Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-08 / 152. (600.) szám
Kedd, julius & A magyar kölcsön jegyzésének sikere Budapest, junius 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lentése.) A nagykölcsön jegyzése elérkezett utolsó stádiumához. Amerikában — mint ismeretes — szintén túljegyezték a kölcsönt, csütörtökön pedig Rómában kezdődik meg a kölcsön jegyzése. Olasz pénzügyi körökből szánma zó értesítéseik szerint az olasz bank azt a másfél-millió fontot, azaz 170 millió lírát kitevő összeget, amely a kölcsönből Olaszországra esik, nemcsak hogy lejegyzik, hanem valószínű, hogy itt jelentős ösz- szegü túljegyzés fog történni. cseh lapokból, kritikával és megjegyzésekkel fűszerezve Prága Július 7. A farizeusok. Önkéntelenül is ez a szó tolakszik agyunkba, amikor a Národni Listyben olvasunk egy cikket, amelyben Kramámak a szócsöve égbekiáltó bűnnek mondja az öreg nyugdíjasokon elkövetett sérelmet és sürgeti a nyugdíjasok illetményeinek a rendezését. A farizeuskodásnak azonban már senki sem ül fel, de mivel mindenki tudja, hogy éppen a nemzeti demokrata párt volt az, amely miatt nem lehetett meggyógyítani ezt a fájós sebet. Még élénk emlékezetben él a költségvetési bizottságnak ez a jelenete, amikor Kafka német demokrata képviselő javaslatot nyújtott be, amelyben indítványozta, hogy a pénzügyminisztert utasítsák a régi nyugdíjasok illetményrendezéséről szóló javaslatok sürgős beterjesztésére és ékkor a nemzeti demokrata Spacek képviselő nemcsak, hogy a javaslat ellen szavazott, hanem, mikor a koalíciós kollégái Kafkával szavaztak, pártjának tagjaival együtt kivonult a bizottságból. A nemzeti demokrata párt, ügylátszik, érzi az uj választások előszelét és igy akar magának a régi nyugdíjasok körében is párthiveket szerezni. Megnyugtathatjuk: sikertelenül, mert álszenteskedésével már mindenki tisztában van. Mit csináljunk a gyermekekkel? Az iskolaügyi minisztérium — mint ismeretes — fejébe vette a középiskolák leépítését abból a célból, hogy a „szellemi proletariátus növekedését megakadályozza és a szülőket ily módon kényszerítse arra, hogy gyermekeiket iparos és kereskedői pályára adják.44 Hogy ennek a valószínűen egy irodamoly fejében megszülemlett gondolatnak milyen gyakorlati haszna van, arra a pilseni Nova Dóba című cseh lap megadja a feleletet. A lap szerint egy pilseni atya három napig járta a város összes iparosait és az egész városban nem tudta fiát tanoncnak elhelyezni. „Mit csináljunk hát a fiainkkal? — kérdi a lap. — Iskolába nem mehet, tanoncnak nem veszik föl. Legjobb lett volna nem is születnie.44 Mi az igazság? A koalíciós pártközd vámháboru folyamán a Právo Lidu alig két hét előtt azt irta, hogy Magyarország hajlandó volna kereskedelmi szerződést kötni Cseh-Szlovákiával, azonban éppen ez utóbbi állam tartózkodása miatt a mai napig ez nem jött létre. A Venkov legutóbbi számában ismét hosszabb cikket olvashatunk az agrárvámokról, amelyben főleg amiatt fakad ki az ismeretlen cikkíró, hogy a folyó év május havában a 202.000 métermázsa importált gabonának a fele Magyarországi eredetű s ebből is kitűnik, hogy a mezőgazdaság védte- lensége kinek a javára vált elsősorban? A Venkov erre a költői kérdésre nem adott feleletet. Majd megadjuk mi. A százegyezer métermázsa importált olcsó magyar liszt első-, másod- és harmadsorban a cseh-szlo- vák gyomroknak vált javára és egészségére, mert akármit csinál is a Venkov, azt feltétlenül el kell ismernie, hogy a magyar lisztből készül a világ legjobb knédlije. A köztársaság az nem liba ám... A nemzeti demokrata párt gazdalapja, a Role nja: Ez az az idő, amelyberi a falusiak kopasztják a^libákat. A szocialisták — nyilván azért, mert libájuk nincs, a köztársaságot szeretnék kopasztani. Feltétlenül követelik az állami birtokoknak parcellázását a földreform alapján. Masata képviselő — egyébként a parlamenti őrség vitéz parancsnoka — vezeti ezt az akciót és Hod- zsa miniszter ur állítólag már ígéretet is tett arra, hogy az állami birtokokat átadja v az földreform céljára. Csak lassan. Mindenki tudja, hogyha, a libáról túlsók tollat fosztanak, a liba megdöglik. A köztársaság s annak polgári eleme nem tűri el a további ko- pasztást. Neéas Ígéretei. A ruszinszkói választások előtt azt ígérte a kormánypárti Necas a munkácsi kereskedőknek, hogy az adópolitikát Ruszinszkóban igen erős revizíő alá veszi. A választások óta semmi sem történt, azaz mégis: a munkácsi pénzügyigazgatóság kettőzött szorgalommal végrehajtási utón szedi be az adókat. A munkácsi kereskedők a legutóbbi napokban tartott gyűlésen elhatározták, hogy mihelyt Necas Munkácsra érkezik, azonnal fel fogják szólítani, hogy Prága, julius 7. A kisantant konferenciájának hetét megnyitó nap rendkívül érdekes megvilágításokat hoz a konferenciával kapcsolatosan. Ezek a megvilágítások legnagyobbrészt belgrádi és bukaresti híradások nyomán villannak föl, mert a prágai sajtó a kisantant konferenciájának kritikai útjára lépni nem mer s a perspektívákat legfeljebb csak félszemmel nézegeti. Szombati számunkban közöltük Benes lapjának az orosz orientációt sejtető megnyilatkozását és ennek nyomán azt a következtetést vontuk le, hogy Benes előkészíti a talajt ra szovjetnek de jure elismerésére. Informált helyről azt a véleményt hallottuk, hogy Benesnek ez a feltűnő hírlapi akciója nem más, mint egyszerű diplomáciai revolver, amelyet kezében tartogat Romániával szemben az esetre, ha Románia a prágai konferencián ultimátumszerű követelésekkel lép föl. A konferencia egyébként a legteljesebb káosz jegyében indul meg. Az Adeverul jelentése szerint Dukának Prágában tisztáznia kell Romániának Jugoszláviához való viszonyát, amely egyszerűen siralmas. Ahogy Jugoszláviában a román kisebbségekkel bánnak — irja a lap — azt megemlíteni is szégyen. Az egyház és iskola jogait lábbal tapossák. Belgrádi jelentés szerint azonban nem csak Románia és Jugoszlávia, de Jugoszlávia és Cseh-Szlovákia között is De emellett ia belső válság mellett az európai politikai viszonyok is súlyos problémákat vetnek a három külügyminiszter prágai együttese elé. A Chicago Tribüné értesülése szerint a kisantant konferenciáján foglalkozni fognak azzal a kérdéssel, miképpen védjek meg saját érdeküket, ha Németország és a nagyantant Londonban megtalálnának egyezni. A Národni Politika egyik legutóbbi számában azt a hirt közölte, hogy a kisantant, mint államcso-port fog résztvenni a londoni konferencián s a képviseltetésnek ezt a küldöttséget vezessen a pénzügyminiszterhez, hogy a kormány ígéretét beváltsa. Ez alkalomból íelhivjuk mindazon őslakosok figyelmét, akiknek a cseh szociáldemokraták a választások előtt uj csizmát és bocskort ígértek, hogy Necast inkább ne keressék fel, mert az általa szállított csizma a legfinomabb spanyolcsizma, mely az utolsó vért is kinyomja az adózó polgárok testéből. éles ellentétek merültek föl a közelmúltban és pedig Cseh-Szlovákiának Bulgáriával szemben tanúsított magatartása miatt. A belgrádi lapok azt írják, hogy Csehszlovákia Szófiában különféle lépéseket tett, amelyeket Belgrád bizonyos szkepszissel fogadott. Ismét fölmerült, mint minden kisantant konferencia előtt a kisantant kibővítésének terve és a belgrádi Pravda a külügyminisztériumtól nyert értesítés alapján azt írja, hogy az utóbbi időben élénk diplomáciai levelezés folyt a kisantant fővárosai és továbbá Varsó és Athén között, Lengyel- országnak és Görögországnak a kisantantba való belépése kérdésében. Etekintetben leginkább Duka fejtett ki élénk tevékenységet. Ha ez a kérdés a prágai konferencián tényleg szóbakeriil, akkor ez újabb ütközőpontot jelenthet Bukarest és Prága fölfogása között, mert Benes még ma is azt az álláspontot vallja, hogy Lengyelországnak és Görögországnak belépése a kisantantba kizökkentené azt eredeti jellegéből. Különösen kényes kérdés Lengyelország belépése, mert Lengyelország ezt a lépését ahhoz a föltételhez kötötte, hogy a kisantant állami kötelezik magukat arra, hogy orosz támadás esetén Lengyelországot segíteni fogják. Ennél a kérdésnél ugylátszik Nincsics játszó, a közvetítő szerepet, mert az elmúlt napokban tanácskozásokat folytatott a belgrádi lengyel követtel, aki a tanácskozások után Varsóba utazott. ’á> Ne tovább a kaptafánál! A cseh néppárt is igényt tart az fskoRligyl miniszteri tárcára Prága, julius 7. Az iskolaügyi miniszter tárcája körül nagy harc indult meg Bechyüe miniszter szabadságra távozása után. A minisztériumok jelenlegi koalíciós kulcs szerinti megvonása talapján az iskola ügyi minisztériumot Bechyne esetleges távozása esetén is a cseh szociáldemokrata párt akarja megtartani, noha Bechynén kívül más .alkalmas embere nincs erre a tárcára. Nemrégiben a Ceské Slovo bebizonyította, hogy Bechyne sem alkalmas eme fontos miniszteri szék betöltésére még ha egészséges is volna s ennek kspesán nem is egy, hanem két cseh szocialista politikust is megnevezett, akiknél jobb iskola ügyi minisztert kívánni sem lehet. Most a cseh néppárt is bejelentette már igényét erre az árva minisztériumra, még pedig a legutóbbi községi választások eredménye alapján, melyek a néppárt igen nagy mértékben való megerősödését mutatták. — Annak idején — irja a néppárt*' Pravda —• a szociáldemokraták kíméletlenül eltávolították Kramárt a miniszterelnökségből, midőn pártjukat erősnek tudták. Most a szociáldemokrata párt szétesett, ellenben a néppárt megerősödött, semmi értelme sincs tehát nnak, hogy a néppárt kiméleitesen bánjék amaz ellenlábas párttal, amely a beteg Bechyne helyét egy volt dipésszel akarja betölteni Prohes szoc. dem. képviselő személyében, akinek sem tehetsége sem érdeme nincs arra. Ne tovább a kaptafánál, mondotta már a régi latin közmondás. Ha a csieh-szlovák kormányokat összeállítóik ezt az igazságot szem előtt tartanák, sok kellemetlenségtől szabadulhattak volna meg. A II. finn-ngör kültur- koiagressziiis Tal.Ifcnli.asi Tallinn (Révai), 1924 julius 7. Szinte* a kis Észtország teljesítő képességét meghaladó keretek közt fdlyt le junius 19-20-ifca közt Tallmnban, Észtország fővárosában a „íí. finn-ugor kulturkongresz- szus.“ A finneken és magyarokon kívül elküldték rá képviselőiket a még orosz uralom alatt élő ingerek, karjalaiak és zűrjének is. A kongresszus tehát a testvérnépek ünnepévé magasztosult. A 'magyarság számbelileg imponálóan vette ki részét a kongresszusból. 39 taggal érkezett Észtországba a szegedi egyetem földrajzi intézetének Kogutowicz Károly professzortól vezetett expedíciója, amelyhez a budapesti közgazdaságtudományi karról Teleki Pál gróf professzor vezetésével hét hallgató és egy aszisztens tartozott. A kongresszusokat illetőleg lehetnek a felfogások különbözők, annyi azonban bizonyos, hogy a finn-ugor kongresszusnak most alkalmazott formája aligha lehet alkalmas a ktiüzött cél elérésére: az elmélyedő egyéni munka eredményein ele átadására. Inkább demonstratív és tömeglélektani hatása van egy ilyen kongresszusnak, mint tudományos. A megnyitó és záróünnepségek alkalmából Teleki mint a magyar kormány képviselője magyar beszédeket mondott. Az észt, finn és magyar nyelven szerkesztett ízléses programkönyvecske négy magyar tudományos előadást hirdetett, de azok közül Nevelős Gyuláé elmaradt, Kle- belsberg Kunó grófét („A magyar középiskolák reformja44) és Kornis Gyuláét („Humanisztikus tanulmányok és világnézet44) német nyelven mások olvasták fel, e sorok Írója pedig maga tartotta meg előadását „Külföldi tudományos intézetek szervezése44 címmel. A második napon magyar est volt az Estonia koncerttermében. Bán Aladár olvasta fel ennek keretében „Kalevfi népéhez4* című költeményét magyar és észt nyelven, majd Teleki nagy figyelem közt Magyar- ország politikai földrajzi helyzetéről, Kogutowicz professzor pedig Magyarország földrajzi egységéről tartott sikerült német előadást. Az előadásokat a Tallinnban lakó magyar művészek: Laky-Schuster Matild és Vásárhelyi Zoltán zongora-, illetve hegedű- játékai élénkítették: az egyetemi hallgatók közül pedig Héderváry Piroska szavalt;* el Petőfi „Szülőföldemen44 cimii költeményét, a MEFHOSz-ból pedig az Ország-Szabó-Ba- ranyai