Prágai Magyar Hirlap, 1924. július (3. évfolyam, 146-172 / 594-620. szám)

1924-07-18 / 161. (609.) szám

-3 Péntek, fuHus ljL Ellopták Lenin irodalmi hagyatékát Kivégezték Izmailov tanárt, kinek őrizetére bízták Lenin naplóját Berlin julius 17. Az orosz szovjet ki akarta adni Lenin egész irodalmi 'hagyatékát, a cenzúra azon­ban elgáncsolta ezt a tervet, mert olyan mü­veket is találtak a hagyatékban, amelyek még a tiszta marxizmus elveit vallják. Ott volt továbbá Lenin naplója, amelyben irgal­matlan kritikát mond a bolseviki vezérekről, sőt saját magával szemben se elnéző. A naplójegyzetei között van például Leninnek az a kijelentése, melyet egy bizalmas ülésen Szmidovicsak mondott: — „Oroszországnak igen sok alávaló kormánya volt már, de ilyen csőcselékszerü még egy sem volt, mint a mostani." Éppen ezért az volt a szovjet vezetői­nek véleménye, hoy Lenin naplóját és iro­dalmi hagyatékát kiadásuk előtt át kell dol­gozni. Nemsokára Lenin halála után az antiboN sevista sajtóban egész sereg szemelvény lá­tott napvilágot Lenin naplójából. A forrást ugyan sohasem nevezték meg a lapok, de szemmel látható volt, hogy valaki betekintést nyert Lenin hagyatékába, mert olyan ese­ményekről és nyilatkozatokról volt szó, amelyek csakis Lenin naplójából származ­hatnak:. Egyszerre csak hire járt, hogy az egész irodalmi hagyatékot ellopták a moszk­vai Lenin-muzeumból, hol az feldolgozás vé­gett Izmailov tanár őrizetére volt bizva. A vizsgálat és nyomozás adatai ugyan Isme­retlenek, de a moszkvai Izvesztija beszámolt arról, hogy Izmailov professzort június ele­jén gondatlanság és hivatali hatalommal való visszaélés miatt kivégezték. Izmailov tanárnak bátyja Izmailov tá­bornok Berlinben él. A múlt héten megjelent három ur a tábornok lakásán, a berlini tit­kos rendőrség embereiként igazolták magu­kat s házkutatást tartottak. Valami irás után kutattak, de nem találtak semmit. Később a tábornok jelentkezett a rendőrségen, ahol ki­tűnt, IhO'gy a rendőrség senkinek sem adott utasítást a házkutatásra. Néhány nappal később orosz emigráns körökben ennek az eljárásnak magyarázatául a következőket mondták: — Lenin irattárát kifosztották és az a gyanú merült fel, hogy az agyonlőtt Izma­ilov tanárnak is része volt a lopásban. Az irattárt s az iratokról készített másolatokat külföldre csempészték. A.z eredeti iratokat Berlinben őrzik, egy másolatot pedig Prá­gában, egyet pedig Svájc egyik városában. Az orosz cseka külföldi megbízottait utasí­totta, hogy az anyagot szerezzék vissza, vagy legalább akadályozzák meg nyilvános- ságrahozatalát. Több berlini nyomda névte­len levelet kapott hogy a levegőbe röpítik, ha Lenin naplóját kinyomásra elvállalják. Izmailov tábornok látogatói is a cseka em­berei voltak. Lenin naplójának orosz és angol nyelven való kiadása mégis a legközelebbi időben megtörténik, ami a bolsevikiekre nézve igen kellemetlen szenzáció lesz. Megrövidül az idő... Prága, julius 17. Amerikában a kormány mezőgazdasági rizoítsága rendkívül különös kísérleteket íszközölt. Megvizsgálták a villanyvilágítás­nak a növények fejlődésére való hatását. Sötét szobában két növényt állítottak fel és villanyvilágítást vezettek rájuk. A hatás rendkívül különös és meglepő volt: a villany teljesen pótolja a napfény élettani hatásait és a növény éppúgy fejlődik, mintha ég alatt, jó földből táplálkozna. Sikerült azonban a fejlődés és az idő­tartam közt eddig nem ismert viszonyt te­remteni. Tíz óra alatt a növény teljesen ki­fejlődik. Ha tizenhat óráig tart a megvilágí­tás, akkor a tizedik óra után csak a szár és a levelek fejlődnek, mert a virág többi része elérte a fejlődés legmagasabb fokát. Az eddigi kísérletek legérdekesebbikje, hogy egy virágot két oldalról világítottak meg oly módon, hogy az egyik oldal a be­vezetett fény ereje értelmében a „rövid na­pot", a másik oldal, amely kevésbé erős volt, a „hosszú napot" jelentette. Ez a virág kétoldalas fejlődést muta­tott: különböző fejlődési fokok után a fejlő­dést megállították, és egyazon virág két kü­lönböző képet mutat. Ezekben a kísérletekben több a bölcse­let, mint a középkor ezernyi kötetében. Meg rövidült az idő, mert megnövekedett az in­tenzitás. Élénkebb lett a fejlődés, rövidebb életű az Élet, mert meggyorsult a mozgás C, az élőlény hamarabb futja át az átmene­tek skáláját. Egyazon Egyed saját testében legyőzi a gyengébbet és mégsem győz, mert önmaga ellensége, amikor a természet meg­hamisított törvénye következtében saját vé­rét támadja, hogy önmaga megéljen. Az amerikai kísérlet a XX-ik század példaképe. Megrövidült az idő, mert mérté­ke a mozgás gyorsulásától függ és a villany százada minden mozgást eszeveszetté tett. Megszűnt a tér, mert a tér mértéke az idő. A megszilajult Élet mind gyorsabban forog egy fókusz körül, a kör szűkül, annak ellené­re, hogy a periféria átfogja az egész föld­iekét és az ember önmagát falja, amikor két oldalról támadja a fény: — ma még fény és árnyék, de holnap, amikor a mozgás eléri a legmagasabb fokot, a két legerősebb ellen­tét csap le egymásra: fény és sötétség közt nem lesz különbség, mert az egyik a másikat, a másik az egyi­ket fogja jelenteni. A kettő közt tehetetlenül vergődik a ta­lajából kicsavart, önmagából messzire do­bott ember és légüres térben súlytalanul fog keringeni, hogy soha többé ne találja meg a Földet. A villany határt jelent talán az emberi­ség élétében: sötét űrben Életet, mely két­oldali és önmagával meghasonlott. Neubauer Pál. M giiláípiés Jegyben üezdöűífff ncg i londoni lí@iicrcicii London, julius 17. A parlamentárizmus ősi hazájában a kon­ferenciák rendszerint minden különösebb ünnepiesség nélkül zajlanak le. A lázas tevékenység, amellyel a résztvevő tiz állam delegációit várták, inkább csak a nagy lon­doni szállókban volt észlelhető. A Hyde-park hotelban lakik a francia delegáció, amely a miniszterelnökből, két szakminiszterből és harminc szakértőből áll. A Carlton hotelben a belga delegációt helyezték el s a régi előkelő Claridge hotel, amely különben Benes londoni főhadiszállása szokott lenni, az olasz és japán delegációkat látja vendégül, óriási automobil­park gondoskodik a Downing Street és a szállodák között a zavartalan forgalomról. Az újságírók természetesen hasonlóképpen nagy számban jelentek meg s egyelőre némi i csalódással állapították meg, hogy az angol | splendit isolation bizony nem siet különöseb- . ben az újságírói munka segítségére. Már kora reggel megjelentek a szűk Downing Streeten a fényképészek és mozi- operatőrök, akik targoncákra állva igyekez­tek megörökíteni a konferencia résztvevőit. Herriot-t az angol publikum a checquersi konferencia felvételei óta jól ismeri, hasonló­képpen Kellog amerikai követet is, akinek magas karcsú alakja, finom profilja, amelyet hófehér haj fog körül, különösen a hölgyek körében általános tetszést keltett. Theunis és Hymans a kedélyes belgák erősen emlékez­tetnek a bajor országgyűlés néhány képvise­lőjére. Nagy szenzációt keltett Stefani a híres fascista pénzügyminiszter is, aki azonban nem fekete ingben, hanem korrekt cutway- ben 'jelent meg. Macdonald dolgozószobájában foglaltak i helyet a delegációk s az angol premier, mint | a konferencia elnöke, megnyitó beszédében , részletesen kifejtette azt a történelmi hely- I retet, amelyet a Daves-jelentés teremtett. Macdonald a Dawes-j avaslat elfogadásáért A háború utáni problémák igen bonyolul­tak voltak — mondotta — s elsősorban a háború nyomán keletkező gazdasági kérdések akadályozták a békés kibontakozást. Különö­sen a jóvátételek megoldása okozott nagy nehézségeket. A múlt év kezdetén a szövet­ségesek között e kérdésben komoly véle­ményeltérések merültek föl, amelyeknek eset­leg súlyos következményei lehettek volna. A folyó év áprilisában elkészített szakértői jelentés azonban valamennyiünknek paran­csoló kötelességévé tette, hogy azt minden késlekedés nélkül végrehajtsuk. Eddigi politi­kánk nem tudta behajtani a várt jóvátételi fizetéseket, sőt következményeképpen állandó izgalomban tartotta a szóban forgó népeket. Az egyes nemzetek nem bíztak többé a béke reménységében, éppen ezért köte­lességünk ennek az állapotnak véget vetni. A magam részéről semmiképpen sem becsülöm alá feladatunk nehézségeit, más­részről azonban remélem, hogy senki sem becsüli alá őszinteségünket, amellyel a nehéz­ségeket le akarjuk győzni. A szakértői jelen­tés néhány pontjában talán megtámadható, azonban, mint a szakértők kijelentétték, csak mint zárt egész fogadandó el. Meg kell te­remtenünk azokat a feltételeket, amelyek mellett a tervezet kivihető s e feltételek közül a legfontosabb 1. hogy Németország gazda­sági és pénzügyi egységét ismét helyre állít­sák, 2. hogy a hitelezőknek, akiknek a terv által megjelölt kölcsönt nyujtaniok kell, közös biztosítékokat adjunk. Meg vagyok győződve arról, hogy e nehézségeket le tudjuk győzni. A Daves­jelentés igen éles határvonalat von gazdasági és politikai meggondolások között és elsősor­ban a gazdasági kérdéseket vette szemügyre. Számolnunk kell azzal, hogy egyes egyedül a jelentés alkalmazásával fogunk foglalkozni. A különböző kérdések összekapcsolásának végzetes szokása volt az oka a múltban a tanácskozások eredménytelenségének. A Daves-jelentés önmagában véve nem adja végleges megoldását valamennyi problémá­nak, azonban szükségünk van arra, hogy első­sorban a jelentés segítségével tisztázzuk a mnlt sok bonyolult problémáját. A Daves-javaslat nemosupán a jóváté­teleket szabályozza, de biztosítani igyekszik a német váltóárfolyam megszilárdítását s a német költségvetés egyensúlyát is. A Daves-javaslat Németország szá­mára a pénzügyi mocsárból való kijutás egyetlen reménységét jelenti. Mindehhez azonban egységre van szük­ség. Egység nélkül nincs biztonság, biztonság nélkül nincs béke. Az egységet azonban csak a népek erkölcsi beleegyezése biztosíthatja. A kérdés most az, hogy érdekeink és felfogásunk alapján megteremthetjük-e az egységet biztositó megegyezést? Azt hiszem igen. Mindenkinek viselnie kell a felelősséget, aki nem törekszik arra, hogy e megegyezést elérjük. Kérjük Amerikát, hogy ne mint kor­mány, hanem mint nép, amelynek számtalan segélyforrás áll rendelkezésére, vegyen részt a pénzügyi tervezet megvalósításában, amelyre szükségünk van, ha Európát újból fel akarjuk építeni. Herriot: „Csak a módszerekben leket különbség4* Az amerikai delegátus Európa újjáépítéséről Utána Herriot emelkedik szólásra. A szo­kásos udvariassági formaságok elmondása után megállapítja, hogy a konferencia munká­latai és feladatai igen súlyosak és emlékeztet arra, hogy minden államnak megvannak a maga érdekei, amelyeket mindenkinek tisz­teletben kell tartani. Valamennyi országnak szüksége van a gazdasági megújhodásra s leg­feljebb a módszerekben lehetne különbség. Kellog amerikai követ kezdi meg ezután beszédét, amelyben többek között a követ­kezőket mondja: Mi amerikaiak nem jöttünk Londonba ugyanazzal a felhatalmazással, mint a többi delegációk, mivel nem vagyunk részesei a versaillesi szerződésnek vagy a jelenlegi érvénybenlévő szankcióknak. Azon­ban ugyanabban a szellemben jöttünk ide s szeretnénk minden erőnkkel Európa segít­ségére lenni. Néni kívánunk olyan politikát folytatni, amely gazdaságilag és politikailag Európa érdekei ellen dolgozik, ellenkezőleg, meg akarjuk oldani Európának nemzedékek óta legnagyobb gazdasági problémáját. A jóvátételi bizottság és a Daves tervezetben érdekelt kormányok felismerték a gyors cselekvés szükségét. A Daves bizottság tag­jai, valamennyien • tapasztalt és hivatásuk magaslatán álló férfiak, azzal a szándékkal foglalkoztak a nagyjelentőségű kérdésekkel, hogy fair módon fogják elismerni valamennyi állam jogait s a jóvátételek kérdését első­sorban gazdasági és kereskedelmi szempont­ból vizsgálják meg. Az amerikai kormány és az ameT:kai nép azt hiszik, hogya Daves- javaslat elfogadása Európa újjáépítése felé az első nagy lépés, amely hivatva van iparunk megszilárdítására és népeink jólétének meg­teremtésére. Stefani olasz delegátus kijelentette, liQgy a konferencia sikerétől függ Európa békéje és gazdasági újjáépítése. Hajishi japán dele­gátus hangoztatta, hogy a japán kormány reméli a konferencia sikerét. Theunis belga miniszter hasonló nyilatkozata után Macdo­nald zárószavában kijelentette, hogy minden erejével igyekszik betölteni elnöki hivatását a konferencián, amelynek történelmi jelentő­ségén kivül példát kell szolgáltatnia arra, hogy jóakaratu férfiak be tudják bizonyítani a világnak, hogy a béke igazi apostolai tudnak lenni még akkor is, ha érdekeik bizonyos fokig szét is választják őket. Franciaország változatlanul pesszimista Az udvarias külsőgégek azonban Francia- országban nem tudták eloszlatni azt az álta­lános pesszimizmust, amelyet különösen a jobboldali pártok hangoztatnak. A Ternps mai vezércikkében azt kérdi, vájjon nem lenne-e helyesebb ha a londoni konferencia meghiúsu­lása esetén Franciaország teljesen visszavo­nulna a jóvátételi bizottságból? Ebben az esetben Franciaország legalább közvetlenül tárgyal­hatna Németországgal. A Ternps javasolja, hogy a londoni kon­ferencia, ha el akarja kerülni a teljes siker­telenséget, legalább Németország természet­beni szállításait biztosítsa az első évre. A Ternps pesszimizmusát osztják az esti lapok is s ma már a londoni sajtó is kevésbé vér­mes reményeket fűz a konferenciához. Uj angol sport A bika mint paripa — A wembleyi kiállítás legújabb szenzációja — Az ujmódi bikavlá­daloknak kétszázezer nézője van London, julius 17. „Rodeo!“Ezt a szót ordítják a plakátok ezrei London utcáin. „Rodeo"-látja a szem a föld alatt, föld felett és a levegőben. Gye­rekek, aggok, sportemberek, tudósok és politikusok büszkén újságolják egymásnak, hogy látták a rodeo-t Mert ez ma Wembley és London szenzációja, a kiállítás nagy slá­gere, ami százezreket vonz W'embleybe. A gazdag Anglia leggazdagabb a rek- lámcsinálás művészetében. Wembley/' n igazi világkiállítást rendezett. Könnyen te­hette, hiszen a világ ura. A látogatók milliói­nak Wrembleybe való csalogatása azonban nehéz, nagy munka, amit csak az angolok tudnak tökéletesen megoldani. Lám a rodeo csodás reklámjai megszéditették egész Lon­dont, angolt, idegent egyartánt. Tódulnak az embertömegek Wembleybe s a rodeo napi két előadását kétszázezer ember nézi végig, akik összepréselve, türelmesen várják az előadást Tarka, mozgalmas a Stadion. A primitiv ló- és bikaistállók körül a cowboyok és cowgirlek rikitószinü ruhákban hemzseg­nek. Hatalmas dobpergés, dudászenekar, nagy prémsapkás, rövidnadrágos skótok fel­vonulása, óriási zaj, kiabálás: — kezdődik az előadás. Pattogó zene mellett vonulnak fel a ro- deok, cowboy- és cowgirl-csapatok. A cow­boyok éppúgy, mint a leányok, nyereg nél­kül ülnek a bikák hátán, melyeknek nyakán nagy csengő csilingel s ennek hangjától a vad bikák még jobban megvadulnak. Hatal­mas ugrásokkal száguldanak végig az aré­nán s igyekeznek hátukról ledobni a rajta­ülőket. Végre is a bika ledobja lovasát s erre pokoli gaudium harsog fel a tribünökön. Erre előrohannak a lovaslegények és leá­nyok s izgató hajsza indul meg a mindig jobban megvaduló bika ellen. Nagy küzde­lem után a lasszó a bika nyakára burkolódik s a félelmes diihöngöből kezes bárány lesz. A szintér gyorsan változik. Vad lovakat hoznak s azokat futás közben felnyergelik. Minden kör után cserélik a lovakat. A vad bikát a lovasok közé engedik, kik körül­lovagolják a dühösen fújó állatot. Egyik lo­vas a ló hátáról átugrik a bika hátára, óriási porfelhő, nagy riadalom támad. A cowboy mind 'a két kezével megragadja a bika szarvait s elkeseredett küzdelem után lenyomja a bika fejét a homokba. A száz­ezrek ajkán egetverő ordítás. A bika lankad- tan terül el a homokon s lábait az égnek mereszti. A győztes cowboy megemeli ka­lapját a közönség előtt s elvegyül a cow­girlek tarka csapatában. Eleinte a rodeot betiltotta a rendőrha­tóság, kősőbb azonban visszavonta rendele­tét s ma a rodeo uralja egész Londont és Wembleyt. ===== Cipői ===== CSAK „WAOW-" NAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. ^ 1779

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom