Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-30 / 197. (645.) szám

T Szombat, augusztus 30. Rossz a termés Szlovenszkéban és Ruszinszjan Prága, siigusztl9. A földművelésügyi minisztérium aiztus 1-i kelettel a következő hivatalos tcísje- lentést adta ki Szlovenszkó és Ruszin írói: Szlovenszkóban az idei gabommés nem egységes. Ügyes területeken húron­ként 2Ö—25 mm búzát, 18—22 mm ro., IS —20 mm árpát arattak, míg másutt vakny- nyi gabonafajtának a hektáronkénti igos termése csupán 8—10 métermázsát te}. A rossz termés oka a nem kielégítő talajidés, melynek következtében a rossz időjárd ffct nem lehetett a talajt a vetésre kellő,pen előkészíteni. A vegetáció idejében azöjá- rás kedvezőtlen volt: először hideg ésős, később száraz és meleg. Hideg és ross^lő- készitett földbe későn vetettek, a vegüós időszak rövid és az időjárás kedvben volt. Ehhez elemi csapások járultak viz, jégeső, •szélvihar stb.) Az idei szlovenszkói árpa minőség un- pontjábó! nagyon gyönge. Az idén a üjyi mennyiség egyharmadát sem lehet fő­zésre fölhasználni. A szlovenszkói dunamenti alföld aki részében levő meleg és száraz időjárás d- vezően lntott az aratási munkálatokra de nem használt a főképpen későn vetett iá­nak és árpának, mely hirtelen érett és íő- ségileg gyönge. A hektáronkénti átlagoer- ülés 10—12 mm. A termés egyes helyen alig teszi ki a tavalyi termés felét. A cukorrépa és a burgonya e száradő- járás miatt szenved. A meleg idő rendkívül előnyösen hat a dohánytermésre. A palánta egyes helyeken két méter a- gas és ötven centiméternél hosszabb leié van. A szőlőtermés közepes lesz. Az Éralja—nyitrai körzetben a rozst- més 10—12 és az árpatermés 6—8 mm li­terenként. Ezt az átlagon aluli termést a gabo időelőtti érésével magyarázzák. A Trencsén—szakolcai körzetben zz ő: gabona gyönge. A tavaszi vetés átlagon ah A kapásnövények közepesek. A dunamenti alföld alsó részének termés^ lényegesen kisebb a tavalyinál. A legtöbbet; az árpa szenvedett, mely rendkívül gyönge. Ebben a körzetben a szélviharok is károkat tettek és a hirtelen érés következtében a; szem nem tudott kellőképpen kifejlődni. A katasztrális holdanként! átlagos termés egyes vidékeken csupán 2—3 métermázsát tett ki. A k pásnövényeknek a szárazság árt. Ezen a környéken a búzatermést a tavalyi termés 49 százalékára, a rozstermést 37 szá­zalékra, az árpatermést 41 százalékra és a zabtermést a tavalyi termés 55 százalékára becsülik. gifcA*^k«i^<M8HiBa«WHaBEaBa»i»i,»>iiiiTBiiiiiHi,i igaaa——a— A Kassa—eperjesi körzetben rovarok tet­tek kárt a gabonában. A tölgyfaerdőkhöz közelfekvő vidékeken cserebogarak lárvád okozt k károkat. A ter­més rossz s a legtöbb község olcsó vető- magvakat kér. Középszlovenszkóban a jégverés okozott károkat. A termés átlagon aluli. A Zsolna—privigyei körzetben az idei rozstermés a tavalyi termésnél 20 százalék­kal, a búzatermés 20—30 százalékkal, az ár­pa 50—60 és a zabtermés 30—50 százalék­kal gyöngébb. A Felső- és KözépsŐgaram körzetében a termés közepes. A Poprád—hernádi és beszkddi körzetben julius végéig száraz időjárás volt, mely nagy­mértékben fenyegette a termést. A termés a hosszú ideig tartó szárazság miatt aránylag nagyon gyönge. Ruszinszkóban az alföldi vidéken a szá­razság miatt szintén gyönge a termés. A gaz­dák egy részének nem lesz elegendő vető­magjuk és gabonájuk, melyet saját szükségle­tükre használhatnak föl. A zab egy része még zöldjében elpusztult. Ruszinszkó dombos és hegyes vidékein az aratás folyamatban van. A mag^s hegyekben szénát kaszálnak. A termés átlagon a’uH, A szárazság főképpen a takarmányban tett nagy kárt. = Rovarok pusztítják a ruszinszkói er­dőket, Ungvárról jelentik: A ruszinszkói fe­nyő- és bükkfáérdökben az utóbbi időben nagy mértékben elszaporodott a fenyőgya- ponc nevű rovar, mely nagy károkat okoz. Az állami erdöigazgatóság a fenyegető ve­szély elhárítására szolgáló intézkedéseket már megtette. = Emelkednek a borárak Magyarorszá­gon. Budapestről jelentik: Az idei bortermés kilátásai, amint azt jelentettük, rendkívül rosszak. A legjobb szüret Tokaj és Eger vi­dékén lesz. A borárak emelkednek s a bor a termelőnél ma már 10.000 koronába kerül li­terenként. Magyarország az idén valószínűen importra fog szorulni. Hír szerint olasz bort fognak Magyarországba importálni. 1 = Lengyelország ruszinszkói bort impor­tál. Ungvárról jelentik: A Javult vasúti össze­köttetés és a lengyelországi aranyvaluta be­vezetése következtében egyre tömegesebben ceresik föl a beregszászi piacot a lengyel orkereskedő'k. A lengyelországi export kllá- ásai egyre javulnak, amitől sokan a ruszin- zkói borpiac szanálását remélik. = Magyarország gyümölcsöt importál ✓seh-Szíovákiából. Budapestről jelentik: A ryümölcs behozatalának szabaddá tétele óta Hseh-Szlová'kiából nagymennyiségű ősz: yümölcsöt, almát és körtét importálnak Ma- yarországba. A cseh-szlovák gyümölcs í zállitási költségek ellenére is sokkal olcsóbb lint a belföldi. A magyar gyümölcskereske- ők szilvát és diót igyekeznek Cseh-Szlová- iába és Németországba exportálni, de : '.állítási költségek annyira magasak, hogy : agyar gyümölcs versenyképtelen. > —wwi ii ii mi ............. = A magyar íakarmányexporí válsága. A cseh-szlovák piac bőven el van látva ta­karmánnyal, mert Németországból és Len­gyelországból nagymennyiségű olcsó áru ke­rül Cseh-Szlovákiába. A legnagyobb mennyi­ségű takarmányt eddig Magyarország expor­tált:, de újabban nem képes az olcsó lengyel takarmány miatt versenyezni. Magyar szak­körök nézete szerint a lengyel verseny miatt a magyarországi takarmányexport kilátásai rendkívül rosszak. = A német kormány korlátozni fogja a gabo­nakivitelt. Berlinből jelentik: A birodalmi kormány rendeletet készít elő a gabona kivitelének korlá­tozásáról. A kiviteli engedélyezés eljárását is mó­dosítani fogják olyképpen, hogy az engedélyekért illetékeket fognak szedni. Az utóbbi időben megál­lapították, hogy olyan cégek szereztek maguknak kiviteli engedélyt, melyeknek nincsen gabonájuk. Ezek a cégek az engedélyeket a kivitelre illeték­telen egyéneknek adták el. = Tenyészállatk',állítás Szegeden. A jövő hónap első hetében nagyarányú te- nyészkiállitást rendez Szegeden a Duna-Ti- szaközi Mezőgazdasági Kamara és a szege­di Gazdasági Egyesület. A tenyészállatkiál- litást három napra tervezik és szeptember 6, 7 és 8-án tartják meg. = Az osztrák gabonavámok. Bécsből jelentik: A nemzetgyűlés vámbizottsága tegnap elfogadta az ipari és kereskedelmi testületek képviselőinek a gabonavámokra vonatkozó következő indítvá­nyát: Ha a búza ára 3200 és 3800 korona között fog ingadozni, akkor a vám métermázsánkint 2 aranykoronát tesz ki. Ha a búza ára 3200 korona alá csökken, akkor a vám fokozatosan emelkedik 4 aranykoronáig; mig ha a búza ára 3800 korona fölé emelkedik, akkor a vámot fokozatosan csök­kentik 0.25 aranykoronáig métermázsánkint. A többi gabonanemü vámja a búza árához fog iga- • zödni. + Üzleítelen a prágai terménytőzsde. A mai terménytőzsde forgalma nem egységes irányzat mellett minimális volt. A gabonane­mü ek piacán búza gyöngült (200—210), rozs 150—160, zab 147—150 (tartott). Árpa 235— 250-re gyöngült. A legjobb minőségű export­áruért csupán 250 koronát kináltak. Liszt és rizs változatlan. Hüvelyes vetemények iránt nem mutatkozott érdeklődés. Oroszországi mákot franko ab Prága 2 koronáért kínáltak. Zsir szilárdult (13.60—13.80), széna, szalma minimális üzlet mellett változatlan. + Barátságos a prágai tőzsde. A tőzsde abban a reményben, hogy a berlini Reichstag megszavazza a londoni paktumot, barátságo­san nyitott. A forgalom azonban a legszű­kebb korlátok között mozgott. A belföldi bán kok tartottak. A bécsi bankok közül Anglo, Kredit- és B nkverein javult. Északivasut 70 koronával emelkedett. A kulisszban Skoda, Brünni Gépgyár és Danek megszilárdult. A korlátértékek közül arbitrázspapirok iránt mutatkozott érdeklődés, amelyek árfolyama néhány koronával javult. A többi értékek ár­folyrmeltolódásai jelentéktelenek. A beruhá­zási piac realizációkra gyöngült. A tőzsdén nem jegyzett értékek közül Schönpriesen gyöngült; Montan és Jagodina javult. Záró­irányzat: nyugodt. Előfordult kötések: VII1/28 VI11/25. 1923. (Svi kinostíirí utalvány 1924. évi kincstár} utalvány 99 50 pg.55 Nverem^nvkölcsön .............. 80. fi °/o-os heruliáy.ási kölcsön . ®2.90 92.90 69/n-os lisztkölcsön.............. 1,'^" 79.05 fi °/„ Államkölcsön.............. 7'. 50 Mo rva nrsr.-kölos. 1911 4i/„ o/„ 79 25 73.25 Morva ors^.-köics 1917 5 °/o • '5. Uránra város 1917 köles. 5 °/n ccT­Uránra város 191o köles. 4 °/9 65.75 Briinn város 1921 kölr?<s 6 «/„ Tá'Tó Poysonv város. 19inköle,s. 4°/ Prásra városi takrnt. 4 °U . Őst. vörös kcrcsst sorsiearv ***• £*">’_ Ma nryar öfrtos vörös kereszt • *_ Ma vvar iel7!álo!r sorsienrv • Buáanesti Bazilika sorsiegv Anrárbank..................... 384.— 385.50 Bo hemia................................ • Cseh Union Bank ..... 39£ 50 ^+.50 Beszámit-olö..................... 338.50 388.50 OB eb Tnarhank..................... sÍa'ca Pr áerai Hitelbank ..... Szlovák Báni, ..................... ;-7.50 137. Zi vnost.enska......................... An croi-óslov. Bank............... f?*,. 82. Osztrák hitel. §H9 Bé csi Unionbank. Zz'VL Wi ener Rankv...................... Ju qroslovcnska-bank . . . « e*™50 Nordhahn................................ 5995.- 5920.­Oseb Ónkor ......... ^ 1 Horvát énkor. ....... 923.50 9“*rt Kolini műtrágya. ..... . Koiiui kávé ........ 11+3.50 Kolini oetróleum ..... ,1'?.— Y7i. Kolini szesz ........ 1065. — 1062-50 Tejipar rt................................ ~^40. El ső pilseni sörgyár .... ,7I-“ Breitfeld-Danék.................. ^5.75 |*79,50 La arin és Klement .... -;5.— 27o.— Uinprboffer............................. Cs eh északi szén ...... 1710.— RU-— Cseh nyugati szón ..... A04.50 402.— Alpine................................... 181-50 191.50 Po ldi....................................... 300.- 299.­Práprai vasipar ................. s;V-~ ®?2.— Sk oda........................ 655.— 652. Po zsonyi kábel..................... ^535.— 1540.— ín wald ................................ 268.— 265-— Pr ágai oapir......................... —— ~ + Valamivel élénkebb a bécsi tőzsde. (Pragoradio.) A tőzsde barátságosabb hangu­latban nyitott s az értékek legnagyobb része emelkedett. Poldi- és Skoda-részvények prá­gai fedezési vásárlásokra emelkedtek. A kor­látban is barátságos hangulat uralkodott, de az üzlet nem volt oly élénk, mint egyebütt. A spekuláció általában tartózkodó, mert a ber­lini szavazásra vár. Zárlat előtt az árfolya­mok valamivel megszilárdultak. A beruházási piac javult. Előfordult kötések: VIIÍ/29. VIII/28. Magy. aranyiáradék .... 71000 71000 Magy koronajárad............... 12009 12100 Ba nkverein Wr. ...... 17300c 122500 Bodenkredit ........ 286900 285000 Kreditanstalt. ....... 176500 17250G [Jng. Kredit......................... 578000 512500 An globank ......... 190000 173000 Landerbank ........ 265000 263000 Lombard........................ — — Merkúr .................. .... 115000 114000 Os ztr.-Magyar Bank .... — — Union Bank Wr.................. 153000 152000 Cs eh Un,on.................... — 806000 Zi vnostenská Banka.... — 840000 Dunagőzhajózás ...... 1080000 1010000 FerdinandsNordb. ..... 12180000 12000000 Kassa-Óderbergi ...... 310000 310000 Staatsbahn ......... 440500 435000 Südbahn........................... . £4000 54000 Sü dbahn prioritát............... — — Alpine ... ......................... 404000 394000 Co burg ........... 40900 42Í00 Krupp ........... 205000 193000 Poldi.................... — — Pr agerEisen......................... — 1721000 Ri ma............................... 126000 119500 Skoda ...................................... 1350006 1333200 lu wald ........... — — Salgó...................................... 527000 525000 Ur ikány ................................ — — Ri ngboSer ............................ — — Ma gvar cukor..................... 2360030 2260000 A v tlágbéke — Fantasztikus regény — Irta: Seress Imre (22) Tass visszament a vendéglőbe. Ott meg­változtatta rendeletét és miután szerényen megebédelt, gondoskodott mindkettőjük szá­mára jó vacsoráról, amelyet nyolc órára ren­delt meg. Búcsúi, koma volt ez, olyan búcsú- zás alkalmából, aminő még nem esett meg a Földön. Illőnek vélte, hogy ez legalább jobb fogásokból álljon, mint mindennapi olcsó va­csorájuk. Tass ezután ismét hazament. Megelége­déssel látta, hogy Kund még mindig egészsé­ges álmot alszik. Most már elhatározta, hogy nem kelti föl. Valami olvasmányt vett elő és igyekezett belemerülni. Mert amilyen nehe­zen várta a nyolc órát, annyira félt is, hogy hátha Kund magától ébred föl . d,dig és akkor elég idő marad a nagybácsiról való kérde- zősködésre. De a negyedórák, félórák és órák egy­másután teltek el: Kund meg sem mozdult. Aludt, mint a tej. rendes, könnyű lélegzettel. Végre eljött a nyolc óra. Tass félredobta a könyvet és bement Kulidhoz. Mielőtt szól­hatott volna, Kund fölnyitotta szemeit és megszólalt: — Ugy-c, nyolc óra? — Annyi, — felelt Tass álmélkodva. — Honnan tudod? — Mert eddig akartam aludni Lefekvés után ez volt utolsó gondol tóin és akaratom. Csodás valami az akarat! Edd’g azt hittem, hogy csak idegen akaratokkal küzdhet, ön- magávnj nem, azaz önmagát nem kénysze­theti semmire. És most mégis kény szeri­nte önmagát, hogy ébredjen föl az önmaga tál kívánt időben. Tudod-e, Mihály, hogy íörnyü éhes vagyok? — Gondolom, — felelt Tass örvendezve, ügy a dolog jól kezdődik. — Hát csak öltözz yorsan és menjünk. A vacsora készen vár elmünket. Remélem, nincs kifogásod, hogy ibb lesz valamivel a rendesnél. — Tudtam, hogy ezt megteszed magad- fii s, ezért nem kértelek rá. Kund sietve öltözött föl. Amikor készen vlt, mindent kiszedett a zsebeiből és kirakta a asztalra. Többek közt egy csomó pénzt is. Mihályon hideg borzongás futott végig. — Mindezekre Ogli barátunknak nem h;,z szüksége, — szóit Kund nyugodtan. — Tdd el ezt a holmit, a pénzt pedig vedd má­giához. A száz koronából, amit zsebpénzül a tál, alig hiányzik valami. Apropo^: remé­lni, hogy a nagybátyám ezuttal is cngedel- ms volt. — Mint mindig! — felelt Tass olyan ter- nászetes hangon, amely egy n gy színész­nek is becsületére vált volna. — Tehát a pénz megvan. — Már el is dugtam. — Akkor búcsút veszek kedves laka sínktől egy esztendőre Menjünk vacsorázni, mert tiz óra után a teleszkóp alatt kell len nem. 11. fejezet Hogy kárát és gondolat mennyire kii- ánböző természetű két dolog, ezt Tass még oha ilyen kézzelfoghatóan bebizonyítva nem Jítta, mint ma. Ha Kund úgy tudott volna uralkodni a gondolatok fölött is, ahogy az akaratok fölött uralkodott, Tass hazugságára nem is kerülhetek volna sor. így azonb n Mihály annyira biztosságban érezte magát, hogy egy üveg pezsgőt is rendelt a lakomá­hoz. Kulidnak eszében sem volt, hogy ezért korholja barátját, aki ismét azz.l mentege- tödzött, hogy ilyen alkalommal a pezsgőnek nem szabad elmaradni. — Igazid van, Mihály, — felelt Kund. — Én is Hugó Viktorral tartok, aki azt mondja, hogy a lakodalom még nem háztartás, ott még szabad pazarolni. Majd takarékoskod­hatsz egy hosszú esztendeig. — Ezt csak bízd rám, — felelt Tass bol­dogan. A lakomával félóra alatt elkészültek, az­tán Kund bérkocsit hozatott. Ezen robogtak az obszervatórium felé. Most történt először, hogy Kund ezt a kényelmet megengedte ma­gának. — Ne csodálkozz ezen, — szólt útközben Mihályhoz. — A kocsi nem nekem kell. ha­nem Ogli barátunknak. Ezen fogod öt haza­szállítani. Majd otthon vedd igénybe a liftet is. Tudod, hogy szegény n gyón meg lesz törve és alig fog állni a lábán. Hisz tudod, hogy a Földön mindennek háromszor akkora súlya van, mint a Marson. Azt hiszem. Ogli emiatt folyton csak ülni és feküdni fog. Még nem volt tíz óra. amikor beléptek az obszervatórium kapuján. Gál Flóra már várt reájuk. A leány nagyon sápadt volt és szemében mélységes levertség látszott. — Alig huszonöt percünk van még. — : szólt Kundhoz, — Reméltein, hogy jóval ha- i marább fog jönni az indulás előtt. így alig i marad időnk a bucsuzásra, — Annál jobb, kisasszony, minél rövi­debben esünk át ezen, — felelt Kund, igye­kezve hangjának kedélyes színezetet adni. — Ha megengedi, azonnnal a teleszkóphoz megyünk és ott várjuk be a Marsbeli delet Nem felejtettem el: tiz óra, kilenc perc, har­mincöt másodperc. — Egyébre nem emlékszik tegnapról? — rebegte a leány, amikor már benn voltak a csarnokban. Kund nem felelt, hanem helyet foglalt a teleszkóp alatt. Csak akkor nézett a leányra, akinek ajkai vonaglottk. Már nem volt benne semmi a tudós nőből, az egyetemi asz- szisztensből: csupán leány volt, szivében szorongó, sőt reszkető leány, aki elveszíten­dő volt valakit, egy férfit, akit minden férfiak fölébe helyezett s akitől éppen akkor kellett válnia, amikor rájött e férfin rendkívüli vol­tának tudatára. Kund megsajnálta a vergődő teremtést. Látta, hogy szenved és érezte, hogy ő miatta szenved. — De igen. kisasszony, — felelt halkan. — Emlékszem egyébre is. Emlékszem min­denre. És Ígérem, hogy emlékezni fogok min­denre akkor is még, ha majd szerencsésen visszatérek. Egy év nem nagy idő, el fog múlni hamar. És akkor a tegnapot mi ketten. a mai napot mind a hárman derült szívvel fogjuk egymásnak eszébe juttatni. Most miért szomorít:nők egymást? Legyen a bucsüzás vidám, olyan, aminő Kohimbus bucsmzása . volt hazájától, amikor elindult az uj világot fölfedezni. Kund a zöld asztalra odakészitett órára- nézett. : (Folyt, köv.) J2L

Next

/
Oldalképek
Tartalom