Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-28 / 195. (643.) szám
—rv'ni Stuhlmann Patrik dr. , Irta: Fleischmanii Gyula dr. Kassa, augusztus 27. ‘A szlovenszkói magyarságot és elsősorban Kassa város magyar társadalmát érzékeny veszteség éri. A keresztény magyar kultúra egyik legkiválóbb reprezentánsa, a kiváló tudós, ragyogó szónok, páratlan pedagógus, a premontrei rend büszkesége és a kassai magyarság rajongásig szeretett vezér- egyénisége eltávozik körünkből s mire e sorok napvilágot látnak, talán már át is lépte a 'határt. Rendje és talán a sors uj és fontos munkakörbe szólítják, ahol nagy perspektívák nyílnak meg előtte s ahol tehetségét, munkakedvét, energiáját bőségesen lesz alkalma kifejteni, áldástíiozóan gyümölcsözte tni. Harmincéves kassai tanárkodása és közéleti működése alatt generációkat neveit föl, a könyvek és értekezések egész sorát irta meg s vonzó egyénisége maga köré gyűjtötte tanítványainak, 'tisztelőinek egész táborát. Szinte hinni sem akarjuk, hogy Stuhlmann Patrik elhagyja Kassát, amely kulturfejíődé- sében annyit köszönhet neki s az ő távozása bizonyára mindenfelé keserű fájdalommal tölti el mindazok lelkét, akik ismerték, szerették, becsülték. Stuhlmann Patrik 1871-ben született Her- nádszőlleden, Abaujmegyében. 1895-ben szentelték pappá s 1897 óta tanított a premontrei rend kassai főgimnáziumában megszakítás nélkül mindaddig, amíg a cseh-szlovák kormány az iskolaépületet le nem foglalta állami reálgimnázium céljaira s a rend tanítói működését fölfüggesztette. Azóta lelkipásztorkodással foglalkozott s 1921 óta házfőnök Kassán. 1900-tól a kassai jogakadémián az etika tanára s 1918 óta az etika mellett a jogböl- cseletet is taniíja az akadémia megszűntéig. Tizenkét éven keresztül jogakadémiai hitszónok. 1912-ben Berlinben a magyar kormány megbízásából részt vett a berlini pszichológiai világkongresszuson. Munkásságára jellemző, hogy mint fő- gímnáziumi tanár a tanításon kívül állandóan tanul és dolgozik s a nyári vakációt utazásokra használja, föl. Hat nyelvet ismer s közülök négyet tökéletesen.. Beutazta egész Európát Spanyol-, Oroszország és a Balkán kivételével. Állandó munkatársa a Katolikus Szemlének, a tanáregyesületi Közlönynek és a Felvidéki Újságnak. Éveken keresztül vezette a szegény tanulókat gyámoliitó Erzsé- bet-Egyesületet s ennek keretén belül mondotta el 1911-ben a külön nyomtatásban is megjelent Alkoholellenes szózatot a tanuló ifjúsághoz, amely úgy szónoki, mint pcd gó- giai szempontból kiváló s amely mozgalomról azóta is sok és értékes cikket olvastunk s több előadást hallottunk tőle. Saját bevallása szerint munkásságára nagy hatással volt ifjúságában Beöthy Zsolt, a nagy magyar irodalomtörténész és esztétikus, féríikoráíban egész napjainkig a kassai püspök, Fischer-Colbrie Ágoston dr. A nagy scholastikus filozófusok mellett az újabb filozófusok közül Paulsen ás Pauler, a pedagógusok közül pedig különösen Förster Vilmos vonzották. Áz utóbbi évek szociális irányú tevékenységei közepette legtöbbet az angol szocializmussal foglalkozott, amelyről egy nagyon értékes tanulmányt is irt a keresztényszociális párt kiadásában megjelenő szociális könyvtárban „Szociális törekvések Angliában'4 cím alatt. Önállóan, könyyalakban megjelent munkái közül a már említetteken kívül a következőket sorolhatom még föl. Természet,- Művészet • (1905), A filozófia mivolta és jelentősége (1914), Újabb lélektani módszerek és törekvések (1908), Háború és erkölcsiség (1915), Etikai problémák (1916), A népek önrendelkezési joga s a demokrácia (1919). Azonkívül szentbcszédei egy kötetben ».Köteksségeink“ óimén (1913), A munkáspárt ul választásokra készül? London, augusztus 27. A Westminster Gazette értesülése szerint a munkáspárt utasította vidéki ügynökeit, hogy minden eshetőségre készen álljanak, amennyiben december első hetében újabb parlamenti választásokra kerülne a sor. Ezzel kapcsolatban a Morning Post azt írja, hogy a szocialista kormány nehézségei egyre inkább nőnek. Macdonald programjának főpontja tudvalévőén a munkanélküliség megszüntetése volt, azonban három hét alatt a munkanélküliek száma több mint hetvenezerrel szaporodott. Hasonló nehéz problémák, amelyeket a Macdonald-kormány aligha fog tudni megoldani, az ir határkérdés, az Oroszországgal kötendő szerződés, valamint a bányamunkásoknak a Da- wes-tervezeíiel összefüggő követelései. Genf, augusztus 27. A népszövetség főtitkára a spanyol kormánytól jegyzéket kapott, amelyben: az utóbbi közli álláspontját a kölcsönös segélynyújtás egyezményére vonatkozóan. A spanyol kormány megállapítása szerint ehhez az egyezményhez nem csatlakozhatok, azonban tanácsosnak tartja, hogy a megkezdett munkálatokat továbbra is folytassák és ezirányu működését a népszövetség rendelkezésére bocsátják. A norvég kormány a népszövetség főtitkárához intézett válaszában hasonlóképpen a kölcsönös segélynyújtás egyezménye ellen nyilatkozott, mivel azt hiszi, hogy az államok összefogását csupán minden ország pacifista politikája és a fegyverkezések csökkentése biztosíthatja, anélkül, hogy a 'katonai garanciák rendszerének alkalmazására lenne szükség—Brüsszeli jelentések szerint Theunis miniszterelnök valószínűen Genfbe utazik, utazáséinak időpontja azonban még nem ismeretes. Hír szerint Belgium a leszerelésre és a kölcsönös segélynyújtásra vonatkozóan nem fog külön javaslatot benyújtani. — A népszövetség gazdasági bizottsága kedden megkezdte ülését. Deriewicif Albert a MwMMttáí clnyoniásárűl Bern, augusztus 27. (Saját tudósítónktól.) Az Interparlamentáris Unió főtánáesülésén a főtitkárság évi jelentésének tárgyalásánál Berzeviczy Albert, a magyar csoport elnöke kifogásolta a jelentésnek azt a passzusát, amely szerint a békeszerződések által teremtett helyzet a nemzeti kisebbségekre nézve kedvezőbb, mint a haboruelötti, mert ugyanazon faj hozzátartozói erőszakos szétválasztása immár nem forog fenn. Berzeviczy kimutatta, hogy a békeszerződések három és félmillió magyart szakítottak el és pedig oly területeken, amelyek határosak a magyar területtel. Hivatkozott rarr a, hogy Magyarország a hová tartozandóságra nézve népszavazást kívánt, ezt azonban megtagadták., Abban az egy esetben, amelyben megengedték, Sopron és vidéke Magyarország mellett szavazott. Ebből következtetni lehet arra, mi lett volna a népszavazás eredménye abban a sok magyar városban és községben, amelyet elcsatoltak. A békeszerződéseknek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit nem tartják meg s a Népszövetség a panaszok dől elzárkózik. Ezért a magyar csoport a kisebbségek kérdését továbbra is napirenden fogja tartant YercMcs i német birodalmi gQiifésen Demokraták és kommunisták ököllel mentek egymásnak — Ékért elnök beleegyezett a parlament feloszlatásába A birodalmi gyűlés mai ülésén kommunisták és a ház többi tagjai között viharos jelenetekre és verekedésre került a sor. Höllein és Koetuen kommunista képviselők ököllel rohantak a demokratákra, komoly verekedésre került a sor, amelyet a karzat hangos „Pfuj '.“-kiáltásokkal kísért. Az elnök kénytelen volt a gyűlést felfüggeszteni. A birodalmi kancellár ma délelőtt tett jelentést a birodalmi elnöknek a politikai helyzetről. A birodalmi elnök kijelentette, hogy a maga részéről beleegyezik a londoni szerződésnek augusztus 30-án történő aláírásába és egyben felhatalmazta a birodalmi kancellárt arra, hogy minden alkotmányos és parlamenti eszközzel hasson oda, hogy a Dawes-törvényeket ©Fogadják. A birodalmi elnök ennek megfelelően beleegyezett abba, hogy a birodalmi gyűlést szükség esetén feloszlassák. fíir szerint a birodalmi kormány valamennyi politikai fogoly számára általános amnesztiát fog adni, amelyet egyidöben hoznak nyilvánosságnál a Ruhr-bevomdással egybefüggő büntetések elengedésének kihirdetésével. Ezen külső keret és statisztikai fölsorolás mögött egy idealizmussal, munkával teli élet, egy ragyogó egyéniség, egy igazi magyar érték rejlik, amit néni kell azoknak elmondani, akik őt személyesen ismerték s amire önként rájöttek azok, kik egyszer hallották beszélni a szószéken, vagy az előadói asztalnál: Nehéz az ő nagy és széleskörű munkásságát egy cikk keretén belül méltatni, mert előttem egyaránt becses ő, mint hitszónok, író, tanár, pedagógus, filozófus, legfőképpen pedig mint ember. Hogyan tudott beszémi mindenkivel és hányszor vigasztalt, öntött uj •erőt és bizalmat csüggedő, kétségbeeső, elkeseredett emberekbe. Hozzám legközelebb áll, előttem legértékesebb az ő 1918 utáni munkássága. A mi megváltozott viszonyaink közepette azonnal megismerte a helyes utat és a föladatokat, amelyek az itteni magyarságra várnak. Mint idealista hitt a demokráciában és az önrendelkezési jog igazságában s ebben a kérdésben föntidézett füzetében szögezi le álláspontját. . Meglátja és egy sereg cikkében és előadásában mutat rá korunk szociális bajaira és .megoldásra váró problémáira. Aggódva nézi az osztályharc elfajulását, a munkásság erősödő forradalmi szellemét s a megrettent polgárság gyáva félreihuzódását. A tőke és munka kiegyezését, a szociális igazságtalanságok megszüntetését, a munkásság és polgárság kibékülését hirdeti, mint amelyek nélkül lehetetlen a béke, a további fejlődés. Etikai alap nélkül azonban nem lehetséges sem a társadalmi, sem a gazdasági, sem az állami élet. És ez az etikai alap nem lehet más, mint a keresztény világnézet. Erre kell építeni .» XX. század uralkodó irányát, és mozgalmát a szooíalixtnust is, amely, a keresztény világnézet nélkül Európa romlását fogja okozni. Négy gyönyörű értekezést irt és olvasott föl erről a kérdésről a kassai keresztény Társadalmi Kör négy utolsó évi közgyűlésén. 1921- ben: A keresztény szervezkedésről Ebből idézem az alábbi klasszikus jellemzést: „Az evangélikus az ész embere, a református az akará'sé, a törhetetlen akarásé, a katolikus különösen a kedélyé, a mély kedélyé s a szárnyaló képzeleté. Az evangélikusok híres filozófusokat, a reformátusok tetterős politikusokat, a katolikusok pedig isten-iblette művész-eket adtak’ a magyar közéletnek. A társadalmi sikerekhez mind a háromra szükség van.44 1922- ben ismerteti Ft. W. Foersternek, a nagyhírű német pedagógusnak „Ghristus und d.as menschltehe Leben44 című munkáját. 1923- ban A keresztény életnézet harmóniájáról tartja titkári beszámolóját. „A legragyogóbb kultúrát ez az életfölfogás teremtette eddig s a jövő vigasztaló, békéltető derűjét és komoly előrehaladását is csupán tőle várhatjuk. Nélküle nincs harmonikus egyéni lélek, ennek a hijján pedig egyszer és mindenkorra le kell mondanunk a család, a társadalom, az állam, .az emberiség, minden közösség összhangzó életéről, boldogulásáról.44- - S-tulMmanr Patrik, a keresztény etikus, filozófus és pedagógus szavad ezek. Legutolsó előadását ez év júniusában tartotta „R. Goudenihove-Kalegri és a kereszténység44 címmel.- Amilyen nemes az egyénisége, ragyogónk az Írásai és előadásai, olyan nagyszerű, bámulatos a hazafis ágai. Nem a demagógok lármás sovinizmusa, vagy a csak magát jelszavakban kiélő haza- fiság ez, hanem egy finomlelkü tudós humanista, csöndes, intenzív, produktív hazafisága, amelyet megnemesitett a keresztény morál és filozófia s amely még egy ilyen elvadult korban, a sovinizmus tobzódásai közepette is objektív, igazságos tud maradni. Stuhlmann Patrik itthagy bennünket és visszatér a pedagógiához. Itt elvették tőle erőszakkal a szlovenszkói magyar ifjúságot, s most elmegy a kis Magyarországra s ott fog nevelni egy uj, életerős, keresztény és magyar ifjúságot, amire ennek a legyőzőit, szerencsétlen népnek igen nagy szüksége van. Mi itt maradunk küzködni, — ő pedig elmegy dolgozni oda, ahová a végzet és egy felsőbb hivatás szólítja. Sokat hagy itt nekünk. Áz ifjúságát, férfikora munkásságát, teremtő gondolatait és egyénisége varázsát, amelyek ne.m tűnnek el nyomtalanul, hanem éreztetni fogják a hatásukat, további munkára fognak serkenteni bennünket, akik ittmáradunk az ő munkáját folytatni. Nem válunk el tőle, mert ő a miénk marad s a közös célok és gondolatok elválaszthatatlanul fűznek össze bennünket. ; Az egész szlovenszkói magyarság egy értékes munkaerőt veszít el benne, de a ml veszteségünk — akik vele éltünk és dolgoztunk a keresztény magyar kulitura és társa- daloin renaissanceán ennél is sokkal na- • gyobb. Fájdalmunk és könnyeink közepette csak az vigasztal bennünket, hogy az a nemzet, amelynek Stuhlmann Patrfkjai vannak, még nem fejezte be történeti hivatását, • az a nemzet még föl fog támadni. Isten vezérelje további utján! 100 csefi-szl. koronáért fizettek ma, augusztus 27-én: Zürichben 16.— svájci frankot Budapesten 230 300.— magyar koronát Bécsben 213 300.-— oszirák koronát Berlinben 1259ÖOOQQOOÖOÍ.— német márkát m W* ffl. évfolyam 195. (643.) szám Prága, csütörtök, 1924 augusztus 28 Politikai főszerkesztő: a c* i -i r * i c* *3 r ■ 1 ^ felelős szerkesztő távoliétéfoen Petrogalli oszkár ár, A azloveisszkoi es Kaszmszkoi Szövetkezett mlesizeki Fartők a szerkesztésért felelős: Felelős szerkesztő: politikai ISaPliapia ISTVÁN FLACHBARTH ERNŐ dr. r * rj adminisztratív főszerkesztő. ■ • '•'{ Y'(7f,V.' •rnit!:!•!"?!!!t;tt SeiKiic! scii leli a Siffcsiiis $€félfiiiiiás-€SfCifM€iii
