Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-09 / 153. (601.) szám

Szerda, július 9. *2 Blisi §mmmw | Cluj-Kolozsvár, Monostori-ú! 33. (Calea-Macüor) ^ §zái!lí©& essörceöö ssSíár % és 8 íarha erűéiül jjánsioS^Sír öl | 0 Ö 000CXXX50000OXJ30C^C0C3CC0€X500CC^ — A faaiac helyzete. A fapiacon az előre­haladott idéftr jelei láthatók. Az üzleti forgalom sziik keretek között mozog és valószínű, hogy őszig a helyzet nem fog megváltozni. Az export­üzlet a Carpathia szerint nem javul. Jó áru iránt állandóan van érdeklődés. A rosszabb minőségit áru elhelyezése azonban gondot okoz. A nyugati államokban, különösen Hollandiban kellemetlenül érezhető a német verseny, mely elárasztja olcsó ajánlatokkal a fapiacot. A holland fapiac helyze­tét kedvezőtlenül befolyásolják a német szükség- eladások, melyek következtében cseh-szlovák ajánlatok nehezen érvényesülhetnek. Franciaor­szágiban továbbra is bizonytalan a helyzet. Az árakat egyes oégek olcsó ajánlatai leszorítják. Ezzel szemben az angliai elhelyezési lehetőség továbbra is jó. Főképpen 2X4—7” nagyság, va­lamid lécfa iránt van kereslet. Az angol ipar ládafa után érdeklődik. A bányaiapiac megélén­kült. A német bányaiak ^beérnék vásárlási meg­bízatásakat adtak; a rendkívül élénk keresletet a gyönge kínálat azonban netn képes kielégíteni. Cellulózéi álból kevés van raktáron, de a kereslet is jelentéktelen. A keményfapiacon tart a kedvet­len irányzat. A németországi pénzszűke miatt sokszor nem lehet a lekötött üzleteket lebonyolí­tani. Több német cég stomirozta kötéseit. A fa­szén és tűzifa iránt élénk kereslet mutatkozik. Príma bü kirí ászén ért ab zempléni rakodó álló más '3600 cseh koronát fizettek. — Kassa város magyarországi tartozá­sainak rendezése. Kassáról jelen.tik; A vá­rosi tanács, amint azt annak idején jelentet­tük, .magyarországi adósságainak rendezé­sére küldöttséget menesztett Budapestre. A küldöttség működése sikerrel járt, amennyi­ben megegyezést tudtak létesíteni a buda­pesti pénzintézetekkel. Kassa város a ma­gyar bankoknak 16.6 miliő koronával és annak kamataival tartozik. A küldöttség 30 százalékos megegyezést létesített. A város a 16.6 millió korona és annak kamatai helyett 5 millió eseti-szlovák koronát fog fizetni. A budapesti bankok ajánlatukat augusztus el­sejéig tartják fönn. A pénzügyi küldöttség Budapesten városnak magé'a r válla latoknál levő követeléseiről is tárgyalt. Ezek a válla­latok a 700.000 békekor orrát kitevő tartozá­sukat nyilvántartják és hajlandók tartozásu­kat békekoronában visszafizetni; amiben azonban a magyar kormány rendeletéi aka­dályozzák őket E rendeietek értemében az ilyen tartozásokat csak a nemzetközi gazda­sági tárgyalások befejezése titán szabad ki­fizetni. A városnak Budapesten levő 4.5 rrr" lió koronás értékletétje tekintetében a cseh­szlovák pénzügyauiniszteriiuim a budapesti cseh-szlovák követség utján úgy diszponált, hogy azt Kassára szállítsák. A küldöttség Kassára való visszaárkezte után részle-tes je­len: est tesz budapesti tárgyalásairól. — Svájci faiparotok Szlovenszkóban. A sváljei faipari szövetség tagjai ősszel 14 na­pos tanulmányutat tesznek Cseh-Szlovákiá- ba. A svájciak Prágába. Pozsonyba, Pár­kányba és Komáromba fognak el ■ Szlovenszkóban megtekintik az erdőket és a fűrésztelepeket. Sztrájkba léptek a komaraui vasgyár munkásai. Koma fádból jelientSc; A komaraui va: gvár mintegy ezer munkása tegnap sztrájkba lépett. A sztrájkolok béremelést követelnek. — Iparklálliíás ÁSchban, Tegnap nyitot­ták meg az ascíhi ipari kiállítást mely juQiois 27-ig fog tartani. A kiállítást nagyon sokan látogatják. — A fíermaneci Papírgyár mérlege. Besztercebányáról jelentik: A 6 millió koro­nás alaptőkéjű és 7,856.000 korona tartalék­tőkével bíró Hcrmaneci Papírgyár rt. az el­múlt évre 2.120.000 korona veszteséget mu­tat ki. Ebben a kimutatásban a részvénytár­saság 1922. évi vesztesége 1.5 millió koro­náival szerepel. = A török kormány megtiltotta a szesz­bevitelt. Konstantinápolyból jelentik: A kor­mány a szeszes italok monopóliumáról szóló törvény életbeléptévé] megtiltotta a szeszbe- vitellt. — 86,000-re emeltedet a munkanélküliek száma Berlinben. Berliniből jelentik; A mun- k anélkül lek száma az elmúlt hét végén 86.300-ra emelkedett az előző heti kimtítafás- ban feltüntetett 83,5l2-rol. — A ruszinszkói országos kereskedelmi egyesülés választmányi -gyűlése. Munkácsi tudósítónk jelenti: A Ruszinszkói Országos kereskedelmi Egyesülés választmánya Bán Mihály és Engel Lipót elnöklete alatt vasár­nap gyűlést tartott Munkácson. A gyűlésen csak az ungvári és a munkácsi kiküldöttek vettek részt. Komoly kritika tárgyává tették az egyesülés ungvári központjának műkö­dését, valamint a beregszászi kereskedők egyesületének az egyesülésből való kiválását. A választmány kimondotta, hogy minden tisztességes eszközt és legálsi utat fölhasznál arra, hogy Beregszászt egyéni akciójával elszigetelje. Elhatározták, hogy Ungvárott titkári irodát létesítenek és hogy a nyár folyamán az egyes helyeken tartandó gyűlé­sekkel egész Ruszinszkóban beszervezik az egyesülést. A választmány Halász Ignác ál-elnök lemondását nem fogadta el. — A cukoripari tisztviselők kongresszu­sa. A cseh-szlovák köztársaság területén mü- dödő cukoripari tisztviselők jullmis 12-töil 14-ig Afusisigban kongresszusra gyűlnek egybe. — A magyar kölcsön sikere következté­ben a cseh-szlovák kölcsön árfolyama esett. Londonból jelentik: A 8 százalékos cseh-szlo­vák áliamíkölcsönt junius végén 98.75 font sterlinggel jegyezték. A cseh-szlovák állam­kölcsön árfolyama az utóbbi napokban a kül­földi piacokon esett, amit a magyar kölcsön sikerére vezetnek vissza. — A cseh-szlovák — osztrák kereske­delmi tárgyalások. A most folyó csielh-szto- váik — osztrák kereskedelmi tárgyalások rövidesen döntő jellegű foxdfulatot fognak f öli venni. — Amerika aranykészlete. Az Egyesült Álla­mok pénzügyminisztériumának kimutatása szerint juniius elsején az állaim aranykészlete négymil- liárd dollárt tett ki. Az 192-4. év második felében még négyszázmillió dollárt importálnak az Egye­sült Államokba. így az egész világon Amerikának van a legnagyobb aranykészlete. — Rózsaknál!itás Prágában. Julius 12-én és L3-án a prágai Zsófia szigeten nagyarányú rózsakiáliitás lesz, melyen a belföldi kerté­szeken kívül német, angol, belga és amerikai kertészek fognak rész'tvenni. — Megszüntetett szíovanskói pénzügy­igazgatóságok. A pénzügy tudni sziter föloszlatta az ipölysági és az aranyosmaróti pénz­ügy igazgatóságokat. A besztercebányai ipéinzügyigazgatóság hatáskörét ezzel szem­ben kiterjesztette Selmecbányára, Újbányá­ra. Ko.rponára, Lévára és további intézke­désig a körmöcbányai adóhivatalra is. A nyitnál pénzügy iga zgatós ág hatáskörét az aranyosim'aróiti és a verebely-i adóhivatalok körzetére terjesztette ki. + Életbelépett a magyar—jugoszláv kereskedelmi egyezmény. Belgrádiból távira­tozzék: A Pravda jelenti, hogy a fővám- igazgatőság táviratilag közölte a magyar— jugoszláv határon szolgálatot teljesítő vám­hivatalokká'!, hogy a Magyarország és Jugo­szlávia között kötött keresdelmi egyezmény a minimális vámtarifa alkalmazásával élet- belépett. = Angliában nem szállítják le a disz­kontot. Londonból jelentik:: A Bank of Eng- land igazgatósága a City pénzügyi köreinek 'kívánsága elleniére elhatkro<zta, hogy a disz­kontot nem szállítja le. = Csökkent az indexszám Ausztriában. Becsből jelentik: A nagykereskedelmi index május végétől június végéig 6 százalékkal csökkent. A csökkenést az élelmiszerek é'S az iparcikkek olcsóbbodásával magyarázzák. = Olaszországban vámot kell fizetni a mezőgazdasági gépek behozatalánál. Rómá­ból jelentük: Az olasz partement törvényt hozott a mezőgazdasági gépek behozatali vámjától. A törvény máris életbelépett. — Esnek a gyapinárak Londonba*’.. Lon­donból jelentik: A gyapjúnukción az árak 5 _10 százalékkal estek a textilpiacon ural­ko dó pénzhiány .miatt. = Németországban olcsóbb lett a bar­naszén is. Berlinből jelentik: A ruhrvidéki szénnek az árát tudvalévőén julius elsejétől 20 százalékkal leszállították. A rajnai bar- naszénszindikátus ennek következtében el­határozta, hogy lényegesen leszállítja a bri­kett árát. Tőzsde és árupiac: — Prága továbbra is gyönge. A tőzsde gyönge irányzat mellett nyílott. Bécsi hírekre a lamyhaság folytatódott. Az árfolyamcsök­kenés a kulisszban 2—10 koronát tett ki. Az ipari értékek piacán a vais- és gépgyárak ér­tékei hanyatlottak a legerősebben. A beruhá­zási piac szintén gyönge, azonban az árfo­lyamok nem változtak lényegesen. A tőzs­dén nem jegyzett értékek piaca gyönge. Ugyancsak gyönge a záróirányzat is. A de­vizapiac jegyzései mérsékelten szilárdak. Gyöngéb csupán Belgrád és Budapest. Előfordult kötések: őszi «fl&39Bddtn . — A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye — Irta: Egri Viktor. (3) — Nini, a Lujza néni jön, — hajolt ki Miklós az ablakon. — Siet, mert látja, hogy készül az idei szilvaiz és fél, hogy Mári néni megfeledkezik az ő két bödönéről. Egymásra néztek és nevettek. — Lujza néni most is a régi, — szólt Miklós. Egymásra néztek és nevettek. — Lujza néni most is a régi, — szólt Miklós. — Ne hidd, ő is megváltozott. Azelőtt •nem zsörtölődött annyit és nem vert a fogá­hoz minden garast. Kuporgat — nem tudom kinek. Talán valami alapítványra ... De megyek elébe, mert megdorgál, ha dolog­talanul lát. Az ajtóból visszafordult! — Uzsonnatájt eljön Kelemen, légy jó hozzá, — mondta és kisietett. III. Lujza néni szaporán és pattogva be­szélt, hogy szavába ne vágjanak. Pedig senki sem gondolt ellenmondásra, ha egyszer megeredt a nyelve. Miklós letette a könyvet és kezet csókolt Lujza néninek. Az nem engedte szóhoz jutni:- Anyád neheztel, hogy nem mozdulsz el hazulról. De jól teszed. Még vendég vagy és nincsenek kötelességeid . . . Hadd néz- j zelek csak! Ma meg tudom bocsátani anyád­nak, hógy dusabb az asztala a kelleténél. De nem látszik meg rajtad, hogy konyháto­kon naphosszat ki sem hamvad a tiíz. A Nikolics fiú veled jött meg és három kilót hízott egy hét alatt. Feketeruhás, simára fésült hajú és sápadt- areu asszony állt mögötte. Miklós anyja volt. — Miklós mindig kisétti volt, nem hajlott hizásra, — mondta és 'hangja olyan volt, mint valami panasz. — Ez igaz, Lujza néni. És anya kényez­tet. Pedig milyen kevéssel beérném! A vénlány elbiggyedt szájjal felelt: — Ezt csak most mondhatod ... az apád fia vagy. Kávéház, kártya, ital, asszonyok, — lassan rászoksz mindezekre. Apád igényei csak nőttek öregedésével. Ha nem volna az öcsém, hát nem beszélnék róla . . . Szántás idején vadászni jár és négyszáz holdja bitangul hever. Még jó, hogy ennyi maradt. Ha nincsen háború, ki­szaladt volna a föld is lábatok alól. Mások milliókat kerestek, ő ölhetett kézzel nézie, hogyan fosztják ki mindenéből ... A jó Isten megőrzött és visszahozott ide közénk. Ép idejében . . . — Hagyd őt, Miklós tudni fogja köteles­ségét, — vágott az anya a vénlány szavába. — Te persze csak a vagyon széfzüllésén keseregsz. Vannak gondjaink, melyek mélyebben rágnak. Miklós felfigyelt. Tekintete hol az egyik, hol a másik asszonyra ugrott. — Anyád szentimentális. — vonogatta Lujza néni a vállát. — Nem volt soha ke­j mény, igazi asszony. Csak Ő felelhet min­denért. Hagyta elherdálni a vagyont. Az apád azt tehette mellétté, amit akart. — Mire való ez a szemrehányás, Lujza néni! Egy hete nem hallok inast, mint panaszt apára. Mit vétett, mit akar tőle? . . . Unom már ezt az örökös jajongást és krajcárosko- dást. Nincsen elegünk, kevés a föld? És mért hibáztatja mindezért anyát is! A vénlány ügyet sem vetett a szemre­hányásra. Vértelen arca kigyulladt kicsit, hangja még keményebb lett, éles volt és néha sikolyba csuklóit, mintha nyakát me­télték volna: — Majd megtudod, ha a magad gazdája leszel, hogy semmi sem sok. Jönnek rossz idők és a sok is megcsappan ... Az elmúlt hónapban majd ingyen vesztegette a gabonát. Kinevetik. Mindenéből kiforgatják. — Apa nagyon jószivü . . . Hiszen tudja, hogy van ajtó, melyen kopoghat, ha min­denéből kikopik. — A számból vetted ki a szót! Hát erre hiába számit! — csattant fel a vénlány. — Nyűgöd lehetsz Lujza, nem jutunk soha odáig, bárhogy kívánod. Itt van már a fiam. Lujza néni furcsán, lekicsinylőén nevet­gélt: — Jól mondtad — mert nem rajtad mú­lik . . . Örök életében hiányzott az öcsém mellett valaki, aki kordában tartotta volna. Rám, sajnos, nem hallgatott. De nem is lett volna szivem összevesziteni benneteket, pedig megérdemelted volna. Fiatal korodban nem járt a házon az eszed, most aztán furcsán fest, amihez nyúlsz. Már úgy látszott, hogy Nagyítóból, Miklós anyjából is kitör a harag, de felemelt keze tétován lehanyatlott. — Lujza, már megint gáncsolsz! — Csak ennyit mondott végtelen panasszal. Miklós ott állt megtört, hallgatag anyja és a fecsegő, kíméletlen véniány között, aki esztelen szi­gorba, pénzéhbe ölte meddőségét. El'komo- rodva, ellenségesen hallgatta háborúskodásu­kat, amibe évekkel ezelőtt fogtak és amit sose tudtak abbahagyni. Minden szó újabb vágás, újabb gáncs, itt a házban semmi sem történt Lujza néni szája ize szerint és Miklósi­ban szégyen és idegenkedés ébredt, hogy anyja erélytelen maradt és nem hallgattatta el a vénlányt. — Látod Miklós, itt mindenki azt hiszi, hogy zsémbes vénlány vagyok, aki csak a maga hasznát lesi, — si trfel Lujza néni. — Arra nem gondoltok, hogy rettenetes éveim voltak és hogy csupán értetek élek. Hiszen rátok marad mindenem, nektek kuporgat ok. — Rosszul teszed, hogy nem gondolsz magadra, így is jut még valami a gyerekeim­nek, — fakadt ki Nagyné. — Látod, az anyád maga kívánja, hogy kitagadjalak benneteket, — diadalmaskodott a vénlány. Addig nem lesz békességem tőle, míg ennek eleget nem teszek . . . Hall­gatsz? . . . Nos, jól van. Furcsa gyerek vagy, mondhatom. Hetednapja jöttél meg és nincs mesélni valód. Délelőtt egy órácskát voltam Nikolicséknál, mennyi mulattató históriája volt a Pistának! ... De te'hall­gatsz, mintha Illává n raboskodtál volna. Csak az anyádat tudod ellenem uszítani. — Uszítani!? hiiledezett Miklós. — Ezek után igazán nem tudom, micsoda históriákkal mulattassam . . . — Csak kéresd és kellesd magad! Te csak a vénlányt látod bennem és nem a nénédet. (Folyt, köv.) VII/ S. VII/7. 1023. évi kincstári utalvány ——.— 1924. évi kincstári utalvány 99.10 99.— Nvereményltölcsön ................... 85.50 85.58 f' X-oe beruházási kölcsön . 85.75 85.75 6°/n-os lisztkölesön . . . • • 80.05 80.30 fi % Államkölcsön.............. ~•— —•— Mo rva orsz.-kölcs. 1011 4*/5 °/c 74. 73.50 Morva orsz.-lcö'cs. 1017 5 o/0 . . 80.50 Prága város 191n köles. 5 % 79. . Prága város 1919 köles. 4 % * • Briinn város 1991 köles (1 %. • ■ Pozsonv város. 1910kölcs. 4°á 71-” TÜ-T Prága városi takrpt. 4 °/r . 8/.50 87.50 Osl. vörös kereszt Korsiegv 44. 44. ‘ Mafirvar őfrt.os vörös kereszt • • .Magyar ielzálofr sorsiegy . • ~• Bohemia ................................ —•“ Cs eh Union Bank.............. 22?* 398-50 Le számítoló............................ 393.— 393.— Cs eh Toarhank..................... í}'7.50 417.50 Pr ágai Hitelbank.............. 715.50 715.50 Sz lovák Bank..................... J 33.50 ?32.50 Zi vnostenska........................ -»01.50 400.50 An arol-Öslov. Bank............... 94.— 97.— Os ztrák kitel......................... 71-~5 7d.50 Bé csi Unionbank. ...... 73.— 73-50 Wiener Bankv. ....... 54.50 57 90 Jugoslovenska-bank .... -„„íj-- j*5.75 Nordbahn......................... 5683.— 5745.— Cs eh Cukor ......... 1115. 1120.— Horvát cukor..................... . 437.50 440.— Ko lini műtrágya...... 579.— 599.50 Kolini kávé ...................... Ifjfb— 1 j*3-— Ko lini Detróleum............... ,235.— 249.— Kolini szesz ........ 1025.— 1050.— Tejipar rt.... 340.— El ső pilseni sörgyár .... — 4/95.— Breitfeld-Danék ...... ^33.— 492.— Lanrin és Klement .... £37.50 233.— Ringhoffer ..... .... 70C. — 710.— Cseh északi szén ...... 1740.— 1760.— Cseh nyugati szén ..... ^07.— 417.— Alpine............................... • 199.— 193.— Po ldi ....................................... 313.— 320.— Pr ágai vasipar ...... 885.— 900.— Skoda..................... • 612.— 620.— Po zsonyi kábel.................... 1400.— —.— In wald................. 262.50 265 — Prágai oapir......................... —.— — — A prágai leníözsde. A külföldi keres­letet áruhiány miatt nem tudják kielégiteni. Az árak szilárdak, noha a szövödé'k 25 száza­lékos bérleszállitást terveznek. A terméski­látás igen jó. SzJovenszkói és ruszinszkói 120 cm. hosszú szálakból álló mintát mutatták be, melyből jó minőségre lehet következtetni. — A cukoríDzsde. A külföldi piacok jegyzé­sei általában gyöngék. Paris októberre és decem­berre 211-gyei. Newyork szeptemberre 3.55-tei, London augusztusra 23.90-nel jegyzett. A helyi ip:ac nyugodt irányzat mellett változatlan. É—raBaWMW5aBBBBWBW8WBBBMWB8——— Héríék irtán készif férfifehérnemüí | l * p Óriás! választék f > a legizlésesebb divaté kkekben, legfinomabb Á t. női- és férfiharisnyákban, nyakkendőkben, 2 | zsebkendőkben stb. 2 | Szolid árak: Előzékeny kiszolgálás1 | | fíalhsfein lirlici j I férfifehérnemű- és divat-szalón í h * * <E>. sxűibb 5 (Az udvarban.) ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom