Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-31 / 172. (620.) szám

____ &teíwJfa<fm7tiR%g Csüt örtök, üulíus 31. — (Besztercebányán is tüntettek a kom­munisták a háború ellen.) Besztercebányai tudósítónk irja: Vasárnap délelőtt a város főterére gyülekezett a kommunista munkás­ság, hogy népgyülésen tiltakozzon a háború ellen. Kusnier Péter kommunista párttitkár a fegyverkezés ellen beszélt, Kolmancsek rokkant pedig a háború invalidusainak nyo­morúságát sírta el. — (A lelkészek és a véderöszolgálat) A lelkészeknek a hadgyakorlatok alól való felmentésére vonatkozólag a cseh lapok oly híreket hoztak, emelyek alkalmasak arra, hogy az érdekelteket megtévesszék. Mivel e híreket rhl is ismertettük, igen sokan for­dultak felvilágosításért szerkesztőségünkhöz, akik azt a híradást úgy értelmezték, hogy a lelkészek csakis mozgósítás, illetve háború esetén kötelesek bevonulni. Illetékes helyen utánajártunk ennek a kérdésnek s a követke­zőket állapítottuk meg. k hadügyiminiszté- rium politikai jogügyi osztálya 5683—24. sz. alatt a következő rendeletet adta ki: — A véderő törvény 63. szakasza 2. bekezdésében megnevezett személyek csakis mozgósítás és háború esetén kötelesek fegyver nélküli szol­gálatot teljesíteni a szükséghez képest. Az esetleg tévesen gyakorlatra berendelt ily személyek behívója hatályon kívül helyezen­dő s a már esetleg bevonult személyek azon­nal elbocsátandók. — A véderőtörvény 63. szakaszának második bekezdésében azokról a személyekről van szó, akik a régi osztrák véderőtörvény 29. szakasza alapján minden­nemű hatonai szolgálat alól fel voltak ment­ve s akik a cseh-szlovák hadseregben a ré­gebbi póttartalékból a tartalék létszámába lettek átvezetve. Ezek az újsághírek tehát egyáltalán nem vonatkoznak azokra a lelké­szekre, akik jelenleg tényleges szolgálatot teljesítenek. — (Internálótábor Romániában.) Bukarestből táviratozzak: A minisztertanács elhatározta, hogy Szilisztria mocsaras vidékein internálótáfoort léte­sítenek, ahol a besszaráibfai lakosság politikaiam nem megbízható elemeit fogják elhelyezni. Ezzel egyidejűén Besszarábia politikai hatóságait utasí­tották arra, hogy állítsa össze a politikailag meg­bízhatatlan egyének lajstromát. Ezek rendőri fel­ügyelet alá kerülnek és mozgósítás esetén szintén ez internálótáborba jutnak. — (Olaszország egy Palma di Vecchio- képeí követel vissza a magyar kormánytól.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Szokat­lanul érdekes ügyben folytat a budapesti rendőrség néhány hét óta nyomozást. Az ügy előzményei a háborúba nyúlnak vissza. Egy katona az egyik felsőolaszországi templom­ból magával hozott Budapestre egy kereté­ből kivett ódon képet, amelynek értékéről fo­galma sem volt. A kép Szent Jánost ábrá­zolta és Palma di Vecchionak egyik legérté­kesebb alkotása volt. A kép sok kézen meg­fordult és mindig olcsó áron cserélt gazdát. Pár hónappal ezelőtt egy budapesti műgyűjtő egy félmillió magyar koronáért megvásá­rolta. Párisba vitte és ott megbecsültette a képet. Ekkor tudta meg, hogy milyen becses kép birtokába jutott. A szakértők a kép érté­két legkevesebb ötvenezer dollárra becsül­ték. A kép tulajdonosa ekkor érintkezésbe lépett annak a templomnak a gondnokságá­val, ahonnan a képet ellopták. A templom gondnoksága értesítette erről az olasz kor­mányt, amely a trianoni békeszerződésre hi­vatkozva, követelte a kép visszaadását... A pesti műgyűjtő azonban nem volt hajlandó visszaadni a képet és kijelentette, hogy an­nak birtokába jogos utón jutott és legföljebb 30.000 dollárért engedi át. A kép egyébként nincsen Budapesten, mert azt a külföldön he­lyezte letétbe. A rendőrség tovább folytatja a nyomozást. — (Feltalálták a repülöhajót.) Londonból jelen­tik: A Westminster Oazette jelentése szerint az angol légügyi minisztérium gépkonstruktorai olyan repülőgépet készítettek, amely már teljes mérték­ben tengerjáró hajó :s. A gép hetven láb hosszú és a levegőben ötszáz lóerejii motor hajtja, azon­ban a viziuPa külön hajómotorai vannak. A „re­pülőhajó44 a levegőben százkilométcres sebességet tud elérni és a tengeren erős hullámverés esetén is tud haladni. Az uj gép, amelynek elkészítése közel három esztendőbe került, hir szerint az an­gol flotta kötelékében fog szolgálatot tcjjesüeni. xx Fővárosi nívóin urfézabóság MAR- KOVICS és SAKIJEIN. KoSIce, Fő-utca 48. Telefon 697 sz. xx Angol import férfi szövetek ENGLÁN- DER és MARKOVICS cégűé' KoSice. Fő­utca 48 Te'efon 697 Éá & Kukán Géza Budapest, július vége. A legutóbbi húsz év képzomüvészforra- dalniai sok fölfrissülést hoztak, de — mint minden revolucioner dolog — sok nagy ered­ményt a háttérbe szorítottak, elejtettek, ame­lyek a nagy múlt leszürődései, dogmái vol­tak. Az impresszionizmus, amely a dolgok bizonyos fokú optikai megjelenésén kívül minden tradicióval szakított, elvetette az anatómiát, a mimikát s száműzte a művészet legfőbb alkotóját, a képzeletet. — Azután jöttek a kubisták, futuristák, expresszionis­ták, akiknek működése már inkább a tudo­mány körébe tartozik s az elméleti s értelmi elemek dominálják irányaikat. A magyar művészetben is lábrakaptak ezek a teóriák. Általános bizonytalanság, majd csalódás kö­vetkezett nyomukban. Ezen nehéz légkörben tűnik föl Kukán Géza határozott egyénisége. A nagy elődök értékes tradícióit magáévá teszi s egyesíti a modern törekvések egészséges eredményei­vel. A mai kornak legkifejezőbb művésze. Témája a dolgozó, szenvedő ember, a mun­kás: a XX. század hérosza. Elénk varázsolja a szénbányában dolgozó embert, majd a be- omló tárnában rekedt kis csapat élet-halál küzdelmét. A feszülő izmok, az akció mes­tere. Bámulatos formakészsége a legnehe­zebb föladatok megoldására ösztönzi. Az emberi lélek festői ábrázolásában egyedül áll. Ez éppen úgy vonatkozik a cselekvő alakjainak felejthetetlen mimikájára, mint in­tim arcképeire. Halhatatlan mesterének, Benczúr Gyulának hatását főként ez utóbbi dolgaiban érezhetjük, úgyszintén reális plasz­tikával megfestett aktjain. Mesterének prin­cípiumait megtartja, de teljesen egyéni mó­don alkalmazza. Benczúrnál az egész világ valami pogány pompában úszik, hatalmas de­koratív hatások ragyognak, addig nála több­nyire komor atmoszférából bontakoznak ki heves akciók, drámai effektusok. 1909-ben állította ki első képét a Mű­csarnokban. Mint akadémiai növendéknek az 1911-iki müncheni jubileumi kiállításon, a Glaspalastban találjuk egy finoman kompo­nált női aktját. Tanulmányai folytatására Pá­risba kerül. A háború megszakítja külföldi ta­nulmányúját. 1916-ban kiállítja első kompo­zícióját, amellyel általános föltünést kelt s a Képzőművészeti Muzeum megveszi egyik képét. Ezután sorban jönnek sikerei. Meg­festi a „Sztrájkját, amellyel a br. Kohner- kompoziciódijat nyeri el. A képhez készült egyik tanulmányt a Székesfővárosi Muzeum veszi meg. 1920-ban „Kitüntető elismerésit nyer egy félaktjára, amely egy előkelő ame­rikai magángyűjteményébe kerül. A követ­kező évben elkészül a „Beomlott bánya44, ez­zel nyeri el a székesfőváros nagy diját s az ehhez készült két tanulmányt a Képzőművé­szeti Muzeum veszi meg. Sorban jönnek utá­na a Ráth-dij, Rudics-dij, a Halmi Arthur-dij. Az idei tavaszi tárlat clouja volt a bánya áldozata, amelyen lehiggadva s megtisztulva pompáznak ragyogó színei. A nehéz, fekete árnyékok, megfinomodnak s transzparens mély színek váltják föl az eddigi feketéket. Kompozíciója klasszikusan egyszerű s a férfi­akt csodás anatómiája megdöbbentő erővel jut érvényre. Mesterien aknázza ki a téma drámaiságát. Mély pszihológiának s hatalmas művészi intuíciónak szülöttje ez s abszolút piktori alkotás. A háború után külföldön először a velen­cei kiállításon szerepel, ahol az „Állítat44 cimü képét egy muzeum számára megvásárolják. Hasonló sikerrel állított ki Stockholmban, Krisztiánjában és Helsingforsban. Az idei bécsi tavaszi kiállításon nagy föltünést kel­tett két képe, amelyről Seligmann, a bécsiek legkiválóbb kritikusa s a napilapok méltató kritikái tanúskodnak. — Kukán Géza Szlo- venszkó szülöttje, Ersekujvárott született 1890-ben; ott töltötte diákéveit s a gimná­ziumi érettségi után, művészi tanulmányainak főbb állomásai Budapest, München és Paris j voltak. Pethö Attila lépett föl a Hazajáró lélekben, a Qyurkovtcs lányokban és a Vén gazemberben. A Vén gazembernek ez már a negyedik előadása volt, amelyen a szépszámú közönség ismét meleg iinnepeltetésben részesítette Faragó d’rektort, ki­ttek a címszerep egyik legtökéletesebb alakítása. Megállapítható, hogy az egész szűri idény alatt Faragó Ödön fellépései jelentették a közönségre nézve a legnagyobb vonzóerőt. Kedden, 29.-én este újabb forró sikerű estéje volt a színtársulat­nak s elsősorban Fleischer Mariannák, ki a'Haítyu- lovag bemutatóját jutalomjátékának választotta. Szerdán a színtársulat legnépszerűbb tagját, Far­kas Palit Szigligeti Cigányában ünepelte a hálás közönség. Csütörtöktől kezdve Kolbay Ild:kó és Tompa Béla több operettben vendégszerepelnek, majd Puccini operája, a Tosca következik Kelmai Ilonkával és Vajda Lászlóval. (Mindketten a ko­lozsvári nemzeti színház tagjai.) t§f?.J*PöRS~ *m,u (*) Meghosszabbították a komáromi szini- szezónt. Komáromi tudósítónk irja: A komáromi szhiiszezónt egy héttel meghosszabbította a Föl- dessy-féle színtársulat, mely utolsó előadásul Ka­tona Bánk bánját hozza színre, Izsáky Margitnak, a kolozsvári színház drámai hősnőjének vendég­felléptével. (*) A magyar színház losooici hírei. Losonci tudósítónk jelenti: A losonci magyar sz'niidény utolsó napjai ismét meghozták a losonci közönség színházlátogató kedvét. A múlt héten úgy a leg­népszerűbb színészek és színésznők jutalomjáté­kai, m'nt Gödri Kató és Rothstein Dezső vendég- szereplései vonzottak. Tcleky Sándort a Szökött katonában, Latabár Rezsőt a Három gráciában, Orsolya Böskét és Révész Ilonát az É i és földi szerelemben, végül Justh Gyulát és Szigeti Jenőt az Annuskában lelkesen ünnepelték. Szenzációs zenei események voltak a szerdai opera- és a pénteki opérettelőadások, Szerdán Gödri Katóval és Rothstein Dezsővel a Parasztbecsület, pénte­ken ugyanezekkel a Bőregér ment. A tökéletes si­kerben nagy része van Fischer Károly karmes­ternek is, akinek biztos kezeiben a megerősített zenekar a legprecízebb teljesítményt produkálta. A sz:nháztermet zsúfolásig megtöltő közönség elsősorban Gödri Katót, a miskolciak mele hangú énekesnőjét ünnepelte. A losonci származású né­metországi operaénekesnek, Rothstein Dezsőnek sem volt kisebb a sikere, bár Itatását lényegesen befolyásolta az a tény, hogy színjátszó képessége messze mögötte marad énekművészeiének. Szer­dán a Parasztbecsiilet előtt Heyermanns Szaba­dulás cimü jellcmtnnulmányában Faragó Ödön pá­ratlan művészetének valóságos eszenciáját nyúj­totta. Az öt különböző szerepben rövid ötven per­cen belül öt homlokegyenest különböző ember­típust szédületes és megdöbbentő tökéletességgel játszott meg. Szombaton, vasárnap és hétfőn a budapesti Nemzeti színház rokonszenves tagja, Meddig alszik még a CsAF-MLSz ? Mit végzett eddig az MLSz? — Mikor váltja be ígéreteit? Prága, fuLus 30. A futballcsapatok pihenője vége felé közele­dik. Nemsokára megkezdődnek az őszi csapat­összeállítások, bajnoki sorsolások. S ha most a pihenés közepette visszatekintünk a CsAF-MLSz működésére, szomorúan állapítjuk meg annak tét­lenségét, sőt még inkább tehetetlenségét. Ez a múltban történt s így reménykedtünk abban, hogy majd az uborkaszezon alatt, amikor a zöld gye­pen csend uralkodik, akkor a zöld asztalnál fog majd dolgozni az MLSz, amelynek oly sok taka­rítani, tisztítani valója van. Úgy látszik azonban, hogy az MLSz nem lát, süket és vak, vagy pedig nem akar és nem tud a dologhoz nyuln'. Kapunyitás előtt állunk s éppen ezért felhív­juk az MLSz figyelmét néhány dologra, amely feltétlenül elintézésre vár. így elsősorban a többi szövetségekhez való viszonyt kell rendezni. El­végre a CsAF-nak egyenlöjogu tagja az MLSz a „cseh zsupák bármelyikével. S mégis történnek ég­bekiáltó igazságtalanságok, sportszerűtlenségek a magyar sport rovására. Csak egy példa: Kassa. Tudják az MLSz vezetői, hogy ott mit csinál a zsupa? Van arról tudomásuk, hogy az MLSz iga­zolt játékosait büntetlenül és jogtalanul szerepel­teti a zsupa valamely tagegyesülete? Tudnak a vezetők arról is, hogy Kassa és kerülete ma a pusztulás szélén áll? A május-juniusi sportbotrá­nyok a futballsport halálát jelenők. Pozsony azon­ban mindezideig nem tett ez ellen semmit! Vagy ha esetleg tett is, annak eredményeit seho1 sem vesszük észre. Hol maradt a régóta Ígért autonómia Kelet- szlovenszkó és Ruszinszkó részére? Ne felejtse el az MLSz vezetősége, hogy ezt megválasztásakor megígérte s ma-holnap egy éve már annak, mégis az elvben való hozzájáru'áson kívül egyéb nem történt. Mit tett az MLSz a külföldi csapatok játszási engedélye ügyében? Hiszen ez is rá volt Írva a mai vezetőség választási zászlajára! S még ma s'ncsen meg a megegyezés! Avagy talán Kelet- szlovenszkónak nem kellenek a magyar csapatok? Mert azt láttuk, hogy Losonc, Ungvár és Rima­szombat vendégül láthatott néhány magyarországi csapatot. A CsAF-MLSz kényelmességét jellemzi a profikérdéshez való állásfoglalása is. Egyszerűen kimondja, hogy egyelőre a várakozás álláspontjá­ra helyezkedik s az eddigi amatőrszabályokat de­mokratizálni fogják. Ezt ugyan jól csinálja! Az ál- amatőrizmus védnöke tehát a CsAE és annak al­osztálya, az MLSz. Demokratizálás helyett szigo­rításokra van szükség. Drákói szigorral kell véget vetni a folytonos játékvándorlásnak, amely min­dig csak anyagi előnyök miatt történik. Igenis, szükség van a professzionalizmusra, hogy a pén­zért, állásért játszó futballisták ott s annak kere­tén belül helyezkedjenek el. A futballsport irtai és már régóta húzódó betegségén csakis érzékeny amputációsai lehet segíteni. Jól tudjuk, hogy a prafesszionaüzmusnak Szloveszkón nincsen lét- jogosultsága, de ennek megteremtésével, a profi­rendszer bevzetéséve! lehet csak a futballsport amatőrjellegét megmenteni. Ezt a kérdést tehát szintén nem szabad oly felületesen, kényelmesen elintézni, mint ahogy ezt az MLSz teszi. Az MLSz-nek tehát a legsürgősebben kell a következő ügyeket rendezni: 1 Az MLSz-hez tartozó egyesületek védelme a zsupák önkényes- kedései ellen. 2. Keletszlovenszkó és Ruszinszkó kerületének autonómiája. 3. Magyarországi csapa­toknak Szlovenszkón való játszási engedélyeinek megszerzése. 4. A profi- és amatőrkérdéc rende­zése. Munkát, eredményes munkát várunk már egy­szer az MLSz-től. Ne pulnuljunk el! Ne hagyjuk kivenni kezünkből a futballsport vezetését Szlo­fűik ID $ff! raCOMVRET || I ttwetf. imm lc«irlsl»«a«Kit ..JVraoU“ K»«»ar«:<ieÍR<úiEa^9adiicrin&«RB< ftépvüaefcte és» fiilcvatkutm «£&«&sac ^«foven«xftó részére. — EiV OKOS. •*•«*»«?» kávéházi éditermfi **«s**«m«*<e**®«íl*. EN DETAIL. Fö-u^ca 99 ===== Moíice - Kassa = Fö-utfca 99 ■ 6 A Ring Bayreuthban — A P. M. H. kiküldött tudósítójától — Bayreuth, július vége. Zavaros volt a Rajna vize. Nem láttuk tisztán a kincset. A második estén már valamivel jobb volt az előadás. Igaz ugyan, hogy a díszletek az utolsó ötven évben kissé megkoptak és a valkü- rök dübörgése nagyon is hasonlított a csomagoló­papír zörgéséhez. Az is igaz, hogy a tűzvarázs kissé rakétajelleggel bírt és az énekesek hangja nem mindig csengett tisztán. Mégis: Bayreuth volt a „Die Walküre" estje. Walter Soomer hatal­mas basszusa gigantikus Hundingot alakított. Fé­lelmetes erő ragadta a magasba azokat is, akik­nél már jobbakat hallottunk. Kari Braun Wotanja erőben és alakitó nagyságban nem mérkőzhetett vele, de ő sem mondható rossznak. (Persze Fein- hals és Van Roy után ez a Wotan csalódást je­lentett.) Melchior Siegfriedje és Olga Biomé mint Valkür nem voltak elsőranguak, de ha nem is ütik meg Bayreuth mértékét, legalább nem zavar­ták az együttest. E.üling vezette a zenekart. Ha féktelen fortisszimók szakadatlan láncolata he­lyett a ritmus tompitóiát rakta volna fel a zene­karra, minden jobb és erősebb lehetett volna. így önmagát harsogta túl a zenekar és leütötte az énekéseket. Mégis: tagadhatatlanul Bayreuth jegyében folyt le a Valkür előadása. Wagner Rich-ard démo- nikus zenéje újra lenyűgözte az embereket, akik Fsztultan, emelkedett szívvel távoztak az ünnepi előadások házából. A lángész századokat világit be és Wagnerben olyan erő lakozik, hogy a meg­változott kor ellenére is óriási szuggesztióval hat. Hiába ünnepük nagynémet ember evők Wagner helyett Ludendorffot, hiába v'szrrek be politikát a bayreuthi templomba és hiába adja magát össze Wagner családja olyanokkal, akik legkevésbé ér­tik a Mestert — végeredményben ő győz, mert az ilyen méretű lángésznek nem árthat a korcs utód korlátoltsága és saját nemzetének megátalkodott önhittsége. Bayreuth egy a minduntalan megújuló reakciót végképpen leverő, valóban saját járma alól felszabadított Németország jelképe: Siegfried halála, Siegfried feltámadása. N. P.rf —= Cipői = :SAK nal vegyen KASSA, FÖ-UTCA 23. 1779

Next

/
Oldalképek
Tartalom