Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)
1924-06-11 / 130. (578.) szám
2 Szerda, jjtmins 11. Az elveszetted, kabinetje ma estére megbukik nem vétetett föl, így tellát illetőségi jogot nem szerzett s ennélfogva a 236—20. sz. alkotmány-törvény 1. §. 1. pontja értelmében — amely az adott esetben egyedül vehető figyelembe — cseh-szlovák állampolgárrá nem lett. Ennélfogva a község határozatát, mint törvényelleneset és abszolúte semmiset, hivatalból megsemmisíteni kellett. A miniszteri döntésnek két szépséghibája is van. Először az, hogy az illető az 1886: XXII. t.-c. alapján már 1910 január 1. előtt ipso facto illetőséget szerzett a mai Szloven- szkó területén, amely jogot részére az 1920- ban kiadott miniszteri Tájjékoztató is biztosította, tehát itt illetősége lévén, a 236— 1920. sz. alkotmánytörvény alapján állampolgársága is elismerendő. Ezt nem is vonta senki kétségbe az 1923. évi október 6-án hozott döntésig. A döntésnek a minisztérium visszaható erőt tulajdonítva, az érdekelt felet állampolgárságától és réges-régen megszerzett illetőségétől is megfosztja, amihez nincsen joga, mert az 5 illetősége egész 1918 október 28-ig a magyar törvény és a magyar törvény- magyarázat, tehát a magyar közigazgatási biróság joggyakorlata alapján bírálható csak el, azon ország joga alapján, amelynek szuverén itása alatt állott. Mivel pedig az illetősége minden nagykorú embernek automatikusan megszűnik születési községében Magyarországon, ha egy jpás községben négy évig lakik és a községi ♦erhekbez járul, ennélfogva Magyarországon illetőségi bizonyítványt nem kaphat és ott állampolgárnak nem tekinthetik. Ha egy döntvénynek visszaható ereje lehetne (ami még a törvénynek sincsen), akkor semmivé válnék minden jogszerzés és teljes jogbizonytalanság állana be. Ez pedig jogállamban nem fordulhat elő; már pedig erről a köztársaságról ezt kétségbevonni nem szabad. A. Gy. dr. — (A koalíció, mint politika tröszt.) A Trübuna pünkösdi számra a koalíció helyzetével foglalkozva megállapítja, hogy nagy baj az, hogy a politikai dogma tizmus a pártokat a'z állam fölé emelte s ezek nemcsak pénzzel, hanem az állam erkölcsi hitelével is gazdálkodnak. Igazán csodálatos — írja a Tritonná —, hogy azok akik elítélik a gazdasági trösztöket, istenítik a -politikai trösztöt, mely a lélek leigázását jelenti. 1 — (Milyen pénzekből él a cseh nemzeti szocialista párt.) Élénk e mii ékezetünkben van Prések hírhedt szenátusi beszédjének ama része, ahol azt mondja, hogy mégis csak különös az, hogy csupán a szeszszövetkezetet 'gyanúsítják állandóan mi liős vesztegetésekkel, mig egyéb iparágaknak békét hagy a közvélemény, noha a fémiparosok, szövőgyárosok, cukorgyárosok is kezelnek bizalmas milliós alapokat. A Rude Právo utánajárt ezeknek az alapoknak is és a cseh cu- korgyárosck központi egyesületének évi jelentése alapján megállaitja, hogy a szociáldemokrata munkásakadémia és a cseh szocialista központ mun.kásiskola 200.000, illetve ez utóbbi 150.000 koronát kapott a cukorgyáros egyesülettől. Paris, junius 10. Miílerand szombaton este Francois Marsallt, az eddigi pénzügyminisztert bízta meg a kabinetalakitással aki össze is állította az uj francia kormányt. Ezt a kormányt a kamara folyosóin „az elveszettek kabinetijének" nevezik. Nem snás ez, mint folytatása a Pojncaré kormányának és pár napos parlamentáris levezetője és előkészítője egyrészt Miílerand lemondásának, másrészt fierriot kormányrajuíásának. Bizonyosra vehető, hogy az uj francia kormány ma estére megbukik. Francois Marsall ma este Komárom, június 10. (Saját tudósítónktól.) A rendkívül esős időjárás, a Dunának hetekig tartó állandó magas vízállása, amelyhez hasonlóra a legöregebb emberek sem emlékeznek és sok tekintetbn a belvizlevezeíés hibái sok helyen végzetes szerencsétlenséget okoztak. A Garam, Ipoly és a Vág mentén, a ga- lántai és a vágsellyei járásban részben az esővíz fölgyülemlés-e, részben fakadó vizek folytán megmérhetetlen területek vannak viz alatt. Legnagyobb azonban a kár Csallóközben, ahol ezer és ezer holdakat pusztított ki a viz, ami azonban még jobban fokozódik a Csilizközben, valamint a dunaszerdahelyi járás déli részén és a komáromi járás Duna— Csil'iz szögében. A Csilizközben sok ezer hold áll viz alatt, sok helyen az országutakon hömpölyög át az ár, több községben még a házakból is kiszorította az embereket. A csilizközi községek: Nyárád, Szap, Medve, Balony, Kulcsod, Rad- vány határában még a kenyérre való sem fog megteremni. A vetett takarmány, a kaszálók és legelők természetesen a laposabb területeket foglalják el, ezeket sok helyen méteres viz borítja. Az állatok mind az istállókban vannak s hogy éhen ne pusztuljanak, a gazdák kénytelenek a dombos részeken megmaradt búzával és rozszsal etetni őket. Hogy mi lesz a télen, hogy miből tartják el állatai-* kát, azt csak az Isten tudja, arra még gondolni sem mernek, hisz arra sincs kilátás, hogy a kipusztitott gabonafélék helyébe legalább takarmányt vethessenek. Hasonló a helyzet a dunaszerdahelyi járásban Nadasd, Baka, Dercsika, Böős, a komáromi járásban Csicsó és Kolozsnéma községekben. Ezek azok a helyek, ahol a kár katasztrofális méreteket öltött. A Csallóköz minden részén egymást éri a víztől kipusztitott terület. Most bizonyosodik be ismét, amit oly sokszor a vagyondézsmabecsléseknél is hangoztattunk, hogy a legnagyobb igazságtalanság volt a Csallóközt elsőosztályu földnek minősíteni ugyanakkor, amikor a Galánta—Vágsellye vonaltól északra eső, legjobb cukorrépatermő vidéket másodosztályúnak deklarálták. Mi, bejelenti Millerandnak lemondását s ezt követni fogja Miílerand lemondása is. Ha mindez így történik, úgy az elnökválasztó kongresszus pénteken ül össze s választja meg az uj köztársasági elnököt. Ma az a hír terjedt el, hogy a jobboldaliak Poincarét fogják jelölni erre a tisztségre. A baloldali pártok még nem egységesek atekintetben, hogy Páinlévé, vagy Doumergue lesz-e a jelöltjük. Valószínű, hogy a mai nap folyamán itt is megegyezés történik. akik ismerjük ezt a földet, tudjuk legjobban, hogy Szlovenszkónak minden időjárásra legjobban reagáló földje a Csallóköz. Szárazságban kieserepesedik, kőkemény lesz, nedves időjárásban pedig a viz pusztít rajta. A végzetes szerencsétlenség mellett a hivatalos köröknek nem szabad könnyen elmenni s az ármentesitö- és belvizlevezető- társulatoknak is minden intézkedést meg kell tenni, hogy hasonló időjárás esetén ilyen csapás elkerülhető legyen. Az állam nyújtson segédkezet a károsultaknak, hisz enélkül ezer és ezer gazdacsalád elpusztul, ezer és ezer ember, aki öt-, tiz-, huszholdas bérleteken gazdálkodott, amit most teljesen semmivé tett a viz, — koldusbotra jut. Nem szabad azonban megállani a földadó elengedésénél, hanem le kell írni a földadót összes pótlékaival együtt, a jövedelmi és forgalmi adót (ha nincs termés, úgy jövedelem és forgalom sincs), bérleteknél a III. oszt. kér. adót s a vagyondézsmarészietek fizetésére többéves, kamatmentes haladékot kell nyújtani. V vizkársujtotta területek lakóinak — amint ez a háború előtt is történt — vetőmagot s hogy állatállományukat ne legyenek kénytelenek elkótyavetyélni, takarmányt kell olcsón és kamatmentesen nyidban? Ez alkalommal nem mulaszthatjuk el, hogy föl ne vessük azt a gondolatot, hogy az állam is járuljon hozzá a vizjárásos területek vizievezetési munkáinak költségeihez, mert hisz elsőrangú államérdek, hogy jól és biztosan termő földeket nyerjen, mert ezáltal a lakosok adófizetési képessége is emelkedik s igy a befektetett összeg visszatérül. Annál inkább jogos ez a kívánság, mert az állam úgyis tetemes összegeket költ folyók és hegyi patakok rendezésére, amivel a közvetlen ott- lakók érdekeit szolgálja s így jogos kívánság, hogy’mi, akik adóinkkal ezen munkálatokhoz hozzájárulunk, ilyen formában szintén részesüljünk támogatásban s az állam érdekeit is szolgáló ármentesités és belvizleveze- tés költségei ne egyedül az érdekelteket terheljék. Ifj. Koczor Gyula. Miiisilréiális vfzftároh Delsilovenszhön Nagy károk mindenfelé — A Csallóköz duna menti részein teljes pusztulás — Kenyérre sem terem elég T árcaro vatunk: Csütörtök: BOROS FERENC: A millió. Péntek: FRANK I1ELLER: P'soíti púpja. Szombat: RADNAYNÉ SOLTÉSZ IRÉN: Jánoska bogárkája. Vasárnap: TAMÁS LAJOS: Tanács (vers). — SOMLYÓ ZOLTÁN: A bábu. A zacskó — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Irta: Nyáry Andor. Mikor Botos István bácsi a „Tusórélen“ jártában találkozott az öreg Bőgős Pállal és pipatömés közben meglátta sallangos dohányzacskóját és megérdekelte tőle, hogy a dohányzacskót az uraság juhásza, Fitos József bácsi csinálta neki két kiló szalonnáért meg öt liter borért, hát attól a naptól kezdve nem volt neki maradása, akármerre nézett, tekintett, mindenhol Bőgős Pál dohány- zacskóját látta, amint a sallangjai hosszú sokféleségben lobognak a ködmenzsebböl. Igen megfájdult érte a szive. Sokszor elgondolta, hogyha neki olyan zacskója volna, hát nem adná oda még a községházáért se. Pedig azt még békében építette Pintér Gyuri és tiszta kőből van, aztán csak a minap bá- dogoztatta be a tetejét a jegyző ur piros bádoggal, mivelhogy a nagy háborús pusztulásban annyira megrongálódott, hogy a múlt heti cső belyukasztotta a plafon s a lyukon át a bíró ur fejére csöpögött a majteros viz, éppen, mikor az a malacok ügyében Ítélkezett. llát nv'g ezért az újonnan bádogozott községház/'ért se adta volna oda azt a fáin- tos zacskót, hu az övé lett volna! Mivel pedig rettentően vágyódott rá, hát egy napon iföikerekedett, a nyakába kanyaritotta a tarisznyát, a kezébe vette a botot és megindult. Elhatározta, hogy meglátogatja Fitos Józsefet és ha Bőgős Pálnak megcsinálta a zacskót két kiló szalonnáért meg öt liter borért, hát ő is megfizeti neki a szalonnát, meg a bort is. Ha meg nagyon akaratosko- dik, hát a szalonnát még meg is toldja egy kilóval, meg a boros üvegjit is megtetézi még egy 'literrel. De a zacskónak meg köll lenni! Éppen jókor érkezett az öreg juhászhoz, csak pár nappal ezelőtt kergtilt meg a vén kos, mivel pedig az operáció nem sikerült rajta, Fitos bácsi nem sokat teketóriázott, gondolta magában, van az uraságnak elég bikája, aki nem kerge, nem megy tönkre, ha ennek az egynek elrántja a nótáját. Hát el is rántotta, úgy hogy mikorra Botos István bácsi széles-szives „Aggyon Isten!“ szóval megállt az istálló előtt, már a bundáját húzogatta. József bácsi felnézett a kalapkarima alól és ő is megköszönt: — Aggyon Isten! — szólt nagy hangom és a tisztesség kedvéért rövid időre békét hagyott a kos bundájának. Mikor aztán megtudta, hogy Botos István minémii szándékkal jár, igen sajnálkozott, nagy bizalommal bevallotta, hogy a vén kos, — bocsássa meg a jó Isten a bii- nct — voltaképpen nein is kergült meg, több esze volt annak, mint némelyik főszolgabírónak. A bolondériát csak azért fogta rá, hogy az uraságnak beszámolhasson vele, mivelhogy a dohányzacskója már igen kitöredezett, ideje volt, hogy csináljon magának másikat. Ezenképpen hát a zacskót nem adhatja oda. De megvigasztalta, hogy ha vár, hát a jövő hónapban megint megkergit egy öreg kost és akkor vállalja a zacskót. De azt is hozzátette, hogy aztán szavának álljon, mert haszontalanul egy kosra se fogja rá a megikergülést. István bácsi ümmögött, vakarózott, hogy akkor most hiába tette meg a nagy utat? Meg, hogy neki is pénz az idő, mert a zacskó miatt holnapra halasztotta a permetezést. Mivel pedig Fitos József — a koskergi- tést leszámítva — igen becsületes ember volt, belátta István bácsi nagy igyekezetét a zacskó irányában, hát megegyezett vele, hogy a zacskó az övé lesz, a jövő héten már el is mehet érte s a két kiló szalonna, meg az öt liter bor fejében el is viheti. A nagy egyezségre kezet fogtak, mikor aztán a következő hét csütörtökjén István bácsi a kikötött szalonna, meg a bor ellenében megkapta a zacskót, még a szeme is kikerekedett. Olyan zacskó volt az, hogy no! Húsz sallangja is volt s cifra és a zacskó alján meg daruláb volt kilyuggatva, hogy még szebb legyen. István bácsi igen meg volt elégedve. Elköszönt az öreg juhásztól, aztán hazament. — lien dohányzacskót még nem láttak P ön tőién! Vasárnap felöltözött, a tajtékpipát a szájába vette, rágyújtott, a zacskót a ködrnen- zsebbc tette, úgy hogy a sok sallang csak úgy lengedezett, mikor aztán a harangozó elsőt harangozott, megindult a misére. A magyar kölcsön ügye végleges megöföés előtt Budapest, junius 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar kölcsön ügye immár a megvalósulás végleges állapota felé közeledik- Az ország sokat szenvedett és zaklatott népe egy szebb és reményteljesebb jövő felé tekint, amelynek biztosítékát látja azokban a fényes eredményekben, amelyeket Popovics, a Nemzeti Bank elnöke és Teleszky volt pénzügyminiszter külföldi utazásaik alkalmából elértek. Megvan tehát a lehetőség arra nézve, hogy a múlt minden zavarából nyugodt, rendezett és kemény munkával megterhelt, de bizalommal teljes viszonyok közé kerüljön az az ország, amely legutoljára került az őt környező hatalmas államok jóakarata támogatásának gyümölcseihez. A kölcsön megvalósításáról szóló legújabb értesüléseink a következők: Popovics, a Nemzeti Bank elnöke visz- szaérkezett Londonból és beszámolt utjának eredményeiről. Ezek az eredmények várakozáson felül kielégítetek, amennyiben sikerült a magyar kölcsön kötvényeinek háromnegyed részét Londonban elhelyezni. Teleszky pénzügyminiszter Rómából visszaérkezve, szintén arról a megnyugtató tényről számolt be, hogy a kölcsön- köívények hátralevő egynegyed részének több, mint a felét Rómában sikerült elhelyezni A még ezenfelül eleddig még jegy- zeílenül maradt kölcsönkötvényeket Zürichben, Párisban és Amsterdamban fogják elhelyezni. Egy hétfői lap úgy értesül, hogy Smith magyarországi és Zunmermann ausztriai népszövetségi főbiztos a népszövetségnek most Genfben tartott ülésén azt az együttes javaslatot fogja tenni, hogy Ausztria és Magyarország szüntesse meg összes jelenleg fennálló vámhatárait, vagyis tegye úgy a bé- mint a kivitelt teljesen szabaddá. Amint itteni szakkörökben vélik, a javaslatnak nincs nagy kilátása arra, hogy megvalósuljon. Smith és Tyler Kállay 'kíséretében ma utaztak el Genfbe. Angol bankok jegyezték le a magyar kölcsönt Budapest, junius 10. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Korányi pénzügyminiszter szerdán a nemzetgyűlésen nyilatkozni fog a külföldi kölcsön sikeréről. A kölcsönt teljes egészében angol nagybankok jegyezték le. Egyik budapesti nagybank igazgatója, aki a mai minisztertanácson részt vett, kijelentette, hogy a magyar korona mai kurzusa stabilnak tekinthető. — (A nemzetközi döntőbíróság elnöke Budapesten.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: De la Bárrá, a nemzetközi döntőbíróság elnöke Budapesten tartózkodik. A legközelebbi napokban a miniszterelnökkel és a pénzügyminiszterrel fog találkozni. — Hadd csudájuk meg az emberek! Hát meg is csudálták! Kézről-kézre járt Olyan zacskója nem volt a faluban senkinek, mióta az öreg Mojzsik Péter meghalt s a zacskót is magával vitte, mert hogy a halálos ágyán úgy rendelkezett, hogy a pipáját meg a dohányacskót tegyék melléje a koporsóba, azt még a másvilágon se akarja elhagyni. De mindenkinél jobban megcsodálta kemény Kötörő János, akit azért neveztek el keménynek, nfiert szörnyen akaratos ember volt s amit elhatározott, hát addig nem engedett, amíg azt ki nem vitte. Úgy történt a zacskóval is. Mikor meglátta, azon percben elhatározta, hogy az a dohányzacskó az övé lesz, ha mindjárt akármi történik is. Botos István nem is gondolt rá, hogy a zacskó milyen veszedelemben forog, pedig ha tudta volna, nem mutatta volna meg senkinek, csak egymaga gyönyörködött volna benne. De hát akkor a zacskó sorsa már meg volt pecsételve s a nagy büszkeségért úgy mcgcsufolta István bácsit, hogy oljant még nem ért. Úgy volt ugyanis, hogy Botos néni a gólyát várta, mivel pedig a hosszuosőrü madárnak csak ősszel kellett megérkeznie, Kőtörő János se tétlenkedett. Mindig Botos Istvánok háza körül ólálkodott s úgy kedvibe járt az asszonynak, meg István bácsinak, hogy mikor a gyerek már nagyon közel volt, Kati néni műn állhatta. megszólalt: .. Jó vóna, Ita koma után nézne kec! Az ember megállt az asszony előtt:
