Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)

1924-08-20 / 188. (636.) szám

* Szerda, augusztus zo. Kramárék Keletszlovenszkón akarnak terjeszkedni Prága, augusztus 19. A cseh nemzeti demokrata párt a „törté­nelmi" országokban a végét járja, nemcsak azért, hogy a nép széles rétegeiben nem tud gyökeret verni, hanem azért, mert maguk a pártvezetök sem követnek egységes irányt s így a vezérek rövidesen hadsereg nélkül ma­radnak. Ezt igazolja a nemzeti demokrata pártnak a brünni községi választásoknál elért kudarca. Tudvalévő az, hogy eme párt két utolsó erőssége éppen Prága és Briinn. A né­hány hónap előtt lezajlott választások bebi­zonyították azt, hogy a párt brünni erődít­ményét is kénytelen föladni. — Mivel Kra- már eszméi már a cseh nép körében sem ör­vendenek valami nagy népszerűségnek, fizetett bérencei most Keletszlovenszkóra és Ruszinszkóra vetették magukat. A ruszinszkói parlamenti választások be­igazolták azonban, hogy Kramár pártjának ott nincs keresnivalója s ezért most főképpen Kassa és Eperjes vidékén sze­retné nagyon megfogyatkozó táborát ki­egészíteni. Erre a célra igyekszik megnyerni a ma­ga számára a Sáros- és Zemplénmegye északi részén lakó ruszinokat, akiket a saját pártjában akar megszervezni, A párt megin­dította Eperjesen a „Narodnaja Gazetta" című lapot s megalakította a párt helyi szerveze­tét, amelynek elnöke Macik dr„ a kassai íté­lőtábla helyettes elnöke, alelnöke pedig Ta- rabcsík eperjesi gazda. Tűz a holesovici kikötőben Prága, augusztus 19. A holesovitzi kikö­tőben ma reggel az ,,August“ motorosba jó fölrobbant és nagy lánggal égni kezdett. A csónakban négy munkás tartózkodott, akik égő ruhákkal menekültek a csónakból s a Moldvába ugrottak. Az egyik munkás súlyos égési sebeket szenvedett. A kivonult tűzoltó­ság csak fáradságos munka árán tudta a tü­zet lokalizálni. Amerikában megkezdik a német kölcsön előkészítő munkálatait New York, augusztus 19. Az Associated Press jelentése szerint a nemzetközi banká­tok kijeientették, hogy a német kölcsön, elő­készítő munkálatait azonnal megkezdik, a kölcsön elhelyezését azonban csak októberre lehet várni. Tőzsdei körök véleménye sze­rint az a körülmény, hogy számos amerikai bankvezér rövid idővel ezelőtt Németország­ba utazott és ott a német pénzintézetekkel való összeköttetésekről tárgyalt, a kölcsön szabályozását jelentékenyen meg fogja köny- nyiteni. Már hetven közös bizottsági tag szavazott le az Intéző Bizottság mellett Losonc, augusztus 19. (ESŐ.) A szövetkezeit ellenzéki pártok egységes frontja kérdésében folyó szavazás második napjának eredménye további 19 igenlő szavazat. így a Közös Bizottság 97 rendes tagja közül eddig már 70 tag leszava­zott és valamennyi az intéző Bízó' ság mel­lett foglalt állási. A legújabban beérkezett szavaza olí között vannak az Országos Ke- resztényszoclalísta Párt még eddig nem nyi­latkozott két törvényhozó tagjának, Palko- vlch Vikhor képviselnek ésKopermczky Fe­renc dr. szenátornak szavazati is. A javasla­tot elfogadó szavazatukkal tehát ők is hozzá­járultak az egységei biztositó mozgalomhoz. Budapest, augusztus 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- letése.) Az MTI jelenti: A német ellenforra­dalmár tisztek kiszolgáltatása ügyében a la­pok illetékes helyről a következő információt kapták: Az újabb igenlő szavazatok beküldői névszerin; a következők: Palkovioh Viktor, Koperniczky Ferenc dr., Bittó Dénes dr., Gregorovits Lipót, Okolicsányi Tibor dr, (keresztényszoeialista p'rtiak), Bsríal Iván, Gi’ler János dr., Sö­rös Béla (magyar kisgazda-, fötdmives- és kisiparos pártiak), Kob'aika András, Spengel Sándor (szepesi német pártiak), Szalsy László. Forgách An’al (magyar jogpáftiak). Nagy Kálmán dr., Hokky Károly, Simén- falvy Aroád dr., SpoG.riís János, Jaross Gyula, PauHk János dr. és Földes János (ruszinszkóiak). — A Magyarország és Németország kö­zötti joggyakorlat értelmében politikai bű­nösöket egyáltalában nem szabad kiszol­gáltatni. Az egész világon el smert belga kiszolgáltatási törvény értelmében Ma­gyarország is biztosit a politikai meneküi­Bethlen és Korányi •szeptember végéig maradnak Géniben Tárgyalni fognak külföldi politikusokkal és pénzemberekkel Budapest, augusztus 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Korányi Frigyes báró pénzügymi­niszter és Smitli Jeromos népszövetségi fő­biztos augusztus 26-án utaznak Genfbe, ahol részt fognak venni a népszövetség V. köz­gyűlésén. Az elutazás előtt Smith főbiztos elkészíti a szanálásról szóló harmadik jelen­tését, amelyet a nyilvánossággal is fognak közölni. A genfi közgyűlésen Magyarorszá­got Apponyi Albert gróf fogja képviselni, aki emiatt az interparlamentáris unió elő­adói tisztségével Berzeviczy Albertét bízta meg. Bethlen István gróf miniszterelnök szeptember 1-én utazik Genfbe. A miniszter- elnök tegnap nyaralását megszakítva Buda­pestre érkezett és ma délelőtt Gödöllőre utazott, ahol jelentést tett Horthy kormány­zónak. Délután visszautazott a Balaton mellé és ottmarad mindaddig, amig Genfbe nem utazik. A miniszterelnöknek és a pénzügymi­niszternek genfi tartózkodása nem annyira a népszövetség kongresszusával van ösz- szefüggésben, hanem inkább azt a célt szolgálja, hogy tárgyalásokat folytassanak külföldi politikusokkal és pénzemberekkel a szanálással összefüggő műveletekről, így szóba fog kerülni a Máv reorganizálá­sának kérdése is. Bethlen és Korányi szep­tember végéig maradnak Genfben és csak röviddel a parlament őszi ülésszakának megnyitása előtt érkeznek vissza Buda­pestre. A közgazdasági tanács szervezése Búd Jáno„$ miniszter elkészült a közgaz­dasági tanács felállítására vonatkozó rende­lettel. A tanácsnak öt bizottsága lesz és az elnöki tisztet Hadik János gróf fogja betöl­teni. A nagykölcsön csehszlovák része A pénzügyminisztérium és a csehszlo­vák kormány között megegyezés jött létre a nagykölcsön cseh-szlovák jegyzésére vonat­kozólag. A kölcsön jegyzése Cseh-Szlová- -kiában éppen olt/an föltételekkel fog meg­történni, mint a többi külföldi államban és a 7 C'ró'yalÁHrrt fnrr Vnm 3 f n-zni Miért nem szolgáltatják ki a bajorokat? Félhivatalos nyilatkozat a magyarországi menedékjogról teknek azilumot. Németország is hasonló álláspontra helyezkedett, mikor a magy ar kormány 1921-ben Németországtól Cser­nyáknak, Tisza István gyilkosának kiir­tását kérte, a német kormáuy a kérést megtagadta azzal, hogy a gyilkosság poli­tikai okokból történt, tehát politika bűn- cselekménynek számit. Kun Béla kiadatási kérését is visszautasította a német kor­mány, noha Kun Bétát betöréssel és hét ukrán tisztnek a meggyilkolásává tehát közönséges bűncselekménnyel boltik. Az osztrák kormány is megtagadta . ai kiadatását, holott ez jóval a ío . .^ ki­törése előtt kiséreít meg ' irtva.* gróf ellen merényletet és i , ; j- nyének semmi politikai bá" • volt Németország és Ausztria í> a: álláspon­ton vannak, hogy a mer 'jogot még a csak relatíve vett polit m minősökre is kiterjesztik. Ebben az esetben Magyaror­szágnak is hasonló állá ra kell helyez­kedne. k 8 órai Újság je- .mri, hogy az Erzber- ge gyilkossággal gy másított bajorok ügyé­ben a vizsgálat mér: nem ért véget. A nyo­mozás befejezését z késlelteti, hogy a bu­dapesti német követség felkérte a rendőrfő­kapitány:,- ágot, hogy a nyomozás végleges befejezése előtt ne informálja a nyilvánossá­got a nyomozásról. Gömbös Gyula egy in­terjúban kijelentette, hogy nem hisz a bajo­rok bűnösségében és az egész akciót sze­mélye elleni politikai manővernek tekinti. A vérbefult zágrábi szokoikongresszas Belgrád, augusztus 19. A belgrádi lapok részletes jelentéseket közölnek a zágrábi szokolkongresszusról, amely kezdetben za­vartalanul indult, amelynek folyamán azon­ban később véres összeütközésekre került a sor. Belgrádi hivatalos körökben a zágrábi események igen rossz hatást keltettek, külö­nösen az a hír, amely szerint az összeütkö­zésnél a cseh-szlovák és lengyel szokolokat sem kímélték. A német szociáldemokrata párt gyengülése Berlin, augusztus 19. A szociáldemokra­ták vasárnapi pártnapján bejelentették, hogy a berlini szociáldemokrata pánt az elmúlt év folyamán tagjainak több, mint egyharmadát elvesztette. 1923 április 1-én a pártnak még 54.000 tagja vol't, mig ez év április 1-én a tag­létszám már csak 34.000-re rúgott. A párt e nagy veszteségeit a régi független szocialis­ták és a jelenlegi vezetőség között fönnálló súrlódásokra vezetik vissza. Csütörtök: HAMVAS JÓZSEF: Vcntur Gáspár I. Péntek: HAMVAS JÓZSEF: Ventur Gáspár II. Szombat: PÉTERFY TAMÁS: A Csintáné pulisz­Vasárnap: FALU TAMÁS: Sa-roglyán. (Vers.) — BERÉNYI JÁNOS: Liliom. (Vers.) — FINTA ZOLTÁN: Nevetség tárgya. Nagykörúti fák — A készülő Blbcrkeheiy cimü kötetből — TI műidig hallgattok szótlanul, szomorún: reggel, délben, este; a ti ajkatok nincs az új divat szerint karmin-szinro festve. A ti szemetekben nincs májusi Öröm, csak egy könnyes álom . . . Csak azt siratjátok, amit siratni kell; ami kell, hogy falion. Amit nem lehet kacajjal balzsamozni ideig, óráig . . . ami fel kell törjön esdeklő, nagy tűzzel az Isten trónjáig! Nagykörúti iák a testvéreim vagytok, együtt hull a vérünk . . . Nagykörút! fák egy csoda-május lesz az, mikor célhoz érünk . . . Addig hallgassatok! Haügatástok legyen egy néma kiáltás! Legyen a nyugalom, legyen az Imádság * legyem a megváltás! Legyen a szomorú sétálók fülébe enyhet adó dallam . . . . . . fis az c'*ész forrjon össze: forradalmas, nagy, sorsdöntő jajban! Urr Ida. Budapest zenei éve (1923—24.) — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta Radnal Miklós, a m. kiír. Zeneakadémia tanára A lendület, mely a háborús évek óta egy­re fokozódó hullámveréssel ostromolta a ze­nei partokat Budapesten, az elmúlt Idényben sem csendesedett. Hazai és külföldi híressé­gek mellett egész raj apró bolygó, helyi csil­lag váltotta fel egymást a hangversenyter­mek dobogóján. Telt ház bizony kevesebb akadt ugyan, mint tavaly és tavalyelőtt, de­kát ez a nyomasztó gazdasági viszonyok között nem csoda. Megszokott törzsvendégeink, az évről- évre ellátogató külföldi művészek az idén sem felejtették ki a magyar fővárost kőrút­jukból. Itt volt az öszhaijal is fiatal Sauer Emil, a múzsákkal kacérkodó D‘Albert Jenő, a mind teljesebb tehetségű Backhaus Vilmos, a közkedveltségnek örvendő B-urmester Willy, a pompás Heige Lindberg, hogy csak hamarjában említsek néhány nevet a sok közül. Minden külföldi előtt Jár azonban hazai művészünk, Dobnányi Ernő. Népszerűsége és eredményes mövészi munkálkodása veri a többit, valamennyit. Bár rövidebb időt tölt az utóbbi években itthon, mert márciusban á ha­józik rendesen Amerikába, de az őszi és téli hónapokban adott hangversenyeit hirdetni sem kell. Egy írógépeit cédula függ a Rózsa- vőlgyl-cég hangversenypénztáránák ablakán, mely elég arra, hogy három nap ala’t az utol­só helyig elvigyék a rövid utón közölt estére szóló Jegyeket. Ebben a ritka népszerűségben osztozik Dobnányi Ernővel a másik végleten a nóta­költő Balázs Árpád. Neki sem kell más, csak egy pár soros hirecske a pénztár ablakába téve és ha hkleg van, ha meleg var, ha ün­nep, ha hétköznap, zsúfolásig mégtelik a te­rem a nótaestékre. A seregszemle különben, mit a lezajlott idény hangversenyt adó művészei fölött tart­hatunk, újat, vagy meglepetést nem hozott, Selejtes, éretlen, családi jellegű esték mintha háttérbe szorultak volna már mégis, ami csak előnyére válik a komoly, érett, törekvő művészek munkájának. Mintha mégis keve­sebben lennének végre, akik házi használat­ra szánt hangocskákkal, kezdetleges hegedű- játékkal és kényszeredett zongorázással min­denképpen babérokat akarnak aratni — nyilvánossal Nagy lépést teszünk majd előre, ha a hangversenyező-láz, mely járványszerüen szedte áldozatait a háborút követő években, elmúlik. -Milyen értékes Tesz újra a társada­lom minden olyan tagja, aki rátermetten, képzetten, komolyan zenél otthon és figyel a hangversenyen! Zenekari hangversenyeket három testü­let is tartott. A filharmóniai társaság szoká­sos tíz bérleti hangversenyét részben Doh- nányi Ernő elnökkarnagy, részben Kenner István és Ti ttel Bér,mát operaházi karnagyok vezényelték. Különösebb feljegyzést nem fűzhetünk az esték kissé szürke anyagához. Változatosabb volt az öt rendkívüli este az évad végén, melyeken Beethoven kilenc szimfóniája és öt zongor versenye került elő­adásra, ven-dégkarna^yok és vendégzongora- müvészek közreműködésével. A legkimagaslóbb filharmóniai hangver­senyt Pest és Buda egyesítésének ötvenéves évfordulójának ünneplésére rendezett ünne­pek alkalmával hallottuk. A Vigadó fellobo­gózott termében, a hazai méltóságok rész­vételével. három magyar újdonságot mutat­tak be a filharmonikusok. Az újdonságok kü­lön erre az alkalomra készültek a székesfő­város felkérésére. Dobnányi Ernőnek „ünnepi nyitányáéval kezdődött a műsor, amely a Himnusz, a Szó­zat és a Hiszekegy hangjainak összefonása. aztán Bartók Béla eredeti tánc-szvitje követ­kezett, végül Kodály Zoltán megható és mélyről, igen mélyről fakadt ,,magyar zsol­tár"-a fejezte be az estét. Utóbbinak század- előtti rozsdás verssorait Székelyhídi Ferenc, az Operaház tenoristája énekelte, meleg és bensőséges hangon. A fi’harmóniiai társaságon kívül a Vá­rosi Színház zenekarából alakult szimfonikus zen- kar Ábrányi Emil és az operaházi zene­karból válogatott kamarazenekar Komor Vil­mos vezényletével hangversenyezett. A leghangosabb éve azonban az Opera­háznak volt az idén. Műsorán magyar müvek arattak erkölcsi és anyagi diadalt, művészi személyzetében magyar művészek törtek az élre. Mindjárt az év elején a múlt idény végé­ről -elmaradt újdonság, Hubay Jenő Karenina Anna című operája került színre. Az ismert Tolstoj-regény színpadi feldolgozási?, kitünő­en sikerült. Karenina Anna parádés szerepét pedig megrázó művészettel alakította Medek Anna. Újabb és még hangosabb sikert aratott a Svájcban élő magyar származású Poldini Ede Farsangi lakodalom cimü há romfel voná sós vigoperája. A magyar szívnek kedves ne tü­zetes urak és asszonyságok, farsangi fán-koik, cd Ilin velő szánkók, hajdúk és cigányok, lako­mák és palotások olyan közvetlenül vannak itt csokorba kötve, hogy öröm a szemünket, fülünket, kicsit elfeledve mindent magunk kö­rül, rojltafeíejteni. Magyar újdonság volt még Viucze Zsig­mondi egyfelvonásosa: „Az erősebb", Zádor Jenő egyfelvonásosa: „Diana" és két táncjá­ték: Ga.járy István „Árgyrus királyfi" és Hensohel Károly „Afrodisia" cimü müve. Kiegészíti a műsort Wagner Richárd ál­tat os ünnepi játékának, a „Parsifal"-nak elő­adása és Massenet „Tliais" cimü operájának bemutatása, melyben az évad végén, hagyo­mányos szokás szerint, a tündöklő Jeritza Mária lépett fel vendégként. Ezúttal csak két estére látogatott el hozzánk. Egyik estén az ő kedvéért betanult Thais-ban remekelt, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom