Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-30 / 197. (645.) szám

A koalíciós kormány •fl «áí „sikerei (íj.) Prága, augusztus 29. Az ellenzéki táborban lévő kisfoitüek, to­vábbá azok, akik jóhiszemű, vagy rosszindu­latú törekvéseikkel az ellenzék sorait meg­bontani igyekeznek, gyakran hangoztatják annak szükségességét, hölgy a nemzetiségek keressék a kormánnyal való megegyezés út­ját, mi vei csak így, ilyen módon lehet ered­ményeket elérni. Ezek a „mérsékelt*4 ellenzé­kiek azonban rendesen adósak maradnak a felelettel ama kérdésre, hogy milyen eredmé­nyeket gondolnak. Ezt nem is lehet rossz né­ven venni tőlük, mert műguk sem tudják. A jelen kormányrezsim alatt nemcsak az ellen­zék képtelen az alkotó munkára, hanem a kormány maga sem képes egyetlen nagy cse­lekedetre sem. Ha figyelmen kívül Hagyjuk a különösen politikai kérdéseket, mint például a nyelvtör- vényt, amelynél négy év óta egy lépéssel sem képes előrehaladni a kormány s a köz- gazdasági állapotokat nézzük, amelyek a közvéleményt elsősorban foglalkoztatják, a kormány „alkotó** munkájának igazán szo­morú képe tárul elénk. A pénzügyminiszté­rium működése leheleden. Nem mi. állítjuk ezt, hanem a koMiciós pártok, sőt a pénzügy- minisztejr pártja is beismeri s így fölösleges ismétlésekbe bocsátkoznánk, ha részletesen fejtegetnék, hogy az adóügyi reform érdeké­ben semmi sem történt, az ipar tőke nélkül, az adóprésbe szorítva, tehetetlenül áll; az ipart és kereskedelmet sem fogja fellendíteni a kereskedelmi miniszter körútja és banket- íezése, de a rövidesen megszavazandó szlo- venszkói ipartörvény sem alkalmas arra:, hogy a kisiparosok érdekeit előmozdítsa. Itt van azonban egy szocialista minisz­ter: Franké dr„ a közeüátásügyi tárca veze­tője, aki hatalmas mozgalmat indított az is­mét növekedő drágaság meggátlására. Igazán gyönyörű gondolat, nemcsak azért, mivel ez a minisztérium a központok likvidálása óta elvesztette létalapját, hanem, mert olyan munkáihoz fogott most, amelynél megérdemli, hogy a legintranzigensebb ellenzéki politikus is támogassa, mert hiszen a drágaság letö­rése a nép legszélesebb rétegeit a lehető leg­közelebbről érinti. A közellátásügyi minisztérium tehát mégis dolgozik. Hónapok óta megszámlálha­tatlan ankétet rendezett, ami azonban egyál­talán semmi befolyással nem volt az áremel­kedés meggátlására. A szocialista lapokból végül megtudtuk, hogy a közellátási minisz­térium az „erős kéz“ politikájához fordult s pár nap előtt kiadott rendeletében megtiltotta a sör árának emelését. Csodálatraméltó eredmény, világraszóló siker. Itt meg kell ha­jolnia minden ellenzékinek, mert a sör drágí­tása meg van akadályozva. Nézzük közelebbről azt a rendeletet, amely ezt a nagy eredményt meghozta s amely a köztársaság minden polgárának ol­csó sört biztosit. A sör ugyan nem életszük­séglet, főleg a szlovenszkói munkásnál nem, aki megelégszik a forrásvízzel is, no de mind­egy. A híres rendelet kimondja, hogy „a sör árai egyelőre — addig, amíg a régi árpa­készletek tartanak — nem emelhető**, vagyis a rendelet máris föltételezi, hogy az uj árpá­ból főzött sörnél bizony nehezen lesz elke­rülhető az áremelés. A szocialista lapok-ennek a rendeletnek tulajdonítják a/t, hogy a szerdai gabonatőzs­dén az árpa ára mái esett s azzal vezetik félre olvasóikat és partin veiket, hogy íme, a szocialista miniszter „erőskezü** intézkedése még a börzét is megfélemlíti. Kár, hogy ezek a lapok nem köziik az igazságot kissé részle­tesebben, főképpen azt, hogy a miniszter ur ankétjeit a sörgyárosokkal együtt rendezte s az ő előzetes hozzájárulásukkal adta ki vi­lágraszóló rendeletét. A gabonatőzsde pedig nem olyan intézmény, hogy szón egy ily j rendelet pánikot idézzen elő. Igaz, hogy az. árpa ára stagnál, sőt némi esés is jelentkezett, azonban nem a Franké rendelete nyomán, hanem azért, mivel a kereslet csekély volt. A sörgyárosok egyrészt el vannak látva ár­pakészletekkel, másrészt tudják azt, hegy az átlagosnál jobb árpatermés mellett nem kell félniük attól, hogy szükségletüket később nem fedezhetik, ezért nem vásárolják föl az árpák a kereslet kicsi, az árak esnek. így fest a valóságban m kormánynak egy ténykedése, amely a nép millióinak üdvét van hivatva előmozdítani. Ily sikerekért nem irigyeljük a kormányt, ily „eredmények** ki­j vívásából nem kér részt az ellenzék. Mi tud­juk jól, hogy a kormány is ugyanoly mérték­ben képtelen az alkotó munkára, ahogyan az ellenzék sem tud nagy eredményt fölmutatni. Vagy talán mégis tévedünk, egy, igazi nagy eredményt mégis fölmutat a kormány, azt ugyanis, hogy beteges életét nagy művészet­tel tudja napról-napra megnyúltam és féltő gonddal őrködik azon, hogy a hatalom a pétkia kezéből ne essék ki. Ez azonban nem szolgálja a nép érdekét, sőt ellenkezően, a nagy többség akarata ellen történik s ezért az ilyen munkában nem vehet részt sem a német, sem a magyar, sem a szlovák, de a jobbérzésü cseh politikus sem. Az Interparlamentáris Unió befelezte konferenciáját Fontos javaslatok a fegyverkezések csök­kentésének kérdésében Géni, augusztus 29. Az interparlamentáris konferencia teg­nap este befejezte munkálatait, miután a záróülésen három határozati javaslatot fo* gadott el. Az első határozati javaslat a fegy­verkezések csökkentésére vonatkozik s an­nak a reménynek ad kifejezést, hogy a nép- szövetségnek a múlt évben megkezdett együttműködése Amerikával általános meg­egyezésre fog vezetni a fegyver és muníció- gyártás ellenőrzésének kérdésében. A máso­dik határozat az egyes államok biztonságát tárgyalja s utal e kérdésben a nö:> tekintélyének jelentőségére. Az Unió e fontos kérdés tárgyalásával külön bizottságot bí­zott meg. A harmadik határozati javaslatban az egyezmény 8. szakasza értelmében álta­lános leszerelési tervezet kidolgozását indít­ványozzák. E terv végrehajtásához az első lépés az lenne, ha az államok fegyverkezési költ­ségvetésüket egyszer s mindenkorra meg­állapítanák s köteleznék magukat arra, hogy ezt a költségvetést semmi körülmé­nyek között nem lépik túl. ülés .befejezése után a konferencia résztvevői a nemzetközi munkaügyi hivatal­ba mentők, ahol Albert Thomas igazgató fo­gadta őket. Spanyolország marokkói gondjai Paris, augusztus 29. A Journal madridi jelentése szerint a király elnöklete alatt a di­rektórium fontos tanácskozásokon fogja meg­beszélni a marokkói helyzetet. Úgy hírlik, hogy a csapatok főparancsnokságát Marokkó kitűnő ismerője, Gomez Jordán tábornokra fogják bizni. A hadműveleteket a nagy köd és rossz idő miatt Marokkóban beszüntették. Odessza előtt rablók fölgyuitottak egy vonatot London, augusztus 29. A Daily Evening odesszai jelentése szerint a moszkvai gyors­vonatot Odesszától kétszáz mértföldre rab­lók megtámadták és felgyújtották. A véde­kező. utasokat agyonlőtték. A támadásnak sok áldozata és sebesiiltje van. A legköze­lebbi állomásról több katonai csapat indult el vonatokon a rablók üldözésére. Schacht dr. utazása és a német kölcsön Berlin, augusztus 29. Schacht dr., a Bi- ‘ rodakni Bank elnöke jelenleg Rómában tar- . tózkodik, ahonnan a közeli napokban Zürich- ; be, Amsterdamba és Stockholmba utazik. ! Utazása összefüggésben áll a kölcsön kérdé­sével, azonban az egyes államok bankáraival külön egyezményeket nem fog kötni. Hir sze­rint a német kölcsönt egyetlen konzorcium viszi piacra, amelynek élén az amerikai ban­kok és az Angol Bank áll. Ez a konzorcium az egyes országok vezető bankcsoportjaival kü­lön megegyezéseket fog kötni és rendelkezé­sükre bocsátja a kölcsön teljes összegének egyes részeit. íoo cseit-szi. koronáén fizettek ma, augusztus 29-én: Zürichben 15.90 svájci frankot Budapesten 230 800.— magyar koronát Bécsben 212700.— osztrák koronát Berlinben 1258501)1)001)000.'—német márkát ©üssáifes el€§ií A német nemzetiek még mindig ingadoznak — Marx kancellár óvatos beszéde Berlin, augusztus 29. I A feszültség a forrpontra érkezett. Ma, j a döntés napján a birodalmi gyűlés épülete : előtt ezrekre menő néptömeg tolong, amely j az ülésre érkező képviselőket és parlamenti tisztviselőket kérdésekkel ostromolja. Kétség; és bizonyosság között ingadozik a közvéle­mény hangulata, amelyben egyformán nagy számmal vannaik az egymással ellenkező né­zetek képviselve. A német nemzetiekkel való tárgyaláso­kat a kormány az utolsó óráig is folytatni kívánja. Arról van szó, hogy a Dawes-törvények- hez oly határozatokat fűzzenek, amely a törvények tárgyi tartalmán nem változtat, azonban elméletileg bizonyos visszavonu­lási lehetőségeket nyújt a német nemze­tieknek. Belpolitikai téren a német nemzeti párt ebben az esetben bizonyos engedményekre számíthat. A Deutsche Zeitung szerint a német nemzetiekkel a kormányban négy tárcát biztosítanának. A német nemzetiek azt hangoztatják, hogy álláspontjukat változatlanul föntartják­A birodalmi gyűlés mai ülése tíz órakor kezdődött meg. Marx dr. birodalmi kancellár a tárgya­lások előtt a következőket mondotta: „A bi­rodalmi kormány teljesen magáévá tette azokat az alapgondolatokat, amelyek a be­nyújtott javaslatok kiindulópontját alkotják. A nemzetközi tárgyalások, amelyek a javas­latok elfogadása után megkezdődnek, lesz­nek hivatva e javaslatokat megvalósítani. Ha ezt a célt nem érjük ei, úgy a birodalmi kormány fáradozásait meghiúsultnak tekint­hetjük. Véleményünk szerint azonban a londoni konferencia után joggal bízhatunk abban, hogy e célokat — elsősorban a Ruhrvidék kiürítését — még a kitűzött idő előtt el fogjuk érni. Legalább is a birodalmi kormány min­den erejével oda fog hatni, hogy Herriot mi­niszterelnök ígérete mielőbb valósággá vál­jék. A Franciaországgal és Belgiummal a közeljövőben meginduló kereskedelmi tár­gyalások ugyancsak nagy mértékben fognak hozzájárulni a Ruhrvidék mielőbbi kiüríté­séhez. Ezt a szempontot a kereskedelmi tár­gyalások folyamán is minden erőnkkel igyekezni fogunk érvényre juttatni. A birodalmi kormány éppen ezért a né­met nemzeti párt határozati javaslatának alapgondolatához csatlakozik ugyan, azon­ban azt jelenlegi alakjában el nem fogad­hatja, mert azok a londoni konferencia eredményeit semmivé tennék.** a Dawes-förvéntjehcí — A P. M. H. eredeti tudósítása — Berlin, augusztus 29, A birodalmi gyűlésen Schm'edt és Reic’ier német nemzeti képviselők kijelentették, hogy elvárják a kormánytól, hogy a vasutasról szóló törvény végrehajtásáról, mint a törvény végrehajtásánál a német vidékeket szem előtt fogja tartani és a kereskedelem­politikai tárgyalások előfeltételeit a Ruhrvidík fogja alkotni. 4 óra 30 perckor az ipari megterhelés! törvényt 260 szavazattal 176 ellen, 4 óra 50 perckor a birodalmi vasutakról szóló törvényt 314 szavazattal 127 ellen, továbbá a banktörvényt 259 szavazattal 172 ellen és a járadékmárka likvidálására vonatkozó tör­vényt 262 szavazattal 172 ellen megszavazták. A szükséges kétharmad többséget így a kormány elérte. A német nemzetiek állítólag azzal a feltétellel adták fel az oppoziciót, hogy a kor­mány októberben lemond. Herriot o BubrvMfék mielőbbi Kiürítéséről London, augusztus 29. A Daily Telegraph értesülése szerint néhány nappal ezelőtt lierriot megkérdezte katonai tanácsadóját, vájjon helyes dolog-e a francia csapatokat a kölni zóna kiürítése után továbbra is a Ruhrvidéken hagyni? Illetékes tényezők vé­leménye szerint nem lenne tanácsos az eddigi francia haderőket továbbra is a Ruhrvi­déken tartani, ebben az esetben szükséges lenne, hogy az ottani csapatokat jelentéke­nyei! megerősítsék. Herriot erre megjegyezte, hogy tekintettel a Franciaországban és Európában uralkodó hangulatra, e csapaterő sitésekről szó sem lehet. Vagy ki kell üríteni a Ruhrvidcket már 1925 ben, mikor az angolok a kölni zónát kiürítik, vagy ped'g Angliát arra kell birni, hogy a kiürítés időpontját tolja ki- Ezek az intézkedések csak arra az esetre érvényesek, ha a francia megszállás 1925-ön túl tartana. m m áT*Miséje Mu jf m* i9?* *zim Prága, szombat, 1924 augusztus 30 Politikai főszerkesztő: „ 0 , . r. r , . „ _ „ . r_.\_r _ A felelős szerkesztő íávoilétében petrogalli oszkár dr. A azlovenszkoi es Kaszmszkoi szövetkezett Ellenzéki Partok a szerkesztésért felelős: Felelős szerkesztő: politikai napilapja *STVÁN FLACHBARTH ERNŐ dr. ** adminisztratív főszerkesztő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom