Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-21 / 189. (637.) szám

Csütörtök, augusztus 21. \ — Fizetésképtelenség. A prágai h,itelezői véd­egylet közli: Qazsák István besztercebányai bár­tulajdonos fizetésképtelenséget jelentett he. — Ismét csökkent az Északamerikai Egyesült Államok kivitele. New York-ból jelentik: Az Északasmerikai Egyesült Államok kivitele július­iban 278 millió dollárra csokiként a júniusi 307 mil­lió dolláros kivitellel szemben. A behozatal ezzel szemben 277 millióról 278,400.000 dollárra emelke­dett. Összesen 15,311.000 dollár értékű aranyat és 7,128.000 dollár értékű ezüstöt importáltak Ame­rikába. Váltakozó gatso&avámok Prága, augusztus 19. Ausztriában és Németországban a ga­bonavámok kérdése a cseh-szlovákiai hely­zethez hasonló helyzetben van. Érdekes, hogy mindkét országban szinte egy időben kompromisszumos indítványok létesültek. Bauer Ottó dr. a bécsi Arbeiterzeitung- ban abbeli nézetének ad kifejezést, hogy a szociáldemokrata párt hajlandó lenne válta­kozó gabonavámokhoz hozzájárulni. Ezeket a vámokat a gabonaárak emelkedésével, vagy esésével arányosan csökkentenék, illetve emelnék. Konkrét javaslatot azonban nem tesz. Tyszka tanár a birodalmi német Wirt- schaftsdienstben annak a kívánságának ad kifejezést, hogy a gabonavámok ne csak a gabona árához alkalmazkodjanak, hanem alkalmazkodjanak a belföldi gabonatermelők termelési költségeihez is. A termelési költ­ségeket pedig hivatalosan állapítsák meg. Mi még ennyire se jutottunk. A gabona­vámok kércfése nálunk ugylátszik lekerült a napirendről. = Mégsem tiltják be az árpaki vitelt. Az ár­pakivi'telt a Národni Listy érte síelése szerint való­színűen azért nem fogják betiltani, mert a kiviül utján külföldi fizetőeszközök kerülnek az ország­ba, amelyekről nem lehet lemondani. Az áirpaki- viteif úgysem lehetne tartósan betiltani s az ideig­lenes kiviteliéi a kormány már csak azért sem érne célt, mert a termelők árpakészleteiket a tila­lom föllfüiggesztésélg nem hoznák piacra. Tekintet­be ke® venni azt a körülményt is, hogy a mező- gazdasági termékek még mindig vámvédelem női­kül állanak és már csak ezért sem lenne igazsá­gos a kiviteli tilalom. A közélelmezési és földmű vetésűgyi minisztériumoknak termán kelleti voi*m értekezletet tartamok az árpakivitel betiltásáról és a szeszkontingens megalapításáról. Az érte­kezletet azonban Hodzsa miniszter távolléte miatt nem lehetett megtartani. Az árpa a prágai terménytőzsdém 250 koronára emelkedett, de teg­nap 270 koronás árat is fizetitek. Ez az áremelke­dés 2 rossz árpaterméssel magyarázható. Régeb­ben a piacra került árpa legnagyobb részét a nagybirtokok szállították, de ezeknek legnagyobb részét fölparceiiázták és a kisgazdák 'kevés árpát termelnek. = A román termés valamivel rosszabb a tavalyinál. Aradról jelentik: A cséplési munkálatok a Bánátban és Erdély déli részében már befejeződtek és csupán Beszarábiában csépelnek még. Az idei ter­més valamivel gyöngébb a tavalyinál. A tengeri termés Dobrudzsa és Besszarábia déli részének kivételével általában jó. A száraz időjárás helyenkint kellemetlenül hat. Egyes vidékeken megkezdték az őszi szán­tást. i = Rossz a jugoszláv szilvatermés. Belgrád- j bél jelentik: Az idei sztoatenmés egész .ItigoszCd- ' viában meglehetősen rossz. Bosznia, mely a leg­több szilvát termeli, az idén legfeljebb 400 vagon j aszaltszilvát fog tudni exportálni. Szerbiában a helyzet semmivel sem jobb, de a termés legalább mindenütt szépen fejlődött = Dinnyetermeíés Füleken. Füleki tudó­sítónk jelenti: A város határában az idén termelnek először körülbelül 40—50 holdon dinnyét. A füleki dinnyetermelés nemcsak a közeli, hanem a távoli vidéket is ellátja kitűnő dinnyével, melynek ára 0.80—1.-— korona kilogramonkint. + Tartott a pllseni terménytőzsde. (Pragoradio.) A mai terménytőzsdén erős látogatottság mellett csupán az árpaárak szilárdultak; a többi ár tartott. A következő árakat jegyezték: esdi búza 76—80 kg 200 —210, cseh rozs 70—73 kg 150—155, cseh árpa 225—245, cseh zab 130—137, búzadara B. 350—360, búza sütöliszt OGG 330—335, búza főzőliszt 1. sz. 295—300, Viktória borsó 300—350, nyári bükköny 135—140, télibük­köny 350—375, bab ab szlovenszkói feladó- állomás 250—260, jugoszláv tengeri ab ha­tárállomás 145—148, La Plata tengeri ab Tetsehen 146—15Q, mák 675—725, kender­mag 350—375, lenmag 315—375, amerikai disznózsír, román tengeri 148—153.-f- Szilárd a brünni terménytőzsde. (Prago­radio.) A mai termőmytőzsdén főiképpen áripa és Ibnzia iránt volt kereslet. Rozs változatlan. Ame­rikai disznózsír emelkedett. Szilárd irányzat mel­lett a következő árakat jegyezték: Morva búza 205—210, szliovemszikói rozs 200—210, morva rozs 160—163, válogatott árpa 248—258, merkantil árpa '235—245, zab 145—148, Viktória-borsó 300—350, minőség szerinti borsó 200—300, minőség szerinti lencse 500—575, morva mák 750—760, holland kömény 800—825, uj burgonya 60—70, idei préseli morva édes széna 40—42, présele ti éti morva szé­na régi 44—48, kézzel csápéit rozészahna 36—38. búzadara 345—350, búzaliszt OGG 325—330, tne- lassze takarmány la 105—110, búza takarmány 110 —115, belföldi repcepogácsa 160—165, amerikai disznózsir 1360—1380. 4- Cukoríőzsde. New-York szilárd, Páris nyugodt, Londoni jegyzés augusztus­ra 23, 7.5. A helyi piac változatlan árak mellett nyugodt,-f- Szilárd berlini tőzsde. (Pragoradio.) A mai tőzsde irányzata általában szilárd. A tegnapi­nál nagyobb forgalom mellett bányászati és káli- értékek 1—2 bűHó százalékkal emelkedtek. A já- rád ékkőt vén vak piacán a tegnapi gyönge irány­zat elmúlt. A kezdeti árfolyamnyereségek azon­ban nem tartották magukat teljes mértékben, mert a tőzsde b:zcnyta:ianságiban van a londoni egyez­ményről szóló birodalmi gyűlési tárgyalások te­kintetében. A devizapiacon főiképpen London és Páris gyöngült. — A szlovenszkói faipari munkások munkabére. Pozsonyból jelentik: A szlo­venszkói faipari munkások tudvalévőén munkabéremelést követelnek. A munkaadók és a munkások ügyében illetékes döntöbiró- ság most fölszólította a feleket, hogy szep­temberben tegyenek jelentést a béremelésről folyó tárgyalások eredményéről. A szlo­venszkói faipari munkások munkabérét május 1-én 30 százalékkal és legutóbb 17 százalékkal leszállították. —Szanálják a „Slovák“ kiadóyálLlatot. Rózsahegyről Jelentik: A „S!ovák“ kiadóvál­lalatot, mely a szlovák néppárt lapját adja ki, a részvények lebélyegzésével fogják szanál­ni. A részvénytársaság a szanálással leg­közelebbi közgyűlésén fog foglalkozni, melyet 23-án tartanak Pozsonyban az eukerisztikus kongresszussal egyidőben. — A Cornides mvek mérlege. Iglóról je­lentik: A csődön kívüli kényszeregyezségi el­járás alatt álló Cornides müvek rt. mérlege az elmúlt évre 2.37 millió korona veszteséget mutat ki. A vállalat alaptőkéje 6 millió koro­na. A részvénytársaság fölszerelése és gépei a mérlegben 3.23 millió koronával, az áru­készlet 1.4 millió koronával szerepelek. A részvény Jár saság tartozása 8.4 millió korona. — Fölszámol a szcpesváraíjal Délszepesi Hitelintézet. Iglóról jelentük: A szepesváral­jai Délszepesi Hitelintézet rt. a csődön kívüli íkényszeregyezségi eljárás megindítását kér­te. Az intézet részvénytőkéje 500.000, alap­tőkéje 606.000 korona és 8.7 millió korona összegű betéteket kezel, — Válságban a magyar szaláiuiipar. Buda­pestről íekmt’k: A magyar szalámiiipar válságba került Az ország területén nagy szalámikészle- tek vaunak felhalltpozva, melyeket azért nem tud­nak elhelyezni, mert a belföldi fogyasztás csök­kent és a kivitel a minimumra redukálódott. Eddig Ausztria volt a magyar szalámi legjobb piaca, de ott is csökkent a fogyasztás. A csökkenés Ausz­tria kedvezőtlen helyzetére és a magyar szalámi drágaságára vezethető vissza. Ezenkívül a ma­gyar sza 1 ámigyárasoknak az olcsóbb jugoszláv szalámi is sok gondot okoz. Buígár'a a magyar szalámi importját betiltotta és az import egyéb országokban is nagy nehézségekhez van kötve. A gyárosok nem képesek készleteiken túladni s ezárt n’nosen elegendő tőkéjük, hogy az uj kam­pányban az üzemet folytathassák. Ha a sertésárak r.&m fognak esni. akkor a válság még súlyosbodni fog. — Fölszámol az American Film Com- pagnie. Az American Film Compagnie rt. szeptember 3-án tartja negyedik rendes köz­gyűlését Prágában, melyen a vállalat föl­számolásáról fognak határozni. — A jugoszláv fapiac. Az utóbbi időben a ju­goszláv fapiac megélénkült jugoszláv fát a dftiár alacsony állása miatt olcsón lehet vásárolni s igy azt erősen keresik. Franciaország keményfát vá­sárol nagy mennyiségben. Olaszország, Németor­szág és Magyarország szintén tekintélyes meny- nyisegü kemény- és puhafát vásárol Jugoszláviá­iban. Jugoszláv fakereskedők a minap ötvenezer darab vasad talpfát adtak eh A fűrészek teljes üzemmel dolgoznak, mert úgy nyersáruvai, mint munkaerővel e! vannak látva. Az utóbbi időben a jugoszláv kereskedők tűzifával is erősen verse­nyeznek a cseh-szlovák és román kereskedőkkel. *a«r,^3eoBwssaasmmsas A vIlágbéKe — Fantasztikus regény — Irta: Se: ess Imre (15) — Ugyan, Mihály! Csak nem hiszed ko­molyan, hogy a csillagászat titkaiba akarom magamat beavatni? Bizto.-italak, hogy ne­kem erre a tudományra nincs is szükségem. A Eöld földrajzának talán tudósa vagyok? Ugy-e, nem. Keni tudok belőle többet, mint amennyit az iskolában tanultam. Azaz, még annyit sem tudok, hisz kiienctizedrészét már rég elfelejtettem. A megmaradt tizedrész mindössze annyiból áll, hogy tudom, melyik világrészben vannak az egyes országok, mely országban a nagyobb városok, a főbb folyók, hegységek Tudom, hogy Páris nem Angliának, hanem Franciaországnak a fővá­rosa. Tudom, hogy a Nílus afrikai folyam, hogy a Himalája Keletindia fölött van. a Kor- dillerák hegysége pedig Amerikában. De er­ről az utóbbiról már nem tudom bizonyosan, hogy Északamerikában van-e vagy Délame- rikában? És nagy zavarba jönnék, ha azt kérdeznék tőlem, merre van a Behring-szo- ros, vagy Alaska az aranymezükkel? De nem is szükséges, hogv többet tudjak a földrajz­ból, mint amennvl az iskolában rámragadt. Hát nem volt elég amit tudok, ahhoz, hogy akaratom rátaláljon a mmn-ncni londoni, pá­risi és miskolci arakra? Ugv-e, elég volt? Ami a Matert illeti ennél sincs szükségem többre, mint arra. hogv megismerjem vala­mely területét és bizonyos legyek abban, Imgy ez a terület meg van a valóságban is JVÍjért kell. hogv ebben bizonyos legyek? Azért, hogy ha ráirányítom akaratomat egy — Birodalmi német kiállítók a prágai minta­vásáron. Az Idei ő'Szi .m’ti (iá vásáron kállitó biro­dalmi német cégek sorában ott találjuk a világ­hírű ©ssenl Krupp-oéget is. A kiállítók 'kívánsága szerint a birodalmi német és az ausztria cégiek expozhuiráit különböző szakcsoportok között osz­tották szét. Valószínű, hogy a jövő évi tavaszi (mintavásáron a híres jénai Kari Zeiss cég is ki fog állítani, — Románia külkereskedelme. Bükarestből je­lentik: Az állami statisztikai hivatal közlése sze­rint 1923-ban 1,635.985 tonna gabonát exportáltak összesen 6.394,801.000 lei értékben az 1922. évi 1,163.113 tonnával szemben, melynek értőké 3,406 millió 322.000 lei volt. Az elmúlt esztendőiben 384.315 tonna naftát exportáltak, amelynek' értőke 2.559.087.000 lei volt. A fakivtol 2,140.288 tonnát tett ki 2.642,280.000 lei értékben Az állatkivitel 115.000 tonna volt 74 millió értékben, mig a só- klvitel 60.000 fonna 40 millió lei érteikben. Kiviteli. illeték gyanánt az állaim 4.972,432,000 leit szedett. Az 1923. évi kivitel összértéke 19 milliárd lei, vagyis 7 nrlliárddal töblb az 1922. évi kivitelnél. Az elmúlt esztendőben 1,512.302 tonna naftát ter­meltek, melynek értéke 3.756,000.000 lei. A nafta- termelés 1.9 milllárddal túlhaladta az 1922. évi termelést. —- Böraukeió, A Venkodruzstvo tegnap bőr- aukciót rendezett Prágáiban, melyen a következő árakat érték el: üsző 24.5 Ikigiig 13.30. 29.5 kgi'g 13.30, 39.5 kgig 13.10, ökörbőr 24.5 kg 11.20, 29.5 k'g 11, 39.5 kgig 11.20, 49.5 légig 10.80, 59.5 kgig 9.90, 60 kigon felül 9.80; tebénibőrök: 24.5 kg 10.50, 29.5 kgig 10.60, 39.5 kg 10.80, 40 kgon felül 10.70; ‘bikabőrök 24.5 kg 11.8, 29.5 kgig 11, 39.5 kgig .10, 49.5 kg 9, 59.5 kg 6.90, 60 kgon ttií 6.50; borjubőir: 3 kg 16.60, 4 kg 19.80, 5 kg 20.60, 6kgl9.60, 6 kgon 'túl 17.80; ióbőrök 6.80 korona. — Márciusban és áprüisban passzív volt a lengyel külkereskedelmi mérleg. Varsóból jelen­tik; A lengyel külkereskedelmi mérleg áipr'lisban és márciusiban passzív volt. A márciusi kivitel 193.205, a behozatal 113,211.000 zlotyt tett iki. Áprilisban a behozatal 121,300.000 zlotyiba rúgott a 144.400 zlotys kivitellel szemben. A behozatal tehát sokkal nagyobb a kivitelnél. — Svájcban növekedett az óraexport. Zürich­ből jelentik: Az árukivitel ez év első -felében el­érte a békebeli naigyságát. Az exportált óráik ér­téke 112,200.000 frankot tesz ki a tavalyi 'első fél­évi 83,800.000 frankos kivitellel szemben. Német­ország Svájciból 8 millió frank értékű órát impor­tált, mig tavaly a németországi import csupán 1.900.000 frankot tett k;. — VámleszáílUás Bulgáriában. Szófiából je­lén t'k: A pénzügyminiszter a rossz termésre való 'tekintettel leszállította a pamuton ál, a petróleum és a közönséges vas behozatali .vámját. — Kényszeregyezség. Pozsonyiból jelenti tudósítónk: Goldsíein Ede dun:szerdahelyi kereskedő a pozsonyi törvényszéken a kény- szeregyezségi eljárás megindUását kérte. — Cseh-Szlovákia oroszországi exportja- A prágai orosz ikereskedetm' misszió közlése szerint április elejétől július végiéig a következő mennyi­ségű árukat vásárolták Oroszország részére Cseh­szlovákiában: 8,930.000 korona értékű mezőgaz­dasági gépeket és mezőgazdasági gépalkatrésze­ket, 1,120.005 korona értékű egyéb gépeket és gépalkatrészeket, 31,980.000 korona értékű ■ fém­árut (hordókat, csöveket st'b.), 1,590.000 korona értékű d’namóalkatrészeket, 1,470.000 korona ér­tékű acélárut, 3,600.000 korona értékű gyapjufona- lat, 3,350.00 korona értékű komlót és 21,290.000 korona értékű különböző árut, úgymint vegyi cik­ket, alumínium, ól'omárut, fogorvosi műszereket stb. A cseh-szlovák export összértéke 73,130.000 koronát tesz ki. vatórium, ennek csakugyan vau vezetője és ez a vezető jelenleg otthon van. í^eáirányi- tott akaratomat fölfogta és alig három perc múlva már reagált is. Még a rendki'vüliségek közt is, amiket Kund az utolsó napokban müveit és mondott, olyan rendkívüli volt ez a kijelentés, hogy Tass szinte megtántorodott. — Reagált? — hebegte. — Ma mondom. Igaz, hogy csak nagyon gyöngén. Olyan gyöngén, hogy nem mentem vele semmire, hiába szedtem össze minden eiőmet. Csak egy percre, egyetlenegy percre szerettem volna vele lényeget cserélni, mint a minap veled. Hisz tudod, hogy a gondolat­nak mindegy: egy méter, vagy akárhány millió kilométer.-A vége az lett, hogy egy negyedóra múlva én fáradtam el. Annyira kimerültem, hogy kénytelen voltam a kísér­letet abbahagyni. Mert. ugy-e, mondtam már, hogy a dolog nem megy könnyen. Olyan ez, mint a birkózás: az ellenfél sem hagyja ma­gát, hanem küzd, ameddig bírja. amig le nem fektetem a vállaira. Csakhogy a mai eset kü­lönös volt: Marsbeli ellenfelem nem küzdött, nem támadott vissza, még csak nem is védte magát. Akarata mintha egyszerűen a két vállára feküdt volna előttem. Ez volt egész reagálása. így aztán nem tudtam vele mit kezdeni. Hiába nyaláboltani körül, nem el­lenkezett. Sem nem küzdött velem, sem meg nem adta magát. Most az jut eszembe, hogy az én Marsbeli emberem talán beteg, vagy aludt. Mind a két esetben akaratának csak igen kicsiny részével reagálhatott. Ez pedig annyi, mintha ellenfelemnek csak a kisujját bírnám megfogni: igy azonban földre nem teríthetem. Hogy nem alszik, hanem beteg: ezt valószínűbbnek tartom, mert hisz Fon­tana földjén most fényes nappal van és az emberek bizonyára a Marson is éjjel alsza­nak. Szóval: ma csak félsikerem volt, de ez­zel is meg vagyok elégedve. Holnap majd folytatom vele a próbát. Talán sikerül kény- szeritenem őt, hogy ha beteg is, de cseréljen velem tiz percre. Hosszabb időre ezt nem merem megkockáztatni. — Miért nem? — Mert esetleg rosszul járhatnék. Kép­zeld el, hogy hátha ő meghal, mialatt én va­gyok ő. Mi lenne ennek a következése? — Hogy meghalnál te is. — Várj csak. Minthogy az akarat, az embernek ez a lényege halhatatlan és csupán a test halandó, az én marsbeli emberemnek csak a teste halna meg, az a test, amelyet én tartottam elfoglalva. De az akarat nem élhet olyan testben, amely meghalt, én tehát mégis megszűnnék élni, habár a testem nem halt meg. mert hisz itt él a Földön, csak egy Mars­lakó akarata van benne. Vagyis: az ő testé­nek halálával voltaképp én halnék meg, ő pe­dig azonnal föl is támadna, mert hisz akarata, vagyis lényege az én élő, egészséges testem­ben lakik. Egyszerűen megszűnne a köztünk fönnállóit viszony: a győző és legyőzött vi­szonya. ö visszanyerné ugyan szabadságát, de nem térhetne többé vissza a Marsra. Vagyis egy Mars-lakó élne a Földön az én testemben, továbbá... Tass szörnyüködve emelte föl mindkét kezét.-- Ne tovább, Pál! — kiáltott. — Hisz ebbe bele lehet bolondulni! (Folyt, köv.) I ott föltételezett emberre, ez az ember való­ban ott is legyen. Miért kérdeztem Kondor­tól, hogy ha ő Marslakó volna, honnan szá- mitaná az első délkört? Azért, mert való­színű, hogy e délkör alatt van obszervató­rium is. — Végigmentem az egész délkörön, a Marsnak északi sarkától a déli sarkáig és nem találtam egy obszervatórium számára ideálisabb helyet, mint Eontana földjének azt a nyelvét, amely belenyulik az Oudeman- tengerbe. Ezt a föltevésemet igazolta Kondor is, aki tehát mégsem olyan tucatcsillagász, mint a rossz nyelvek beszélik. Nekem leg­alább az a véleményem, hogy érti a dolgát. Hogy goromba fráter, aki megérdemelte, amit tőlem kapott, ez más lapra tartozik. Már most:; ha Fontana földjének ezen a félszige­tén, amely legföljebb félakkora, mint Olasz­ország, obszervatórium van, akkor, ugy-e, valószínű, hogy az obszervatóriumnak van vezetője is? Hogy ez kicsoda, hogy mi a neve: ez már lényegtelen. Lényegtelen volta­képpen az is, hogy én távcsövén nézem a Marsot. Most már elég volna, ha innen néz­ném az ablakból, vagy csupán gondolnék mindarra, amire gondolnom kell. Ha mégis használom a távcsövet, ez csupán azért tör­tétek, hogy ne kelljen magamat nagyon meg­jöhetnem. A fődolog egyesegyedtil az, hogy egyáltalán létezik-e ez az ember ott, Fontana földjén, az obszervatóriumban?' Ha létezik, akkor már az sem szükséges, hogy otthon legyen. Lehet a Marson bárhol: gondolatom és ezzel akaratom: utóléri. Hát ebből a fölte-' vés bő! indultam ki. És hogy föltevésem mi­lyen helyes volt, erről már meg is győződ­tem. Fontán a földjén csakugyan van obszer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom