Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-10 / 154. (602.) szám
Csütörtök, július ÍO. í* A demokratikus konvent New-York, julius 9. A demokratikus kon- ventben Schmith megbízottai kijelentették, hogy jelöltjük hajlandó a jelöléstől visszalépni, ha Mac Adoó hasonlóképpen cselekszik. „Tele van a falu akácfa virággal •. Csizi ftirdölevél Csizíürdő, julius 9. A cigány hegedűjén bús magyar nóta sir, a szivekben a multbavágyás érzése zsong, a régi szép idők emléke tükröződik a szemekben, amikor az élet minden gondját, baját eligazította. — a gondviselés. A nagy nekibusulás ránknehezedett sötét kárpitját ezüstkacaj szaggatja szét s a bús magyarok közé belebben egy bájos kis leány. Ezer csillag gyulád ki a sötétkék égbolton, mosoly fodrozza az ajkunkat, a cigány is vidám nótába csap át s a szemek tüze boldogan köszönti a — szerelmet. Bizony itt is, bizony mindenütt is a legnagyobb gyógytényező a nő, különösen, ha az annyi bájjal áldott, mint a csizi fürdő tündére. Mihelyt közénk leb- ben, nem is érezzük, hogy gyógyfürdőn vagyunk, hanem visszaröppenünk a régi, szép időkbe, mikor Fráter Lóránd édesbus magyar nótái születtek meg varázsos nyirettyűjén itt a Rima völgyében. „Tele van a falu akácfavirággal s akácfa virágnak édes illatával/4 Ezt a nótát mi át- érezzük itt a csizi fürdőben, mert a gondviselés, mely évek előtt elköltözött tőlünk, ide újra visszatért s bőkezűen gondoskodik arról, hogy az élet poézisét visszaültesse a szivekbe. A gondviselést itt úgy hivják: Pa- zár dr.- Ez a csodaember nemcsak egészséget ad a fürdő vendégeinek, de az életkedv, a jó kedély, a gondtalan kacaj szérumát is belénk oltja. Komoly politikusok homlokának gondráncai simulnak ki itt, az élet koldusai elhányják mankóikat, az embercsömört az emberszeretet váltja fel s a kiégett szivekben újra beleplántálódik a — szerelem. A csodatevő forrás, mely harminckétméteres mélységből ontja páratlan hatású jódos vizét, az akut betegségeket is bámulatos gyorsan gyógyítja. A fürdő vendégei egymáson tapasztalják a gyors gyógyulás örvendetes jeleit s igy a szomorú töprengést, elmélyedést, a „sohse halunk meg“ kicsapongó jókedve váltja fel. Csizíürdőn minden kifogástalan, tökéletes. A fürdő, a konyha, az orvosok, a vidék poézise s legfőképpen az a válogatott társaság, mely Csízt ma a legkellemesebb fürdőhellyé teszi. Csodálatos! Minden gyógyhelyen az uralkodó vágy, minél előbb elvégezni a kúrát s haza! itt pedig mindenki meghosszabbítja a fürdőidőt s szomorúan gondol arra a napra, amikor vissza kell mennie a csúf, zajos világba s ismét magának kell átvennie a gondviselés szerepét. A búcsú Csíztől fájdalmas. Egy hívatlan vendég tolakodik szemembe, amikor, kifordul kocsim az park árnyas utján. Egy kacaj ezüstös csengetyüje csilingel fel: — Kocsis, hajts gyorsabban! Bujanovics Rudolf. Megvan az első napkazán 8Ö06 Celsius hőfok — Arany és ezüst tíz perc alatt folyékonnyá lesz — Egy kaliforniai mérnök szenzációs találmánya — A P. M. H. eredeti tudósítása — Newyork, julius eleje. A világ szénkészlete még csak néhány évszázadig elegendő. Hogy mi lesz akkor, honnan fogják előteremteni azt a sok mdliárdnyi energiát, amely a fűtéshez és a technika, ipar, kereskedelem minden ágához szükséges, még a tudósok sem tudják? Hosszú évtizedek óta kísérleteznek azzal, hogyan lehetne azt a megbecsülhetetlen mennyiségű energiát fölhasználni, amelyet a nap sugároz ki magából és amely kellő fölhasználás mellett elég lenne ahhoz, hogy a világ műdén gyárát üzemben tartsa és hogy barátságos meleget terjesszen hideg téli napokon a zuzmarás ablakai szobában. A nap szétfoszló energiáját fölhasználni — ez a probléma már sok tudóst ás technikust foglalkoztatott. Az első elfogadható eredményt Schu- man kaliforniai fizikus érte el, aki üveglapokból állította össze 1914-ben az első úgynevezett nap- gépet. Ez a kísérlet azonban nem vált be és azóta folytonos újabb kísérletezések folytak. Most ismét egy kaliforniai mérnök: Morcára azzal lepte meg a világot, hogy egy olvasztókemencét konstruált, amelyhez a meleget a nap heve szolgáltatja. A készülők egy hatalmas kazán, amely tükrök segítségével gyűjti össze és sürüsiti egy fókuszba a nap melegét. A kazán belső falára egy komplikált szerkezet nem kevesebb, mint 1575 tükröt mozgat. Tüzelési költség nincsen a kemencében és csupán a nap hevének célszerű fölhasználásával több m’:nt 8000 Celsius fokot lehet előállítani, amely tudvalévőén elegendő arra, hogy minden szilárd tárgyat megolvasszon. Egyedül az azbeszt tud ellentáilni ennek a hihetetlenül magas hőfoknak, miért is a kazán azbeszttel van bélelve. Ez a hő kétezer Celsiussal magasabb, mint amekkorát eddig .akármelyik olvasztókemencében elő lehet állítani. Aranyat és ezüstöt akármilyen rneny- nyiségben tiz perc alatt folyékonnyá tesz a hőfok. Ha a találmányt sikerül tökéletesíteni, nemcsak a hőfok fejlődésének szinte beláthatatlan perspektíváját nyitja meg az a szerkezet, hanem megoldást nyer a fűtés problémája is arra az időre, ha a szénbányákból kihalásszák az utolsó fekete darabokat is. Arról nem is beszélve, hogy itt nincs üzemi költség, mert a nap ingyen ontja felénk olykor-olykor tűrhetetlenül forró sugarait is. Budapest, julius 9. Télelején az emberek még javában tervezgették, hogy hol fognak: nyaralni a nyáron. Legtöbbje a Balaton mellé készült és csak a vérmesebb reményű tőzsdespekulán- sok akartak külföldre menni. —. Legkésőbb márciusban meglesz a hossz! — ebben reménykedtek a kis- és nagypénzü emberek. Mindenki mindenét a tőzsdére vitte. A hossz azonban konokul visz- szavonult és semmi csalogatásra, semmiféle müintervenciókra nem akart megindulni. Ellenben katasztrofálisan ugrani kezdtek az élelmiszer és ruházati cikkek árai, mígnem most valahol az elérhetetlen magasságból tekintenek le gúnyosan a lenmaradt emberekre. :K+ Ma a helyzet stabil, meglepetésektől nem kell többé tartani. A magyarság álma, vágyakozásának mintaképe: Ausztria, a külföldi kölcsön, magyar hit szerint, majd szanálni fogja ezt az országot is. Minden tervszerűen történik, Mr. Smitíi népszövetségi főbiztos itenciói szerint a kormánnyal teljes egyetértésben. Hanem pénze, — az jelenleg nincsen senkinek. A kereskedő várja a stabil koronát, mert a fixirozás előtt ma már nem mer spekulálni. Titokban azonban árukrachtól félnek és szabadulni igyekeznek raktáraiktól. A közönségnek nincs pénze, egyrészt a nehéz kereseti viszonyok, pangó üzleti élet miatt, másrészt mindenki nagy áresésekre számit, különösen textilárukban, a szabad behozatal versenyében bizakodva. A konjunktúra gazdagok, évek sora óta ők voltak az üzletek kitárt karokkal fogadott vásárlói, — ezek a gyors meggazdagodás hívei lévén, bizony legtöbbje értékpapírba fektette vagyonát. Aztán jött a tőzsdei krach és vagy mint kellőleg meg nem alapozott tőzsdebizományosok véreztek el a porondon, vagy legjobb esetben vagyonuk maradványait nem tudják mobilizálni. A régi magyar középosztály, — erről, mint vásárlóképesről, — jobb egyáltalán nem is beszélni. Küzd, fárad, verejtékezik inasza- kadtáig, — a mindennapi szűkös kenyérért. Ilyen körülmények között persze, hogy gondolni sem lehet a nyaralásra. Az a kevés kivételes helyzetű ember, komoly tradicionális üzletember, aki pénzét konzerválni tudta, vagy más, ki nagy magánvagyonnal rendelkezik, külföldre utazott. Ennek a nagy kifelé- vágyakozásnak psziohológiai oka van. Az itteni hajszában élő ember vágyakozik, csábítja őt az évek sora óta nélkülözött friss idegen emberek látása, élete. Impressziók után szaladnak, melyekkel betelik a lelkűk egy időre és elviselhetőbbé lesz talán az itthoni nehéz hangulat. A uj budapesti angol követ nem látja sötétnek a magyar jövőt Budapest, julius 9. (Budapesti szerkesztősegünk telefonjelentése.) Sir Colwille Barclay, Anglia uj magyarországi követe tegnap délután bemutatkozó látogatást tett Horthy Miklós kormányzónál, akinek átnyújtotta kormánya megbízó- levelét. Az uj angol követ újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy teljes megértéssel viseltetik Magyarország ügyei iránt és rendkívül örvend annak, hogy Angliában a magyar kölcsön jegyzése oly nagy sikerrel végződött. Kijelentette, hogy Budapestet jól ismeri, mert már többször megfordult a magyar fővárosban. Arra a kérdésre, hogy milyennek látja a magyar jövőt, úgy válaszolt, hogy a sötét felhők ma már nem olyan sötétek, mert áttörte őket az első fénysugár. Az uj angol követ nyilatkozata annál figyelemreméltóbb, mert a külföldi sajtóban olyan hírek terjedtek el, hogy Sir Barclay ellenséges érzelmekkel viseltetik a magyar ügyek iránt Azok pedig, akik kényszerültek itthonmaradni, lassanként felfedezik Budapestet mint fürdő és nyaralóvárost. A margitszigeti pompás Palatinus-strand rendkívüli látogatottságnak örvend. Nagy kiterjedésű vízmedence, természetes meleg gyógyforrás Dunavizzel lehűtve, széles, homokos strand, a gyönyörű szigeti miliő közepében. Kitűnő büffé, elsőrangú zene és hozzá mindenekfelett egy kis fantázia, — s az ember egy világhírű fürdőhelyen képzeli magát, hol minden az ő kedvéért és szórakozásáért van teremtve. A nők, a szépalaku budapesti nők vidáman sétálnak fel-alá az izzó homokon, ízléses fürdőtoalettekben. Ma jóizlésü, elegáns ' nő nem visel trikót, csupán tartós, fényes selymekből készült fodros szoknyáju, vállpántokkal diszitett ruhát. Alatta ujjnyi szélesen a hasonló anyagból készített nadrág. Elütő- szinii gummi-fürdőcipőt és sapkát viselnek hozzá. Minden nőhöz — sikk kedvéért — legalább egy-két udvarló tartozik. Csupán igy teljes a dekoráció. A férfiak lesült bőre fényben és színekben versenyre kel a nők ruhaszineivel, vagy pedig éles kontrasztul szolgál. A többi strandon hasonló mozgalmas élet folyik. Vasár- és ünnepnapokon olyan zsúfoltság van a csillaghegyi Árpád-strand hatalmas méretű uszodájában, hogy valóságos vetélkedés folyik egy-egy öltözőszekrényért, mert kabint azt napokkal azelőtt már le kell foglalni. A rákosfalvai Kristály-tó, Lukács-, Császár- és Rudasfürdő uszodáiban szintén vig élet folyik. Közönség mindenüvé jut, sőt sok a panasz, hogy kevés az uszoda és a strand. A svábhegyi Nagyszálló, zugligeti Fácán, Margitsziget, Hűvösvölgy, mind kínálva kínálják magukat a zöldbesiető nyaralóknak. A híres pesti kávéházi élet azonban alkonyukban van. Rossz idők járnak, nagy a rezsi, rengetegféle adó van, száznál több kávéház csukott be lassanként. Helyettük inkább az elsőrangú éttermek favorizáltak. Különösen a szellős dunapar- tiak: Bristol, Hungária, Dunapalota. Strand és tennisz után barnára sülve, friss, elegáns ruhákban jönnek ide az emberek. Finom menüket szolgálnak fel, a szellős, disztingvált termekben s a cigány a vad délamerikai üteme kután mégis csak rátér a mélabus magyar zenére. A cigányzene megsziirten haitik a terem sarkába. Zokog a húr a fehér asztalok felett s a sok elegáns nő és szép szál férfi közül hirtelen csend támad. Mindenki, — szinte megtorpanva — hallgat a nótára. Kállay Piroska. WAPlülitEBá BMBMmWBaBErlIIWlll .....IMIM IWH IHIIJI Ar atni láttam... Lent jártam a Rima és Sajó összeölefkezése közelében, ott, ahol már gólyákkal is találkozik az ember s ahol a magyar lélek kemény, mint a szikla és a magyar érzés örökéletü, mint az igazság. Lent jártam és aratni láttam. Beleberetvált a dűlő búzába a kasza s az arató legény úgy állt a helyén, mint egy hatalmas szobor, a teremtés örök dicsőségére rendelt alkotás. A markot prroskendős leány szedte. Csend volt, csak a kasza suhant és a dűlő kalászok zizegtek, csend volt, a legény szó néHkül élte a szent kötelességet s a lány szó nélkül gondolt a munkautáni esti csókra. Csend volt, csak az én sóhajtásom nyöszörgőit bele a csendbe, csak pil- ianatos megmozdulás volt az, amikor kiszakadt belőlem egy nagy, nehéz és fájós sóhaj. Ami fájt, az én voltam. Én, aki kiszakadtam a buzakaiász nótás és becsületes világából a nagy emberpusztaságba, ahol nincs otthoni vizzel teli, boglyák tövében hűsített kulacs, nincs fekete kenyér és fehér szalonna, nincs teremtő élet, csak fogyasztás, egyre csak fogyasztás — az élet elfogyasztja a leghitványabb falatot: az embert is. Ami fájt, azt elsőhajtottam és a meghuncut- kodott nyári szél elsodorta a sóhajtásomat Elsodródott, elment. Csak ami fáj, az maradt meg. glm. Tárcarovatíunk ma technikai akadályok miatt kimaradt. A mára jelzett verset és tárcát holnapi számunkban közöljük. — (Mécs László az erdélyi országos Ady-ünnepen.) Kolozsvári tudósítónk jelenti: Julius 20 és 21-én országos Ady-ünnep lesz Ermindszenten, ahol Ady Endre született és Zilahon, ahol a Wesselényi-kollégiumban végezte a gimnáziumnak mind a nyolc osztályát. Julius 21-én Ady Endre szülőházát emléktáblával jelölik meg, ezt megelőzőleg pedig Zilahon a városi színházban Ady-matiné lesz, amelynek keretében Mécs László, a szlovenszkói jeles költő olvassa fel Adyhoz irt verseit. — (Kassa város birtokcseréje.) Kassai tudósítónk jelenti: A városi birtokcsere ügyében a mai napig hat ajánlat érkezett be a városi szakértő bizottsághoz. A két ajánlat közül a legkomolyabb közé tartozik Springer bárónak, a dúsgazdag bécsi tőkepénzesnek ajánlata, aki a kétmillió értékű Csáky-féle birtokot szándékozik megvásárolni. A pályázók között van egy prágai egyetemi tanár is, aki szanatórium céljaira szeretné kibérelni a birtokot. — (Gondolatszabadság elméletben s a valóságban.) A köztársasági elnök .morva- országi útja alkalmával egy tanító — egyébként kommunista. —■ nem akart részt venni az elnök hivatalos fogadtatásánál. Ezért fegyelmi eljárást indított ellene fölöttes hatósága, melynek során az illető ezzel védekezett: „Meg van a magam meggyőződése. Ha az elnök ur, már mint diák, megtagadhatta a vallási ténykedéseken való megjelenést azért, hogy azok az ő meggyőződésével ellenkeznek, miért nem tagadhatnám meg én a fogadtatáson való részvételt, minthogy az meggyőződésemmel ellenkezik?" A fegyelmi eljárás eredménye az, hogy a tanítót állásától felfüggesztették. — (Milliárdos adomány a Magyar Nemzeti Múzeumnak.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Hop Ferenc háromnegyed milliárd értékű adományt juttatott a Nemzeti Múzeumnak s köztük két kínai sirszobrot, amelyek a Krisztus előtti időből származnak és több indiai művelődéstörténeti ritkaságot. — (A Komáromi Jótékony Nőegylet vé" dőnöje.) Komáromi tudósitónk jelenti: A Komáromi Jótékony Nőegylet elhunyt védőnője, Sennyei Júlia grófnő helyébe özvegy Fe- jérváry Gézáné nagykeszii nagybirtokost, néhai Fejérváry Géza kamarás, huszárezre- des özvegyét választotta meg védőnőül, aki a választást elfogadva nagyobb összeget adományozott a nőegylet céljaira. — (A debreceni gazdasági akadémia a párbajmánia ellen.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonn: A debreceni gazdasági akadémia igazgatója a mindjobban terjedő parbaj mánia megakadályozására közölte az akadémia hallgatóival, hogy mindazokat, akik párbajoznak, minden megokolás nélkül véglegesen kizárják az akadémiából. Nyári élet Budapesten A pénztelenség, a strandélet s a strand után cigánymuzsika egy dunaparti vendéglőben. — A P. M. H. budapesti nyári riportja — Rumbursi Valódi Schroll-féle -n VáryChruia jj és lenvásznak Sctiiffonok, vásznak, cretonok és damasziok nagy választékban minden Damaszi-asailaliiemüelc. Mész fiöifetiérnemüek. Szent-háromsá > f szélességben Schrofl-Schifffon 7, vászon 6 korona szoborral szemben f iilim—MII——i n—Ilin— IBM ii—iiii III I in mm i "T^irnirrna— ------m -]ínB|MM