trió aratott sikert. Végül Horger Antal professzor finn beszéde zárta be az estélyt. Teleki a magyar kormány megbízásából meghívta 1927-re Budapestre a „Ili finn-ugor kulturkongresszus“-t. Talán akkorára Magyarország is olyan helyzetbe kerül, hogy méltóképpen viszonozhatja majd az észtek és finnek legendás vendéglátását, , Csekey István, A kisantant képviselteiéit követel a londoni konferencián Balkáni problémák — súlyos gondok A kisantant konferenciáját érdeklő eme közvetlen seményékén kívül számos más eseményről is hirt kell adnunk, amelyek közvetve kihatnak a három állam tanácskozásaira. Ilyen elsősorban a jugoszláv-olasz határincidensek ügye, amely a jugoszláviai közvéleményben oly 'heves izgalmat váltott ki, hogy a Politika tegnapi számában megállapítja, hogy az a baráti szerződés, amelyet január 27-én Romában kötött Jugoszlávia Olaszországgal, nem más, mint egyszerű komédia. De idetartozik az albániai helyzet is, amelynél Jugoszláviának és Olaszországnak pillanatnyi együttműködése biztosítva van azáltal, hogy Jugoszlávia respektálta azt az olasz kívánságot, hogy a két ország az albán konfliktussal szemben semleges lesz, mindaddig, amíg más hatalmak be nem avatkoznak, — de római diplomáciai körökben úgy tudják, hogy ez az összhang csak látszólagos s hogy Benes és Nincsics Litvlnovva! fognak tárgyalni Gabrilovic, Nincsics külügyminiszter helyettese holnap utazik Prágába, Nincsics viszont feleségével szerdán kel útra. Azt a hirt, hogy Litvinov orosz népbiztos Marien- badba érkezett, akként kommentálják, hogy A magyar kérdést is tárgyaim fogiák Páris, julius 7. Belgrádból érkező jelentés szerint a Politika a kormány egyik tagjának tollából cikket közöl a prágai konferenciáról. A cikk szerint a londoni konferencia előtti politikai helyzeten és a jóvátétel! kérdésen kívül a magyar kérdést Is tárgyalni fogják és pedig különösen a szanálási kölcsönnel ífapcsolatos eseményeket és a kölcsön fölhasználásának nemzetközi ellenőrzését, módját megfelelőnek tartja az esetre, ha a londoni konferencia kizárólag a jóvátételi kérdést fogja tárgyalni, de nem tartja megfelelőnek és elégségesnek akkor, ha Londonban a biztonságnak és a szövetségközí adósságoknak kérdése is szóbákerül. Ugyanezt az álláspontot vallja a belgrádi Vxeme, amely tudvalévőén Nincsics külügyminiszternek a lapja s azt állítja, hogy a prágai konferencia követelni fogja, hogy a kisaníantnak minden tagja képviselve legyen a londoni konferencián, mert az ott tárgyalásra kerülő kérdéseknél a kisantant államai éppen úgy érdekelve vannak, mint a nagyaníantéi. Jugoszlávia csak azért respektálta az olasz kívánságokat, hogy időt nyerjen az általános mozgósítás lebonyolítására. Mussolini ugylátszik el van készülve Jugoszláviának kétszínű viselkedésére s utasítást adott a konstantinápolyi olasz követnek, hogy azonnal utazzék Angórába és bizonyos engedmények megtételével simítsa el az olasz-török ellentéteket s ezáltal hátvédet’ biztosítson a maga számára az esetre, ha Jugoszlávia Görögország segítségével megtámadná Albániát. Ezt a szituációt nem nézheti lezárt szemekkel a prágai konferencia, éppen úgy, mint azt az akciót, amelyet a horvát köztársasági / parasztpárt fejt kis amely szerint Radics legközelebb Párásba utazik és közeledést keres a francia politikai élet mai irányítóival, akik részéről állítólag a szimpátiának számos jele nyilvánult meg iránta. Benes és Nincsics a konferencia előtt Lit- vinovval találkozni fognak és megtárgyalják vele a Jugoszlávia és Cseh-Szlovákia részéről történő és Szovjeíoroszországot elismerő akció részleteit. amelyben a kisantant is részt kivan venni. Az orosz kérdés is természetszerűen szóbakeriil. A szovjetkormány elismerésének kérdésében a belgrádi kormány minden szövetségesnek szabad kezet enged. Mivel azonban az utóbbi hónapok eseményei e kérdésbem a kisantant közös eljárását teszik szükségessé, erről a közös eljárási módról is tárgyalni fognak. A besszarábiai kérdés is szóba kerül. Mázsás problémák a kisanlaní konferenciája előtt
