Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-10 / 154. (602.) szám

Csütörtök, julius 10. A raszmsskoi polgári közigazgatás — rossz Hat éve kínozzák Ruszinszkót ezzel a rossz közigazgatási gépezettel — Mindent, csak nem autonómiát Ruszmkszkónak Ungvár, julius 9. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Roz- sypal ruszinszkói helyettes kormányzó egy újságíró előtt azt a kijelentést tette, hogy: „a polgári közigazgatás abban a formában, ahogy ina van összeállítva, nem felel meg a követelményeknek.*^ A hat éven át gáncsolt ruszinszkói pol­gári közigazgatásról egy felelős tényező megállapította, hogy az — rossz. Csodálatos azonban, hogy azok a felelős tényezők, akik Ruszinszkót eddig kormá­nyozták. nem jöttek rá hamarabb, hogy ilyen közigazgatási apparátussal, mint amilyen az ungvári „civilni správa** ezt az autonóm te­rületet nem lehet közmegelégedésre kormá­nyozni. Amint a helyettes kormányzó nyi­latkozatának további részleteiből kitűnik, most sem az őszinte belátás vezette Rozsy- pált a vallomásig, de egy újabb elodázási kísérlet előkészítése, amely Ruszinszkó auto­nómiájának újabb erélyes követelése idejé­ben szükségessé vált. Röviden összefoglalva, a helyettes kor­mányzó úgy véli, hogy a ruszinszkói polgári közigazgatást a ma! formájában be kell szüntetni és a helytar­tósági tanács mintájára kell átszervezni, melynek élén az úgynevezett helytartó- tanácsi elnök állana. Mi ez más, mint annak a tervnek kidol­gozása. hogy Ruszinszkó ne csak tényleg, de cimbelileg is helytartósággá legyen. Arról a bizonyos autonómiáról, melynek fejében Ruszinszkó Cseh-Szlovákiához „csat- lakozottt**, nem is szabad behatóan beszélni, mert hiszen ez igen bagatell, harmadrendű kérdéssé zsugorodott össze. Nagyon kérdésessé válik ezek szerint a kormányzó jog- és működési köre is. A he­lyettes kormányzó nyilatkozata szerint: A kormányzó az uj alkotmánytervezet szerint és a közigazgatási átszervezés értelmében tisztán „autonóm ügyek** fölött fog rendel­kezni. Lesznek tehát „autonóm ügyek** is, melyek Ruszinszkó államjogi helyzetét egy hatáskörnélküli kormányzó személyében a külföld előtt reprezentálni fogják. És ezt az újabb aknamunkát a kor- mánysajtó csak „dicsérheti**, mert hiszen most, amikor Ruszinszkó helyzetének rende­zése az ellezéki képviselők legfőbb törekvé­sévé lett. a helytartósággá való átszervezés­nél mentőbb ötlet nem is jutott volna a kor­mány eszébe. Zsaroló álhirlapiró Egy ungvári bank tisztviselőit akarta meg­zsarolni — Ruszinszkói szerkesztőségünktől — Ungvár, julius 9. Az ungvári közönséget zsarolási kísérlet tartja izgalomban, mely egy volt hírlapíró lefelé görbülő pályájának első piszkos kis ál­lomása, ahonnan az ut már a börtönbe vezet. A pikáns tartalmú levél Egyik ungvári bank köny velőjét megszó­lította Orosz Lajos újságíró, egy rövidéletü színházi újság volt szerkesztője és elmon­dotta, hogy a múlt hónapokban Ungváron megindult Hétfői Uiság szerkesztőinek kezé­ben levél van, mely úgy a bank pénztárosát, mint annak egyes tisztviselőit kompromit­tálja. Ez a levél a lap legközelebbi számá­ban valószínűleg megjelenik s ennek követ­kezménye csinos botrány lesz. Orosz a köny­velőtől megkérdezte, nem tudnák-e módját ejteni annak, hogy ez a levél az említett lap­ban meg ne jelenjék. A könyvelőt a hallottak igen meglepték, mert hiszen az állítólagos pikáns levélben foglaltakról tudta, hogy valótlanságok. A kö­vetkező találkozásnál azt mondotta Orosznak, hogy szeretne a lap szerkesztőjével erről az ügyről bizalmasan tárgyalni. A kelepce Ekkorra már a bank tisztviselői tisztá­ban voltak azzal, hogy itt közönséges zsaro­lásról van szó, melyet mindenáron le kell leplezniök, hogy a tisztességes magyar sajtót a mindjobban szaporodó és zsarolásból élő áihirlapiróktól segítsenek megszabadítani. A bank egyik szobájában két urat helyeztek el, hogy a vékony ajtón keresztül a