Prágai Magyar Hirlap, 1924. augusztus (3. évfolyam, 173-197 / 621-645. szám)
1924-08-01 / 173. (621.) szám
miért hirdették ki üMiténiáhan az ostromállapotot? Budapest, julius 31. (Budapesti szerkesztőségünk teieíonjelentése.) A budapesti román követség vezetője nyilatkozott a Magyarország munkatársa előtt azokról a hírekről, hogy Románia egész területén kihirdették az ostromállapotot. A követség szerint az uj rendelet kiadása csak azért történt, hogy újból figyelmeztessék a régi rendeletben foglaltakra a kommunista agitátorokat és fölhívják figyelmüket arra, hogy milyen büntetéssel sújtják őket, ha a rendet megbontják. Az ostromállapotot nem egész Romániára hirdették ki, csak bizonyos pontokra, mint Bukarestre, Kolozsvárra, Nagyváradra és a besszarábiai határvidékekre. Áradás fenyeget Bajorországban München, július 31. Az Isar folyó Bogen- ' hausennél tegnap még csak 138 centiméter magas volt, ma délben pedig már elérte a 33S centimétert is és tovább dagad. Az Alpokból érkező folyók még növelik az áradást s a lakosság számol az árvízzel. A népszövetségi tanács maga határoz Magyarország katonai ellenőrzéséről Géni, julius 31. (Saját tudósítónk távirata.) A népszövetség információs osztálya hivatalos közleményt adott ki, amely szerint a népszövetségi tanács holnap fog dönteni Magyarország katonai ellenőrzéséről és e kérdés tárgyalására sem Magyarországot, sem a többi érdekelt államot nem hívja meg. Terjed a sziléziai általános sztrájk Kattowitz, julius 31. A bánya- és kohómunkások általános sztrájkja a tegnapi nap folyamán több vegyipari gyárra is kiterjedt. Rendzavarás eddig nem történt, a munkások és munkaadók között a helyzet azonban egyre éíeisebb lesz. Az a veszély fenyeget, hogy több kohót ki kell oltani. Kot képviselő, a immkásszőveiség elnöke, kijelentette, hogy az általános sztrájkot a esés idézte elő s az azért terjedt ki a bányamüvekre, mert a bányatulajdonosok egyoldalúan felbontották a május 31,4kl egyezményt és a munkabéreket 20 százalékkal lesz áll Kották. Kot képviselő úgy véli, hogy az általános sztrájk lefolyását és következményeit ma még nem lehet belátni, ösz- szesen 70.000 munkás sztrájkol. T. L. Ellentétek Anglia és Amerika flottaprogramjai kozott London, julius 31. A Reuter-ügynökség jelenti Washingtonból: Az államtanács képviselői kijelentették, hogy nem óhajtanak nyilatkozni az Egyesült-Államok kormányának flottapolitikája felől, amelyet Angliának az amerikai flotta modernizálási programjára vonatkozó kérdései tettek aktuálissá. Általában az a vélemény, hogy ezt a kérdést hivatalos körökben igen fontosnak tartják s mielőtt Angliának válaszolnak, részletesen megvitatják az adandó választ. Kormánykörökben azt hiszik, hogy sem a francia, sem a japán kormány nem fogja osztani Anglia nézetét a flottaprogramra vonatkozóan. Ha tehát a washingtoni egyezmény aláíró hatalmai között szavazásra kerülne a sor, úgy bizonyosra veszik, hogy Angliát leszavazzák. ^gt/orbm -0 * Berlin. Az orosz kereskedelmi képviselet tevékenységét újból megkezdte. * Moszkva. A londoni szovjedelegáció vezetője, Rakov- szkij népbiztos visszaérkezett s kijelentette, hogy véleménye szerint Anglia és Oroszország között rövid időn belül meglesz a megegyezés. * Varsó. Koríaníy képviselő a keresztény-demokrata parlamenti frakció elnökének kijelentette, hogy kapcsolatban a lengyelszíléziai munkások munkaidejének meghosszabbításával, le fogja tenni lengyel képviselői mandátumát. * Belgrád. A király Veldesbe való utazása előtt kihallgatáson fogadta Davidovics miniszterelnököt és Ma- rinkovics kiilügyrrfinisztert, akik bemutatták a királynak a szkupstina. augusztus 6.-iki ülésén felolvasandó kormánynyilatkozatot. Mussolini táviratban üdvözölte az uj jugoszláv miniszterelnököt. London, julius 31. A delegáció főnökei szinte permanens megbeszéléseket folytatnak, hogy Herriot kompromisszumos megoldását közelebb hozzák az amerikai követelésekhez. Tagadhatatlan, hogy Amerika részéről erős elkedvetle- nedés állott be s jól Informált körökben határozottan állítják, hogy az Egyesült-Államok semmiféle olyan javaslatot nem fog elfogadni, amely döntőbírói föladattal bízná meg őt, mivel nem hajlandó viselni a felelősséget Európa t politikájáért. Az amerikai bankárok és politikusok egyformán tartózkodóan viselkednek s egyáltalában nem csinálnak titkot abból, hogy a konferencia lassan húzódó munkálataival nincsenek megelégedve. KeJlog amerikai delegátus azonnal tárgyalni kezdett a bankárokkal s nyilatkozata szerint ez utóbbiak aligha fogják elfogadni a jóvátételi bizottság által kinevezett választott bíróságot. Az amerikai delegátus nyomatékosan kijelentette, hogy a bankárok nem hajlandók továbbra is várni a politikai problémák megoldására. Az amerikai delegáció a francia javaslattal szemben ellenjavaslatot fog benyújtani, amelyben a bankárok elmennek az előzékenység legszélsőbb határáig. Ezt a javaslatot holnap benyújtják az első és harmadik bizottságnak. Abban az esetben, ha az amerikai javaslat nem találna kedvező fogadtatásra, úgy az amerikai delegáció újabb indítványokat nem tesz s visszavonul a szigorúan pasz- sziv megfigyelő állásba. Az uj amerikai javaslat szerint az amerikaiakkal kiegészített jóvátételi bizottság fog első fokon dönteni Németország mulasztása, esetleges szankciók, a természetbeni A Havas-ügynökség Londonból a francia javaslatra vonatkozóan a következő részleteket jelenti: 1. A három döntőbírót, kikhez a jóvátételi bizottságban képviselt kormányok minden határozat után nyolc napon belül felebbezhetnek, öt évre fogják kinevezni, még pedig vagy a jóvátételi bizottság egyhangú határozata, vagy pedig a hágai állandó törvényszék döntése alapján. A választott bíróság elnöke amerikai lenne. 2. Mindazokban a kérdésekben, amelyekre vonatkozóan a jóvátételi bizottság illetéktelennek jelenti ki magát, vagy nem tud egyhangú döntést hozni, a döntőbiróság által kinevezett bizottság véleménye lenne az irányadó, vagy pedig a hágai állandó törvényszék elnöke által kinevezett külön döntő- bizottságnak jutna ez a feladat. Enndk az albizottságnak az elnöke ugyancsak amerikai lenne. 3. A természetbeni szállítások kérdésében a szövetségesek és Németország megbízottaiból alakult külön bizottság fog dönteni E testületnek a szöA tárgyalások mai állása mellett bizonyosra vehető, hogy a londoni konferencia néhány napon belül döntő stádiumba jut. A megbeszélések középpontjában Herriot közvetítő javaslata áll, mely a választott bíróságot tenné a szankciók igénybevételének kérdésében a legfőbb fórummá. A delegációk főnökei tegnap délután hosszabban tárgyaltak Herriottal, aki kijelentette, hogy közvetítő javaslata megbonthatatlan egész s hogy a döntőbiróság nemcsupán Németország mulasztásainak kérdésében fog dönteni akkor, bá ezirányban $ jóvátételi bizottságban ellentétek merülnek föl, hanem állást kdl foglalnia mindazokkal a nehézségekkel szemben is, amelyek a természetbeni szállítások, a készpénzfizetések sfcb. körül esetleg keletkéznek. szállítások folyamán fölmerült nehézségek stb. kérdésében. Ha a jóvátételi bizottság nem tud egyhangú határozatot hozni, úgy a többség és kisebbség álláspontját három vagy négy döntőbíróból álló bizottságnak nyújtják be, amelyet a londoni konferencia nevez ki. Ha a módosított francia javaslatot és az uj amerikai javaslatot a délelőtt folyamán az első bizottság nem fogadja el, az amerikai delegáció javasolni fogja a delegációk főnökeinek egybehivását, amely azonnal meghívja Londonba a német delegációt még akkor is, ha a megfelelő politikai formulát addig nem találták meg. Jól értesült körökben úgy tudják, hogy a francia javaslatot sem az angolok, sem az amerikaiak nem fogadhatják el. Herriot tervezete szerint a döntőbíróságnak csak tanácsadó és nem rendelkező jellege lenne. Mivel a francia—belga javaslatot Herriot utolsó indítványának tekintik, a helyzetet minden oldalról igen komolynak ítélik. vetségesek részéről kinevezett tagjait állásukban a jóvátételi bizottság erősíti meg. A francia sajtó egyhangú véleménye szerint az uj francia javaslatok jelentik azt a határt, amelyen túl engedményeket tenni többé nem lehet. Az Ere Nouvelle úgy tudja, hogy Anglia elvben hajlandó elfogadni a francia javaslatot. A többi lapok is kiemelik, hogy Herriot a francia álláspontot szivósan fogja védelmezni. A Ruhrvidék kiürítését illetően, amely a kiürítést a német készfizetésekhez alkalmazkodó szakaszokban akarja végrehajtani, a Journal megjegyzi, hogy a francia javaslat ugyan nem kerül a teljes konferenciák elé, azonban fontosabb valamennyi más problémánál. A Párisban megjelenő angol lapok azt hiszik, hogy a jóvátételi bizottság- nése a munkálatokat eredményesebbé fogja nak a londoni tárgyalásokon való megjele- tenni. Az általános mozgósítás tizedik évfordulóján (fi.) —, julius 31. Egy évtized: egy hosszú, csigalassúsággal múló, szinte örökkévalóságnak látszó de- cennium telt le a nagy háború kitörése óta. Holnap lesz tiz esztendeje annak, hogy a nagyvárosok háztengeréböl és a falvak bo- gárhátu kunyhóiból egyaránt megindultak az embermiliiók, akiket piros mozgósítási plakátok és harsány dobszó hívtak fegyverbe hazájuk és nemzetük védelmére. Tiz évvel ezelőtt kezdődött meg az a nagy, történelmi folyamat, amelynek utóhullámai ma sem nyugodtak le teljesen ... Emlékezetünk tartósan megrögzitette belsőnkben ama napoknak gyorsan változó képeit. Lelki szemeinkkel még ma is élénken látjuk magunk előtt az utcákon fölvonuló embertömegeket, a föllobogózott városokat, az esküttevő ezredeket, a fölbokrétázott ka- ton a vonatokat, a lelkesedéstől kipirult arcokat, amelyek közül milyen, de milyen sokakat nem láttunk többé viszont... Fülünkben még most is megcsendül a lelkesedő tömegek mámoros hangja és lelkűnkben ma is meg-megrezeg az a végzetes alakulásokat sejtő komor rezignáció, amely akkor futott át először rajtunk, amikor az ősz király prokíaitiéciójában a „mindent meggondoltam és mindent megfontoltam* *4 szavait olvastuk. Tíz esztendő telt le csak azóta, de néha úgy tűnik föl előttünk, mintha nem is tíz, de legalább száz esztendő múlt volna el e napok óta. Lelkiéletünk annyira átalakult azóta, hogy sokszor nem is tudjuk megérteni: hát csakugyan lehetséges volt-e, hogy azokban a napokban ujjongani tudott az emberiség, holott sírni és ruháját megszakgatva, zokognia kellett volna a rémes katasztrófa közeledésének láttára? Talán azért ujjongott, mivel botorul megunta az élet csöndes folyását és nagy időket, heroikus tetteket várt? Montesquieutől származik ez a paradoxon: „Boldog az a nép, amelynek évkönyvei unalmasok44. Talán sohasem éreztük át oly mélyen e szavak igazságát, mint most, amikor a történelemnek erre a korszakára pillantunk vissza, amelynek annáleszei izgalmasabbaknál izgalmasabb és érdekesebbnél érdekesebb lapokkal vannak telve. Ezek az izgalmas lapok ugyanis az emberiség vérével vannak teleirva, mig az alkotó korszakok, amelyekben az emberi szellem és munka épitőereje érvényesül, nem nyújtanak nagy szenzációkat és ezért évkönyveik a felületes olvasóban az unalom érzését váltják ki. Mégis az utóbbi korszakok jelzik az emberiség boldog fejlődését, mig az előbbiek, minden izgalmasságuk mellett — mint Carlyle mondaná — akadályai az emberi munkának és boldogságnak. Az elmúlt decennium históriája az emberiség történetének talán legizgalmasabb eseményeit beszéli el és mégis, ugyebár, mennyit adnánk érte, ha e lapok örökre megiraflanok maradtak volna? Nemzetünk -életében is mennyi egetostromoló erő- megfeszítésről és hatalmas föllángolásról számolnak be az elmúlt tíz év annáleszei és mégis mennyivel, de mennyivel jobb volna mindnyájunkra nézve, ha e fejezetek olyan szürkék lennének, mint a megelőző félszázad krónikái! De az idő kerekét — sajnos — nem lehet visszafordítani. A világháborút nem lehet meg nem történtté tenni és hiábavaló a döly- fös győztes ama kísérlete, hogy a legyözőt- tekre akarja rásütni a kaini bélyeget. A tör8WBWW—IMII Ilii .......Ml IHIUIU I JllilWLIftMffiiMJBffVJUMÜlWBBHSWt 10 0 csch-szl. herendin fizettek ma, julius 31-én: Zürichben 15.95 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 209500.— osztrák koronát Berlinben Í2400000000000.— német márkát A bankárok türelmetlenek A francia kompromisszum-javaslat részletei J ww, r . „é W jjr Prága, péntek, 1924 augusztus 1 PrUiMkní fn'wprikf'wt'rv ... ______ A felelős szerkesztő távollétében petrogalli oszkár dr. A Szlovenszkéi és Ruszinszkoi Szövetkezett Ellenzéki Partok a szerkesztésért weiss: Felelős szerkesztő: politikai napilapja . °ÁL ISTVÁN FLACHBARTH ERNŐ df. r adminisztratív főszerkesztő. Amerika nem rállalja a felelősségei Európa politikáidért — A P. M. H. külön tudósítójától —
