Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)
1924-07-26 / 168. (616.) szám
# Szombat julius /S. 2_ _____________________________________________________________ A kisebbségek fegyveres lázadása fenyegeti Lengyelországot? Varsó, julius 25. A lengyel politikai élet állandó bizonytalansága egyre erősbbödik és természetes következményként súlyosan befolyásolja a parlamenti tárgyalások nyugodt menetét is. Legutóbb a radikális néppárt hivatalos lapjában Tugutt képviselő ayilt levelet intéz volt párt- barátaihoz, amelyben kifejti azokat az okokat, amelyek miatt a pártból kilépett s elfogadta a kormányban a külügyminiszteri állást. Többek között kijelenti, hogy nem fog visszatérni a Wiz\Yolenje-párt vezetőségébe, mivel személyes ellenzéke lehetetlenné teszi a békés munkát. Tugutt megállapítja, hogy amennyiben Lengyelország keleti határterületein a viszonyok gyökeresen meg nem változnak, bizonyossággal lehet számítani a nemzeti kisebbségek fegyveres lázadására. Tugutt nyomatékosan hangsúlyozza cikkében a lengyel koalíciós kormány megteremtésének szükségét. Állandóan megnehezíti a parlament munkáját a lengyel pénzügyi helyzet, amelyet a bankóprés megállítása még semmiképpen sem szanált. A szenátus inai ülésén a hadügyminisztérium költségvetésének megbeszélésénél az ukrajnai Tarpinszki szenátor élesen bírálta ezt a költségvetést és Lengyelországot Imperialisztikus szándékokkal vádolta meg. Haller vezérkari főnök válaszában kijelentette, hogy a lengyel kormány minden imperialista gondolatot elutasít magától, nem gondol háború viselésére és határait sem akarja kitágítani, azonban fegyveresen fog visszautasítani minden olyan támadást, amely a lengyel köztársaság jelenlegi határai ellen irányul. Leszerelésre Lengyelország csak akkor gondolhat, ha az állam biztonsága kétségen kívül áll. A radikális párt elejtette Pasicsot Beígrád, julius 24. Ma ült össze a radikális párt főbizottsága, hogy a párt belpolitikai álláspontját véglegesen meghatározza. Elsőnek Pasics miniszterelnök beszélt, aki hosszasan vázolta álláspontját. A Radics vezetése alatt álló hor- vátokkal és a Korosec vezetése alatt álló szlovénekkel való együttműködést e pártok szeparatista hajlandóságai miatt lehetetlennek tartja s éppen ezért a parlament föloszlatását javasolja. Ezzel szemben .Tovanovics továbbra is fontosnak tartja a parlament tevékenységének változatlan föntartását s kiemelte az egyes pártvezérek, különösen Korosec érdemeit a szerbek, horvátok és szlovének egyesítése körül. Véleménye szerint a belpolitikai krízist legkönnyebben kölcsönös megegyezéssel lehetne megoldani. Jovanovics nyomatékosan tiltakozott a Pribícsevies vezetése alatt álló önálló demokrata párt terrorista viselkedése ellen és sajnálkozását fejezte ki afölött, Prága, julius 25. Velence júliusban laguna-szagu. A San Marcőn még a habos kávé is pocsolyaizü, a feslő bimbón is békanyál a harmat s a korzó szépséges madonnáinak is csukamájiüatuk van. A Lidón a trópusi nap sugarai árkokat repeszteriek az ember hátán, Milánóban pedig szörnyen izzad minden élő. Ne is beszéljünk a déli városokról, ahol Itália ilyenkor, kánikula idején inkább aszalókemence, mint azur- ország. Menekül is minden olasz most a forró csizmából, csak éppen annyi marad otthon, ahány az idegenek megnyuzásához szükséges. így védekezem a sárga irigység ellen, amely belém mar, amikor látom,.hogy az emberek százai állanak sorfalat a prágai rendőrség utlevélosztálya előtt s büszkén, boldogan mondják be a ketrecben szorongó tisztviselőknek: Itáliába! Itáliába. Mert oda vált útlevelet valamennyi. Mintha az olaszvágy járványa grasszálna a városban, úgy özönlenek az emberek a forró Olaszországba. — Négyszáz útlevelet adunk ki naponként — mondja az utlevélosztály vezetője — s abból átlag háromszáz Olaszországba szól. Hónapok óta tart ez az özönlés Itáliába. Foglalkozás szerint az Olaszországba utazók legnagyobb része kereskedő, nagyiparos, ügyvéd, vállalkozó, de igen sok tisztviselő és tanár, tanitó is vált útlevelet Olaszországba. Érdekes jelenség, hogy az elmúlt öt év alatt mu——a—■ ■■■■ hogy a jelenlegi politikai harcokban még az egyes politikusok családjait sem kímélték. A főbizottság ülését ezután holnapra elnapolták. Parlamenti körökben azt hiszik, hogy a főbizottság formálisan ugyan csatlakozni fog Pasics pártvezér véleményéhez, azonban egyidejűén fölhatalmazza Jovanovicsot, hogy továbbra is folytassa békülékeny politikáját Ez a határozat arra szolgálna, hogy Pasics miniszterelnök tényleges visszavonulását, amelynek az uj választások kiírására való követeléseit már saját pártjában sem helyeslik, megfelelően elleplezze. összesen sem állítottunk ki annyi Olaszországba szóló útlevelet, mint az idén. Az olasz konzulátus előtt is tolongás. Alig tudok átvergődni a tömegen. Az első szobában barátságosarcu tisztviselő szedi el a passzusokat, ráverik a vizumbélyegzőt s viszik át a második szobába aláírás végett. Negyedóra alatt kész. A tisztviselő mosolyogva nyújtja át s jó mulatást kivan az utazónak. A prágai olasz konzulátuson nem csodálkoznak, hogy postán és személyesen ezeren és ezeren ostromolják őket a vizűmért. — Természetes — mondja az egyik konzulátusi tisztviselő —, hogy mindenki, aki teheti, a mi szép országunkba utazik. Közel tiz évig voltunk elzárva Középeurópától s az emberek most sietnek pótolni az elmulasztott gyönyöröket, amiket csak a mi örökkék egünk alatt találhatnak meg. Majdnem kicsúszott a számon: Velence most laguna-szagu, az örökkék ég szemgyulladást okoz, az emberek izzadnak a trópusi nap alatt, de a tekintetem a hatalmas, gladia- tori termetű portásra esett s elnyeltem a szót. A Wilson-pályaudvar pénztárai előtt is csupa Olaszországba utazó ember tülekedik. A jegyeket számozva adják ki Triesztig, Velencéig, Milánóig, ahová az utas igyekszik. Egyetlen jeggyel sem adnak ki többet, mint ahány ülőhely van a vonaton. A trieszti közniiowlldMB lelroMMml egy tenkldveg Egy katonát megölt, egyet súlyosan megsebesített Tegnap délelőtt tizenegy óra uíá:i a 9. cseh-szlovák gyalogezred gyakorlatozása közben Milo- witzban eddig érthetetlen módon elsült az egyik tank ágyú s a felrobbant vaklöveg repeszdarabjai Kocsi Antal önkéntest megölték és Síeska János tűzmestert súlyosan megsebesítették. Mindketten a tank közelében állottak. A katonai hatóságok azonnal megindították a nyomozást. El Itáliába! Naponként háromszázan kérnek útlevelet Olaszországba a prágai rendőrségen — A rendőrségen, a konzulátuson és a pályaudvaron Vasárnap: FALU TAMÁS: Koporsó (vers). — GLIN: Anita-bál volt ... — VÉRTESSY GYULA: Berkyből Bauer. A Tudás fája — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Szentmiháiyi Ödön. I. Kedves kis barátnőm! Legutóbbi találkozásunk alkalmával, mikor azt a sokat hánytorgatott kérdést vitattuk, vájjon lehet-e férfi és nő között minden testiségtől ment, önzetlen barátság; úgy láttam, nem mindenben osztóba a véleményemet, amelyet most éppen ezért egy tanulságos történe: elmondásával kívánok megerősíteni. A szereplők személyét nem árulom cl. csak annyit mondok el róluk, hogy már évek óta afféle platonikus lelki barátságban éltek, amely annál őszintébbnek látszott, mert a férfi a lánynak akár apja lehetett volna; aztán felesége is volt és családja. Egy alkalommal nagyobb társasággal járták a hegyeket ahol a költő szerint, tün- döklöbb a napsütés ragyogása, kéklőbb az ég azúrja, ahol magasabban szárnyal a gondolat, mélyebben szánt minden érzésünk és falán éppen ezért sötétebb a bánat, máinori- tóbb a szerelem. A nagy társaságban is úgy erezték, mintha csak ketten volnának. Úgy éreznék, mintha az egész gyönyörű utat boldogan egymáshoz simulva, egymást átölelve tették volna meg; pedig a valóságban a barink csak néhány rövid pillanatra fonódott egybe. Egymást lábúk csak akkor is, mikor másokra néztek, a lelkűk egymáshoz beszélt mikor a többiekhez szólott a szavuk. Aztán valamiképpen, anélkül, hogy keresték volna, néhány percre egyedül maradtak. Lepihenjek a domboldalon egy magányos fa árnyékában. És beszélgettek. Kevés szóval, is sokat mondottak el egymásnak, mert nyelvük szegénységét pótolta érzésük végtelen gazdagsága és a lelkűket egybekapcsoló mélységes vonzalom. És egyszerre olyan gyönyörűség töltötte el a lelkűket és egyben olyan gyötrelem, ami nőt eddig még sohasem éreztek. Hirtelen ráeszméltek — min^ az első emberpár a Tudás fája alatt — eddigi életük, magukra erőszakolt lelki barátságuk minden benső hazugságára. Érezték, hogy ez a végzetten!]es pillanat miképpen sodorja mindkettőjüket a földi üdvösség ígéretének beteljesülése felé. amelyet mindeddig elalkudtak maguktól s amelyért a férfi most életének minden kincsét- akár magát az életét is örömmel odaadta volna. A leány fátyolos pillantása is odaadó vágyakozással kapcsolódott a férfi fojtott izgalmaktól parázsló tekintetébe. .Mégis erősek maradtak mind a ke'ten Vagy inkább gyöngék, semhogy a sorstól kikénvszeritették életük boldogságát. Riadtan néztek egymásra. Elsuhant fölöt'ük a mámor szent pillanata és ur- ”á lett telkükön a megtagadott szerelem nokte. Tterá lett fölö'tük Hiteden gyötrelmével. a nélkül hogy a gyönyörűséget megis- me*-Mk volna. Éi néhány írn múltán a kedvekbe vezető ut melWf nváiukM legeltető pásztorok báfnéS'/ pillantással ki sér gettek egy magányom utast, amint könnyes szemmel járta a vidéket. Meg-megáip n/ ut egy-egy haitáfánál, egy-egv ntszéll kőnél és a végtelenbe vesző, eszekte p'ltenlássál nézett el a fák alatt terjengő homályban. Aztán felkapaszkodott Qgv napsütötte domboldalra lebont!t egy magányosan álló fa alatt és leikéből felhördülő zokogással siratta el annak a visz- szahozbateMaiiul eltűnt drága percnek örökre szertefoszlott gyönyörűségét. Eddig a történet. Már régebben elmeséltem volna, de a végét magam is csak azóta tudtam meg. Ugy-c nem haragszik érte, ha netalán megháboritom vele a lelke békéjét, Csak arra akartam figyelmeztetni, hogy nem jó a tűzzel játszani. Változatlan igaz barátsággal köszönti Szentkuthy Kálmán. II. Drága barátom! Kedves levelét és a benne elbeszélt szomorú történet példázatát nagyon köszönöm. Igyekezni fogok azt megszívlelni. Különben a történetet, az elejét legalább, magam is ismertem már. A szereplő személyeiket is. A folytatása pedig valósággal megejtette a lelkem. Elárulhatom azt is. hogy a lány lelkén is átrezdült, talán ugyanabban az órában, az o vágyakozás, hogy élete eltűnt boldogságát megsiratni a Tudás fájához elzarándokoljon. Nem tudom, miért nem tette meg, de bizonynyal jól cselekedett, hogy leküzdötte vágyakozását, mert ott bizonnyal találkoztak volna. És ez a találkozás végzetes sorstragédiák csiráját hordozta volna mellében. így maid csak ketten járják a szerelem poklának kínokkal szegett országútiét; a többiek: a feleség meg az az édes, két kicsi csöppség, talán soha se tudják meg. minő végzetet hárított el fejük fölül egy kétségek között vergődő leűny-lélek boldogságra vágyakozásának pillanatnyi elernyedése. Ugy-e megért engem, drága barátom? Megérti, hogy kettőnknek ebben az életben nem szabad többé találkoznunk. Ne kisértse meg, h-ogy elhatározásomban megingasson, mert ez csak tetézné gyötrelmeimet, amelyeket a in úgyis csak alig-alig tudok elviselni. Aztán felejtsen cl. És felejtsük cl mindketten barátságunk öntudatlan boldogságban töltött éveit . . . Nem, ennyit már mégsem tudnék elviselni, hiszen ezekből a boldogító emlékekből kell erőt merítenem és magának is, szegény barátom, hogy a reánk váró szomorú esztendők szenvedésein valamiképpen átvergődhessünk. Isten vele! Az édes két kicsi csöppséget csókolja szerencsétlen barátnője Kornélia. vetlen vonat minden kocsija termes. Az első és második osztály utasai plüsskereveten terpeszkedhetnek, a harmadik osztályon is kényelem van. A szokás hatalma rohanásra készteti a beszálláskor az utasokat. Bár számozott jegye van mindegyiknek, úgy futnak, tülekednek, taszigálják egymást, mintha az ai veszély fenyegetné őket, hogy a harminchat- órás utat állva kell megtenniők. Az utasok legnagyobb része harmadik osztályra váltotta meg jegyét. Amíg az első. és második osztály egy-egy szakaszában két utas ül, addig a harmadosztályú kocsiknak egyetlen ülőhelye sem marad üresen. Érdekes jelenség az is, hogy az utasok háromnegyedrésze nő, még pedig egyedül utazó hölgy. Családot alig, nászutas párt pedig egyáltalán nem lehet látni. Úgy látszik, júliusban nem házasodnak az emberek s akik rá is szánják magukat, inkább hidegebb vidékekre mennek — izzadni. Még egy megfigyelés: Az olasz vasút utasainak többsége német. A többiek, mihelyt helyet foglalnak a kocsikban, — nyomban levetik a cipőiket. Stabilizálták a magyar koronát Budapest, julius 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa ma délelőtt ülést tartott, amelyen az elnöklő Popovics Sándor a jelenlevők zajos éljenzése közben bejelentette, hogy a magyar koronát sikerült stabilizálni. Ennek következtében — mondotta Popovics — a kereskedelem és az ipar sokkal egészségesebb alapokra, he- lyezkedhetik, mint amilyenen eddig volt. Friedrich pártot alakított Friedrich István nemzetgyűlési képviselő, aki az utóbbi időben távol tar'otta magát a keresztény legitimista ellenzéktől és inkább a fajvédőkhöz húzott, ma délelőtt pártot alakított ,.keresztény nemzeti néppárt14 timmel. Az alakuló gyűlés Friedrichet választotta meg az uj párt elnökévé. Friedrich megnyitó beszédében hangoztatta, hogy az uj párt programjának alapja és főcélja a keresztény demokrácia diadalrajutta'ása lesz. Követelte a nemzetgyűlés feloszlatását és a képviselőválasztásoknak az általános titkos választójog alapján való megejtését. ' A magyar kölcsön svájci jegyzése Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A magyar kölcsön jegyzési fölhívása, amelyet Korányi pénzügyminiszter és Smith főbiztos írtak alá, ma reggel jelent meg a svájci lapokban. A kölcsőnjegyzés julius 29-én kezdődik. m. Édes Nolíyke! Itt ülök ismét a Tudás fájának árnyékában. Búcsúzom tőle, mint ahogy tőlem is búcsúzik a csúcsokat aranybiborba burkoló őszi verőfény bágyadt csillogása. De lent a völgyben már, mint az én meghasonlott lelkem mélyén, rejtelmes árnyékok bujkálnak. A lomb- jahagyotí fák fázósan, reszketöen borulnak egymásra és panaszos sóhajtással, segélyt kérőén nyújtogatják egymás felé vánnyadt, csupasz águkat, amint az elmúlás fuvalma végigzokog fölöttük. És a természet haldoklásának lelket tépően szomorú szimfóniájába belesir a hazafelé lépegető gulya kolomp- jának egy-egy elhaló kondulása. mint valami bánatos halotti harangszó. A pásztor fölkapaszkodik hozzám a domboldalra. Jócskán összebarátkoztunk, mióta egyedül járom a vidéket: ezt a levelemet is ő juttatja el majd hozzád. Megáll előttem és megértő borongással néz el fölöttem, írtig a kezem türelmetlen sietséggel végigszántja a papíron ezeket a sorokat. Sietnem kell, nehogy megvárakoztassam, pedig any- nyi mondanivalóm volna még számodra s 1 ezek az el nem mondott szavak úgy égetik a lelkemet, mint el nem sirt könnyeim. De táblán nem is tudnék írni semmi olyant- amit szerető lelkem már eddig is meg nem értett és meg nem érzett volna. Valóban, mondanivalóm nincsen többé legfeljebb kérdezniva- ióm. A végzetről, amely kegyetlenül elszakított bennünket egymástól, mielőtt még egymásé lettünk volna. Bocsásd meg. drágám, hogy soha cl nem múló fájdalmat okozok neked, de másként nem tudom kitépni magam a te viruló, ifjú életedből, amelybe öntudatlanul, de mégis könnyelműen beletol a.kodtam. Az elmúlás határmesgyéjén is örök szeretettel gondol reád hűséges barátod Károly.