szomszéd- szobában lefolytatandó beszélgetésnek min­den mondatát jól megfigyelhessék. A jelzett időben azonban a Hétfői Újság szerkesztője helyett ismét csak Orosz Lajos jelent meg és bizalmasan kijelentette, hogy a szerkesztőség őt bizta meg ennek a kényes ügynek lebonyolításával. Mikor a vele tár­gyaló könyvelő mindenáron a szerkesztővel akart beszélni és a kérdéses kompromittáló levél után érdeklődött, Orosz kijelentette, hogy neki a tárgyalásra teljes felhatalmazása van és egy blokkot mutatott fel, melyen bi­zonyos, az ügyre vonatkozó mondatok vol­tak feljegyezve. A levélre vonatkozólag pe­dig Orosz kijelentette, hogy azt a kezükből ki nem adják, de megegyezés után elégetik. Az alku Ezután megkezdődött az alku. A köny­velő a rendkívül fontos levélért száz koronát J Ígért. Ezt Orosz keveselte s kijelentette, hogy legkevesebb kétezer korona a Hétfői Újság szerkesztőségének a követelése, ellen­esetben nem tárgyalhat tovább. Prága, julius 9. A Revue des Idées et des Faits legu­tóbbi számában .szenzációs óikét közöl arról, hogy a Banca Commerciale Italiana banknak mily hatalmas szerepe volt az olasz gazdasági és politikai életben. Ezt a bankot a német nagytőke alapította 1894-ben s ez a bank Olaszország leghíresebb vasgyárait, villamosúi üvölt s hajógyárait kezébe kapari- totta, sőt érdekkörébe került az Ava-nti is s a fascisták két legolvasottabb lapja a Cor- riere Italiano és a Nuova Paese. E banknak háború utáni célja a németek keleti expan­ziójának szolgálata volt Olaszországon ke­resztül. Még Ámort is szolgálatukba vonták a német tőkések, mert a bank igazgatójának leányát feleségül vette Porro tábornok, az olasz vezérkar főnöke. Komárom, jufius 9. A megfizetett kormány sajtó nagy gau- diummal számolt be arról, hogy Gután földet osztottak a magyaroknak, azt azonban elfe­lejtette megírni, hogy a földosztás csak pa­rádé maradt, mert az igénylők még raa sem tudják, hogyan is állnak tulajdonképpen. Ezenkívül arról is elfelejtettek írni ezek a pénzért mindenre kapható kormánylapok, hggy ezután nagyarányú telepítéseket akar­tak végrehajtani és éppen a magyar kis­gazdapárt erélyes föllépésének lett meg az az eredménye, hogy a gutalak, megyercsiek és keszegfalusiak is hozzájuthattak némi földhöz, egyelőre ugyancsak papíron. Ezután nagy parádét rendeztek a kikül­dött Békefi-Friedmannok és a megfizetett „demokraták**, de másutt, más tíz helyen, már szaporán ké­szülődnek a nagyarányú telepítésekre. Itt- ott nagy hókusz-pókuszt rendeznek, ame­lyeknek az a céljuk, hogy a magyarság fi­gyelmét eltereljék a telepítésektől és mig egy helyen pár száz holdat odadob­nak szemfényvesztésül, addig másutt tízezer holdakat telepítenek be. így van ez most is. Felsőcsallóközben a Nis, julüus 9. Rideg, puszta térségen áll a nisi pálya­udvar, amely annyiban hasonlít a belgrádi­hoz, hogy itt is, ott is szükségesnek tartot­ták az állomási épületnek a város felé néző homlokzatára is nagy betűkkel kiírni a vá­ros nevét, nehogy a belgrádiak azt hiigyjék, ha a katonai akadémiától letekintenek az ál­lomásra, hogy az talán a valjevói pályaud­var. Nem,nem, ott ragyog, illetve fekeitéllik a hatalmas ciril-latin felírás: Beográd, illetve Nis vagy Paratyin. A nisi, már említett nagy pusztaságon százfelé tép a száz bérkocsis, egyik jobban üvölt, mint a másik, hogy az ő kocsijába szálljak, az a legtisztább, az ő lovai a leg­jobbak. És mind a száznak igaza van, mert rosszabb gebék még nem kerültek virslibe és piszkosabb fiakkerek Kukutytnban sem lehetnek. Relatíve talán lehet valamelyik a legtisztább, dehát Einstein nem szokott Nisbe járni. Az utcák porosak, idomtalamil elszükül­Jöu a rendőrség Mialatt a könyvelő a kétezer koronáért a bankba távozott, már a rendőrség is érte­sítést kapott a zsarolási kísérletről. Az ügyet most már a könyvelő azzal húzta, hogy Írást kért a kétezer koronáról, ezt azonban Orosz megtagadta. E pillanatban lépett ki a, két tanú a szomszédszobából és tetten érte az újságírót. Ezután az események gyorsan pe­regtek le. Megjelentek a detektívek és Oroszt a rendőrségre vezették elő, ahol a két tanú­val és a könyvelővel jegyzőkönyvet vettek fel. A nyomozás megindult abban az irány­ban, hogy egyáltalán volt-e ilyen levél és ki az egész zsarolási kísérletnek az értelmi szerzője. Újságírói körökben a hir nagy felháboro­dást keltett és hangosan követelik, hogy végre-valahára tisztittassék meg Ruszinszkó a magukat újságíróknak tartó és lapokat ala­pító kétes ekszisztenciáktól. Mint értesülünk, a Hétfői Újság szerkesztősége is bűnvádi fel­jelentést tett Orosz Lajos ellen. Mussolini uralomrajutása kezdetén a bank a megfigyelés álláspontjára helyezke­dett. Tizennégy hónappal később egy lengyel kölcsönt bonyolított le és ettől kezdve a fascismus alatt is vezető szerepet kapott. A német tőke e bank révén leigázással fenyegette az uj Olaszországot éppen úgy, amint kezében tartotta a réginek gazdasági életét. A bank működésére vonatkozó adatok Matteotti szocialista képviselő kezébe ke­rültek, aki leleplezésre készült és nyilvános­ságra akarta hozni azo-k neveit, akik a száz­ezresek csábításaira a fascizmrus árulóivá lettek. * A lap szerint ezért kellett Matteottinak meghalnia. földhivatal pozsonyi kirendeltségének máso­dik osztályától, tehát csak a telepítésekkel foglalkozó hivatalából naponta mennek a vi­dékre a komisszáriusok, hogy a telepítés előmunkálatait elvégezzék. Felsőcsallóközben József-major, Erzsébet-puszta, Csütörtök­major, Sárrét, Csörge és Vittenye pusztá­kon dolgoznak a telepítések előkészítésén. A vi­dék lakossága és a majorok cselédsége a legnagyobb elkeseredéssel nézi az előkészü­leteket, mert a gyenge minőségű földön félti az amugyis szűkre szabott kenyérfalatját és minden körülmények között ragaszkodik ahhoz, hogy a felosztandó puszták cseléd­ségét és a vidék földműveseit földhöz jut­tassák. Félő, hogyha a lakosság e jogos kíván­ságát csak részben is nem teljesitik, az el­keseredés olyan hatalmas erupcióban fog ki­törni, melyért az intéző hatalmak alig tud­ják majd a felelősséget viselni. Hasonlóképp nagyobb telepítésekre ké­szülnek Alsócsallóközben, a galántai járás­ban, Bars és Nyitramegyében is, mely min­denütt a lakosság legnagyobb ellenállásával fog találkozni. (K.) nek vagy térséggé kövérednek, alig érem el valahol a várva-várt kövezetei, máris visz- szakiváulkozom a porba, mert ezeken a kö­veken járni nehezebb, mint a fakirnak a rúd végében féltlábon imádni Buddhát. Egyetlen katonai intézeten kívül sehol egy valamire való épület, ellenben illatok, szagok és bűzök inzultálnak minden lépésnél. A Morava partján bőrt cserzenék, a hölgyek kábító parfümökkel izgatnak, a száz meg száz kis kocsma, vendéglő, péküzlet orgiázik az étel és a hulladék szagaiban. Sehol a vilá­gon annyi ember nem foglalkozik az embe­riség táplálásával, mint Szerbiában és az a benyomásom, hogy Nis vezet- Ha már a po­litikai vezetést elragadta Belgrád, az evés­ben nem enged a hajdani főváros. Jellemzé­sül csak ennyit: a főtéren, amely egy 100— 150 méteres határok közé szorított három­szög, tizennégy (14) étterem, vendéglő, kifőző és apró „narodna kujná“ sorakozik egymás mellé. Fehér teríték meg vörös, te­rítetten asztal és viaszosvászon borítású sok százával a téren, sül a csebabcsica, pirul a razsnyics, csepeg a nyáriról a birkafaggyu vagy malac zsírja, savanyodik a kajmak, paprikás rotyog, hagyma bűzlik, apró hal serceg a sütőben, bóza erjed és fagylaltos ember csilingel. Hogy mik ezek az ételek. A csebabcsica vagdalt, fűszeres disznóhus, kisujjnyi kol­básszá formáivá (nem töltve!) és roston süt­ve, a razsnyics ötkoronás nagyságú kis hus- darabkák gyűjteménye egy kis nyárson, ugyancsak roston sütve, nagyon sok apróra vagdalt nyers vereshagymával fogyasztva. Tíz csebabcsica vagy öt darabka razsnyics egy adag, 3—4 dinár, a hely előkelősége sze­rint. A kajmak lesózott tejfelből készült sa­vanyú vaj, a bóza erjesztett kukoricalé. A birkát, malacot a tér közepén sütik nyárson, egészben és szép forró nyári napon kitá­masztják a boltajtó elé. Letakarni nem sza­bad, mert úgy nem látja a vevő, aki szépen körültapogaitja és úgy választja ki, honnan vágjanak a számára. Ez praktikus, mert — legyek és a déli irányban egyre növekvő török jelleg szerint szaporodó kutyák is hozzájutnak ehhez az inyencfalathoz. Az emberek folyton, mindenütt és örök­ké esznek és rengeteg sört isznak. Több ap­ró állomáson láttam, hogy a nagy ruháskosa- rakban kihozott sok száz keményre főtt to­jást pillanatok alatt szétkapkodták. Nagyon szeretik és mégis nagyon olcsó. Mindezeken kívül dominál még néhány nemzeti étel, mint a szárma (töltött káposztalevél vagy szőíőlevél, savanykás lében), töltött tök és dzsuvecs (rizs, egész paradicsom, zöld pap­rika apróra vágott hússal egybefőve), azon­kívül a feketekávé. Hajnali szürkülettől késő estig folyik a kávé, az illatos, finom, szüret­ien fekete, amelyből kellő gyakorlat után az idegen is megiszik 10—12 csészét napon­ta. A bennszülött háromannyil. Nisből elég, nincs benne semmi, csak rengeteg katona és Ízléstelen nők a korzón, ahol este tiz óráig tart a séta és este tiz óráig nyitva vannak az összes üzletek. A korzóról lelépve, vaiksötét utcákon baktatok az állomásra, eltévesztem az utat és három katonához fordulok felvilágosításért. A vité­zek összenézrrek, megböki az egyik a mási­kat: — Te szólj, komám, te jobban tudod a nyelvet. Magyarok, bácskai fiók. Nis nemcsak Macedóniának egy északi határa, de annak a területnek is, ahol a bácskai, torontáli, ba­ranyai magyar és német fiuk katonáskodnak. Csendes beszélgetésben kisérnek az állo­másra. Nem panaszkodnak, a tisztjeik és szegezzük le már itt, a jugoszláv tisztek ál­talában (néhány renegát kivételével) csak a pompás, felülmúlhatatlan katonaanyagot né­zik bennük és nem törődnek a magyarságuk­kal. Azonkívül városban vannak, nyugodt helyen, mig sokezer társuk napról-napra töl­tött fegyvert szorongat, arra le, ahol a ko- miték dolgozunk. Elbúcsúzunk. lefekszem, alszom Mace­dónia felső vidékein, jól, kényelmesen. Erre­felé szívesebben utaznak az emberek nappal, nem kell balesetbiztosításra gondolniok. B@nes a parlament nélkül akar kereskedelmi szerződéseket kötni Prága, julius 9. A külügyminisztérium uj törvényjavasla­tot készített a külföldi kereskedelmi érintke­zés ideiglenes rendezéséről. A javaslat sze­rint a kormány felhatalmazást kap arra, hogy a külföldi államokkal kereskedelmi szerző­déseket köthessen, mely szerződések a köz- társasági elnök aláírásával ellátva a törvény­gyűjteményben kihirdetendök s a törvény- hozásnak utólagos jóváhagyás végett benyúj­tandók. Ha az egyik ház az utólagos jóváha­gyást megtagadná, a szerződés az ideiglenes érvényét azonnal elvesztené. A javaslat igen tágkörii felhatalmazást ad a kormánynak a vámtarifák szerződéses módosítására s így mélyen belenyulik ama kérdések komplexu­mába, amelyekről éppen most tárgyal még a petka s igy csakis ezekkel a kérdésekkel intézhető el. A javaslat főeltérése az eddigi törvényes rendelkezésektől abban van, hogy eddig csakis a törvényhozás jóváhagyása után léptek érvénybe a kereskedelmi szer­ződések s most már elegendő a köztársasági elnök aláirása is az ideiglenes érvényesség­hez. Benes külügyminiszter azt akarja elérni ezzel a javaslattal, hogy a jövőben kötendő szerződés ratifikálásánál történt, zetbe, mint a legutóbb a dán kereskedelmi szerződés ratifikálásánál törvént. Niért tellett Natteottit meggyilkolni? Újabb telepítési akció készül a Csallóközben Hogy is fest gyakorlatban a földosztás? — A P. M. H. eredeti tudósítása — Ahol még nincs vége a háborúnak Étel, ital, álom — A P. M. H. kiküldött udósiitójától — vt

Next

/
Oldalképek
Tartalom