Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-08 / 129. (577.) szám

Vasárnap, junius 8. 3°&GATMuW&fmí& Vt építésére 6 millió korona, szakirodalmi és ujságirómunkatársaknak 520.000 korona, ösz- szesen 7 millió 350.000 korona. Vallásügyi szervezetek és egyesületek: az egyház és a vallási egyesületek alkalma­zottainak a mérsékelt pálinkafogyasztás ár­talmatlanságáról szóló prédikációkért és iro­dalmi munkákért: a) a római katolikus egy­háznak 1,130.000 korona, b) valamennyi evangélikus egyházi testületnek 180.000 ko­rona, c) a zsidó felekezeti szervezeteknek 460.000 korona, d) az absztinens mozgalom ellenzőinek, továbbá a „Szabad Gondolati­nak és a szociális felekezetnélkülieknek 630 ezer koronát, összesen 2 millió 400-000 koro­nát. Közhatóságoknak: közhivataloknál való közbenjárásokért és információkért: a pénz­ügyi hatóságoknak 830.000 korona, a földbir­tokhivatalnak 450.000 korona, a földművelés­ügyi minisztériumnak és az országos mező- gazdasági tanácsnak 230.000 korona, a ke­reskedelemügyi minisztériumnak (kivitel és engedélyek) 530.000 korona, a belügyminisz­tériumnak 230.000 korona, statisztikai kimu­tatásokért 530 000 korona, összesen 2 millió 326.000 korona. Ezeket együttvéve a kiosz­tott szeszmilliók 33 millió 230.000 koronára rúgnak. Egy kassai kereskedő öngyilkossága a kórházban Akit őrületbe hajszolt a gazdasági válság — örültek háza helyett sebészeti osztály — Kassai tudósítónktól —­Kassa, junius 9. Nemrégiben történt, hogy két vasúti munkás, akik a téhányi állomásra igyekez­tek, a Gajda-fürdő közelében egy cserjéből halk nyöszörgést hallottak. Azonnal odasiet­tek és nagy ijedtségükre átvágott torokkal, vértől borítva egy eszméletlen embert ta­láltak az egyik bokorban. Azonnal értesítették a legközelebbi rend­őrőrszemet, aki a mentőkért telefonált és az ismeretlent az uj állami kórházba szállíttatta. A kórházba kiszállt rendőri bizottság ve­zetője azonnal megállapította, hogy az illető Ginzler Mór ismert kassai bőrkereskedő, aiki még nemrégiben igen tekintélyes vagyonnal rendelkezett és állandóan nagyobbösszegü pénzt hordott magánál. Ez a mindenki által tudott tény adta annak a feltevésnek az alapját, hogy Ginzler rablótámadásnak esett áldozatul és támadói sebesitették meg. Meg­erősíteni látszott ezt az, hogy Ginzler zse­béből, amikor a kórházba szállították, hiány­zott pénztárcája, cigarettadoboza és értékes aranyórája. A rendőrorvosi vizsgálat megállapította, hogy Ginzler nyakán éles tárgytól, valószí­nűen borotvától eredő két hatalmas vágás van, amely azonban a főereket nem érte. Állapota komoly, de nem életveszélyes. A bőrkereskedő a kórházi ápolás hatása alatt rövidesen magához tért, annyira, hogy a rendőrség kihallgathatta a támadás részle­teire vonatkozólag. Ginzler elmondta, hogy a Hernád part­ján sétált, amikor hirtelen két férfi ugrott eléje és a földre teperték. Védekezett, a harc közben támadói beretvával megsebesítették és értéktárgyait elrabolták. Eszméletét vesz­tette s hogy mi történt vele azután, arra már nem emlékszik. A megindított rendőri vizsgálat csakha­mar megállapította, hogy a borkereskedő vallomásában sok zavaros ellentmondás van. Családjának kihallgatott tagjai ugyanis ki­jelentették, hogy Ginzler értéktárgyait és pénztárcáját nem rabolták el, mert azokat mielőtt eltűnt hazulról, otthon hagyta. A nyomozás most tanácstalanul megtor­pant és csak akkor találta meg a bonyolult helyzetből, a kivezető utat, amikor zavaros viselkedésére való tekintettel a rendőrorvos ismét megvizsgálta Ginzlert és megállapí­totta, hogy nem épelméjű. Ezek után a nyo­mozás további része adva volt és a rendőr­ség most már könnyen talált arra az ös­vényre, amely Ginzlert az őrülésbe vitte. A bőrkereskedő nemrégiben még szakmájának egyik legvagyonosabb embere volt. A múlt évi általános gazdasági romlás azonban megingatta hitelét, nagy veszteségek érték, az idei újabb válság pedig febesen tönkre­tette. Ezt a súlyos csapást nem brták el a bőrkereskedő idegei. Először csendes búsko­morságba esett, majd teljesen elborult az el­méje. Egy öntudatlan pillanatban ment ki a Hernádpartra, ahol öngyilkosságot követett el, borotvájával több mély vágást tett anya­kán. A rablótámadás természetesen csak zavaros agyának kieszelt szüleménye volt, nem bántotta senki és az ékszereit sem ra­bolták el. Ginzlert a kórházban csak rövid ideig ápolták, családjának kérésére átszállították lakására, ahol házikezelásbe vették. A ke­reskedő sebei a család gondos ápolása köz­ben gyorsan gyógyultak, de idegállapota egyre rosszabbodott és néhány nappal haza­szállítása után dühöngeni kezdett. A kétség- beesett család ismét visszaszállittatta a kór­házba, ahol ahelyett, hogy a diihöngőt át­vitették volna a légionáriustéri elmegyógy­intézetbe, tovább kezelték nyaksebét. A sebészeti osztályon egy közös terem­ben helyezték el, ahol természetesen hiány­zott az elmeháborodottaík mellett feltétlen szükséges ápolói felügyelet. így történhetett meg. hogy egy őrizetlen pillanatban Ginzler felrántotta a védőrácsnélküli ablakot és le­ugrott a második emeletről. A szerencsétlen ember elterült a földön és azonnal szörnyet­halt. Kíváncsian várjuk, hogy a szerencsétlen ember haláláért kit fognak felelősségre vonni. Ki akar pótfeleséget? A kukorékoló tyúkok — Kínában se jobb a férj a Deákné vásznánál — Kínai levél — Peking, junius eleje. „A Kelet az Kelet s a Nyugat az Nyugat és e kettő a tűz meg a viz“ •— énekli a nagy indus költő. Én ugyan nem veszem észre ezt a nagy különbséget, különösen nem — a családi életben. A Szuezen túl a férjek csak olyan liberálisak, mint Közép- európában. Persze titokban. Mert egyébként úgy nyögnek a papucs alatt, mint mi. Kon- fucius már kétezerötszáz év előtt úgy nyilat­kozott, hogy az asszonyoknak engedelmes­kedni kell. Az asszonyok azóta gyakorolják is a hatalmukat s Igaza van annak a régi kínai közmondásnak, mely az asszonyokat „kukorékoló tyúknak" nevezi. Konfuciusnak és Buddhának hivei azonban oly jól értik ezeknek a kukorékoló tyúkoknak a becsa­pását, akárcsak Budapesten vagy Berlinben járták volna ki a férjek iskoláját. Pekingben is gyakran vannak éjjeli ülések, bizalmas, reggelig tartó megbeszélések, melyekkel a férjek eltakarják kiruccanásaikat. A liberális köztársaság azonban nem szí­vesen nézte az ürügyekből kifogyott férjek vergődését, törvényes intézkedésekkel sie­tett tehát a férjek segítségére s bizonyos fel­tételek mellett megengedte a „pótfeleség"- tartást. Kínában a férj pótfeleséget vehet: 1. Ha felesége a negyvenedik életévét betöltötte és még gyermeknek nem adott életet. 2. Ha főfelesége és a szülők engedélyt adnak a pótfeleség tartására. Aki a pótfeleséggel való házasságát a hatóságnak be nem jelenti, vagy aki az elő­irt feltételek hiányában vesz pótfeleséget, húsz dollárt fizet. Az öreg férjek azonban, akik titokban pótfeleséget vesznek, kétévi fegyházzal bűntetteinek. Ez már szörnyű ke­gyetlen büntetés. Azt hittem, Kínában az öreg urak nem is mernek kirúgni a hámból. Milyen nagy volt azonban meglepetésem, mikor az egyik éjjeli mulatóhelyen csupa öreg férjet találtam, kiknek mindegyikét fia­tal pótfeleségek vették körül. Köztük volt az én Wang barátom is, aki történetesen öreg férj is, jogtudós is s mégis két viruló pót­feleséggel mulatott. Meg is kérdeztem tőle, nőm fél-e a drákói törvény parancsát meg­szegni? Az öreg ur huncutan mosolyodott el: — Hja, uram, ha az összes férjeket be­csuknák, akik a pótfeleség törvényét meg­szegik, akkor egész Peking egy nagy fegy- ház lenne! igazán nem kell hát irigykednünk Kí­nára a pótfeleségek tarthatása miatt, mert az is csak akkor édes, ha tilos. ! M APgiflIBgBK yrffpps mii iii»mi)|iHB IHWIM— MIWHHM I Ilii—II MMl IMII IMI— Élet Az áldott napsugarak forrón csókolják a du- naparti korzón sétáló szépségeket. A Dunán kar­csú propellerek cikkáznak föl és alá. A bécsi hajó, kazánja alatt égő tűzzel, hófehérre suroltan és csí- szoltan várja az indulást jelző harangszót. A Hangli árnyas kertjében vidám társaságok isszák a hűsítő italokat, a jégbehütött haboskávékat. A kertben álló asztalok között öreg ember csoszog. Viharvert sipkája alól ősz hajfürtök simulnak ráncos képére. Kifakult kék katonai zubbony, ócs­ka fekete tisztinadrág, ormótlan és rongyostalpu cipő. Ebből áll az egész öltözéke, melyet fölgyürt kertészkötény és egy szögesvégü bot egészit ki. A vén ember szájában rövidszáru matrózpipa füstöl. Nehezen csoszog. Meg-megáll. Botjának szöges végére szúrja a földrehullott szemetet, pa­pírszalvétát és cigarettavéget. Megszólítom . El­mondja, hogy senkije sincsen. Volt felesége, fia és lánya. A fia elesett még Sábáénál. Feleségét és leányát a polgári halál vitte egy szebb világba. Csak ő maradt itt egyedül, mint egy ittfelejtett kísérteties emléke a múltnak. „Csak fiatalabb len­nék vagy húsz évvel" — sóhajt. Pedig akkor is közei járna a nyolcvanhoz. Háta hajlott, térde roggyant, hajnalban talpon van és késő este hajtja álomra a fejét, sokszor vacsora nélkül. A fizetése heti harmincezer korona és naponta két csésze kávé. Nem sok. Valamikor jobban és többet evett, amikor még Tolnamegye egyik falucskájában szántott, vetett a földecskéjén. „Nincs annál szebb hely a világon" — mondja mély áhítattal. Gyere- késén és ártatlanul kék szeméből kibuggyan egy könnycsepp. Nagyot sóhajt és fájó szívvel néz a napfényben csillogó Dunára, mely biztosan, lá­gyan és nagy szeretettel simul ahhoz a vizparti kis falucskához, amely a boldogság, az ifjúság és az élet soha el nem mosódható emlékét jelenti ■neki, aki kimondhatatlanul vágyódik arra, hogy még egyszer láthassa annak büszkén a magasba nyúló fehér templomtornyát, mely olyan elérhe­tetlenül messze van tőle. A szegény öreg könnyel egyre peregnek. Biztosan arra gondol, hogy a fe­hér templomtorony harangja meg sem kondul majd, amikor fáradt testét a messzi és idegen földbe teszik örök nyugovóra. Budapest. Lacrima. — (Rövid szlovenszkói és ruszinszkói hírek,) Butsy Lajos bellényi földbirtokos, akinek égési balesetéről irtunk, súlyos sérü­léseiben kiszenvedett. — A losonci járási bi­zottság ülésén Kristóff Sándor magyar kisgazdapárti bizottsági tag a magyarnyelvű hivatalos lap kiadását sürgette. —- Ugyan­csak követelte a magyarnyelvű tárgyalást, amelyet a járási főnök nem volt hajlandó en­gedélyezni. Petykó járási főnök, akit a szlo­venszkói minisztériumba helyeztek át, a gyű­lésen elbúcsúzott a járástól. —■ Komárom vá­ros képviselőtestületének ülésén az elnök be­jelentette, hogy Dénes Emil szociáldemok­rata tagot pártja mindaddig eltiltotta az ülé­sen való megjelenéstől, amíg nem tisztázza magát az ellene emelt vádak alól. — P u s - kár Pál komáromi lakos kétéves fia és öt­éves rokona egy marólúggal teli pohárból it­tak. Mindketten meghaltak. — A nyitrai tör­vényszék Kollár Mária és társai gyilkos­sági bünpörében fölmentő Ítéletet hozott. — A kassai állami ügyészség Késő Vince do- bóruszkai római katolikus segádlelkészt a Himnusz és Szózat éneklése miatt egyhavi fogházra Ítélte és az ítéletet két évre fölfüg­gesztette. Társai egy-kéthónapi fogházat kaptak. — (Minisztertanács Seipel betegágyánál.) Bécsből jelentik: Noha Seipel könnyebbter- mészetü fájdalmakról panaszkodik, az orvo­sok nem emeltek kifogást az ellen, hogy be­tegágyánál rövid minisztertanácsot tartsanak. — (Körmendy-Ékes Lajos dr. interpellá­ciója.) Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyű­lési képviselő a szlovenszkói, a belíigy- és pénzügyminiszterhez interpellációt intézett özvegy Lányi Sándorné nyugdija ügyében, akinek havi nyugdiját a liptószentmiklósi zsu­pán öt ven koronára szállította le. — (Kramárék fasclzmussal riasztgatnak.) A nemzeti demokrata pártnak alelnöke, Sis egy liebeni pártgyülésen beszédet mondott s hangoztatta, hogy a cseh-szlovák államot va­lódi nemzeti állammá kell kiépíteni. A pártja előtt álló ut a leghatározottabb és kompro­misszumokat nem ismerő nacionalizmus útja. Ha elvesznek valamit a köztársaság nemzeti jellegéből és ha megkísérlik azt. hogy a néme­teket bevonják a kormányba és igy svájc- szerü államot formálnak, akkor itt is elkövet­kezik a fascizmus ideje. — (A pozsonyi és komáromi kikötök ba­jai.) A cseh-szlovák dunai hajózás kérdésével foglalkozva, a Lid. Listy megállapítja, hogy a pozsonyi és komáromi kikötők, amelyeket a köztársaság nagy költséggel épített föl, még mindig nem szolgálják azt a célt, amelyet a cseh-szlovák dunahajózásnak el kellene érnie. Ennek okai a következők: A hajóállomány csupán az osztrák-magyar monarchiától át­vett néhány vontatógőzösből áll, ez is megle­hetősen rozoga, úgy, hogy távolabbi útra nem lehet elindulni velük. Az árukicserélést meg­akadályozza a köztársasági transitóforgalom hosszadalmas eljárási módja. A vámhatósá­gok eljárása sem szolgál a forgalom föllendi- téséré, főképpen azért, hogy vámhitelt nem engedélyeznek. Mindezen hibák folytán még az oly hajók is szívesebben rakodnak ki Bécsben, amelyek a cseh-szlovák köztársaság részére hozzák árujokat. — (Uj városi adók Munkácson.) Munká­csi tudósítónk jelenti: A város képviselőtes­tülete az ingatlanforgalmi illeték után szed­hető városi pótilleték engedélyezését kérte a minisztériumtól. Elhatározták még, hogy a lakbéreket progresszív adó alá vonják, amely a bérösszeg tiz százalékáig emelkedhet. Szo­ciális szempontpól a hatszáz koronánál keve­sebb lakbérek adómentesek lesznek. Anyósok hajnala Most már rendben van minden. Problémáink megoldva, anyagi ügyeink a szanálás utján, gaz­dasági krízisünk gyógyuló félben — megmene­kültünk kínzó lelkiismereti kétségeinktől is s a legfőbb jó nem piától idea, de alegvalóbb való­ság Immár. Az anyós kilépett a házasélet bizony­talan és — éppen miatta — gyakran viharos atmoszférájából s elfoglalta helyét a nemzetközi diplomáciában. Ez, kérem, nem tréfa; az Egye­sült Államok Japánban akkred-táft követe ki­jelentette, hogy kénytelen otthagyni állomás­helyét, mert anyósa nem bírja el a japán klímát, Ez a megállapítás első ízben viszi be az anyóst a „baute diplomáié" rejélyes berkeibe s követ­kezményei egyelőre beláthatat'anok. A doktori disszertációk ui lehetőségei merülnek fel s már szinte látjuk a elmeket és alcímeket: „Az anyós szerepe a titkos diplomáciában, különös tekintet­tel az idegrendszer érzékenységére." „Alkalmaz­zunk-e anyósokat chargé d’affaires-nak háborús veszéllyel fenyegető országokban?" Vagy „Az anyós milyen mértékben terheli meg a költség­vetést?" — és Így tovább. A jövőben külön álla­mi felügyelet alatt álló intézetek fogják az anyós pár excellence diplomáciai képességeit vizsgálni és fejleszteni — igy a méregkeverést, a köpö­nyegforgatást, az erkölcsi terrort és a puska­poros hangulatot. Mit törődsz, világ, szabadság­gal, békével, tudománnyal: az anyós fellépett a történelem színpadára és roppant gesztusokkal játszani kezd; Ave anyós, moriturl te safutant! — (Amerikai kivándorlók figyelmébe.) Törvényhozóinka és a parlamenti klubtitkár­ságot a levelek özönével árasztják el az Amerikába kivándorolni szándékozók s kérik a népjóléti minisztérium ,,piros cédulájának" (behívó jegy) a kisürgetését. M'nden ilynemű intervenció teljesen fölösleges és hiábavaló. A népjóléti minisztérumban 20.000-nél töb'b út­levél fekszk, ezzel a jelentős számmal szem­ben az Egyesült Államok törvényhoása csu­pán 1873 cseh-szlovák állampo'gár bevándor­lását engedélyezi az 1924—25. gazdasági év­ben. A minisztérium — az eddigi diszpozí­ciók szerint — elsősorban azokat az asszo­nyokat hívja be, akiknek férjük már Ameri­kában van, majd azokat a férjeket, akik Amerikában lakó feleségükhöz menne, végül, ha a kvóta ezekkel sem telne be. ami nem valószínű, úgy azok a szülők kerülnek sorra, akiknek felnőtt gyermekük van a tengeren tuf. Az összes többi személynek egyáltalán semmi reménye nincs, hogy az évben kiván­dorolhasson. Senki se üljön fel oly ígéretek­nek, hogy a „piros cédulát" bizonyos összeg lefizetése ellenében kieszközölheti. Az ily Ígéretet tevő felije’entendő a rendőrségen, mert csalása hiszékeny fél megkárosítását akarja. — (Dróttalan távíróval fölszerelt mentő­csónakok.) Londonból jelentik: A „Moloja"- gőzös tegnap Londonból Ausztráliába indult. Ez az első hajó, amely dróttalan fölvevőállo­másokkal fölszerelt mentő-csónakokat vitt ma­gával. Hajótörés esetén a mentőcsónakok' menekültjei beszélhetnek a segítségül hivott hajókkal. — (Halálozás.) Meskó Boriska harminca­dik életévében Csoltón junius 1-én meghalt. Kis fia, Hegyessy Sándor és kiterjedt rokon­ság gyászolja halálát. g fel lesen tönkre­. racaMVEKT W mm 1 gm 'asm V 11 A H mÉL ás ■ * \ Uve?£, »ntvttw gutáim'fa*™ és €ív«kS6«je4&». «■ „JinoiS" ÉM T«2»$c?» <ér» Ki DKTAII . Fü-ulca =: — Kassa r: ■ .... Fft-utfca __________m_ujuL—ni—.m— ■ininwiiii — rrrTTrrMrrrrr—-^^-r— •'ír—* ■ ■•» hm—is——i MiiM^MMM.>BwwBawMitMi'iiiiiii>wiiia.jasaa6-..g / \ ^— i■———^—.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom