Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-23 / 191. (639.) szám
Szombat, augusztus 23. Mi is van azzal a Rusziiiszkóval? Prága, augusztus 22. A cseh agráriusok lapja, a Venkov, hosszabb cikkben igyekszik cáfolni a ruszin- szkói ellenzéki pártoknak eme területről hirdetett panaszait s védelmébe veszi a kormányrezsim intézkedéseit. Az ellenzéki pártok nem csupán egy-egy lapközleményben tették panasz tárgyává súlyos kifogásaikat, hanem a parlamentben interpellációkkal és szóbeli nyilatkozataikkal vonták felelősségre a kormányt, mely azonban hosszú hónapok, sőt évek óta nem tud kielégítő választ adni. Fölösleges volna tehát a Venkovval vitába bocsátkoznunk, sőt nem is lehetséges, hogy egy újságcikk keretein belül válaszoljunk a cseh agrárlap valótlanságainak egész sorozatára s ezért csupán melegen figyelmébe ajánljuk azt az interpellációt, melyet az egész parlamenti ellenzék adott be junius hó közepén Svehla miniszterelnökhöz. Hálás köszönettel vennénk, ha a Venkov megsürgetné főnökénél, hogy emez interpellációra mielőbb megkapjuk a választ. Az alábbiakban egész röviden adunk választ „ad hómi- nem argumentum“-okkal a Venkov siránkozásaira Rtiszinszkó tele van cseh tisztviselővel. A ..magyaron14 Qáti magyar és zsidó tisztviselőket szeretne látni a hivatalokban. A Venkov bizonyára nem tartja magyarónnak a légionárius Národni Osvobozenit, mely két nap előtt követelte a cseh tisztviselőknek őslakosokkal való kicserélésétA cseh tisztviselők nem mentek szívesen Ruszinszkóba, rendeletekkel kellett Őket erre kényszeríteni. Szomorú, hogy a Venkov ezt bevallja, legjobb volna a kormány által gyakorolt eme terror miatt bűnvádi eljárást indítani á kormányfényezők ellen. A kommunistapárt összes törvényhozói magyarok s nem ruszinok. A kormánypárt két törvényhozójára a legnagyobb jóakarat mellett sem lehet ráfogni, hogy ruszin, sőt Gagatkó még nem is őslakos. Necas ruszin mivoltáról pedig inkább hallgassunk. Ruszinszkóban nincs munkanélküliség. Háromszáz erdei munkást keresnek a munkaközvetítők s nincs jelentkező, pedig, ha naponként nyolc óránál „valamivel többet14 dolgoznának, úgy napi huszonkét koronát is megkeresnének- Miért volna kénytelen a ruszinszkói állami erdei munkás átlépni a nyolcórai munkaidőt? Próbálja csak hangoztatni a Venkov ugyanezt a történelmi országokra, majd beverik a fejét a vörös elvtársak. A súlyos erdei munkát végző embernek a napi élelmezése is bajosan telik napi 22 korona „bőséges44 keresetből. Ha most Magyarországba nem mehet a ruszin nép aratómunkára, mehet Cseh- és Morvaországba. Engedje meg a Venkov, ezen csak nevetni tudunk. A népnek nincs legelöterülete; ennek oka az, hogy a legelőbizottságok rendelkeznek a legeltetési területről. Régen nem voltak ugyan legelőbizottságok, de nem volt panasz sem a legelőhiány miatt. Hasonló az eset a hulladék galyfával- A j lakosságnak nem kell a hulladékfa, ellenben ' inkább leüli a büntetést s meglopja az állami erdőket. Ha a Venkov cikkírója csak egyetlenegy turautat tenne azokra az égbemászó hegyekre, ahol az ingyen hulladékfát adják s csak egy köteg rozsét hozna le onnan élete kockáztatásával, bizony neki is elmenne a kedve az ingyenfától s ha már lopni nem akarna, inkább hideg szobában töltené a telet. A vadállományt kipusztították az orvvadászok. Nézetünk szerint inkább a hadszíntér. A duvadak nagy pusztítást csinálnak — mondják az ellenzéki szónokok Ez nem igaz, egyetlen medve sincs, legfeljebb vaddisznó károkról lehet szó —- mondja a Venkov. — Adjon a kormányhatalom kellőszámu fegyvertartási engedélyt s a vaddisznókárok is megszűnnek. Becska. Nm&u és Prcis Muttköis maradnak Prága, augusztus 22. Pénzügyi körökből vcitt értesülésünk szerint a nemzeti demokrata párti minisztereik körében semmiféle személyi változás sem fog történni. Becska megínaund pénzügyminiszternek, Novák megmarad kereskedeflmi ni unsz temek és Preis, a Zsivncbank elnöke és igazgatója sem mond le e»:y funkciójáról sem. Nincs kizárva azonban, hogy a főigazgatói tisztségéről később le fog mondani s átmegy az elnöki tanácsba, hogy ilymódon a poli fkával is foglalkozhasson. Páris, augusztus 22. A kamara zsúfolásig megtelve várta Herriot beszédét, amely lényegében újat nem mondott, formailag azonban őszinteségével és nyíltságával igen nagy hatást tett. A baloldal különösen megtapsolta Herriot beszédének ama részét, amelyben a francia miniszterelnök kijelentette, hogy a német kormány minden erejével biztosítani fogja a természetbeni szállításokat-A szöveíségközl adósságok kérdése — mondotta a miniszterelnök — nem függ össze a Dawes-tervezetíöl. A londoni egyezmény csupán az első állomás a béke felé vezető utón, amely Európa sorsában uj korszak kezdetét jelenti. Herriot miniszterelnök nyilatkozatát a sajtó nem kommentálja bővebben, azonban általános az a meggyőződés, hogy hacsak előre nem látott események fel nem lépnek, a londoni megegyezést ratifikálni fogják. A Petit Journal megállapítja, hogy a tegnapi ülés Ismét bebizonyította, hogy a két egymással szemben álló pártcsoport megőrizte pozícióját. A Matin különösen a miniszter- elnök expozéjának jóleső világosságát emelte ki, amely nem találkozott az ellenzék erős ellenállásával A Figaro ugyancsak Herriot őszinteségét és nyíltságát hangsúlyozza, amellyel a londoni tárgyalásokról nyilatkozott, a kamara ma délelőtt megkezdi a benyújtott interpellációk tárgyalását. A szenátus csupán a kamarai vita befejezése után fog nyilvános vitában állást foglalni a londoni egyezményhez. A kamarában nagy érdeklődéssel várják Abriet képviselő indítványát, amely szerint a forgalmi és luxusadó, valamint könyvelési adó megszüntetése ellenében egyszer kivetendő vagyonadóra van szükség. Nem lehet szó arról, hogy ellenzéki pártok foglaljanak helyet a kormányban Prága, augusztus 22. A félhivatalos Ceskoslovenská Republika ezeket írja: — Kétségtelen, hogy olyan parlamenti viszonyok volnának a legideálisabbak, amelyeknél egyetlen ellenzéki párt sem volna, kizárva ,a kormánybalépés lehetőségé- bőí. A kormánytöbbséget az egész parlamentből kell összeválogatni, amelynek az £7" Vasárnap: FALU TAMÁS: Saroglyán. (Vers.) — SERÉNYI JÁNOS: Liliom. (Vers.) — FI NT A ZOLTÁN: Nevetség tárgya. A Csintáné puliszkája — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Péterfy Tamás. Amióta az ánglius a vasutat egészen Brassóig megcsinálta, azóta az erdővidéki székely-ember még álmában sem látta lovát- szekerét a Nagyalföldön. Hanem az oláhbetörés mégis megmutatta, hogyan lehet Erdővidékről, Háromszék vármegyéből, Békés vármegyébe, a nrgyar, síik Alföld kellős közepére kocsikázni a székelysógnok, — de nem jókedvéből. Sokat panaszkodtak, de különösen Csinta Laji bá, naponta emlegette a hat derék fiát. Azok ott vannak, harcolnak valahol a fronton, csakhogy még a front nem kanyarodott fel a székely hegyek fölé. Majd vigasztahgatták egymást a menekültek. Közbe-közbe Csintáné ujjvégről hátrányomé a keszkenőt a fején s vakargatá a fejét, pedig nem is viszketett, hanem a nyomorúság környékezte. — Hallod-e, Laji! — szólt az öreg Csinta Laji bához, az oldalbordája. — éppen hat hete nem evőnk egy falás jó puliszkát! . . . — Nern 1izou! . . . — mondja rá az öreg Csinta. — Pedig fajin t.uró van itt cs. Be jó volna. egy szelet túrós puliszka! . . — so- hajtoz Csinta Rózsíka csendesen De azért meghallotta a vendéglátó gazda itthonlévő István fia, mert ott tegyeskcdelt napok óta a Csintáné egyetlen leánya körül — lilába Két világból va'ó a székely, meg a bé kési magyar Más a beszédük, más a ruhá zatuk, de még a táplálkozásuk különböző igazán. Itt akkora fehér kenyeret sütnek a békési acélos búzából, mint egy malomkerék, de azt mondja Csintáné, hogy nincsen ize, nincsen zamatja, mert mégis csak más a komlós-cőkös, fehérkenyér, ami csupa zamat, csupa illat, ha felvágják . . . No, de a puliszkát, azt minden félórában elsóhajtozza Csintáné s magyarázza István ifjú urnák hűségesen: — Hat hete ettünk utoljára Nagyvárad felé, de az sem volt igazi puliszka, hanem oláh mamiiga. Mert az igazi székely puliszkához mindenféle fájin szükséges. A terebu- zaliszt (kukoricaliszt) csak Illatos muskotály kukoricából lehet, de nem selyemszitával, hanem csak gyakorszitával áteresztve, hogy morzsolós maradjon a terebuza- lisztje. De még az üst, meg az üst es különbözik! Csak a kalánbányai vastagfenekü vasüstbe lehet jó puliszkát főzni, mert abban nem közmásodik oda. A sót csak főzés közbe tesszük belé, hogy a puliszka lébe elfőjjön. Ha lefött a habja, már megkeverhetem. A levét leszűröm s neki a puliszkáké verővel! Addig keverem, amíg Ilire sincs benne a csomókának. Aztán a tűz felett csak egy süllentés és kiborítom a lapitóra. Gyönyörű, Sárga, mint az érett narancs. Illatos, mint a muskotályszőllő . . . Még a császár es megkívánja, amikor szépen felszeletelem ... A római pápa sem kóstolt ennél finomabbat soha! . . . A gazdag parasztlegény csak hallgas- sa-hallgassa és nézi a Csinta Rózsika kívánatos szájacskáját. A székely leány rendesen nevelt gyermek. Nem kotyog bele a beszédbe, csak ha kérdezik. —- No, ugy-e Rózsik ám? Megennéd a puliszkát? — Jó volna, ha volna, de ha nincs, igy is jó! . . . István ifjú ur nem szólt a puliszkához, hanem másnap reggel megrakodva jött be a Csinta Rózsikáék kamralakásába. Hozott kukoricalisztet, túrót, tejet, sajtot, szalonnát, 'üstölt oldalast és sok mindent. S csak 1 unnvii mondott Rózsikénak, hogy immár főzhetnek puliszkát . . . Mikor Csintáné meglátta a gyönyörű, sárga kukoricalisztet, hirtelen kontyra szorította a fejkeszkenöjét s elkezdett készülni a puliszkafőzéshez, de úgy, hogy a Rózsika lakodalma napján sem csinálhatja különben. Néhány szempillantás alatt pattogva égett a tűz, forrt az üstben a viz. Pompásan beleeresztette a fövő viz közepébe a lisztet és az megállt ott, miként a Sión hegye . . . Közbe ki-kinézett, hogy előkészítse a puliszkához szükséges dolgokat, a túrót, a tüstölt oldalast s mi egyebet. Amig eltávozott a puliszka mellől, oda jöttek rendre a családbéliek, vigyázni, ügyelni a puliszka fővésére . . . Csintánéval madarat lehetne fogni, olyan jó kedve van. Ez a kétezer holdas ifjú ur érintgette szóbeszéd közbe, hogy neki csak egy ilyen leány kell feleségnek, mint a Csintáné Rózsikája . . . Ezzel a puliszkával meghódítja a vőlegényt . . . No, a Csintáné puliszkáját, ha megkóstolja, tudom, hogy soha-soha el nem felejti! . . . Hiszen még a vak is láthatja, hogy legényfogásra készül Csintáné, de a család többi tagjai nem segítettek neki a buzgólkodás- ban . . . Mégsem hagyta könnyedén a dolgot Csintáné, mert kétezer hold földje odahaza a miklósvári grófnak sincs egy darabban... Amint sürgött-forgott a ptillszkafözés körül, hát István ifjú urnák azt mondotta, hogy úgy lelkem! A Rózsika leányát csür- k e c s k é m-nek édesgette. A Sándor nevű kisfiát cédrusfácskámnak nevezte s még az öreg Laji bának is azt mondogatta, hogy sztivem uram, lelkem uram! . . . Közbe a puliszkát megkeverte. Pompás gőzil'lat töltötte meg keverés közbe a levegőt. Egy Süllentés a tűz felett s egy óriási lencsealaku, domború tortaféle borult ki a falapitóra. Szép volt, mint a sárga narancs. Illatozott, mint a roztnarint virág. Az alföldi módos parasztlegénynek gyönyörködtek a szemei a csodálatosan szép puliszkában . . No, ezt mindjárt meglátta Csintáné. eventualitások hatása alatt kell állania. Ez az ideális állapot azonban csak akkor lehetséges, ha az egész parlament s az állam azonosítják egymást. Nálunk ma még nincs ilyen állapot. Itt még a legnagyobb pártok vezetői sem jöttek rá arra, hogy csak úgy számíthatnak eredményre, ha testtel-lélekkel ennek az államnak alapjaira helyezkednek. Mind gyakrabban hallani azt a követelést, hogy a kormány- és az ellenzéki pártok között álló kínai falat le kell rombolni, a kormánynak nem szabad magát azonosítani az állammal. Itt be kell vallanunk, hogy nincsenek normális parlamenti viszonyaink, mivel nincs normális parlamenti ellenzék. A kormánynak is könnyebb helyzete volna, ha az ellenzék nem volna államellenes. Az utóbbi időben örvendetes javulás észlel-: hető ugyan az ellenzék köreiben, azonban az ellenzéknek már most is kell rendelkeznie bizonyos adag pozitivizmussal. Ha egyes lapok oly híreket közöltek, hogy már az ősz folyamán örvendetes javulás fog előállni ebben a tekintetben, ugv ez bgföíjebb hangu- latcsinálásból történt, mivel ma még egyáltalán nem lehet szó arról, hogy egyes e’lenzéki p'rtok a kormányban helyet íog!a1janak. Az őszi parlamenti ülésszak alatt azonban bőven van alkalmuk Igazolni azt. hogy a kormányzásra tényleg hivatottaknak érzik magukat. f'ŰT/OHBM & * Málta. Egyiptomi jelentések szerint Szudánban a lázadás 'befejezettnek tekinthető. * Berlin. Essemben a Micum-szerzcdéseket a M'cum feloszlatásáig, szeptember 23-ig meghosszabbították. * Brüsszel. Vandervelde szocialista képviselő repülőgépen a Balkánra utazott, ahol a nemzetközi politikai helyzetet fogja tanulmányozni. * AHahabad. Afganisztán déli részén a fanatikus papok által irányított lázadás egyre jobban terjed. A lázadók és a kormányosapatok egyformán nagy veszteségeiket szenvedtek. * Moszkva. Az angol szakszervezeti kongresszuson Oroszországot Tomsztkij, a londoni orosz delegáció elnöke fogja képviselni. Cérnaszállal pompásan szétszeletelte a puliszkát s nem bírta megállani az idősöcs- ke Évamaradék, hogy meg ne kóstolja a puliszkáját. Egy faláskát lecsíp. Béfalja, s igen-igen lassacskán lenyeli . . . Azután csendesen szólitgatja az ő édeskéit: — Szüvem uram! Tett-e sót kend a puliszkába? . . . — Én igen, lelkem életpárom, hát te?... — Én es, igen ... — s esmét kóstolja Csintáné. Most már a puliszka túlsó feléről vesz kóstolót. — Sándor fiam, cédrusfácskám! Tettél-e sót a puliszkába? — Én igen, édes anyám, hát kijed? — Én es tettem édes fiam! — s vakarhatja a bekendőzött fejét a kontya alatt, pedig bizonyisten nem viszket . • . Újra kóstolja a puliszkáját . . . Aztán ódaszól a leányához: — Rózsikám, drágám! Édes csürkém! Tettél-e sót a puliszkába? — Én igen, édes anyám. Hát maga? — Én es igen, drága csürkecském! . . . No, István ifjú ur, ennek a puliszkának só dolgában jól elláttuk a baját! . . . Többet nem is beszélt Csintáné, de a két szeméből úgy potyogtak a könnyek, hogy a puliszkafalásai nemcsak sósak, hanem még ráadásul keserűek is valának . . . Ennek a csodálatos puliszka históriának csak odahaza, Erdövidéken derült ki az oka. A románokat rövidesen kiverték Erdélyből s a menekült székelység visszatért otthonába. Csintáné még otthon is sóhajtozott a kétezerholdas békési parasztlegény után, aki pedig büszke vala arra, hogy paraszt... — No, lássa-e édes anyám! — beszél Csinta Rózsika, — ezért nem tudott puliszkát főzni neki! . . . — Mert paraszt — mondja közbe a kis Csinta gyerek — és mi góbék vagyunk . . . Az édesanyja ránézett a két gyermekére. Eszébe jutott a völegényfogás s nagyot kacagtak a négyszer sózott puliszka emlékére. Herriot nsgy fessiéd® a kamarában A miniszterelnök nyíltsága jó hatást keltett — Adópolitikai kérdések az előtérben 2
