Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-24 / 192. (640.) szám
Vasárnap, augusztus 24, £ — („Boldogasszony anyánk44 mint izgatás-) Léváról jelentik lapunknak: A komáromi államügyészség vádat emelt izgatásért két lévai leány ellen, akik folyó évi március 15-án Léván a katolikus plébániai temnlo-mban állítólag >a „Boldogasszony anyánk44 kezdetű régi magyar egyházi éneket énekelték. — (Egy kassai vásáros különös halála.) Kassai tudósítónk jelenti: Medveczky József kassai gyolcskereskedő fiával együtt szekéren a varannói vásárra igyekezett. Magyarbőd község határában a fiatal Medveczk}?- — még eddig kiderítetlen okból — kizuhant a szekérből, amelynek hátsó kerekei koponyáját szétroncsolták. A többi vásárosokkal a gyaloguton haladó idősebb Medveczky amidőn fiára talált, az már halott volt. Magánosság Nem tudod hol tör rád; egyszer a fényes vacsora frakkjai és dekoltázsai közül ásít ki — másszor a koncertterem lámpái alól borit rád vékony, de széíiéphetetleniil erős fátyolt. Politikus vagy és valamelyik pár (barátod beszél: egyszerre idegenül tekintsz körül — „hód íva- gyok?“ A széles tavak boldog nyarában minden szélíodrozta habbal vidáman beszélgetsz — másszor megállsz apád, anyád, feleséged és fiad előtt és egyedül vagy. Mire gondol a magános ember, aki a földi léttől, társadalomtól, családtól és szerelemtől elszakadt? Milyen mélységeik nyílnak meg előtte, mikor megpillantja tetteinek halálos céltalanságát, kis örömét és fájdalmát, a világ lázas helybentopogását, amelyről ő már tudja: tehetetlen hazugságok szövevénye az egész? s hol van a tragikus küszöb, ahonnan a magánosság mindig szürke világába' vezet az ut és melyik a kéz, amely odateszi t . . .? Gregorián. — (Haken büntetését a bíróság fölemelte.) Mint annak idején közöltük, Haken képviselőt ötszáz korona pénzbírságra, behajthatatlanság esetén ötnapi elzárásra Ítélte a prágai kihágási bíróság azért, mert a parlamentben Svehla miniszterelnök padjára egy üveg szeszt állított. Fellebbezés folytán az ügy a prágai büntetőbíróság elé került, mely Haken büntetését ezer koronára, behajthatatlanság esetén tiznaipi elzárásra emelte föl. — (Csendörbrutalitás Besztercebányán.) Besztercebányai tudósítónk jelenti: Hihetetlen csendőrbrutalitás történt csütörtökön este Besztercebányán, amely izgalomban tartja a város lakosságát. Brabec József negyvenkilencéves cukrászmester a városi parkban este leheveredett a fűbe és elnyomta az álom. Egyszerre egy csendőr lépett hozzá, durván fölrázta álmából és igazolásra szólította föl. Brabecnél nem volt igazolvány, de megmondta, hogy ki és fölszólította a rendőrt arra, hogy menjen el vele a száz lépésnyire lévő Lechnicky házhoz, ahol őt jól ismerik. A ház előtt a csendőr a védtelen Brabecet vasboxeréve! kétszer fejbesuj- totta. Brabec megtántorodott és a fején súlyosan megsérült. Brabec a brutális csendőr ellen az illetékes hatóságoknál megtette a följelentést. xx A Pozsonyi Grand Szanatórium teljes üzemben van. Az eddig elterjedt hírekkel ellenkezően közöljük, hogy a Pozsonyi Grand Szanatórium R.-t. teljes üzemben van. xx Fővárosi nivóju uriszabőság MAR- KOVIC8 és SAKULIN, Kosice, Fö-utca 48. Telefon 697. sz. xx Angol import férfi szövetek ENGLÁN- DER és MARKOVICS cégnél Kosice, Főutca 48. Telefon 697. . xx A „Komensky44 kiadó- és irodalmi intézet kiadásában e napokban jelennek meg a régen nélkülözött — engedélyezett — „Fali olvasótáblák az ABC-hez“. A páratlan kiállítású, finom, pormentes papíron négy szili- nyomásban készült, 63X95 nagyságú 17 táblából álló sorozat megtekinthető és kapható minden jobb könyvkereskedésben. xx (A közönség figyelmébe!) Bátorkodom az igen tisztelt közönség nagybecsű tudomására hozni, hogy áruraktáramat, mely az üzletemben augusztus 7-én történt betörés következtében hiányossá vált, uj áruval történt bő kiegészítése révén sikerült teljessé tennem. Ezért ismét abban a helyzetben vagyok, hogy a legkényesebb igényeknek is megfelelhessek. Kérem tehát igen tisztelt vevőimet, liog engem — úgy, mint azelőtt — tovább is kegyes bizalmukkal és támogatásukkal kitüntetni kegyeskedjenek. Amidőn a betörés alkalmával megnyilatkozott résztvevő érdeklődést hálásan köszönöm, hangsúlyozom, hogy cégem 90 éves tradíciójához híven, minden törekvésem oda irányul, hogy mindenkor teljesen kiérdemeljem a mélyen tisztelt közönség megelégedését. Weinstabl Móric, ékszerész, arany- és ezüstmives, Pozsony 1., Halászkapu-utca 2. — (Tífuszjárvány Frankfurtban.) Frankfurti jelentések szerint húsz ember tífuszban súlyosan megbetegedett. Újabb megbetegedések napirenden vannak. A hatóságok minden intézkedést megtettek, hogy a járvány terjedését megakadályozzák. — (Számos női bajnál) a Ferenc J ó z s e f-keseriiviz használata' végtelen nagy m egkön nyeb b ülést szerez. — (Göndör hajam rövidre . . .) Panaszos levél fekszik előttünk- A prágai gyalogezredben szolgáló magyar katonák írták nekünk és a levél soraiból panaszosan csendül ki, hogy mégsem olyan gyöngyélet a katonaélet. Sok magyar fia van, akik már számolgatják a napokait, hogy mikor fogják levetni a mundért és mikor álTlmtnak újra az eke mellé túrni és •művelni a dárga jó aranyos anyaföidet. Már Nagyszombat, augusztus 23. Valami álmos romantika van a mi felvidéki városkáinkban, mintha egy finom középkorból felejtődtek volna itt, lakóikon is rajtmaradt ez az ódon patina, legfeljebb ruhájuk változott meg... A hegyek teszik. Nem mernek áttekinteni, túlnőni rajtuk. De egyszer elindul valaki a hegyektől lenyűgözött, maradi, babonás emberek honából és meglátja a rónaságot. Szeme bódultán issza a távlatokat és megrészegszik a határtalan messzeségektől. Az ő lelkére is rátapadnak a bércek, de látni, elszakadni, túlnőni mer ... Evekkel ezelőtt valami apró élmény nyomán fakadt ez a gondolat és egyik régebbi írásomban egy szobrász mondja őket valahol. Most, amint szemben állok Konya- rek mesterrel, hirtelen megelevenednek bennem ezek a szavak és én különös, elfogó- dott csodálattal érzem megújulni az élményt. Ez a visszajáró gondolat most megrendítő, mert az elképzelés helyébe a valóság lép: a költészet határvonala elmosódik és beleolvad az életbe, a valóságba. Konyarck mester, a ina Szloven- szkón élő szobrászok legnagyobbika, nem fiatal ember, talán már túljár a negyvenen. Markáns, kissé húsos, borotvált az arca, széles és szabad a homloka, széles a szája, darabos és nagyvonalú minden ezen az energiát sugárzó arcon. Energikus, nagy és erős kezei vannak, az alakja is erőteljes és szélesek, szabadok a mozdulatai. A falu adta ezt a művészt a városnak, a felvidéki hegyekből indult el a felszabaduló művésznek ismeretlen távlatok, idegen szépségek, igazságok felé törő biztos ösztönével. Budapest, ahol Stróbl a mestere, München és Róma a tanulóévek főbb állomásai, az utolsó helyről már mint kiforrott művész kerül a belgrádi akadémiára, melynek tizenegy esztendőn keresztül tanára. Közel nyolc improduktív esztendő következik ezután, a káosz évei és egy kényszerült visszavonulás a felvidéki szülőfaluba, — ahogy a mester mondja: elveszett esztendők. Nem mondok ellent, de érzem, hogy nincsen teljesen igaza. A hallgatásban érnek, formálódnak a nagy dolgok és a káosz esztendei nem múltak el nyomtalanul, lelki válságok, gondok, harcok, depressziók megtisztítják az utolsó salaktól az embert, mély és bensőséges lesz minden alkotása, mihelyt felszabadul a kötöttségek alól és az ut felfelé ivei. Nincs lázongás, hadakozás, Istenbirkózás munkáiban: egy befejezett, embermagas Krisztus-szobra az á'hi- tatos, kiegyensúlyozott és hites ember alkotása/Ez a Krisztus a nemsokára felszentelendő nagyszombati evangélikus templom számára készül. .Még csak gipszöntvényét látom, fehér francia márványból fogják kifaragni. Leonardo Úrvacsorájának Krisztusára emlékeztet ez a nemes, finomvonalu, álmodozó arc, a szemek mélyen ülnek, valami szlávos lágyság van bennük. Minden szépsége mellett mégis hibáztatható, hogy a művész itt, — a szemek egyéni megoldásától eltekintve — a barokkmüvészektöl annyira megszokott típust alkotta meg, de ez a kon- vencionalizmus bizonyos mértékben koncesz- szió, amit a mester különös, egyéni mondanivalójának rovására a közízlés érdekében volt nincs messze az ioő, amikor >a Jutka meg»a Terka magához ölelheti a messziről jött Jóskát és Pistát. De hát a reglama nagy ur. Nem szereti a göndör hajat és a Jutka meg a Terka bizony csak a biliiá rdgolyó fejű Pistákat fogják viszontlátni. A minap történt, hogy megjelent a 'laktanyában az ukrán „koszkaparó44, ahogy katonanyelveu a borbélyt nevezik és irgalmaik mii megfosztotta a magyar fiukat legfőbb ékességüktől: szép, göndör hajuktól. „Nem is akartunk Jenyiratkozni — írják levelükben, — oszt az ukrán koszkaparó nekünk ■látott és mikor nyírt, hát a csillagokat láttuk kínunkban. És most kopaszon küldenek bennünket haza a világ csúfjára . • .** És szegény fiuk, mit tehetnek mást, minthogy kórusban énekük: Göndör hajam rövidre, göndör hajam rövidre van levágva . . . kénytelen megtenni. A kezek megoldásában már nem bánt ez az alkalmazkodás, oly finoman vannak megkomponálva: a jobb áldást oszt, a bal a szívre mutat, szelídek, békések ezek a kezek, mint két fehér galambszárny. Néztem ezeket a csöndes kezeket és az egész alkotás megelevenedett. Szemben ezzel a fehér, antikköntösü Krisztusalakkal egy katonának a szobra áll. Stefanik tábornok. Nagyszombat városa számára készül. Embermagas ez is, még befejezetlen. Zöldes mintázóanyagból van megformálva. Kitünően hat ez a zöld szín a fehér környezetben, mintha zöldposztós zubbony volna rászabva. Visszanézek a Krisztusalakra. Micsoda erős, szinte kiáltó ellentét ez a két alkotás. Lira és epika. Szeretet, álmodozás és áhitat az egyik, tett és energia a másik. Csupa erély ez a homlok, ezek a vértelen, összecsukott ajkak, ez az erős- csontu, himlőhelyes arc, az alak jobb lábával előre lépett, előre hajlik, a karban is szuggesztiv gesztus, valami néma birkózás van ebben a mozdulatban: az akarat győze- delme egy beteg, törékeny szervezet felett- Érzem, a művész itt sokat adott önmagából: szenvedélyt, erőt, extázist és megalkotott egy egész embert. Megmondom Konyarek mesternek, hogy két monumentális alkotását gondolatban ösz- szemértem és a katona szobra kapott meg jobban. Pedig ebben csupán a megoldás érdekelt. Konyarek mester válaszképpen apró, tenyérbefogható szobrocskát nyújt felém: A fájdalom. Térdrerogyott, összegörnyedt női akt, az előrenyujtott, összekulcsolt kezek a jobb térdet szorítják le. Merő fájdalom ez a görnyedt testtartás, ez az oldalrahajló nyak, az arc és a testnek minden vonala. Itt érzem meg voltaképpen az áhitatos, mélységeket kereső művész igazi egyéniségét- Márványból akarja a mester ezt az aktot megfaragni. Életnagyságban. Egy álló férfialak ennek a tervnek a mása. Síremlék. Az összetörtség megoldása talán ebben a vázlatban még tökéletesebb. Néhány vonal: mellre hulló fej, vonagló kezek, megadás, bánat. Konyarek a fájdalomnak tolmácsolásában a legbensőbb. Egy Pie- tát mutat. Az anya ölében a Megváltónak megkinzott teste és két mellékalak. Ebben a kompozícióban ezek a mellékalakok ragadnak meg: Magdolnának kinban sikoltó arca és Szent Jánosnak végtelen fájdalma, amint a megcsonkított kezet csókolja... A Piéta mellett egy Krisztusfej. Eredetije a belgrádi királyi palotában. Egy aszkéta gondolkodó arca, nem idealizált, de éppen az emberi kap meg benne, újszerű és meggyőző. Tervek egy pozsonyi bankpalota fa- szádájára. Stilizált alakok asszir formákra emlékeztetnek. A testet takaró fátylak alól kidagadnak a remek idomok ... Fejek. Es sok fénykép, illusztráció a fehér falakon. Útközben feltettem magamban, hogy megkérdezem a mestertől, micsoda álláspontot foglal az uj törekvésekkel szemben. Ez a rövid, félóra azonban, amit a mester műtermében töltöttem, meggyőzött arról, hogy kérdésem felesleges. Egy emberrel állok szemben, akit a káosz esztendei elmélyitetEgy szlovenszkói szobrász műtermében tek, befelé nézni kényszeritettek s aki mesz- sze, messze túlhaladta Hildebrandt hideg formalizmusát és megállott egy örök mesternél: RodinnélEgri Viktor. Ifj. Inczinger Ferenc versei Prága, augusztus 23. Azon a tájon, ahol ezek a verseik megszülettek, még szeretettel figyelik az orgonavirág ny - lását, a pacsirta dalát, a kék égen úszó felhőket, j Lugasban álmodják végig a nyarat, őszi tarlóikon kóborolnak, kemence mellett ülnek, ha odakint-I szélvihar rázza az ablakot és újra meg újra nagy.! szinte ijedt szemekkel bámulják a tavasz feltámadását. Egyszerűek ottan miég a lelkek, egyszerűen i nemesek, igazak, mint Inczinger Ferenc versei, ! amelyeket „Vége a meséknek44 ciimii könyvében gyűjtött össze. Az elvonultság békés hangulatában fogamzottak meg ott, ahol még több szava van a Megiyáltónak, mint a világi hatalmak hatalmasainak. inczinger letérdel az imazsámolyra. Előtte az Üdvözítő, felette a szeretet örökmécsese, benne a költői ihlet varázsos zenéje. És az, ami a csend orgonáján felbug, rímbe ■szökken: versbe. Nem akarja ö a megrontott, világot megjavítani, azt •sem .akarja, hogy neve tűin öljön a csenden, melyet szeret: „Ti csak irtok, irtok . . . És se ti, de más se nem érti, mű htok, Nektek a homály kell és értelmetlenség. Mii tudjátok a nép lelkében hogy mi cg? Hej! de aki ily dalt tud és akar írni, Annak a néppel' kell örülni és sírni. És az lesz a jövőnek rég várt Messiása, Kinek a néppel egy szive dobbanása.44 Ezt inja a „hypermodemeknek44, a nagy-, szájúaknak, akik elfelejtették, honnan sarjad az erő, az Élet és a költészet ereje. A nép, a föld, Jézus szent szive, csalogánydal, Karácsony, az anya, a gyermek 'lelkesítik ezt a 'költőt, aki