Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-04 / 149. (597.) szám

Az ember hatalmas — az ember esztelen (g.) Prága, julius 3. Nem megy el egyetlen nap se.m a fejünk fölött anélkül, hogy a technikának, az em­beri tudomány eme szédületesen kifejlődött ágának újabb és újabb találmányairól ne kap­junk híreket. A hírek hol igazak, hol nem, de ha nem is befejezett és kipróbált technikai újdonság áz, amiről éppen szó van, kétségte­len az, hogy a technikai haladás napról-napra lép egyet és ennél a lépésnél mesebeli csiz­mákat használ. A háború, amely sok mindent szétdult, amely nem kímélte az életet, a tudós kopo­nyáját, a lélek mélységeit, de fölrázott és megbolondiitott mindent, a katonai akciók technikai fejlesztésének érdekében keblére' ölelte a kultúrának ezt az ágát és tökéletesí­tette, vonszolta magával előre, parancsszóra, csak úgy, mint az emberi életeket. A háború utáni időkben minden gazdasági lenyomoro- dottság mellett, tovább tartott ez a tempó s bár az építés, teremtés processzusa sehol sem folyt le tökéletesen, a technika ebben az időben is produkált és produkál. Arait produkál, afölött ujjongani lehetne, dicsérve az emberi szellem határtalan szár­nyalását, az emberi ész konstruktív erejének megnyilvánulásait, az emberi tökéletesedés bámulatos törekvéseit, ha ez a jelenség har­monikusan illeszkedne bele az általános kul­turális haladás kereteibe. Ha azt látnánk, hogy a fejlődés nem csak a technikában káp­rázatos, de a kultúra egészében, mint friss erővel feltörő forrás buzog a tudás vize és mélyíti uj patakok medreit, táplálja uj mezők vegetációját és erőt ad uj müveknek, ame­lyek őrölnek, formálnak és a végén haszno­sat, jót és szükségeset teremtenek. Ezt azonban nem láthatjuk. A kultúra egyéb rekeszeiben nem halmozódnak föl a találmányok, nem nagyobbodnak a dimen­ziók, de ha mutatkozik is eredmény, az leg­följebb látszólagos, szemfényvesztéses s vég­eredményében üres és könnyű fajsúlyú. A kultúrának első kritériuma az általános mű­veltség, a tudásstandard és intelligenciaszin- vonal az elmúlt években nem emelkedett, de sülyedt. Nem mélyült el az emberek milliói­nak gondolkodása nagy és uj eszmékben, legföljebb fölkapaszkodott egy színes levegő­vel tett gömb kosarába és szédül a jelszavas tudomány perspektívájából, amikor lenéz a földre, amit elhagyott a maga realitásaival, logikájával és kézzelfoghatóságával együtt. Röpül és elvakul s nem gondol arra, hogy a fizikai törvényszerűség elpukkasztja egyszer a gömböt s akkor jön a zuhanás, amelynél nem használ a gyorsforraló kultúra levezető találmánya, az ejtőernyő sem. A modern kultúra elfordult teljesen on­nan, ahol csöndes tűzben határozott ütésekkel kovácsolták a gondolatok vasát s acélozat- lan tengellyel ellátott szekérre ült s oly ro­hamot mszcenálí, amit nem bírhat ki sem a vas, sem a szekér. Az emberek beledobták magukat a politika karjaiba, amely sokszor kedvesen ölel, de néha dühödten fojtogat s elhagyták hűséges szerelmüket, a csöndes el­mélyedést az emberi gondolatokban és a csó­kot, amivel az egyik emberi gondolat meg­szépíti a másikat. Egy buja, vad tánc folyik a kultúra körül, amely pedig csak kiszámított lépéseket és óvatos, de biztos tapadásokat ismer. A technika halad és a kultúra elvesztette biztos talaját. Aki ma a komoly, kiizzott és a gondolatokból tudattá és bizonyossággá ér­lelt szavakkal beszél, annak szava csak halk suttogás ott, ahol rádiók rikácsolnak és poli­tikai szólamok dörögnek, az naiv és unalmas fecsegő, aki fölött mosolyogni kell. De az általános kultur galoppon kívül vannak speciális körülmények is, amelyek akadályozzák a lépósrői-lépésre haladó kul- itur tempót. A békeszerződések és az uj hely­zet s az uj helyzetben ugorkafára mászott kormányzatok szisztematikusan ölik és sor­vasztják milliók és milliók régi erőből fakadó ■kultúráját. Temetőt akarnak látni a virágos kertek helyén, derékba tört törzseket ott, ahol valaha terebélyes koronák adtak árnyé­Páris, jutóus 3. Havas-jelentés szerint a londoni konferencia kizárólag a szakértői javaslatokkal fog foglalkoz­ni s a biztonság és a szöveíségközi adósságok ■kérdését teljesen kizárják. A konferencia valószí­nűen határidőt fog megszabni Németország szá­mára a szakértői terv keresztülvitelére és le fogja szögezni azt a határidőt, mely alatt a szakértői Budapest, Julius 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Londonban tegnap Írták ki jegy­zésre a magyar kölcsönt, amelynek egynapi eredménye olyan szenzációt keltett, amelyet a londoni pénzügyi körök a szezon legna­gyobb meglepetésének mondanak. A jegyzés első napjában nemcsak le­jegyezték azt a közel nyolc millió íonínyi összeget, amelyet Anglia magára vállalt, hanem tegnap estig százszázalékos túl­jegyzés történt, ami annyit jelent, hogy Anglia tizenhat millió iont sterlinget jegy­zett le. Ez az összeg aranykoronára átszá­mítva, fölül van a 320 millió aranykoronán, tehát 70 millió aranykoronával több, mint az egész magyar kölcsön. Amerikából és Rómából is kedvező hírek érkeznek, úgy, hogy a kölcsönt minden vonalon előrelát­hatóan legalább 70- 80 százalékkal túl­jegyzik. Londonban nem csak bankházak jegyezték a kölcsönt, hanem magánosok is tömegesen küldtek be pénzt ajánlott leve­lekben a jegyzőhelyekre, sokan pedig más értékeiket realizálták, hogy a kölcsön jegy­zésében részt vehessenek. kot. És ezeknek világánál rettenetes kont­raszt az, hogy a kultúrának egyik ága fejlő­désével az eget veri és a végtelenséget ost­romolja. Az ember hatalmas — az ember eszte­len = ez a két helyzet mérlege. javaslatok keresztülvitele esetén a szövetségesek a pénzügyi és gazdasági szankciókat megszüntetik. A jövőben a szövetségesek nem fognak szankció­kat alkalmazni, csupán akkor, ha Németország kö­telezettségeit komolyan megszegi, amely esetet a jóvátétel! bizottságon kívül álló uj szervezet fog­ja megállapítani. Teleszky János, aki a magyar kormány megbízásából Londonban tartózkodott, még a mai nap folyamán Rómába, majd onnan Budapestre utazik. A külföldi kölcsönnek azt a részét, ame­lyet Magyarország fog saját erejéből leje­gyezni, az országban holnap Írják ki. A köl­csön kibocsátása a belföldön is 88 korona lesz, 7 százalékkal kamatozik és 1944-ig tör­lesztendő. A kölcsön jegyzésének nem várt sikere a fővárosban valósággal örömmámort kel­tett. A belpolitikai kérdések egyszerre hát­térbe szorultak és az egész politikai közvé­lemény izgatott örömmel várja a Londonból érkező híreket. Almássy László, az egységes párt ügy­vezető alelnöke a Magyar Hírlap munkatár­sának kijelentette, hogy a nemzetgyűlést szombaton délben kor­mányzói kézirattal bizonytalan időre elna­polják s a fővárosi javaslat tárgyalását őszre halasztják el. A parlament szünete legalább szeptember végéig fog tartani. A tegnap esti ülésen Esztergályos a zala­egerszegi internáló tábor ügyében interpel­lált, amelyet az ország szégyenének mon­dott. A belügyminiszter válaszában úgy nyi­latkozott, hogy az internáló táborban mind­össze három politikai internált van, ezeket ■azonban nem lehet kibocsátani, mert kijelen­tették, hogy 'kiszabadulásuk esetén kommu­nista, propagandát fognak űzni. A dologházra szükség van, mert a munkakerülőket valahol el keli helyezni. Előfordult az is, hogy a tá­borból kibocsátott internáltak Budapesten tolvajbandát alakítottak. A mai ülésen har­madszori olvasásban is elfogadták az indem- nitási javaslatot, majd folytatták a fővárosi javaslat vitáját, amelyhez Begymeghy-Kiss Pál szólalt föl Ezután Vádén István zajos közbeszólások között a mozirendeletek ügyé­ben tanúsított szerepéről beszélt személyes kérdésben való fölszólalás kapcsán. Megszólalt Eenes lapja.. . Prága, julius 3. A csesh-szlovák hivatalos külpolitika leg­alább is a félhivatalos utján megszólalt ma és beszél a kisantant prágai konferenciájá­ról. Elmondja, hogy a konferencia julius 11, 12 és 13-án lesz, hogy a tanácskozásoktól nem kell szenzációkat várnunk, mert ez csak egy rendes összejövetel lesz, mely hivatva van a kisantant egységét dokumentálni. Ki­jelenti, hogy a besszarábiai kérdés nem okozhat zavart az egységes fronton, mert az oly kérdés, melyre nézve a kisantant álla­mai között nincs szerződésbeli kötelezettség s emiatt minden állam szabadon állapíthatja meg a maga álláspontját. Elmondja, hogy tárgyalni fogják azokat a kérdéseket, melyek a kisantant államainak érdekeit érintik s igy az Ausztria és Magyarország szanálásával összefüggő helyzetet, a Dawes-terv nyomán uj stádiumba került jóvátétel! kérdést, a népszövetség legközelebbi ülésének ügyeit s az orosz kérdést, melynél remélj az együt­tes megoldás lehetőségét. A félhivatalosnak ez a közleménye a kisantanttal szembe# fel­merült és annak bomlási processzusát kon­statáló hirek demonstrálása akar lenni. Ke­vés érvvel és kevés pozitivitással megren­delt sorok ezek, amik sem meggyőzni, sem az eddigi kritikákat megszüntetni nem fog­ják. A kisantant fel akarja újítani a Duna-rendszert A kisantant a kommunista Rude Právo szerint azzal az igyekezetével, hogy szabá­lyozni igyekszik a középeurópai helyzetet, azt bizonyítja, hogy nem elégszik meg ön­magával és hogy igyekszik utat találni Ausztriához és Magyarországhoz. A kfeantant egy újabb formában igyek­szik íölujitani a volt egységes Duna-rend­szert, amikor a csődbe jutott Magyaror­szág és Ausztria szanálásával törődik, hogy ezeket az államokat bekapcsolhassa Közép- európa gazdasági egységébe. A dunai rendszer fölujitása Franciaor­szág érdekében történnék és egyik célja lenne, hogy gátat vessen a bolsevista ve­szélynek. Ennek a rendszernek kellene fe­dezni Franciaországot, ha Németországgal konfliktusba kerül. Benes nagyban igyekszik, hogy a kisanitantot kiépitse, azonban eddig csak annyi sikert ért el, hogy a kisantant Franciaország középeurópai csendőre lett... A konferencián az osztrák és a magyar kér­désen kívül platonikus tárgyal ásóikat fognak folytatni a leszerelésről. (A kisantantnak kétszerannyi katonája van, mint amennyi a régi Ausztriának volt.) Ezenkívül tanács­kozni fognak Oroszország elismeréséről is. 100 CSClt-SZl. korondtrl fizettek ma, julius 3-án: Zürichben 16.50 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Eácsben 208 900.— osztrák korona t BdiÉei) Í227QQQQ003000.— német márkát leleplezi a kisantant szédületes fegyverkezését Az angol kormány a jugoszláv fegyverkezés ellen — Anglia nem engedi ki a rendelt hadianyagot London, julius 3. Az alsóház tegnapi ülésén Ponsonby külügyi aláliamtitkár Morelínek egy kérdésére válaszolva, kijelentette, hogy az angol kormány nem látja szívesen azt, ha kölcsönöket vesznek föl Angliában s különösen nem veszi szívesen, ha Jugoszlávia a Cityben egy nagy kölcsön ügyében tárgyal, amelyet fegyverkezési célokra akar fölhasználni. Ebből az alkalomból Morell a Daily Héráid munkatársa előtt kijelentette, hogy angol bizalmi em­berek megállapították, hogy a Skoda-müvek, amelynél a francia tőke (Schneider & Creu- sót) két millió fonttal van érdekelve, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia fölfegyvér­zésé érdekében dolgozik. De még enné! is veszedelmesebb az, hogy az osztrák acélművek Béesben, Wöllersdorfban, Steierben, íiiríenbergben, Enzersdorfban és Blumenauban, to­vábbá az osztrák Daimier-müvek Bécsújhelyen a nagyköveti konferencia tudtával és bele­egyezésével és a sainígermaini békeszerződés állandó megszegésével, éjjel-nappal muní­ciót gyártanak. Ezek a gyárak Jugoszláviának a legutóbbi tizenöt hónap alatt egy millió Mauser-fegyvert, egy millió gyalogsági muníciót, százharmrachárom teherkocsi muníció- pótlékot, 12 vagon autót, 24 vagon tábori konyhát és számos revolvert és fényszórót szállítottak. Jelenleg ezek a gyárak egy nagy román rendelést elégítenek ki. Lengyelor­szág 35 millió gyalogsági patront rendelt. Szégyenletesek azok az összegek is, amelyeket kiadtak. Jugoszlávia csupán munícióért 1710 milKó frankot, repülőgépekért és autókért 300 millió frankot adott ki. Románia 90 millió frankot fizetett munícióért és repülőgépe­kért A fegyverkezési rendelések egy részét angol gyáraknak adták. Morell kijelentette, hogy nem tisztességes dolog a szövetségesek részéről, hogy amíg egyrészt Németországot a leszerelésre kényszerítik, addig másrészt fegyvergyártással egy uj baíkánháborut ké­szítenek elő, amely kétségtelenül magával rántja Angliát is. Össze kell hívni egy kon­ferenciát, amely véget vet ennek az őrült fegyverkezésnek. Az angol kormány el van határozva arra, hogy éberen fog őrködni a fegyverkivitel fölött és sikerült megállapí­tani azt, hogy egy citybeli raktárházban két tonna gépfegyver van deponálva, amelyet első részletként akartak Oroszországba küldeni, ahová kétezer gépfegyvert rendeltek. A londoni konferencia csak a szakértői javaslatokkal fog foglalkozni Londonban %mi szfizoKkkal fűljegQezttK o iiigijar Hólesőül Anglia egymaga 320 millió aranykoronát jegyzett !e — Szombaton megkezdődik a nem­zetgyűlés szünete ml jP JS ID. évfolyam 149. (597.) szám !LJ$l Prága, péntek, 1924 julius 4 Mg /o - Előfizetési árak belföldön: Egész évre300Ké., pt il MMgMw, _^hbjhrfelévre 130 negyedévre 76 K6., c£y hónap— g J M /ffli Jr ÜT ® ÉMS? jyKS ÜS? Jm JSf JBr /J| fa Éffl Égés* évre 456 Ké.. félévre 228 Ké., ne­£ kW m jf W gyedévre 115 K2„ egy hóra 39 Kő. « Szer­it aW #' wm' W' M m für Mm Mm MS& wm Mm MaSr ke«zt6ség-. Prága il, Stépánská uuce 4o/l jk dr mí Mm' Ip5 WgL Mf Jüm jEF Mm . Tdefon: 4171 és 303«. a Kiadóhivatal: ^*ÍÍ9Ktm$& T>rAáa L. LlHová nllce 18. szám. Telefon: 6797. ferií"' ■' SBrgSnychn: Hírlap, Praha. Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszfnszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom