Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-05 / 176. (624.) szám
Olló és toll (g.) Prága, augusztus 4. Schönaich báró könyvet irt. A memoároknak és háborús visszaemlékezéseknek dühöngő korszakában, amikor minden aktiv szereplője a múltnak abból akar élni, hogy raeg- libegteti a múlt egy-egy titokzatos függönyét, jóleső olvasmány ez a könyv, amely előszavában ezeket mondja: .. amilyen lelkes katona voltam harminchét éven keresztül, oly lelkes harcosa vagyok ma a népek békéjének/4 A' leszerelés szükségességét hirdeti s az utolsó fejezetben, amelynek cime „A háború 1930-ban“, novellisztikus formában ir arról, hogy miként alakulhat a helyzet, ha nem győz a megértés s miképpen folyhat az a háború, amelyben a háborús technika agyonüti a háborút. A könyvhöz csatolva van Jan Hamilton angol tábornok levele, amelyben ezt olvashatjuk: „Ha a népek nem jutnak jobb belátásra, akkor a legközelebbi alkalommal oly szerencsétlenség szakad a kontinensre és Angliára, ami százszor nagyobb lesz, mint a japán földrengés volt/4 Eddig az olló. A toll riadtan áfi és gondolkodik: — így írnak ma azok, akik valamikor az életük hivatásának, törekvéseik beteljesülésének, tudásuk próbakövének és ambíciójuk legszebb álmának tartották a háborút. Mi az, ami ezt. a. nagy. változást előidézte? A háború. A háború a lelkekben, a gondolatokban, a szivekben és az akaratokban megölte a háborút. Ezt érzik azok is, akik .a háború mesterségének voltak a mesterei és mégis, hányán vannak, akik nem érzik ezt, mert a háború nagy asszimilálásában alárendelték lelkűket a zsebüknek és a konjunktúráknak. © A Venkov tegnapi vezércikke a republi- kanizmus fogalmát magyarázza, amely szerinte polgári érettséget, nagykorúságot jelent. A nagykorúság követelménye az önjoguság, amelyet a köztársaságnak köszönhetünk. A köztársasági ember nincsen senkinek sem alávetve. A kormány tényleg a nemzet meghatalmazottja. Ausztriában volt ugyan parlament, amely azonban csupán az állam főtanácsadói szerepét játszotta. A továbbiakban a republikanizmus második követelményéről, a demokratizmusról beszél. Ennek főköveíel- ménye az, hogy a polgár tisztelje a polgártársát. Ez a tisztelet kizárja egy embernek, vagy egy osztálynak diktatórikus hatalmát. — Végül a republikanizmus harmadik követelménye az igazságszeretet, amely könyörtelen harcot hirdet a hazugság ellen. A cikk ezzel a nagyon érdekes figyelmeztetéssel végződik: — Gondolkozzunk, hogy miként valósítottuk meg a republikanizmus eme követelményeit önmagunkon. Az olló itt csattogva hull az asztalra és kézbe kerül a toll: — Gondolkozzunk, mondja a Venkov, és nagy dolog, hogy végre egyszer szükségesnek tartja a gondolkodást. Van min gondolkodnia. Annyi elvet bolygatott meg tegnapi vezércikkével, hogy azok fölött és azoknak gyakorlati megvalósítása fölött sokáig és tér-, mékenyen gondolkodhatik. Gondolkodhatik afölött, miképpen állunk a nagykorúsággal és önjogusággal, a nemzet meghatalmazottjaként tekinthető kormánnyal, a polgárok kölcsönös tiszteletével, a diktatórikus hatalom szükségtelenségével, az igazságszeretettel, amely harcot indít a hazugságokkal . . . igen, a hazugságokkal. amik felénk zúdulnak, ha az elveket a valóság tüköré elé tesszük és amiket megláthat a Venkov is, ha gondolkodik ... O A köztársaság alapításának dicsősége körül indított harcba a pártonkivüli Tribuna is beleszól. Nevetséges volna bárkinek is ma szemére vetni az osztrák aktivizmust, — írja. — Még nevetségesebb volna, ha letagadni ákarnók, hogy osztrák aktivisták voltunk. Elkerüljük ma a krinoJint s a darázsderékvi- seletet, nem hordunk biedermejeres köcsögkalapot és barna frakkot, azonban milyen nevetséges volna az az ember, aki szégyelné, hogy egykoron ezeket hordta. Mi sem köphetjük le a múltat s be kell ismernünk, hogy osztrákok voltunk. Amit most Ausztria elleni harcnak nevezünk, az a múltban semmi egyéb nem volt, mint a cseh nemzet védelméért folytatott küzdelem, azonban semmi sem történt idebent a cseh nemzet önállóságáért. Vitatkozhatunk azon, hogy kinek, mily érdeme van az önállóság elérésénél, a babért azonban csak az kaphatja, akinek forradalmi programjában mindig benne volt az önálló csehszlovák állam. Idehaza senki sem volt forradalmár, mert nem is lehetett. Az olló hideg jószág és nem csodálkozik. A toll a lélekkel barátkozik és csodálkozva írja: — Miért a nagy harc a babér körül? Miért a civakodás, a múltnak viviszekciója, amely húsba vág, vért őmleszí és illúziót rombol. Miért kel kihámozni azt az igazságot, hogy „idehaza senki sem volt forradalmár44 s miért kell kinemmondottá, de a sorokba beleszoritottan érezhetővé tenni azt a tényt, hogy az államatkotás dicsőségének babérja senkit sem illet meg tökéletesen, mert a dicsőség szekerét húzták és tolták ugyan egy páran, de a kaput, ahol a szekér a célhoz ért, egy nagy .szélvihar forgatta ki helyéből, az európai káosz hirtelen támadt viliara. És miért kell operettszerü hangokat intonálni, amikor erről a komoly kérdésről van szó. Köcsögkalapról, darázsderékról és kávébarna frakkról beszélni és miért kel! ily drasztikus kifejezést alkalmazni: ... mi sem köphetjük le a múltat. A sok miértre csak egy válaszunk lehet. Azért, mert az emberi hiúság megmérhetetlen. Mert a történelemben szerepelni nagy és örök dolog. És a hiúság nagy és örök pozíciókat keres, amíg nem támad föl a hiúság örök ellensége, a mások hiúsága, és ki nem tör a primadonnaharc, ami az operettek világába sodorja a komoly és történelmi kérdéseket is... Nem Kérünk a kManitósoKkóü Válasz a Kassai Naplónak. Prága, augusztus 4A Kassai Napló augusztus 2-iski számában kirohanást enged meg magának a P. M. H. ellen; annak az illetőségi ügyben követett magatartása miatt, amelyre lapunk semmiféle okot nem szolgáltatott. Azt veti a szemünkre a Kassai Napló, hogy mi csak azóta foglalkozunk az illetőségnek oly felette fontos kérdésével, amióta i két keresztényszocialLsta képviselőt is megfosztott illetőségétől a hatalom és hogy a Földessy József szociáldemokrata képviselő ügyét nem azzal a mértékkel mértük, mint a Körmendy-Ékesét vagy Palkóvichét. A magunk részéröl nem tartjuk megengedhetőnek, hogy ugyanazt a hangot használjuk egy másik, ugyancsak a szövetkezett ellenzéki pártok programját valló lap ellen, mint amely hangon a Kassai Napló támadott meg bennünket és ezért illő szerénységgel csupán azt vagyunk bátrak megjegyezni, hogy kassai laptársunk beállítása legalább is illojális velünk szemben. Tessék végiglapozni a P. M. H. évfolyamait és ki fog derülni, hogy mi mindenkor az első sorban harcoltunk az illetőségi ügy terén uralkodó botrányos állapotok ellen. Megszámlálhatatlan ama cikkeink sora, amelyekben kiméletíenü! ostoroztuk a kormány jogfosztó rendszerét és amelyekben úgy elméleti, mini gyakorlati szempontból megvilágítottuk e kérdés minden oldalát s megjelöltük az orvoslásnak minden képzelhető módját. Ha Körmendy-Ékes Lajos és Palko- vich Viktor esetében talán még nagyobb nyomatékkai szállottunk síkra az igazságtalanság ellen, úgy azt mindenki csak természetesnek fogja találni, mert ez a két eset any- nyira kirivó, annyira magán hordja a jogtalanság bélyegét és éppen ezért annyira megvilágítja az itteni viszonyokat, hogy ennél alkalmasabb propagandaeszközt nem is adhatott volna kezünkbe a kormány, egészen eltekintve attól hogy a jogfosztó rendelet közéletünknek két olyan tiszteletreméltó tényezőjét érte, akiknek elvesztése pótolhatatlan veszteséget jelentene kisebbségi küzdelmünkben. Az igazság érdekében meg kell jegyeznünk, hogy „Az idegenek listáján44 és „A proskribáltak44 cimü vezércikkeinkben igenis állást foglaltunk Földessy József illetőségének megvonása' ellen is. Ha azután egy olvasónk e>gy későbbi és ugyancsak „Az idegenek listája44 címmel ellátott cikkében részletes megjegyzéseket fűzve a Földessy-ese- tet kísérő körülményekhez, más álláspontot foglalt el az ügy érdemében, úgy ez az illető olvasónk magánvéleménye. (Az utóbbi cikk egész tartalmából kitűnt, hogy az nem a szerkesztőségben Íródott.) Bizonyos, hogy a helyes tényállás megismerése után nekünk is az a meggyőződésünk, hogy a Földessy-ügy lényegesen különbözik a Körmendy-Ékes és Palkovich-féle esetektől, mivel az első esetben egy olyan személyről van szó, aki csak a forradalom után költözködött be Cseh-Szlovákiába, inig Körmendy-Ékes huszonöt, Palkovich Viktor pedig harmincnyolc esztendeje lakik itt és fizet itt adót- A két eset között tehát jogi szempontból igen nagy különbség forog fenn és a legnagyobb igazságtalanság lenne valakit, aki csak öt esztendeje lakik itt, egyedül 100 cseh-szl. koronáén fizettek ma, augusztus 4-én: Zürichben 15.90 svájci frankot Budapesten 228300.— magyar koronát Bécsben 2107 00.— osztrák koronát Berlinben 12450 000 000 000.— német márkát Terjed a sztrájk LengyelszilézSában Kattowiiz, augusztus 4. A sztrájkoló munkásak száma ma elérte a 300.000-et. A munkások már hajlandóak lennének újból felvenni a munkát, azonnban a munkaadók továbbra is ragaszkodnak régi merev álláspontjukhoz. A kommunisták arra törekszenek, hogy a sztrájk vezetését kezeik közé kerítsék s külön sztrájkbizottságot akarnak alakítani A tóvaíalnoki kar, amely eddig mán támogatta n munkásságot, elhatározta, hogy csatlakozik a szii?4kolókhoz. A jüYő é¥ őszén ej választások lesznek Cseh-Szlovákiában? Prága, augusztus 4. A Nová Svoboda cimü hetilap úgy tudja, hogy a következő parlamenti választások a következő év őszén lesznek. Természetes —■ írja a lap —, hogy jó hatást keltene a külföld előtt és a cseh-szlovákiai normális viszonyok bizonyítékául szolgálhatna, ha a parlament 1926 tavaszáig együttmaradhatna, de egyrészt az egyes pártoknak választási idegessége, másrészt pedig az állam érdekei úgy kívánják, hogy a parlamentet idő előtt föi- oszlassák. Ha a következő képviselöházban a szocialisták száma kevesebb lesz, mint ma, ugy a polgári pártok a szenátus föíoszlaíását is követelni fogják. Az oroszok betörlek Lengyelországba Gépfegyverharc Stoplce városban — A várost kifosztották — Lengye demars a szovjetkormányhoz Varsó, augusztus 4. A belügyminisztérium a novogródi vajdaságtól azt a hirt kapta, hogy Szovjetoroszországból fegyveres banda nyomult be és megtámadta Stoplce határ- állomást. A körülbelül száz főből álló banda gépfegyverekkel és kézigránátokkal volt fölszerelve. A támadás a kerületi kapitányság, a vasúti állomás, a postahivatal és a rendőrség ellen irányult. A postát teljesen kirabolták, az állomási épületet szétrombolták és a táv- iróvezetéket megsemmisítették. A lengyel katonaság harcba bocsátkozott a bandával és a harc több, mint egy óra hosszat tartott. A lengyel ulánusokat az oroszok gépfegyver- tüzzel fogadták. A küzdelemnek lengyel részről egy halottja és nyolc sebesültje van. 4 város kifosztása után a támadók visszavonultak. Közülök sikerült kettőt elfogni s megállapították, hogy ezek a vörös hadsereg egyenruháját viselik. A minisztertanácsot összehívták, amely elhatározta, hogy demarsot intéz a szovjetkormányhoz. A bolgár kormány mozgósít? Háromezer tartalékos behívása — A kisantant tiltakozik — Nagy izgalom Belgrádban a Radics-párt határozata miatt Belgrád, augusztus 4. A bolgár kormány anélkül, hogy a párisi szövetségközi bizottság határozatát bevárta volna, amelynek engedélyétől függ a húszezer főnyi hadsereg huszonhatezer katonára való szaporítása, háriomezer tartalékost hivott be tényleges katonai szolgálatra. Rakics, Jugoszlávia szófiai követe tegnap Belgrádba érkezett s Marin- kovics külügyminiszternek jelentést tett a helyzetről, aki a londoni, párisi és római kormányokhoz azonnal tiltakozó táviratot intézett. Hir szerint Görögország is csatlakozni fog a jugoszláv tiltakozáshoz annál is inkább, mert Athénbe érkezett hivatalos jelentések szerint a bolgár kormány a görög határokon megerősíti csapatait. Az athéni jugoszláv és csehszlovák követek a görög külügyminisztertől íölvilágositást kértek a komitácsi mozgalmakra vonatkozóan. — Belgrádban a Radics-párt egyhangú csatlakozása a III. Internacio- náléhoz óriási izgalmat keltett. Közvetlen belpolitikai bonyodalmaktól egyelőre nem tartanak, azonban azt hiszik, hogy Moszkva befolyása a Balkánra a közel jövőben súlyos következményekkel fog járni. J ÉTT* ME JIT* ül. évfolyam 176. (624.) szám S? Prága, kedd, 1924 augusztus 5 Politikai főszerkesztő: aoi r , A felelős szerkesztő távollétében Petrogalli oszkár dr. A Szlovenszkoi es Rusziuszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok a szerkesztésért felelős: FLACHBaVth"ERNŐ dr. politikai napilapja admmsztratfv főszerkesztá