tánto- rithataflanul megmarad a maga világában. Verselése kellemes, könnyed, természetes, mint a csalogány és a kék ég összecsengése. A képek pasztelifinomsággal rajzolódnak, mintegy . öntudatlan játékban születnek meg. Nyelvezete erős, egészséges: földizü, földszagu mondatok, amelyek a biblia egyszerűségét mutatják. Minden verséiben valami szózat él, lírikus hegyibeszéd: a mély erkölcs igaz pátosza. Mintha assziszi szent Ferenc- től tanulta válna, olyan finomsággal, mélységgel nézi a virágos rétet, az embert, a templomot és mindazt, ami él, mert mindenben, a nagy. földi tagoltság sokféleségében egyet lát csak: az egy élő Istent. A vallásosság lírája ez a kis könyv. Jólesik egy korban, mely- az aranyborjú táncát ismétli meg. Ha letettük, valahogyan. ygy érezzük, hogy templomból jöttünk ki és a világot is úgy látjuk, mintha nem ebben .a korban, hanem egy jobb múltban élnénk. Inczinger Ferenc versei visszaadják azt a naiv világszemléletet, amit az élet elvett tőlünk. Neubavuer Pál. (*) Egy szlovenszkói magyar opernénetkesnö; bécsi sikere. A losonci származású Kelmay Ilona- j nak, a kolozsvári magyar nemzeti színház énekes-■ nőjének, meleg losonci sikereiről számoltunk be] néhány hét előtt. Most pedig a Neue Freie Presse augusztus 16-iki számában olvasunk szép beszámolót a kiváló magyar operaénekesnő első bécsi föllépéséről. A végleges bécsi szerződtetés előtt álló művésznő a Volksoperben a Pillangó kisasz- szony főszerepében lépett föl s főipartnere Eimilio Jani, a turhii Reggio-szinház tagja volt. A N. Ér. Presse kritikusa szerint: ,,Az est meglepetése Kelmay Ilona volt, aki meghatóan kedves, gyöngéd alakjával, feltűnőn szép arcával, énekével és játékával a közönséget egyre fokozódó lelkesedésre ragadta, ami nyílt szin előtti tapsokban is kifejezést nyert. Hangja kiválóan iskolázott és valósággal behizelgő csengésű. Teljesítményét magas zenei intelligencia és . operaénekesnőiknél ■elég ritka színpadi ábrázoló művészet jellemzik; ez utóbibi legalább is oly mértékben járult hozzá a nagy siker előidézéséhez, mint meleg, bársc-! nyos zengésű hangja, amely kiváltképpen az olvadó pián ókban mutatta be teljesítő képességét.44: (*) Charly. (Bemutató a Belvárosi Színház- ] bánj Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Belvárosi Színház tegnap este mutatta be a Val André Jager-Schmith házaspár Charly című vígját ék át. A darabot Lakatos László fordította és rendezte. A vígjáték szerzői a francia sablonos re- > cipe szerint azt akarják elhitetni, hogy az asz- szony erkölcstelenségének megvan a lélektani igazolása. Ezt a kísérletüket azonban nem kisérte siker. A közönség meglehetősen hidegen fogadta a darabot. A főszerepeket Törzs Jenő, Titkos Ilona, Gomb a szögi Irén, Bóth Klári és Deréky János játszották és meg nem érdemelt komolysággal igyekeztek lelket önteni az egyébként jól rendezett darabba. (E. Á.) I i fOT.Vfftni klírák AfllM Reggelenként í, ,in ' iikiíiA ÓiiiiőiiV fiiiwii mm MÜ II fa U MM w ü, H, i&li ila ménnyel használható székrekedés és ennek következményei ellen u. m. étvágy- és 1 emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság,” máj és lépdaganat, aranyér, elkövéredés. J- agyvértódulás. vérbőség stb. Sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is. — Kapható minden gyógyszertárban és jobb fiiszeriizletben ! ________WF Az igméntii icm tévcsrtcndO össze másfajta hcserltvizchltcl.