Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-19 / 162. (610.) szám

Szombat, üuIOus 19. & Filmdarabok a kassai illetőségű magyar állampolgárról, egy Prága melletti kiránduló helyről és az autón szállított magyar ökrökről A P. M- H. eredeti riportja Prága, ju'ii,us 18­Hivatalos írást láttam ma. A katonai parancsnokság állította ki egyik ismerősöm­nek és arról értesíti benne, hogy miivel bei- gazolást nyert, hogy magyar állampolgár, végérvényesen elbocsátották a hadsereg kö­telékéből. Ebben még nem lenne semmi kü­lönös, hacsak az nem, hogy a haidvezetőség nemcsak besoroz, d;e el is bocsát a hadsereg­ből. A cseh-szlovák nemzetvédelmi minisz­térium ugyanis nem nagyon excellál az ilyen iratok kiállításában. Inkább azt cselcks.zi, hogy még azokat a magyar állampolgárokat is katonaszökevényekként tar tóz tattat] a le, akik hosszú évek óta nem laknak itt és még a forradalom előtt költöztek Magyarországra, magyar útlevéllel érkeztek ide és a buda­pesti cseh-szlovák követség vízumot adott nekik. Sőt arról is tudok, hogy valakinek nem ismerték el az állampolgárságát, ennek ellenére azonban besorozták a hadseregbe, ■két évet szolgált is és amikor leszerelt és azt hitte, hogy áll aimpoloársága most már rendben lesz, azt mondták neki, hogy fel is ut, le is ut, mivel nem cseh-szlovák állam­polgár, záros határidőn belül hagyja .el a cseih-sz,lovak köztársaság területét. Ilyen esetekről hallottam, de hogy a cseh-szlovák 'haderő önként bocsásson el valakit, az a meglehetős ritkaságok közé tartozik. De nem is ezt akarom most fölemlíteni. De ezen az íráson volt valami olyan is, amely meg­érdemli, hogy kortörténeti dokumentum le­gyen. Az ált ugyanis e hivatalos Írásban, hogy X. Y. kassai illetőségű lakost elbocsát­ják a hadseregből, mert magyar állampolgár. Kezdtem nem érteni az egész dolgot. Kassa — ha jól tudom — a cseh-szlo.vák köztársa­sághoz tartozik, tehát, ha valaki kassai illető­ségű, akikor cseh-szlovák állampolgárnak kell lennie. De hogy kassai illetőségű ma­gyar állampolgárok legyenek, sehogy s;em megy a fejembe. # A napokban egy Prága melletti kis faluiba rándültam ki. Ahogy leszálltam a vonatról, a pályaudvar előtt kellemes meglepetésben volt részem. Egy teher vonat sétáit az utcán. A község főterén — minden kerítés" nélkül 1— sínek vannak föliektefcve és azokon te­hervonatok keringenek. A falut megtekintet­tem. Por volt elég- Másról nem igen szá­molhatok be, hacsak arról nem, hogy rajtam kívül még két prágai hölgy is kirándult. A ■ruhájuk az, mi föltűnő volt. Ha azt monda­nám, hogy föl voltak öltözve, akkor — messze járnék az igazságtól. Valami selven hálóing- szerü feszült rajtuk. Ez volt egész toilettjük. Mikor vissza akartam utazni Prágáiba, kimentem a pályaudvarra. Vártam. Sőká.ig vártam, de a vonat nem jött. Végiül is, mikor eluntam a várakozást, odamentem-a forgalmi tiszthez és megkérdeztem tőle, hogy mennyi késése van a vonatnak. Úgy nézett rám, mnitha bolond lennék. — Honnan tudjam azt — válaszolta —, mikor a végállomásról csak két óra múlva fog elindulni. Most meg én néztem rá azzal a titkos gondolattal, hogy nála nincsen minden rend­ben. Rámutattam a menetrendre. — De uram, már tiz perccel előbb el kellett volna indulnia a vonatnak. Nevetett. — Olvassa el a jegyzetet is. Ez a vonat csak kedvező időjárás esetén közlekedik. Körülnéztem. Meleg volt és július. Igazi szép kiránduló nap. Vájjon, mikor van itt kedvező időjárás. # Ez már Prágában történt. Egy teherautó robogott végig az utcán. Ökrök voltak rajta. Nagyszarvu magyar ökrök. Bánatoson bőg­tek, látszott rajtok, hogy nincsenek hozzá­szokva ehhez az előkelő szállítási eszközhöz. Szokatlan volt nekik, mert ők úgy látszik nem tudják, hogy itt szívesen szállítanak autón mindent, ami magyar — vágóhidra... OSÖ. — (A petka Karlsbadban.) A Lidové No- viny jelentése szerint a petka c hó 20-án Karlsbadban összejön és tanácskozni fog. — A népjóléti miniszter fogadónapjai.) A népjóléti miniszter fogadónapjait Habrman miniszter betegségi szabadságának tartama alatt nem fogják megtartani. Hahrmant Srba közmunkiaügyi miniszter helyettesíti, aki azonban a népjóléti miniszter reszortjába vágó ügyekben és főképpen kivándorlási ügyekben senkit sem fogad. napihirek Fáradtság „... Az okokat elfelejtettem s az okozatok immár netn nyugtalanítanak. Mindent megpróbál­tam és minden sikerült; hogy is lehetne még élni a sorozatos győzelmek után? Az arkangyalok nem szállanak le hozzám, hogy erejüket összemérjék velem, mint egyszer, valamikor Jákobbal, — be­teltem a gyönyörűségekkel s még a csömör fanyar boldogságát setn érzem. Csak azért nem tudok meghalni, mert az életet nem érzem eléggé meg- vetendőnek." — Tudsz-e még cselekedni? „Bizonyára tudnék, ha megpróbálnám, — de nem próbálom meg sem most, sem máskor. Aki cselekszik, még vágyik valamire, aki álmodozik, az éppen a cselekvésre, a szabadító, mindent meg­oldó tettre vágyik, — s mindez olyan távoli, olyan idegen tőlem. Szerettein — és az asszonyok behódoltak. Voltam pártvezér — a nép istenitett. Háborúkat viseltem — és mindig győztem. Nem a sok ölt meg, de a tulkevés, a tények örök is- métlődése.“ — Szeretsz, kívánsz még valamit? „Szeretem a nagy, szmes felületeket, szere­tem a felhőket este és kora reggel. Szeretem, hogy a világ tehetetlen lázzal siet valamerre — ő azt hiszi, előre —, hogy mindent elölről kezd a .könyörtelen természet naiv példája után indulva: hiszen fák, füvek, virágok mindig elölről kezd:k, ámbár tudják az őszi sorsot. Szeretem, hogy az emberek még szeretnek." — Hiszel valamiben? „Ó, igen, hiszek. Hiszem, hegy nagy tudásom nem volt hiábavaló, hogy rajtam túl következek, aki .a gyengeség, elfáradás, tétlenséggé bágyadt akarat ura lesz, — aki valóra váltja az emberi hivatás roppant szavát: eritis, sicut Deus, scientes bonum et malum. Ismerjétek nieg a jót és rosszat — ezen túl következhetik csak a nyugalom és a megnyugvás." oo Ezt a beszélgetést az.Ur Í924. esztendejében leste el és jegyezte fel: Gregorián. — (Sándor király Manenbadba utazik.) A kormányhoz közel álló Vecer jól informált körökből szerzett értesülése szerint Sándor jugoszláv király rövidesen Marié libádba utazik. — (Városbiró választás Léván.) Lévai tudósítónk jelenti: A lemondás következté­ben megüresedett városbirói szék betöltésé­re szerdán este ült össze a képviselőtestü­let Vlkolinszky Ferenc dr. kerületi íőnökhe- lyettes vezetésével. A szavazás eredménye szerint első városbiró Kláin Ödön keresz­tényszocialista, az eddigi másodbiró, másod- biró Dóka István birtokos, kisgazdapárti, harmadbiró újból Névery Sándor iparosmes­ter, keresztényszocialista lett. — (Véd- és vádbeszédek a bezinkatonák perében.) A prágai hadosztálybiróságnál folyó benzinperben a bizonyítási eljárást ke­fe jeték be s most a vád- és védbeszéöekre ke­rült a sor. — (Ahol nincsenek munkanélküliek.) Prosznitz és Konitz községekben a Lidové No'viny értesülése szerint júliusban nem volt munkanélküli egyén. A járásban háromszáz korona munkanélküli segélyt utaltak ki. — (Hol intézik a kivándorlási ügyeket?) A kivándorlási ügyeket, amint azt hivatalo­san közük, kizáróan a népjóléti minisztérium kivándorlási osztálya végzi. — (A Komáromi Kát. Legényegylet An­na-bálja.) Komáromi tudósítónk jelenti: A Katolikus Legényegylet juiiu.s 27-én tartja ha­gyományos sikerű Anna-bálját saját helyi­ségében. — (Végzetes tévedés.) Nyitrai tudósítónk jelenti: A napokban történt, hogy Nedorost József pöstyéni gazda alkoholos állapotban véresre verte a község főutcáján Tomeska Józsefet. Nedorost a vásáron eladta tehenét, majd a korcsmába ment feleségével együtt. Az asszony itt elvette tőle a tehénért ka­pott 3000 koronát és hazament. Erről a gaz­da teljesen megfeledkezett. Alidon hazafelé díilöngött, eszébe jutott a pénze. Útközben találkozott Tomeskával. Ekkor zsebéhez ka­pott és tapasztalta, hogy a pénze hiányzik. Abban a hitben, hogy Tomeska lopta el tőle, nekiesett furkósbotjával a nütsem sejtő em­bernek és oly alaposan verte meg. hogy az sérüléseibe pár órán belül belehalt. A csend­őrök letartóztatták Nevorost és a nyitrai ügyészség fogházába szállították. — (Magyar evezősök nagy turánija.) Komáromi tudósítónk jelenti: A Komáromi Sportegylet több tagja. Geöbel Károly dr. egyleti igazgató vezetése alatt Zsolnától Komáromig csónakon teszi meg az utat a Vág-folyón. A társaság egy nap alatt tette meg a Zsolna—Trcncsén közötti szakaszt minden nagyobb baj nélkül. A második állo­másuk Pöstyén, ahova kedden érkeztek. A bátor evezősöket péntekre várják Komárom­ba. Ekkora utat a Vágón még eddig csóna­kon senki sem tett meg, mint a komáromi regattisták. — (A rendtörvény alapján...) Nyitrai tudósítónk jelenti: Petrovics Istvánt julius !(>-án 14 napi fogházbüntetésre Ítélte a nyit- rai törvényszék, mert 1923 október 2S-án, a nemzeti ünnepen azt mondotta a mellette állónak: ,,Legyen az magyar, francia vagy cseh-szlovák, az mind egyforma banda." A feljelentést a vádlott ellen Hynek dr. járás- biró tette meg. — („Az aranyiarkas.") Tegnap este volt a prágai Hvézda-mozgósziniházban a „Kárpátia" ungvári filmgyár első filmjének, „Az aranyíarkas"- nak bemutató előadása a sajtó képviselői előtt. A hatfölvonásos film egy ruszin népmesét dolgoz föl izgató és crdekieszi'tő jelenetek keretében. A föl­vételek szépek és tiszták és különös éidekessé- gük, hogy Ruszinszkó csodaszép vidékein: Ung- vár környékén és Kőrösmezőn készültek. A darab a Tiszapartcn játszódik le, ott látjuk a Felső-Tisza- hátát, tutajaival és magyar levegőjével együtt. A szereplők javarésze magyar színészekből került ki, mig a rendezés teljesen kifogástalan munkája Damó Oszkár magyar újságíró érdeme. A megje­lent mozkgazgatók és újságírók igen lelkesen fo­gadták az uj darabot, amely bizonyára Szloven- szkó és Ruszinszkó minden városában nagy sikert fog aratni és a külföldön Ruszinszkó eddig nem ismert pompás vidékeit fogja meg:smertetni a mozilátogató közönséggel. — (Vádirat a nyitrai adópanama ügyé­ben.) Nyitrai tudósítónk jelenti: A szenzációs nyitrai milliós adópanama ügyében a vizs­gálat befejezést nyert. Az ügyészség elké­szítette a vádiratot, melyet kikézbesitettek Krepsz Félix adóreferensnek és a vesztegető kereskedőknek. Több kereskedő ellen be­szüntették az eljárást. A nagy port felvert iigy tárgyalása már a közeljövőben lesz a nyitrai törvényszék előtt. — (Gazdászbá! Komáromban.) Komáro­mi tudósítónk jelenti: A komáromi fölmives- iskola magyar tanfolyamának növendékei vasárnap, július 20-án előadják a „Cigány" cimü népszínművet, utána pedig táncmulat­ság lesz. — (Méhek zavarják a világifást Ant­werpenben.) Néhány hét óta Antwerpen utcáit vad méhek özöne árasztja el. A kü­lönben ártalmatlan kis állatok a városban ko­moly forgalmi akadályt okoznak, mert az út­testeken elhelyezett lámpákra telepedve za­varják a világítást. A hatóságok m-ost benzin­nel és alkohollal távolitják el a városból az erdő mézelő lakóit. A templom és reklám A wembleyi kiállításon nagyarányú világ- reklátrkongresszus volt, amelyről az angol lapok hasábos beszámolókat közölnek. Ezekből meg­tudjuk azt, hogy a kongresszusnak egyik külön bizottsága foglalkozott a templomnak és a rek­lámnak kérdésével. Ez a híradás különös és a mi vallási világunk előtt érthetetlen. Nem igy azon­ban a tengerentúli világban, ahol egészen ter­mészetszerű dolog e két fogalomnak egybekap­csolása. Aki ismeri az amerikai egyházak ak­cióit. az nem csodálkozhat azon, hogy a kong­resszuson kiváló amerikai szakemberek tartot­tak előadásokat ily címekkel: „Miképpen tölthető meg a templom?", „A templom és a mozi" stb.... Az amerikai éietet átgyurta az üzlet és az ame­rikai ember gondolkodása a praktikusság végle­téig szürkült le. Az amerikai egyházak a prak­tikus gondolkodás utján hatnak a leikekre és igy kerül egymás mellé ez a két fogalom. — (A szeredi bankcsalás gyanúsítottjait szabadlábra helyezték.) Nyitrai tudósítónk jelenti: A nagyszabású szeredi bankrablás ügyében a vizsgálat holtpontra jutott. A vizsgálati fogságban levő Szikora Ferenc, Pintér József és Király Matild gyanúsította­kat bizonyitékok hiánya miatt tegnap sza­badlábra helyezték és az eljárást megszün­tették ellenük. A nyomozás eddigi adatai té­veseknek bizonyultak. — (Ápr Hs elejére összehívták a néger világkongresszust.) Marcus Aurélius Sarvey, a provizórikus néger köztársaság provizóri­kus elnöke négyszázmillió fekete alattvaló­jának képviselőit fekete világkongresszusra hívta egybe. A kongresszust 1925 április 1-e és 30-ika között fogják megtarttni a new- yorki Liberty-hallban. A kongresszus szen­zációsnak Ígérkezik. Megnyitása előtt Mar­cus Aurélius szemlét tart népe fölött. A né­ger elnök, akinek egyik-másik dolga miatt már baja volt az amerikai államügyészség­gel, a kongresszuson megnyitóbeszédet mond, amelyben fel fogja szólítani a pápát és a vi­lág más hatalmasságait arra, hogy néger alattvalóinak ügyét jóindulattal kezeljék. A kongresszus tehát meglesz, hacsak időköz­ben nem történik valami baj és Marcus Au­rélius nem kerül hűvösre. Az elnök ur ugyan­is néhány évvel ezelőtt „Fekete csillag, né­ger szállítmányozási r.-t.“ cím alatt rész­vénytársaságot alapított, amelynek az lett volna a célja, hogy Amerika feketéit Libéria igéretföldjére juttassa. A részvények nagy részét cl is helyezték, de hajót nem építet­tek és eddig egyetlen négert sem szállítot­tak haza. Az amerikai államügyészség pedig most élénken érdeklődik a részvénypróféta „sötét vállalkozása" iránt. - ­Milyea idő lesz holnap? Változó, meglehetősen hűvös idő friss nyugati széllel. — (Kevés a kultúrmérnök.) Zeleni József mérnök a Venkovban megállapítja, hogy ke­vés a kultúrmérnök és hogy kevesen mennek erre .a pályára. Zeleni azt indítványozza, hogy ösztöndíjakkal serkentsék az .ifjúságot a kultúrmérnöki tanulmányok elvégzésére. — (A pozsonyi bank csalás.) Pozsonyból jelenti tudósítónk: Provaznik Milán a Szlo­vák Általános Hitelbank pénztárosa, akit a 125.000 koronás csekkcsalás ügyében letar­tóztattak, a vizsgálati fogságban visszavona beismerő vallomását. Társa: Mnohel Antal, a Fabank pénztárosa az egész csalást magára vállalta és azt vallotta, hogy abban Provaz- niknak semmi része sem volt. A vizsgálóbíró most a vád terhelő tanúit idézte be, hogy szembesítse a terheltekkel. — (Kloroformos rabló az expresszvona- ion.) A Petit Párisién jelentése szerint a Karlsrirhe—hallei expresszvonat egyik első osztályán egy elegánsan öltözött rabló klo­roformmal elkábitotta utitársnőjét, majd ki­rabolta a fiatal hölgyet. Munkaközben a vo­natkísérő személyzet megzavarta, mire leug­rott a robogó vonatról és eltűnt. — (Végrehajtás Reinhardt Miksa ellen.) Pozsonyból jelenti tudósítónk: Reinhardt Miksa berlini színigazgató Pozsonyban folyó válópöráben váratlan fordulat következett be. Jelentettük nemrég, íiogy a tábla ötszáz aranymárka havi tartásdij megfizetésére kö­telezte Reinhardt Miksát a válóper végleges befejezéséig. A színigazgató ezt az összeget vonakodott az asszonynak kifizetni, mire ez ügyvédje utján végrehajtási eljárást vezette­tett be férje ellen. A végrehajtás Salzburg­ban a napokban meg is történt. — (Vak vezet világtalant.) A légionárius Nár. Osvobozeni cseh nyelven csinált lap. Nagy előszeretettel közöl azonban szlovák nyelvű cikkeket, tudósításokat is. Legutóbb a ,.Na:pihire;k“ rovatában cseh-szlovák nyelven kikel az ellen, hogy Szlovenszkó egyes vidékein a felírások helytelen, eltorzí­tott szlováksággal vannak megszerkesztve. Ez a figyelmeztetés, mely a pozsonyi teljha­talmú minisztériumnak szól, úgy „néz ki", mintha szlovák nyelven Íródott volna, azon­ban a tizenegy soros hírben két oly helyes- irási hibát találtunk, melyet a szlovák nyelv purifikátorjának nem lett volna szabad elkö­vetnie, hacsak nem akarnak nevetségessé válni azáltal, hogy az általuk elkövetett szlovák helyesírási hibákra a P. M. H. kény­telen felhívni a figyelmüket. — (Nincs levélcezor a poszonyi állam- ügyészség fogházában.) Pozsonyból jelenti tudósitónk: A pozsonyi államügyészség fog­házában a foglyok hetek óta nem Írhatnak levelet hozzátartozóiknak, mert nincsen az ügyészségen levélcenzor, aki a foglyok 'leve­lezését átcenzurázná. A cenzorhiány a sza­badságolások miatt állott be. A tisztviselők túl vannak terhelve, munkával és nem érnek rá a foglyok levelezését ellenőrizni. xx Dr. Lefkovics Dezső fogorvosi ren­delését Eperjesen Fő-utca 61. sz. alatt meg­kezdte. xx Küldjön be postautalványon 6 Korona 50 fillért és rendelje meg R á c z Pál, lapunk ruszin- szkói szerkesztőjének „Furcsa emberek" cimü el­beszélő kötetét. Értékes és szép olvasmányhoz jut. Cirn: Rácz Pál, Uzhorod—Ungvár, Teleki-u. 5. xx Fővárosi nívójú uriszabóság MAR- KOVICS és SAKULIN, Kosice, Fő-utca 48. Telefon 697. sz. xx Angol import férfi szövetek ENGLÁN- DER és MARKOVICS cégnél Kosice. Fő­utca 48. Telefon 697. xx (Nagyjelentőségű felfedezés az or­vostudományban.) Tudvalevő, hogy eddigelé a Golyva-, Struma- és Basedov-golyva gyó­gyítása gyógyszeres kezeléssel teljesen le­hetetlen volt. Egész Európában, sőt Ausz­triában is ezeket a betegségeket operációval gyógyították. Ezeknek a műtéteknek azon­ban legtöbb esetben a kiujulások (recidivák) lettek a következményei s a műtétek maguk is nagyon súlyosak voltak. Ezért óriási je­lentőségűnek mondható egy magyar orvos­nak, Gábor Nándor dr. budapesti orvosnak felfedezése, ki a Golyva és Basedov-golyva meggyógyitását egy injekcióként alkalma­zott szerrel minden operáció nélkül egész biztos eredménnyel rövid idő alatt nyomta­lanul meggyógyítja. Az ily betegeket buda­pesti rendelőjében, VII.. István-ut 20. alatt kezeli. A betegek az egész országból s a külföldről is fölkeresik. A külföldieket sorou- kivül fogadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom