Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-12 / 131. (579.) szám

Csütörtök, lunfus íi. IMKiX/fíXSV ——HIIM I IIWI■IMIIMUHI III IIIlii Ilii HMH I ■■ MWIBIBI III III A gafeonavámok és a nemzeti szocialisták Prága, junius 11. A Ceské Slovo a gabonavámok kérdésében a következőkben fejti ki álláspontját: A statisztikai hivatal megállapításai szerint a kenyér- és lisztfogyasztás .a munkás- és a hiva- talnokcsalád szükségletét összehasonl'tva a kö­vetkezőképpen alakul: Egy munkáscsalád havi kenyérfogyasztása 33, főzőlisztfogyasztása 11.5 és sütől'isztszükséglete 11.5 k'logramot tesz ki, ezzel szemben a hivatalnokcsalád 19 kenyeret, 12.5 kg főzőTisztet és 12.5 kg sütőlisztet fogyaszt el ha­vonta. Eszerint egy öttagú munkáscsalád 558 kilo- gram, egy négytagú hivatalnokcsalád pedig 462 kg llsztértéket fogyaszt évente. Ha a lisztárak a gabona és liszt beviteli vám­jának bevezetésénél csak a vám összegével emel­kednének, akkor ez azt jelentené, hogy 100 kg liszt vételénél 10 korona drágulást számítva, a többlet a munkáscsaládnál 55 korona 80 fillér, a hivatal­nokcsaládnál pedig 46 korona 20 fillért tenne ki. A métenmázsánkint tervbevett 42 korona vám mellett azonban ez a kiadás a munkáscsaládnál 234.36 koronával, a hivatalnokcsaládnál pedig 194.04 koronával szaporodnék. Amikor Ausztriában 1906-ban az uá kereske­delmi és vámszerződések életbelépték, amelyek­kel a gabona és liszt behozatali vámját lényegesen fölemelték, a rákövetkező években lényegesen emelkedtek az árak és az áremelkedés sokkal na­gyobb volt a régi és az uj vámok differenciájánál. Az amerikai, magyar stb. nagymalmok technika! berendezésénél —1 Írja a Ceské Slovo — az idegen verseny a gabonavédővámok ellenére is képes lesz sikeresen megküzdeni a cseh-szlovák mezőgazda- sági és malomipari termeléssel. A védővámok bevezetése elsősorban a mun­kásságot terhelné meg, mivel ennél a kenyér- és lisztfogyasztás nagyobb, de valamennyi fogyasztót érintené a kenyér és liszt drágulása, amely rend­szerint kihatással van a többi cikkek áralakulá­sára is. Az önálló gazdákat sem fogja kedvezően érin­teni a gabonavámok bevezetése már csak azért sem, mert semmi sem bizonyítja, hogy azontúl na­gyobb gabonaárakat fognak elérni, mivel a mező­gazdák közül csak a nagytermelők várhatnak ga­bonájuk eladásával a legmagasabb árszint eléré­séig. Ami pedig a vetési területek megnagyobbo­dását illeti ebben az irányban, erre se lehetnek kedvező hatással a gabonavámok, mivel a gazda­sági területek rentabilitása inkább az időjárási vi­szonyoktól és a tőkebefektetéstől, minit a konjunk­turális áraktól függ. Hé, kozákok! A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Komáromi János. (16) Egy leánya is volt a kasznárnak, nagy kisasszony már. Einminek .hívták. Szép volt. Nagyon szép. Laz-a kis kontyára, piciny cipőire, édes szájára úgy emlékszem, mintha lehányván husz-egynéhány évet, ott söntörögn-ék me­gint a régi-régi verandán, Emmi kisasszony mintha fonott-székben ülne és mialatt olvas, vagy kötöget, elmosolyog maga elé. Avagy váratlanul bubánetos lesz s féloldalt tartja a fejét olyankor. Néha fő néz és amint meglát, kedvesen szólít: — Jánoska, májusban megint kijárunk festeni a rétre. A lovagom leszel, ugye? a Nem tudtam még akkor, mit jelent, ha valaki a lovagja egy ilyen szép kisasszony­nak, de jólesett a biztatása. — Igenis, Emunké kisasszony, a lovagja leszek, — mondtam szégyenkezve. Ezen aztán kacagott, d'e ez a kacagása is jólesett. Mert tudtam, hpigy Emmi kis­asszony szeret. Néha végigment a szobákon, vagy a kert utjain s én boldogan néztem utána, örültem, ha láthattam. Lj-lehajolt a virágágy fölé s megint hallottam édes hangját: — Jánoska, gyere csak. Virágot adok. Utánaszaladtam. A virágot a kalapom­hoz tette és kis kezével elbabrált az arcom körül. Elpirultam s lesütöttem a fejemet. Olyankor elém térdelt, két tenyerébe vette az arcomat s úgy kellett vele farkas-szemet *5* mcrnökszakembereknek. (Az első mérnök- gyűlést 1922-ben Reichenbergben, a második mérnöknapot pedig 1923-ban Brünnben, a mérnö'kszövetség székhelyén tartották.) A harmadik mérnökgyülés,. amely 7-én este 8 órakor kezdődött az aussigi nép­könyvtár helyiségeiben, tanúságot tett a cseh-szlovákiai német mérnökök nagyérfcékü szakképzettségéről és teljesítőképességéről. Az óriási látogatottságai gyűlést Hrach Ferdinánd dr.-mg főiskolai tanár, a szövetség elnöke nyitotta meg. Utána Doderer Richárd mérnök, központi igazgató (Karlsbad) tartott előadást a német mérnöki munka elismertsé­géről. A felszólalók a német kisebbségek ér­dekében az iskolák fejlesztéséért szákiak sikra és élesen kritizálták .azt az iskolaügyi politikát, amely a német iskolák kiirtását vet­te tervbe. Az értekezlet után ismerkedési es­tély volt a Ressourceban, amelyen a kor­mány és a város tanács képviselői is részt vettek. Az ismerkedési estélyen Scheppe dr. polgármester. üdvözölte a vendégeket, akik 'között Dörfel dr. udvari tanácsos a berlini mérnökszövetséget, Scherp tanár pedig a reichenbergi és egeri kereskedelmi- és ipar­kamarát képviselték. Az iparosszövetség ne­vében Schicht elnök és a német nagybirtoko­sok nevében Ledebur-Wicheiin szenátor tar­tottak nagyhatású beszédeket. Pünkösd hétfőjén a nagygyűlés igen ní­vós előadássorozat keretében folyt le, amely­ben a következő eelőadók szerepeltek: Bach Teodor a prágai német műegyetem tanára, Meixner Heinrich dr. a brünni német mű­egyetem tanára, Dietz dr. (a berlini Siemens- Schuckert müvektől) a gyáripari épületek vi­lágítási technkájáról tartott előadást; Kühm Károly dr. építészeti tanácsos, Schiel János mérnök, Weisz Richárd dr., Knoblauch Osz­kár dr. és Lösch Ferenc mérnökök a hő­gazdálkodás köréből tartottak nívós előadá­sokat. Kedden, junius 10-én a mérnökgyülés résztvevői kisebb csoportokban megtekintet­ték az aussigi és környékbeli gyártelepeket: az Aussigi vegyészeti gyárat, a Schicht György rt. schreckensteini üzemeit, a Cseh­országi rézművek nestersitz-pömimerlei mü­veit, az Aussigi cukorfinomitót, a fürniitzi északcseh vllamosmüveket, a tepb.tzl szín­házépületet és a Teplitz mellett, valamint Brüx mellett leévő szénbányamüveket. (r. h.) — A nemesfémkészlet és a bankjegy­tartalék ismét emelkedett A pénzügyminisz­térium bankhivatalának junius 7-iki kimuta­tása szerint a váltótárca 5.2 millióval 630.6 millióra, az értékpapirleszámitolás pedig 2.2 millióval 699 millióra emelkedett. Ezzel szem­ben csökkent a lombard, még pedig 12.4 mil­lióval 754.3 millióra és az egyéb aktíva is 64-8 millióval 206.7 millióra. Az aktívák leg­nagyobb emelkedését a külföldön levő valu­takészletek mutatják, még pedig 18.6 millió­val 678.2 millióra és emelkedett a nemesfém­készletek tétele is, még pedig 863.000 koro­nával 1046 millió koronára. A passzívák té­telei közül emelkedtek a felek zsirókövete- lései, még pedig 108.3 millióval közel 1079 millióra, de emelkedett az egyéb passzívák tétele is 22.6 millióval 1339 millióra; vagyon­adóra befizettek 17.5 milliót, úgy hogy az eddigi befnzetés a levonások után 3738.1 mil­lió nettoösszeget és 4030.6 bruttoösszeget tesz ki. Mivel a junius 7-én engedélyezett bankjegyforgalom 10811-8 milliót tett ki, a tényleges forgalom pedig 7382.1 millió koro­nára rúgott. A Bankhivatal bankjegytartalé­ka ismét 210.7 millióval emelkedett. — Meghosszabbították a bérlők oltalmá­ról szóló rendeletet. A pénzügyminisztérium 1923 junius 8-án kelt rendelete szerint a lakbérlöktől beszedett összegeket bizonyos föltételek mellett kihagyták a lakbéradó ki­vetési alapjából. Ennek a rendeletnek az ér­vényét 1925 április 30-ig meghosszabbítot­ták, amennyiben a lakbérösszegek az 1925— 1926. évi lakbéradó kivetési időszakra, illet­ve az 1925- évi adóévre vonatkoznak. — Veszteséges mérlegek. A G. Hell et Co. rt. Troppau, amely 1921-ben alakult a régi cégből 7 millió korona alaptőkével, 1923-ban veszteséggel dolgozott. A vállalat bír szerint érdekközösségbe lép a Chemosan részvénytársasággal Bécsiben. A veszteség összegét nem közölték. — A prágai Pa- phografie papír- és grafikai ipari rt. szanálása cél­jából alaptőkéjét 4 millió koronáról 2 millióra szál­lítja le. A vállalat 1922-ben 1,664.501 korona vesz tesággel dolgozott, melyet annak idején a tartalék- alapokból fedeztek. + Júliusban Is négynapos tőzsdei hetek lesz­nek Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti*. A tőzsdetanács megállapította a julius havi tőzsdei naptárt, amely szerint a hivatalos forgalom számára hetenként négyszer lesznek nyitva az ér­téktőzsde termei. A pénztári napok júliusban válto­zatlanul osütörtöki napra esnek, a hivatalos forga­lom pedig a hétfő, kedd, szerda és pénteki napo­kon bonyolódik le. + A Magyar Tudakozódó Egylet közgyűlése. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A Magyar Tudakozódó Egylet most tartotta Kaszab Aladár elnöklésével évi közgyűlését, melynek során Haj­dú Miklós vezérigazgató jelentésében érdekes sta­tisztikáját adta Magyarorzág és a külföld hitelvál­ságainak. Eszerint 1923-ban a Magyar Tudakozódó Egylet 38 kényszereigyezséget és 17 csődöt, az 1924. év első öt hónapjában, május végéig 17 kény­szeregyezséget és 25 csődöt tartott számon. Az 1923. év hitelválságai az 1922. év adataihoz viszo­nyítva 147 százalék csökkenést mutatnak, ami a magyar kereskedelem bomlásán felül annak a jele, hogy a kereskedelmi és ipari vállalkozással járó normális hiteléletről még nem beszélhetünk. A közgyűlés az igazgatóság uj tagjaként Wándlsch Hermant, a Pénzintézeti Központ vezérigazgatóját választotta meg. + Csökkent a magyar bankjegyforga­lom. Budapesti szerkesztőségünk jelenti te­lefonon; A magyar bankjegyforgalom a múlt héten 36 milliárddal csökeknt. = Az orosz termés veszélyeztetve van. Moszkvából jelentik: A Pravda junius elsejei szá­ma szerint Oroszországban a vetésjelentések igen aggasztóak. A kievi, cherzoni és podoliai kor­mányzóságokban tartós szárazság uralkodik. A zarizyni kerületben olyan nagy a sáskajárás, hogy a mezők mindenütt fehérlenek tőle. Óriási módon elszaporodtak a mezei egerek is. Egy hektáron he'lyenkint 600 egérlyukat számláltak. Csernigov, Krím, Alsó-Volga, Kaukázuson tori és AzerbeicLsan- ból jelentik, hogy ha még egy hétig eső nélkül ma­radnak ezek a vidékek, a vetések teljesen elpusz­tulnak. A poltavai, charkovi, doneci és jekatertoo- szlávi kormányzóságokban kétmillió hektár föld termését veszélyeztetik, az északnyugati kerüle­tekben pedig a vetésterületek 15 százalékát pusz­títják a mezei egerek. = A Bank of England nem szállítja le a hiva­talos bankrátát. A Wolff távirati irodának tegnapi szenzációs közlése, hogy a Bank of England le­szállítja a hivatalos bankrátát, mint azt hivatalos helyről közük, nem felel meg a valóságnak. A Bank of England hivatalos bankrátája továbbra is 4 százalékot tesz ki. = A görög vasutak talpfaárlejtése. A Che­mins fér de Poloponeise igazgatósága junius 16-ára árlejtést hirdet 50.000 darab vasúti tölgytalpfára. Szállítási határidő: 1924 december. Legkisebb ajánlat 10.000 darab. Közelebbi felvilágosítás a prágai kereskedelmi és iparkamaránál kapható. imMt és árupiac: — LanylÜf a brünni terménytőzsde. (Pra­goraaio.) A mai terménytőzsdén lanyha irányzat fejlődött és az árak tovább hanyat­lottak. Árjegyzések: búza 158—164 junius 4-én 162—168), rozs 146—150 (150—155), vá­logatott árpa 155—160, merkantil árpa 145— lcO, zab 132—135, Viktória borsó 375—425, sárga borsó 200—335, lencse minőség szerint 500—600, mák 540—570, holland kömény 1500—1600 (1700—1800), vörös lóhere plom­báit 1150—1250, lucerni 1050—1300, ételbur­gonya 40—50, morva széna préselt 57—61, szlovenszkói 57—61, rozsszalma 41—43, bú­zadara 275—280 (278—283), nullás GG búza­CipSt CSAK wiAGI-M NAL VEGYEN KASSA, FÖ-UTCA 25. 1779 Legfofób brünni szövetek! Versenyen kivül ál ó speciálcikkek. Garantált tiszta gyapjúból férfi és női szöveteket külön­böző minőségben s legmoder­nebb mintázással, igen olcsó gyári áron szállít a szolid­ságáról előnyösen ismert TucSafabnksntesleriage Slegel Imhoff, Brno Palackystrasse Sahnring 12 Fiókok. — Utazók nincsenek! Csakis direkt szétküldés! Brno, Palackystr. 12 0 Minta gratis és franko — magánosoknak is. ő Véo0COCOCOCr^300C^X5S^X5000000C000 néznem. Emlékszem rá, ó emlékszem, mintha most is előttem térdepelne s meleg kis ke­zével mintha csöndbe simogatna. Egyik sze­me fekete volt, a másik kékes. És addig-ad- dig tartott a két keze között, hogy ’köny- rjyek csillogtak meg hosszú szempilláin: — Jánoska, szeretsz? — Nagyon szeretem, Emmi kisasszony. Sajnáltam. Mert valami titkolt bánata le­hetett, mint a fő-kozáknak. De én azt még nem értettem akkor. Aztán kézen fogott s magával vitt a kert zegzugaiba, vagy a kastély felé, amelyben laktak. Állnak e kertek ma is még és állnak a kastélyok odafent! Pirosak a tornyaik, rep- kény futja be oldalaikat, vérszinü rózsák égnek terraszaik üvegfalain s e vérszin föl­járóik a kert egy tisztásán át hívogatva ég­nek ködökbe-enyésző messzeségig. Jegenye- nyárfák strázsálnak e kastélyok körül, mint földöntúli gránátosok és ha november lesz, a szél leveleket csörget a kastélyok sarkainál s ferde kőfalaikon kísértetek gugolnak, ha az égen lefelé esik már a hold szederjés sarló­ja. És e zörgő levelek között, a kanyargó utacskákon, mialatt ag azdasági udvar csűrei fényben világolnak a hold alatt, talán most is ott busong még Emmi kisasszony. Talán már az ő kisasszony-leánya . . . Mit tudom? . .. Huszonöt év után nézek vissza az ódon kas­télyokra . . . Istenem,, Istenem, soha nem ngom látni őket! Tavasz volt . . . Nyugalom a tájon. . . . Hanem e nyugalomnak is végeszakadt váratlanul Mert egy napon csak megjelentéjk a kozákok. Szilaj nóták közt jöttek, hányavetiség- gel. Sok pénzt hoztak s ezért magukat el­vetvén, gőgös fattyak módjára ültek a sze­kereken, amikor merész dalaikkal, nagy csö­römpölésektől kisérve zörögtek a falu irá­nyának. A szárny égi begy felől közeledtek, ma­gas porfelhőben. Én éppen a Szent Ivány-molyva oldalán álltam, a csenevész nyiresbem. Nagyapám feljebb állt a dombon s eltekintett a táj fö­lött. Annyi önérzettel, mint csak a király. Vagy talán még az sem. Szemközt, messzebb, a hardicsi molyván éppúgy állt Brugós. Tenyerét a szeme fölé tartotta, mert élesen vert a délelőtti nap. A kasznár hosszam nézett le, dél felé. Messzi porfelhőre lett figyemes. És a porfelhőből, mely szélsebesen re­pült a falu, felé, egyszerre szekerek zakato­lása vert át s ezt harcidal-szerü énekszó kö­vette. Nagyapám felsóhajtott: — Győrinek mán . . . Brugós mozdulatlanul állt a másik dom­bon s a falu felié elzugó éneket figyelte. A por, melyet a kozákok vertek, tu'lszállf már a jegenyefák tetején. Nagyapám levette a kalapját s összekul­csolta .a kezét. Mintha Imádkozott volna. V. Á kozákok alighogy megtértek a nagy várakozásból, hamarosan szétszéledtek meg­int a világ minden tájai felé. De most miái kisebb csoportokban in­dultak el Vajda György a lazonyi erdőknek vette útját azzal, hogy néhány hétig nem fog megmutatkozni. Az apám is hazakerült. A többiek a vasútnál vállaltak súlyos munkát, mások a kis földjeikre terelődtek szét. Meg az Isten tudná, merre. Mindig munkában voltak. S noha hif sze­rint sok pénzzel megrakodva kerültek haza legutóbb, két-háromnapos pihenő után ismét eltűntek. Mindig siettek, hogy gyűjtsenek va­lamit. Mintha a bu és az aggodalom kergette volna őket, hogy öreg napjaikra szükséget találnak látni. Csak a fő-kozák maradt odahaza. De nyugta neki se volt. A ház körül járt haragoskodva, vagy az istállóba tett-vett és morgott. Sohase volt megelégedve s e miatt megállás nélkül fuj. Am lehet, hogy szakadatlan jövés-menésével csak nyugtalankodó indulatait akarta leplez- getni. Máskor meg lóraült, kivágtatott a mé­neshez s olyankor napokig elmaradt. A néz- pesti rétségen töltötte az éjszakáit, mialatt hanyattheveredett a gubáján s tenyereit a tarkója alá dugta. Hajnalokig el tudta nézni a csillagok forgását. Hanem szombat estére mindig előkerült, mert heti munkájukból olyankor vetődtek ha­za a kozákok. Első-házunk volt a főtanya most is. Ám ettől fogva a fő-kozák személye­sen fizette az embereit, magának dupla-részt tartván vissza. Utána ittak a kozákok. De már csöndesebben viselkedtek. Talán mert megszeppentek a fő-kozák szándékától, vagy, mert ügy is el voltak szánva mindenre. Az ágyból figyclgettem őket. (Folyt köv.) Az aussigi mérnöknap Aussig, junius 11. (Saját tudósítónk jelentése.) A „Haupt- verein deutsoher Ingenieure in dér tsdheciho- Blowakischen Republlk“ (Cseh-szlovák mér­nökszövetség) junius 7—10-ig tartotta har­madik nagygyűlését Aussigban, A nagygyű­lés lefolyásáról tudósítónk a köv étkezőkben számol be: A háromnapra terjedő mémökgyülést azért tartották meg Aussigban, hogy a szö­vetség tagjainak alkalmuk legyen az aussigi kultur- és gazdasági kiállítást megtekinteni és mert Aussig városa maga is, mint a cseh­szlovák kereskedelmi és ipari városok egyik legjelentékenyebbje, sok látnivalót nyújt a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom