Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)
1924-06-13 / 132. (580.) szám
55 Péntek, junius 13. Tallózás a kassai erdőgazdaság dzsungel! ében Szediacsek tanácsos eltitkolta a szakértők véleményét — Hogyan gazdálkodnak a város vagyonával Saját tudósítónktól Kassa, június 12. A kassai városi közgazdálkodásnak most is meg vain a maga friss botránya, amit a városi tanácsosok nagyobb dicsőségére a legszélesebb körben pertrak tálnak. Hiába azonban a közvélemény felháborodása, hasztalan az ellenzéki vyboir tagok purifikáló törekvése, marad minden a régiben s a dzsungel területe nő, dagad nap-nap után. Ezúttal a városi erdőgazdaság bűzlik. Kassa Szlovenszkó egyik legvagyonosabb városa. Sok földije, rengeteg erdeje van, melyek óriási. értéket reprezentálnak. Jellemző a városi gazdálkodásra, hogy ez a sok milliós érték teljesen holt tőke, egy fillért se hoz, sőt a tehertételeket növeli. A város hatalmas fekvőségei dacára állandóan fizetési zavarokkal küzd, sőt nem egyszer még alkalmazót' ainalk fizetését se tudja kiadni. Aliig akad az egész köztársaságban város, mely olyan súlyos teheket róna polgáraira, mint Kassa. A könnyelmű városi gazdálkodás leginkább a városi erdőtüzemnél jelentkezik. A városnak harmincezer hold erdeje van, amiből évek óta egy fillér jövedelem sem folyik a város pénztárába. A mostani tanácsülés meg- sokal'ta az erdőgazdálkodás meddőségét s elhatározta, hogy hivatalos átiratban kérdést intéznek a legismertebb szakemberekhez az erdőüzem bajairól s javaslatot kérnek tőlük a bajok orvoslására s az üzem aktiwá tételére. A tanács három elismert kassai erdő- vállalkozót, ültévé fatermelöt, Bárkány Miklóst, Fodor Jakabot és Korach Bélát kérte fel memorandum készítésére. Az átirat elkészítésével Szediacsek tanácsost, az emdőüz-eim vezetőjét bízták meg. Aki ismeri a kassai városházán uralkodó állapotokat, nem csodálkozik azon, hogy Szediacsek tanácsos olyan hangon szövegezte meg az erdőszakértökhöz intézett átiratot, melyre e vállalkozók megsértődtek s egyik sem válaszolt a tanácsos megkeresésére. Hosszú idő múlva jutott csak a tanács egyik ellenzéki tagjának eszébe-, hogy megsürgesse a fa termelők egyikéinél a szakértői véleményt. Ekkor értesült Szediacsek sértő átiratáról, amely lehetetlenné tette, hogy a felkért szakértők vállalják a feladatot Interpellációjára a polgármester a tanács kívánságának megfelelő átiratot küldött a fa- termelőknek, akik rövid idő múlva be is terjesztették válaszukat. Bárkány, Korach és Fodor hatalmas memorandumban igen szigorú kritikát mondtak az'erdőüzem vezetéséről, precizirozták az eddigi hibákat és kijelölték azt az utat, melyen haladni kell, hogy az erdőgazdaság haszonnal járjon. A memorandum beterjesztése óta éppen félesztendő telt el, de a szakértői vélemény ma se került a tanács elé. Hogy miért nem? Én Istenem, csak nem viszi a tanácsülés nyilvánossága elé Szediacsek ur a saját máikőPrága, Junius 12. A képviselőház mai ülését Tomasek elnök 11 óra 15 perckor nyitotta meg. A napirend első pontja a hadsereg létszámának leszállításáról szóló kormányjavaslat, amelyet Dyk előadó ismertetett. Az uj törvény szerint három fázisa lesz a katonai szolgálatnak: október 1-től november 30-ig a létszám mérsékelten meghaladja a 150.000-es létszámot, december 1-től április l-ig 150.000 lesz és április 1-től szeptember 30-ig mintegy 86.000. A javaslathoz hozzászólt M e r t a (kommunista). A négyéves véderőtörvényt azzal az elöföltétellel szavazta meg a ház annakidején, hogy a miliciarendszert okvetlenül bevezetik. Ezzel szemben mindig nagyobb és nagyobb fegyverkezést látunk. Tiltakozik az ellen, hogy a törvényhozóknak nem adatik alkalom a kaszárnyái élet ellenőrzésére. JockI (német szociáldemokrata) rámutat arra, hogy a hadsereg létszámát csak lát- szóan szállítják le. Követeli a milicia-rendszer bevezetését, A köztársaság megvédésének egyetlen, helyes módja az, hogy a külügyminiszter pacifista politikát csináljon. A köztársaságot — rettenetes stratégiai helyzete következtében — semmiféle hadsereg sem képes megvédelmezni. F ü s s y Kálmán (magyar kisgazda- párti) beszédében kifejti, hogy a ház előtt lévő javaslat tulajdonképpen a katonai szolgálati Időt rövidíti meg, ez a szolgálati idő megrövidítése azonban nem elegendő. Éppen a világháború idején tapasztalháítuk, hogy teljesen elegendő az 1—2 havi kiképzés is, a kormánynak tehát arra kell törekednie, hogy a békeidőben legföljebb hat hónapig tartson a katonai szolgálat, mivel ez túlságosan elegendő a kiképzésre. A továbbiakban tiltakozik a fegyvergyakorlati idők beosztása ellen. A hadvezetőségnek úgy kell beosztania a íegyvergyakorlato- kat, hogy a földműveseket ne vonja el hivatásuktól éppen a legnagyobb mezőgazdasági munkák idején, hanem oly időben tartassanak a hadgyakorlatok, amikor a mező- gazdasági munkák szünetelnek. A szónok végül követeli azt, hogy a tényleges szoldéséuek lesújtó kritikáját! Számtalanszor kívánták már ellenzéki oldalról Szediacsek tanácsos felfüggesztését és fegyelmi eljárás megindítását. Hasztalanul! A kassai erdő- j dzsungel tovább dagad. Mégis, hogy a vér- j szomjnak is elég tétessék, felfüggesztet ek az; erdőgazdaságban garasos hibáik miatt három magyar tisztviselőt. gálatot végző földművesek — amennyiben indokolt kérvényt nyujlanak be — minden formalitás és hosszadalmas eljárás nélkül kapják meg a mezőgazdasági szabadságot, mivel ez nemcsak az illetőnek az érdeke, hanem elsőrangú nemzetgazdasági követelmény, hogy a földek ne maradjanak meg- munkálatlanul. (Taps az ellenzéki oldalon.) D y c k előadó zárószavai után a többség elveti JockI képviselő ama javaslatát, hogy a ház térjen napirendre e tárgy fölött, valamint elutasítja ugyanennek a képviselőnek módosító javaslatait s elfogadja a kormány javaslatát eredeti szövegezése szerint Ezután második olvasásban elfogadja a ház a festő- és mázolóiparban alkalmazott segédmunkások egészségének védelméről szóló javaslatot, valamint a tisztviselői fizetések és njmgdijak végrehajthatóságát szabályozó törvény módosítását. Majd a szociális és költségvetési bizottság előadói ismertetik a munkanélküliek segélyezéséről szóló törvény érvényességének meghosszabbítására irányuló javaslatot, valamint a munkanélküliség enyhitésére szolgáló 80 millió korona póthitelt engedélyező törvényjavaslatot. Az előadók egyértelműen oda nyilatkoznak, hogy a munkanélküliség nem enyhült, a költségvetésben e célra előirányzott összeg elfogyott s így az újabb hitel nyújtása indokolt. — A genti rendszer bevezetése még nem időszerű, mivel az állam nem mentesülne tehertől, mig a segélyek kiosztásánál nem gyakorolhatna ellenőrzést. A vita során T e s k a (kommunista) követeli, hogy a kormány a szezonmunkásokat is részesítse munkanélküli segélyben. A 80 milliónyi összeget kevesli, 200 millió koronát indítványoz. S c h á f e r (német szociáldemokrata) a munkanélküliségről szóló törvénynek 1925 december végéig való meghosszabbítását indítványozza. Windirsch (német agrárius) pártja elvben hozzájárul a munkanélküliek támogatásához, követeli azonban, hogy a kormány munkaalkalmakat teremtsen. Kramár legutóbbi közgazdasági beszédében azt állította, FOssq Iáinál a gazűáft számára § fcücriiHífái Micincpjcií műiül A képviselőház mai ülése Tárcarovatunk: Szombat: RADNAYNÉ SOLTÉSZ IRÉN: Jánoska bogárkája. Vasárnap: TAMÁS LAJOS: Tanács (vers). — SOMLYÓ ZOLTÁN: a bábu. Pisotti púpja — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Frank fíeller. Svédből fordította: Osváth KálmánGiovanni Pisotti, értesülésem szerint, Monté Carlóban meghalt vagy hatvanéves korában. Tekintélyes vagyonát — életnagy- ságu síremléke költségeinek leszámításával — az egyházra hagyta. Giovanni Pisottival eltűnik a hazárdjáték fővárosának egyik tipikus alakja. Aki csak meglátogatta valaha, nem állhatta meg, hogy jól végig ne mérje tekintetével e hamisszemü, vékonybajuszu, pipaszárlábu öklömnyi emberkét. A boltja ajtajában álldogálva olyan volt, mint holmi nagy rovar, mely áldozataira les. Mert Giovanni Pisotti valóban lesett is az áldozataira. Livornóban látta meg a napvilágot, abban a városban, melynek lakosairól gúnyosan mondogatják a nápolyiak, hogy amit el nem lopnak a tiz ujjokkal, azt elragadják a nyelvükkel, arra célozva, hogy a livornóiak hébe-korba olyan tolvajlásokkal hivalkodnak, amiket cl sem követtek. Mig a nápolyiaknak ez a jelszavuk: kereskedni és hallgatni, mint a dinnye a fűben. Giovanni Pisotti hát, mondom, Livornóban született „az áldozatokra lesés“ szenvedélyével terhelten. De ki is elégítette e szertelen vágyát oly gyökeresen, hogy még a nápolyiak is meglehettek vele elégedve. Annyira kielégítette, hogy Livorno községe, amely már igy is viselte Giovanni Pj.sotti irás, olvasás meg számolásra tanításának költségeit, kénytelen volt még egy külön erkölcsi tanfolyamot is nyitni számára egy e célra épült hatalmas intézetben. Ezt az intézetet Giovanni Pisotti két keze munkájával keresett jelentéktelen pénzösszeggel hagyta el, no meg azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy szakítani kell eddigi „kenyér- kereső“ foglalkozásával s valami más uton- módon elégíteni ki vagyonszerzési vágyát. De vájjon miféle uton-módon? Ez a kérdés ugyancsak sok gondot okozott neki. S lehet, hogy szilárd elhatározása mellett is Ínségben vagy az olasz állam valamelyik erkölcsi tanintézetének magányában fejezte volna be dicstelen pályafutását, ha véletlenül Monté Carlóba nem vetődik s ott az utcán valami szemébe nem ötli'k. Szép őszi reggel volt. A hunefutszemü, pipaszárlábu, öklömnyi Giovanni Pisotti egy kirakat ablakánál álldogálva sütkérezett a napon. S alig méltatta figyelmére a kirakatban levő dolgokat. Ám hirtelen szemébe ötlött valami. Egy elegáns hölgy fordult be az üzletbe s amaz emlékművek közül, melyeket az ebek nemzetiségének tagjai gyártanak a városok sétaterein, egy „megszólalásig*1 liü terrakotta utánzatot vett. Az emlékmű szakasztott olyan volt, mint az igazi; Giovanni Pisotti eleinte eredetinek is vélte Elképedve perdült be a boltba s fordult a kereskedőhöz. — Uram — .szólt — idegen létemre ne ítéljen meg járatlanságomért s ne vegye zokon tudatlan voltomat. Mondja csak, kérem, mi az, amit az az elegáns hölgy vett önnél az imént? —M... — felelt a kereskedő, franciául nevezve meg a terrakotta remekművet. — S minek az neki? — Minek? Hát hogy szerencsét hozzon rá a kaszinóban játék közben. Természetesen. _ Aha, hogy a kaszinóban szerencsét hozzon rá. — Hát persze. Mi sem hoz nagyobb szerencsét a játékosra, mintha megérint ilyen vagy egy púpot! Szolgálhatok tán, uram, önnek is egyik vagy másik terrakotta emléktárggyal? Giovanni Pisotti mitsem véve távozott el az üzletből. Mert volt ugyan még egy kis pénzecskéje a kabátja zsebében, de eszébe sem jutott, sem emléktárgyat venni rajta, sem a kaszinóban játszani vele. De azért nem perdült be hiába a boltba. Egy kis ötlete támadt odabenn. A kereskedőnek köszönhette. S azt gondolta magában: megpróbálja, hátha pénzt szerezhetne vele. * Egy hétre rá üzletet nyitott a Boulevard des Moulins-en. A kis boltocska nem ékeskedett pompás kirakattal s a berendezése csupán egy sereg képeslevelezőlapból meg emléktárgyból állott. De volt egy jó oldala. A kaszinóba vivő utón húzódott meg. A játékosok szme-java előtte haladt el naponta egyszer-kétszer. És Giovanni Pisotti kiálíott a küszöbre. Hamiskás szeme sok titokzatos dolog tudásáról beszélt, mosolya nemkülönben. Hátán pedig roppant nagy púp domborodott. Akár a bölcseség hegye. A játékosok Giovanni Pisotti láttára befordultak az üzletébe. Kiválasztottak néhány darab, egy-két frank értékű emléktárgyat, mondva: — Mibe kerül ez itt? És Giovanni Pisotti oly furfangosan meg nyájasan mosolygott, mint soha azelőtt. — Tetszés szerint, madame. Giovanni Pisotti vevői jobbára urinők voltak. — Húsz frank-t adok érte — mondta egy elegáns hölgy, — de engedje meg... — Mit, madame? — mosolygott még hamisabban az öklömnyi embetke. — Engedje meg, hogy megérinthessem a — púpját. — Kérem, madame, csak tessék, ha jólesik.,, hogy a köztársaság a régi Ausztria iparának 75 százalékát vette át, kénytelen tehát az export részére dolgozni. Ez csak úgy lehetséges, ha az állam kellő befolyást gyakorol a munkabérekre (éles tiltakozás a szociáldemokratapárt részéről). A javaslat ellen fog szavazni. Bohr (német keresztényszocialista) kifogásolja azt, hogy a törvényt aránylag rövid időre hosszabbítják meg. A 80 mililónyi összeg azt jelenti, hogy a szerény munka- nélküli segélyeket még jobban megnyirbálják. P a t z e I (német nemzeti szocialista) félévenként visszatér a parlament eme szomorú fejezet tárgyalására. Szónok pártja már két év előtt nyújtott be egy indítványt, hogy a kormány bizonyos határokig állandó felhatalmazást kapjon bizonyos hitel igénybevételére, hogy igy lekerüljön a napirendről ez a tárgy. Bobok (szlovák néppárt): Egyes lapokban oly hirek láttak napvilágot, hogy a szlovák néppárt 45 miliő cseh koronát ka-, pott a szeszpénzekböl. A szlovák néppárti képviselők klubja ezt az aljas gyanúsítást a leghatározottabban elutasítja s ebben egyes cseh pártoknak a néppárt elleni aljas manőverét látja, miért is a képviselői klub javaslatot nyújt be a házhoz, hogy a spirltuszpa- namát egy parlamenti bizottság vizsgálja felül. Mondok (kommunista) tiltakozik a kormánynak Ruszinszkón űzött gyarmato- sitó politikája ellen. Hogy miként kezeli a kormány Ruszinszkót, kitűnik abból is, hogy a munkanélküliségre szánt 80 millió koronából Ruszinszkóra 100.000 (százezer) korona jut, pedig az adófizetés tekintetében kissé más az arány a két országrész között. Mondok beszédét a kommunista képviselők állandóan félbeszakítják helyeslő közbekiáltásaikkal; nagyobb zavar azonban nem történik, mivel az egész ház üres és igy nincs kivel szócsatába elegyedni. H e g e r (német szociáldemokrata Win- dirschsel polemizál. Az előadó zárószavai után az ellenzék módosító javaslatait a ház elvetve, elfogadta a kormány javaslatait. A képviselőház az eddigi diszpozíciók szerint holnap, 13-án tart ülést s a jövő héten, kedden és szerdán, amikor a tavaszi ülésszak befejeződne. Ha azonban a jövő hét szerdájáig technikailag elkészülnének a pénzügyi javaslatok, úgy a parlament e hó 25-éig ülésezne, hogy ezeket is elintézhesse. Ma délután a plenáris ülés után a koalíciós pártok parlamenti tizes bizottsága keresi a megegyezés lehetőségét az agrárvámok és a szociális biztosítás tekintetében. Lapzártakor a szigorúan bizalmas tanácskozások még tartanak. jf mi ővőxefrnfinft a te érdeftedf S a szép ismeretlen Giovanni Pisotti duzzadó hátára tette keztyüs kezét, lefizette a húsz frank-t és — repült a kaszinóba. A mai nap kétségtelenül szerencsét hoz rá. Giovanni Pisotti pedig megint csak kiállt az üzlete ajtajába, mosolyogva sütkérezvén a napon. Széles jókedvűnek látszott. Mi sem árulta el rajta, hogy veszített volna varázserejéből. Némelyik hölgy, aki vásárolt nála, később vissza is jött. Leszúrt egy vagy több busz frank-t a pultra, ezt mondván: — Köszönöm, monsieur, ön mesés szerencsét hozott rám. Ezt itt önnek nyertem. — Hálás köszönet, madame — peregte Giovanni Pisotti franciául — bármikor is készséggel állok szolgálatára... És az öklömnyi emberke évről-évre csak ott ácsorgott az üzlete ajtajában, szerencsét árasztva a kaszinó játékosaira. S ugyancsak meglépésedéit. A hazárdjáték fővárosának ismert alakjává lett. S annyira vitte, hogy még torzképek is jelentek meg róla az élclapokban. S ime, most elhunyt. Halála közelebbi körülményeiről ez a hir: Ki sem tudta róla. hogy beteg. Remete módjára élt, nem volt egyéb társasága, mint a bankkönyvei meg a nagy. fekete kandúrja. De midőn napokon keresztül nem jelent meg az üzelete ajtajában s néni sütkérezett a napon, rosszat gyanítottak a szomszédai. Rendőrt hívtak hát s feltörték a lakása ajtaját. A fekete kandúr rettenetesen nyávogva járt föl s alá a szobájában. Giovanni Pisotti pedig hamisan mosolyogva feküdt az ágyán — holtan. S nagy, méhkashoz hasonló valami ágya mellett a széken. A jelenvoltak jó ideig tűnődtek rajta, mi lehet ez a különös dolog? Végtére mégis rájöttek. Giovanni Pisotti púpja volt, amely száz meg száz urihölgyre szerencsét hozott. S a púpot kátránypapirosból csinálta.
