Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-03 / 148. (596.) szám
Csütörtök, julius 3. Az agráriusok beadták a derekukat Nem szabotálják többé a kereskedelmi szerződéseket — A szenátus mai ülése — Tíz millió az árvízkárosultaknak — A P. M. H. parlamenti tudósítása — Prága, julius 2. A szenátus utolsóelőtti ülésével kapcsolatosan gyors iramban likvidálják az elintézendő politikai kérdéseket. Ma délelőtt bizottsági ülések voltak s a megvesztegetési, hitbizoimányi és tanitói nyugdijsegálytör- vénnyel szemben merültek föl módosítást kívánó koalíciós javaslatok, végre azonban győzött a vakáció vágyakozása és elhatározták, hogy a javaslatokat jóváhagyják, nehogy júliusban további bizottsági üléseket kelljen tartani. A klubelnöki konferenciának, amely a szenátusi ülés előtt volt, nem mindennapi szenzációja akadt. A cseh-szlovák agráriusok bejelentették, hogy ezentúl nem szabotálják a külkereskedelmi szerződéseket s köznapi nyelven szóivá, beadják derekukat. rA szenátus holnap már tárgyalni fogja a holland—cseh-szlovák kereskedelmi szerződést. A szenátorok egyébként ma két uj kormányjavaslatot találtak padjukon s ezek közül az egyik az árvízkárosultak számára kíván tíz millió korona azonnali segélyt folyósítani a tavaly megszavazott ötven millió és az elemi csapások elleni köteles biztosításra szolgáló alapból, a másik pedig a kisbérietek szabályozásáról szóló 1922. évi törvényt javasolja meghosszabbítani. A szenátus ülését öt óra után nyitotta meg Donát elnök. Másodszori olvasásban elfogadtak egy pár javaslatot, majd a mezőgazdasági állatok fajzására, a polgár perrendtartás módosítására vonatkozó javaslatot fogadták el. Ezután a dajkatörvényt kezdték tárgyaim. Lapzártakor az ülés tart. Tető alatt a magyar indemnltás Megszűnt a kétnapos ex-Iex — Londonban megjelent a kölcsön aláírási fölhívása — Györört Malafitsoí választották meg Budapest, julius 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lenté'Se.) Az -ex-Iex, amely hétfőn éjjel tizenkét órakor bekövetkezett, sokkal hamar óbb ért véget, mint ellenzéki körökben hitték. Az általános vita még tegnap este véget ért, a TÓszSletes vita ma délelőtt kezdődött meg és délben már az egész javaslat tető alá került. A Ház aztán hozzákezdett a fővárosi választásokról szóló javaslat tárgyalásához. Az még nem bizonyos, hogy a nyári szünet előtt törvényerőre emelkedik-e, vagy sem, mert ha a kormány azt látja, hogy egyes pártok a javaslatnál nagyobb vitát akarnak provokálunk akkor kormányzói kézirattal elnapoltatja a nemzetgyűlést és a javaslat végleges tárgyalását őszre halasztja. A kormány szilárdan el van tökélve arra, hogy a Házat legkésőbb julius 10-én szabadságra küldi. A vitában az első szónok Farkas István szociáldemokrata volt, aki élesen bírálta a javaslatot, amelyet reakciósnak és igazságtalannak mondott. Beszéde után áttértek az interpellációkra. Mára 21 interpellátiót jegyeztek be. Az első interpelláló Györki Imre szociáldemokrata volt, aki újból az Esküdt-ügyet hozta szóba. Kifogásolta, hogy három év óta nem tartottak főtárgyalást és hogy az ügyészségről ebben az ügyben bizonyos akták eltűntek. y Az ülés tart. Malasiis lett a győri képviselő Tegnap este hirdették ki a győri időszaki választás eredményét. A küzdelemből Ma- lasits Géza szociáldemokrata került ki győztesen, akit ellen jelöltjével: Bernolák Nándor volt népjóléti miniszter, keresztényszocialista jelölttel szemben nemzetgyűlési képviselővé választottak meg. Londonban kiírták a magyar kölcsönt A ma reggeli londoni lapokban megjelent a magyar kölcsön aláírási fölhívása, amelyet a Baring testvérek, a Rot- schild fia és a Schroeder Henrik bankházak írtak alá. A kölcsön sikere Londonban biztosított. Rómában julius 10-én jelenik meg az aláírási fölhívás. A római bankok a 170 millió lira lejegyzését már biztosították. Az angol lapok hasábokon át közük Bethlen István gróf miniszterelnök nyilatkozatát, amelyben Bethlen kijelenti, hogy Magyarország újjáépítése rohamos lépteikkel halad előre, az adókból többet vesznek be, mint ameny- nyire számítottak, a kivitel 6o százalékkal emelkedett és a gazdasági korlátozásokat is rövidesen megszüntetik. A kölcsön jegyzésének eddigi sikere máris szflárditóan hatott a koronára. Végül elismerőleg nyilatkozott SmitJh népszövetségi főbiztosról, akit egész Magyarország szeret. A szocialisták az árvizkárosultak segélye ellen Prága, julius 2. A szenátus költségvetési bizottsága ma este tárgyalta az árvízkárosultaknak nyújtandó tízmilliós segély javaslatát. A csehPöstyén, julius 1. Délután félnégy órakor körülbelül 150 személyt találok a Royai-szálló szalonjában. Az aukció még nem vette kezdetét. Van időm körültekinteni. A pénztárnál ülő kisasszony gyorsan beszámol, hogy néhány nap alatt ezernél több érdeklődő kereste fel a kiállítást. Közvetlenül a bejárat mellett, felfedezem Haycinthe Rigaud francia barokkfestőnek Giulio d‘Arese viscontot ábrázoló mellképét, mely a megnyitásnál elkerülte figyelmemet. De Rubens katalogizált állatképét nem találom, ezt csakugyan eladták a kiállítás előtt. A szalon nincs túlzsúfolva, a fürdővendégek másutt keresik a szórakozást, úgy látom kevés idebent azoknak a száma, kiket pusztán az unalom, vagy a kíváncsiság hozott be. A komoly érdeklődők nagy része a délutáni pozsonyi gyorssal érkezett Bécs és Budapest felől. Az első sorokban, fentartott helyeken Szlovenszkó arisztokráciájának elitje foglal helyet. Néhány jellegzetes arc, köztük: Odescalchi herceg (Szárazipatak) a feleségével, az Andrássy, Mailáth, Zidhy és Pálffy családok néhány tagja. A prágai régb ségkereskedők kevés kivétellel mind itt vannak, a pozsonyiak is, élükön Jarabek kereskedő és Faust Ovidius dr. Bécsi alig van szlovák szociáldemokrata szenátorok a javaslatok ellen foglaltak állást, mert a segélyt az agráriusok számára kidobott pénznek minősítik. itt egy-kettő. A pozsonyi városi muzeum is kiküldte megbízottját. Néhány pozsonyi nagykereskedő, bankember, néhány gyárigazgató, jószágkormányzó és Weisz Man- fréd báró családjának megbízottja egészíti ki a sort. Csodálatomra azonban egyetlen angolt és amerikait nem látok. Az aukció folyamán kiderül, hogy két londoni kereskedő megadott limitekkel, a kitünően megirt katalógus alapján vásároltat a prágaiakkal, magukkal a kiállítókkal. Négy óra felé megjelenik végre Polák dr. az emelvényen és a katalógusban nem szereplő jelentéktelen festménnyel megkezdi a műtárgyak aukcionálását. Nincs érdeklődő. Polák doktor nem kísérletezik tovább. XIX. századbeli festőik munkái kerülnek sorra. Néhány 5200 koronára becsült Blaas féláron talál gazdát. Polák doktor hihetetlen gyorsasággal hadar, németül és csehül egyszerre. Hiuzszeme van. egy fél mozdulat, egy kar emelkedik és már ugrik felfelé az összeggel. Ördöngős gyorsasággal. Az embernek eláll a lélegzete. Néha pedig mulatságos. Kabaré. Egy kassai kopasz úriember ,.na, még egyet rá“ kiáltásokkal közberecs- csen, de az ezreseknél már eláll a mersze és törli izzadtságát. Charles Jósnak Chaplin finom képét polom áron veszik meg, a 90.000 koronára becsült Makartokra csak ketten licitálnak, az egyik nagyon biztos a dolgában és 39—40.000 koronáért meg is veszi a képeket, öreg mesterek kerülnek ezután sorra, az érdeklődés komolyabb romát ölt, Paris Paschalinus (Bordoue) figyelemreméltó munkájáért (Vénember arcképe) valóságos kis harc folyik, mig jóval becsértéken alul, 11.800 koronáért kel el, Egy szlovenszkói gyárigazgató veszi meg. Ettől a pillanattól fogva nő a vásárlókedv és bár érezhetővé válik, hogy a belföldi érdeklődők kevés készpénz felett rendelkeznek, — a pozsonyiak alig-alig jutnak szóihoz — több kép jó árt ér el. Egy ismeretlen német festő munkáját — Pálffy nádor II. Józseffel — egy Pálffy gróf veszi meg 15.000 koronáért. Mignard egyik képe Prágába kerül, Hughteniburgh gyönyörű csataképét jóval becsérték.en felül külföldiek vásárolják meg. A képanyagnak másik, értékes része holnap kerül kalapács alá, Polák doktor a kerámiai rész árlejtésére tér át. Érdekes most megfigyelni a vásárlókat. A kisember is szóhoz jut. Sok darabnak árlejtése 300 koronával indul meg és felverik az összeg 6-8- szorosára. Gyakran jóval értéken felül kel el. Az árhoz egy-egy százast hozzácsapni nem okoz fejtörést, de az ezresekkel baj van. Itt már nincs marakodás, a ezreseknél megcsappan a licitálók száma. Pozsony vásárol néhány finom figurális darabot, sévresi, meisseni porvellánt és delfti fayenceot múzeuma részére. A lalkktárgyaknál hasonló a versengés, a miniatűröket is tulfizették, ha a régi mesterek képeinek árát vesszük tekintetbe. Szünet után újból a katalógusban nem szereplő darabok kerülnek sorra. Körülbelül '30 műtárgy. Néhány jellegzetes hoÜicsi, stom- íai fayence van köztük, cseh üvegek, egy elefántcsontmadonna, trieszti márkával ellátót poroellánok és 5 darab miniatürszerü Zieglier festmény. Egy 12.000 koronás ezüsthajóra nem akad vevő. A katalógusban nem szereplő műtárgyaik legértékesebb dárabja egy japán selyemtakaró (348. szám). Az egész kiállítási anyagból kimagaslik, jóval értéken alul vásárolják meg 31.000 koronáért. Az ezután sorra kerülő bútorok nagy részéi az arisztokrácia vásárolta meg. Ezeket ta tárgyakat már nem annyira a véletlen hozta egy födél alá, több kegyelet illeti őket és muzeális értékük mellett hasznossági beccsel is bírnak. Hét óra után egészen kimerül a IScitáitor, a közönség is erősen elfárad. A hagyaték fenmaradó részének árlejtésére holnap kerül a sor. Sok kevés értékkel biró holmi és közepes értékű műtárgy közt még néhány minden kritikát megálló darab vár eladásra. Köztük van Mária Terézia szalonja, Mignard Tieipols, Gnido Reni és Rubens képei, Mária Terézia vitrinje, értékes karosszékek és lakkmunkák. És végül Napóleon ágya, amin minden szemlélő talál valami megnevetni valót. E, V. A prágai drogériában vásárolt „romániai44 benzin A hadosztálybáró súg előtt folyó benzin- pörben ima Nejedly János mérnököt tanúként hallgatták ki. A tanú vallomásával súlyosan terhelő adatokat szolgáltatott Adáim ezredes ellen. Nejedly 1920-ban ismerkedett meg Adamimial s azt állítja, hogy senki sem bánt vele olyan gonoszul, senkii sem sértette agy meg, mint Adam. Aduim akkoriban közölte vele, hogy elégedetlen és szívesen mondana le a rangjáról, hogy üzleteket köthessen. 1921-ben közölte vele az ezredes, hogy a nemzetve deörmi minisztériumnak benzinre van szüksége és hogy Nejedly forduljon Bouibela törzs kapitányhoz. Boni- bela azonban brüszkül elutasította. A tanú ezután a Stratulat cégről beszélve kijelentette, hogy a cég mintáit úgy szerezték meg, hogy valamelyik prágai drogériában vettek egy kis üveg benzint, melyet mint az állítólag Romániában levő benzin mintáját mutattak be. Adam ezredesről kijelenti, hogy nyereségéből mindig juttatott neki. A tárgyalás folyik. =^:= C i & É === CSAK NAL VEGYEN KASSA, FŐ-UTCA £3 Beszélgetés egy mogorva külpolitikussál arról: miért éppen Nincsies? — A P. M. H. külpolitikai riportocskája — Prága, julius 2. A szerkesztőségek kül politikusai napok óta haragosak. Epés megjegyzésekkel fogadják a táviratokat és minden telefoncsönge- tésre homlokukra ráncolódik egy-egy újabb árok. A szerkesztőségi külpolitikusokat az elkonferenciázott nyári szabadság emészti. Látják, hogy a belpolitikus átásitja az órákat, hogy sűrűn lapoz a menetrendben és gyakran telefonál az utazási irodákhoz s irigyli kollégáját, aki még megvárja azt a pár szenátusi ülést, azután kiröpül, esetleg a szónak legvalóságosabb értelmében a redak- ciobói. A külpoiitikus nőm mehet. Az ő naptárán sűrűn sorakoznak a följegyzések. Most a kisantant konferenciája köti ide, azután a londoni konferencia nyűgözi le, azután ami a konferencia után kialakul, annál kell ésszel és tollal helyén maradnia s augusztusra a népszövetségi ülés van a napirendjén. Szóval eljön majd az ősz s hiába meleg a víz lent a simogató tengernél, hiába bársonyos a homok és hiába -mesél hegyek hátán a haragosan zöld fenyő, neki itt kell asza- lódniia, ingujjra vetkőzve robotolnia s számára csak a. piszkos Moldva jelenthet föl- üdülést s ha mesére kiváncsi, akkor vérszegény parki bokrok tövében huzódhatfk meg egy pádon. Ezért legyen elkészülve mindenki, aki a külpolitikát és nem csupán a tarka híreket szokta olvasni arra, hogy ezen a nyáron kesernyésen, epésen és a sors ellen duzzogva írják majd ezt a rovatot az újságírás magas- fejhordozó olimpiai bajnokai: a külpoiitikus szerkesztők. © Tegnap egy ilyen rosszkedvű kollégával hozott össze az utam. Este volt és ő a Moldva partján nekitámaszkodott a korlátnak és nézte a vizet. Ki tudja, hová gondolt és milyen vizek csobogtak képzeletében!... Hozzászegődtem és megkérdeztem tőle csak épp sablonosán, nehogy ő kérdezze én- tőlem: Ml újság? — Újság az mindig van — morogta —, hiszen ha nem volna, akkor most elsején fizetés helyett fölmondólevelet kaptam volna, mert nem lenne szükség újságokra. Újság az van, csak azt nem tudom, minek van?! Minek történnek olyan dolgok, amik fölött gondolkodni, amiknek okai után kutatni kell. Nézze, például itt van egy eset: Belgrádból ma azt a táviratot küldte a tudósítónk, hogy Nincsies Prágából Párásba megy, ott bemutatkozik Herriotnaik és onnan Londonba utazik a konferenciára. Hát látja, ez egy olyan újság, ami miatt nyugodtan vacsorázni sem lehet. Hiszen ha elkezdünk számolni, akkor rájövünk arra, hogy 12-én lesz a prágai konferencia és 16-án Nincsies már Londonban lesz s közben Parisban is hajbókol, vagyis négy nap alatt konferenciázik is, be is mutatkozik és keresztül is utazza fél Európát és a csatornát is. Ebből nem lehet másra következtetni, mint hogy. a kisantant prágai konferenciája egy nagy blöff lesz, üdvözlés a pályaudvaron, fogadások és kikisérés a pályaudvarhoz. Közben legföljebb egy kommüniké számára marad idő. De miért maradtam én akkor Prágában, ha a kisantant külügyi napóleonjai nem verik be egymás fejét Besszarábia miatt s ha nem robban föl annak szenzációbombája, hogy ismét tető alá hoztak egy vagy két uj barátsági, vagy előzékenység! szerződést. Mit siet ez a Nincsies Herri öthöz? Azt hiszi, hogy Herriolnak nincs is más gondja, mint hogy Nincsies bemutatkozzék neki. És miért éppen Nincs! cs? Mi van Benessel? Miért nem ő??? ... Kérdezte és hosszú hajából leszaladt egy hullámos tincs a homlokára és kérdőjellé kunkorodott. — Én megmondom, — válaszoltam. — Kollega ur bizonyosan nem foglalkozik a kereskedelmi utazók mozgalmaival. — Nem, — mondotta haragosan és nagyon bizalmatlanul nézett fám. — Nos, a kereskedelmi utazók egyesülete Benest legutóbb disztagjává választotta s a diszokle vetet julius 12-ike és 16-ika között akarja átnyújtani Benesnek. Tehát neki itt kell maradnia... Nincsies viszont még nem tagja ily egyesülésnek és így neki előbb érdemieket kell... Nem tudtam befejezni, mert rámmorduli és otthagyott. Vájjon miért, vájjon hová sietett? Ugy-e mondtam az elején, hogy ezekkel a k^politikusokkal ezen a nyáron nem lehet beszélni. Nem érdemes velük szóbaállani, epések, rosszkedvűek és morózusak. mint egy munkába kényszeritett fáradt lélek ... ta. Kalapács alatt a Pálffy-hagyaték A P. M. H. kiküldött tudósítójának jelentése az aukció első napjáról
