenek azon a címen, mert tagjai „külföldiek." A külföldieken mindig csak azokat a magyar embereket tessék érteni, akik a rendőrségnél a „külföldiek" listáján vannak nyilvántartva és állampolgárságuk a törvény szempontjából teljesen kifogástalan, csak egy uj döntvény szerint lett vitás. De ne feledjük, hogy a mi sajátos demokráciánk szerint a törvény fog a döntvényhez igazodniA hatóságok legalább így állítják. Az egyesületeknek tehát fel van adva a lecke. Lehet, hogy az állampolgárgyanus egyének elfelejtettek kilépni akkor, amikor illetőségi bizonyítványt nem kaptak és rövid utón külföldieknek deklarálta őket a rendőrség vagy a járási hivatal. Ezt felírják az egyesület terhére. Mert meg kell jegyezni, hogy az egyesületek alapszabályai 1921. év óta kormányhatósági jóváhagyás alatt vannak. Csekély három éve, az igaz, de hát sok az egyesület ilyen magyar városokban. Az is lehet, hogy az egyesületek rendőri intelmet kapnak „külföldi" tagjaik törlésére és ennek eleget kell tenni, mert a rendőrséggel nem lehet vitatkozni; de nem is akar egyik egyesület se. Nem, igazán nem panaszkodhatunk, hogy nem eléggé vigyáznak reánk. Jforfáth Eiirc ir. Szlovcnszkó és RdszírszKó Kulturális és gazdasági integritásáért Válasz a Kassal Naplónak és Hlinkának A P. M. H. kiküldött tudósítójának jelentése Barkaszó, augusztus 4.- ’Kodáiüi Erűdre dr. ruszinszkói nemzetgyűlési képviselő tegnap impozáns gyűlés keretében nagy beszédet mondott, melyben megemlékezett arról is, hogy az utóbbi hetekben sok szó esett a sajtóban a cseh-szlo- vákiai magyarság politikájának .helyességéről, vagy helytelenségéről. „Őszinte szó" címen indult el útjára a kritika — mondotta — melynek egyetlen célja volt: összeveszi- teni, egymásra uszítani az exponáltabb magyar politikusokat. Nem vonja kétségbe a kritika jogát, de elvárja, hogy csak oly ember kritizáljon, aki egyúttal komoly tanácsokkal is elő tud áílani, Ezt az „őszinte szavakban1" nem találta meg. Az egyetlen tanács a jövőre nézve az volt, hogy a magyar képviselek a parlamentben csehül beszéljenek. A magyar képviselők beszédeit azonnal átfordítják csebre, minden képviselőnek kikézfoesitik, így a baj nem abban rejlik, hogy a cseh képviselők nem tudják, hogy mént mondottak a magyarok hanem amit mondottak, azt nem akarjak megérteni. Ha a kritikus ezen az állásponton van. kérdi Korláth, miért nem írja a Kassai Naplót csehül a cseh képviselők akkor jobban megértenék. A magyar nyelv használatának jogát a szónok nem hajlandó feladni, de megfordítja a tételt és kijelenti, hogy a hatóságok vannak a népért és azoknak kötelességük megtanulni minden nép nyelvét. Megállapítja, hogy a kritikus nem érte el célját, ment azon kívül, hogy egyes képviselők túlértékelitek a cikket, reflektáltak rá, az eredményt nem váltott ki. Az ugyanis, nem tekinthető eredménynek, hogy a Hlnka lápja e cikk kapcsán felhívta a magyar katolikusokat, hogy hagyják ott vezetőiket, akik között kálvinisták és szabadkőművesek is vannak. Ezek között a Slvák a szónokot is megnevezte, Kijelenti, begy hat év óta nem tagja egyetlen szabadkőműves páholynak sem s hogy amikor benn volt a páholyban, akkor sem volt egyházellenes, mert hiszen akkor ma nem lehetne egyházmegyei ügyész, cgy- házVerületi tanácsbiró, konventi és zsinati rendes tag és az anyjuk után katolikus gyermekeit nem részesítené zárdiai nevelésben. Hogy fagy vdt a szabadkőművességnek, annak egye dili magyarázata fatalos, ábrándos, jóhiszemű és a világháborútól irtózó lelke volt, amely előre érezte 1912-ben, hogy egy világháborúnak kell következnie. Látta, hogy a keresztény Európán erőt vett a kapzsiság, a hatalomra valló törekvés és belépett a szabadkőműves páholyba, melynek varázsát emelte annak titokzatossága. Rövidesen meggyőződött arról, hogy a páholy nem más, mint sokat beszélő, de semmit sem cselekvő társaság. A szabadkőművesség nem tudta megaka- dolyozni a háborút, sőt ott volt az üvöltők között. Mikor látta, hogy a esdi szabadsághősök, akik szintén szabadkőművesek, nem tudnak megáldani azon az utón. ahol szabadságukat kivívták, de rendcsinálás .jelszava alatt fegyverteleneket igaznak le s az inter- nacionálé és demokrácia köntösében készítik elő az időt egy uj világháborúra, kilépett. Most már az idő megtanította arra, hogy a világbéke vagy humbug, vagy szélhámosság s hogy abnormis félkótyaság hinni az inter- nationáíé belátható időn belüli megvalósit- hatásában. Ma már biztos abban, hogy nemzetét csak az önvédelmi harc mentheti meg hogy a szétszórtan élő magyarságnak egy akarattal az együttérző népekkel a megértést munkálva kell dolgoznia Szlbvenszkó és Ruszinszkó gazdasági és kulturális integritásának meigv é de lmezés éér t. így van ez Hlinka ur! — mondotta —. Mindaketten látjuk, hogy ugy a szlovák, mind a magyar kultúra és nyelv, valamint a gazdasági élet veszélyben van és mégsem tettünk semmit. Önöké a vezető szerep Szlo- venszkóban és Ruszinszkóban. Önöknek kell a gazdasági és kulturális integritásunk kiépítésének zászlaját a kezűkbe ragadniok és nem csak szlovák és ruszin kultúráról, de — hacsak okosságból is — szlovcnszkói é ruszinszkói kulturális és gazdasági integritásról beszélniük. Mi nem kívánunk politikai fejvesztést, mint ön kívánt nekünk, nem kívánjuk az ön sorainak megbontását, de a magam részéiről önnek kínálom föl a vezetést a közös érdek szempontjából vívandó közös küzdelemben. Ez népe előtt is szimpatikus lesz, mely megszokta, hogy együtt küzdjön a magyarokkal Végül figyelmezteti Hlnkat. ' hogy tul- nagv jelentőséget tulajdonit a Kassai Napló cikkeinek, amelyeket az elbizakodottság jellemez. Cseh vádirat a skolsky referátus ellen Prága, augusztus 4. A Lid. Noviny hosszabb cikkben ismerteti a szlovcnszkói iskoláié állapotát. ’ Az iskolák egy harmada állami iskola, míg a többi felekezeti és községi. Minthogy a felekezetek nem képesek anyagiakkal ellátni az iskoláikat, igen sok községben teljesen bezárulnak a közoktatás épületei, másrészt igen nagy ellentétek fejlődnek ki az állami és felekezeti iskolák tanerői között. Az állam ugyan hozzájárul egyes esetekben a felekezeti iskolák föntartásához, azonban rendszertelenül, minthogy a segélyezésnek törvényes alapja nincs. A magyar kormány törvény nélkül is kiadósán segélyezte a felekezeti iskolákat, az uj álalra azonban nem tesz semmit. A felekezetek — még ha módjukban is volna — nem sokat törődnek az iskolaépületek karbantartásával, mivel állandóan fejük fölött lóg az államosítás Damokles-kárdja. A szlovcnszkói iskolákért első és végső fokon a pozsonyi iskoíaügyi reierátus a felelős, amely bizony igen súlyos hibákat követett e! a múltban s a jelenben is vétkes gondatlanságra vall, hogy ennek a reíerá- fusnak egyrészt semmi programja nincs, másrészt — ami a fő — pénzügyileg nem támogatja a népiskolákat. A cikk elsősorban a szlovák iskolák helyzetét ismerteti; megállapíthatjuk azonban, hogy a kisebbségi nemzetek iskoláiban fokozott mértékben jelentkeznek a pozsonyi iskolai referátus bűneinek következményei. Eperjes zsidó hitközségének választási panamája Eperjes, augusztus 4. Az eperjesi ortodox zsidó hitközség választásai az utóbbi években nagy elégedetlenségre adtak okot. Már az 1920. évi hitközségi választás hamisított szavazólapokkal, hamisított hitközségi bélyegzők és álkulcsok „segítségével" ment végbe. Ily módon választották meg Preisz Lajost elnökké Hart- mann Emillel szemben. Az idei tavasszal megtartott újabb választáson Preiszék kizárták az ellenpárt bizalmiférfiait és ismét a maguk javára „korrigálták" a választás eredményét. Az újabb választásban legfontosabb szerepe Fischgrund József választási elnöknek ,és helyettesének, Weisz Herschnek jutott, mely utóbbi — különben az iskolaszék elnöke is — maga szállítja a tüzelőfát hitközségének. Az újabb választáson a képviselőtestületi tagok választására vonatkozó szavazócédulákat is meghamisították. A hitközség nagy tábora, az ellenpárt, eddig a történtekért a hatósági közbelépést még nem tudta kiharcolni, de eresen bízik benne, hogy Szlovenszkó teljhatalmú minisztere nem hagíria megtorlatlanul az eperjesi ortodoxizraelita hitközség újabb választási panamáját és módot talál rá, hogy az autonómia megsértése nélkül megsemmisítse a botrányos választást. A hitközségnél meghonosodott választási visszaélések a legutóbb, július 27-én tartott rabbiválasztásnál is megismétlődtek. A hitközségi tagoknak ezúttal j nem a rabbi személye, hanem a választás módja ellen van kifogásuk és elvárják Szlovenszkó teljhatalmú miniszterétől, hogy haladéktalanul vizsgálatot indít s megtisztija Szlovenszkó egyik legnagyobb hitközségét, a nem odavaló elemektől, akiknek önkényes j uralma és gazdálkodása súlyos erkölcsi és j anyagi károkat okoz a hitközségnek. Jellemző különben Eperjes város közigazgatási viszonyaira, hogy Preisz Lajos hitközségi elnök és csatlósa, Fischgrund József továbbra is tagjai a város képviselőtestületének, noha i a hitközségi választásokkal kapcsolatos 1 visszaéléseiket a hatóságoknak tudomására | hozták és azokról a vidéki sajtó is elitélő módon megemlékezett. Összeütközés Drezdában kommimisták és imneplők között Drezda, augusztus 4. A német birodalom valamennyi városában impozáns külsőségek közepette ünnepelték a háborúban elesett hő- j sok emlékét. Az ünnepségek általában zavar- ; talanul folytak le, csupán Drezdában került j összeütközésre a sor az ünnepség résztvevői és a kommunisták között. Ez utóbbiak délben i az Tnteruacionálét énekelve vonultak az Alt- ma rkt felé, ahol az emlékünnepélyen részt- vavők a „Deutschland‘‘-dalt kezdték énekelni. A kommunisták továbbra is folytatták az In- ternacionálé éneklését, ami a tömeget annyira felbőszítette, hogy csupán a rendőrség azonnali cs erélyes közbelépése akadályozta meg a két csapat veres összeütközését.
