Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-01 / 123. (571.) szám

Vasárnap, június 1. Megnyílt a budapesti mintavásár Budapest, május 31. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lentése.) Ma délelőtt ünneplés fonnák között megnyílt a XV. nemzetközi árumintavásár. A megnyitó ünnepségen a politikai, társadalmi és gazdasági élet minden kitűnősége képvi­selve volt Pont tizenegy órakor érkezett meg a kiállításba Horthy Miklós kormányzó, akit az elnökség élén Belatiny Artúr, a bu­dapesti kereskedelmi és iparkamara elnöke üdvözölt. Beszédében rámutatott arra, hogy a kormányzó minden vásáron megjelenik, amiből kitűnik, hogy szivén viseli a magyar ipar és kereskedelem fejlődésének sorsát. A kormányzó válaszában kifejtette, hogy a .mintavásárok a forradalmak óta sokkal na­gyobb jelentőséggel bírnak, mint azelőtt és büszkeséggel tölti el az a tudat, hogy a ma­gyar ipar és kereskedelem most már ver­senyképessé váll Ebben a konszolidációnak legfontosabb jelét látja. A kormányzó ezután megtekintette a kiállítási pavilonokat. Kísé­retében voltak Walkó kereskedelemügyi mi­niszter. aki a kormányt és Szcitovszky Béla házelnök, aki a nemzetgyűlést képviselte a megnyitó ünnepségen. — Á prágai mintavásár megvette az Melíchar-Umrath gyár épületét. Értesülé­•\ÁA“ AAAAAAAAÍ-.AA AAAAAÁAAAÁAAAAAAA/ ] lcr#M Harangi űr \ % a legnagyobb és legrégibb a köztársaságban. 1790 £ 3 óta kb. 15,000 harangot, készített. Harangjai az ► < évszázados próbát kiállották, igy minőségben ^ 3 elismerten a legjobbak. 3 Vezérképviselet Szlovenszkó és Ruszinszkó ► 3 részére. £ | remploiRöercsislező intézet. > 3 Bratislava — Pozsony Stúr — Baross-utca 4. t 3 LevélbeU megkeresések és rendelések Pozsonyba ► 3 intezendők. Harangszakértőt innen küldünk ki. $. -4 A zsolnai híres (5950 Kg. harangjátékot, a dob- j£ ■5 sinai 3784 Kg. súlyú harangokat, valamint 392 £ 3 szlovenszkói község harangjait mi szállítottak, £ < Jóllehet minőségben harangjaink a legjobbak, ► 3 árban mégsem vagyunk drágábbak más gyáraknál £ -A •> A7TVTVYfVTTTV?TV?7V7TT777VrrV'»7V’TTrV7VWTTyVVTT\ sütik szerint a prágai mintavásár- megvásá­rolta a Meliohair-Ümraitlh gépgyári cég prá­gai gyártelepét a Belski-utom. A telep a mintavásár területének ’ közelében van és a jövőbein állandó kiállítások célljaiara fog szol­gálni. A régi épületeket lebontják és minta- vásári épületeket, valamint egy szállót is (fogának építeni a telkem. Az első uj épületet előreláthatóan már a jövő tavaszi minta ivásáron fogják igényibe vermi. A mintavásár természetesen továbbra is a Bauimgarren területén marad. — Vasút? kedvezmény a reichenbergi mintavásár látogatóinak. Az augusztus 9— 15-ike közt tartandó ötödik nemzetközi rei- chenbergi mintavásár látogatói a cseh-szlo­vákiai államvasutakon 33 százalékos, az Első Dunagőzhajózási Társaság hajóin. 50 százalé­kos menetdijkedvezmény t kapnak. Azonkí­vül az olasz vasutak 20 százalék, a romá­niai vasutak pedig 50 százalékos kedvez­ményt biztosítottak a reichenbergi vásár lá­togatói számára. Mivel a cseh-szlovák vas­utak a budapesti mintavásár látogatóit is 33 százalékos menetdijkedvezményben részesí­tik, a reiohenbergi vásár vezetősége reméli, hogy ilyen irányú kérelmét a Magyar állam­vasutak igazgatósága, illetve a kereskede­lemügyi kormány teljesíteni fogja. — A „Nasici“ nagy erdővásárlásai. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti: A Nasici fatermelő r.-t. négymillió köbméter mennyi­ségű jegenyeerdőt vásárolt a jugoszláv kor­mánytól. E transzakcióval kapcsolatosan a Nasici arra kötelezte magát, hogy 150 millió dinár költséggel 60 kilométeres vasutat fog épiteni, mely azután a jugoszláv kormány tulajdonába megy át. + Egyelőre nem szüntetik meg a ma­gyarországi ki- és beviteli tilalmakat- Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti: A pénzügy­miniszternek a sajtó képviselői előtt tett ki­jelentése szerint a ki- és beviteli korlátozá­sokat még nem szüntetik meg, mert ezt a kérdést fokozatosain 1926 végéig, vagyis a szanálási program befejezéséig akarják meg­oldani.-f- A külföldi piacok üzlettelensége miatt csappant meg a magyar lisztkivitel. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti: A liszt- és őrleménypiacon az üzleti tevékenység szűk keretek között mozog és a gyenge külföldi kereslet következtében a lisztkivitd a mini­mumra csökkent. A malmok arra hivatkoz­nak, hogy a kivitel megcsappanása a buza- kivitel megengedésével van kapcsolatban és ezért, ha a kormány nem rekompenzálja a malmokat, hogy külföldi gabonát enged be­hozni, akkor a malmok kénytelenek lesznek üzemüket lényegesen redukálni- A malmok már régóta sürgetik a külföldi gabona be­hozatalát. A liszt- és őrleménypiac üzlette- lenségére vonatkozóan illetékes helyről azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a gabonakivi­tel felszabadításának igen kevés köze van a liszt- és őrleménypiac iizlettelenségéhez. Az egyedüli oka a külföldi piacok tartózkodásá­nak az, hogy ezidőszerint egyik piac sem tudja felvenni a magyar lisztet, mert a kö­zelmúltban olyan nagytömegű francia és amerikai liszttel árasztották, el a bécsi és a prágai piacokat, hogy jó hosszú időbe telik még, amíg az export nagyobb mértékben megindulhat. A külföldi gabonának a beho­zatala a malmok helyzetén nem igen tudna változtatni, mert a mostani külföldi gabona­árak mellett a malmok igy sem tudnák meg­találni kalkulációjukat. Ez az üzlettelenség egyébként minden piacon egyformán meg­nyilvánul és a lisztpiacok helyzete a nyári hónapokban különben is mindig vontatottabb, mint más időszakban. OC^OOQQOOQOCtOQ^OOOOCSOGOGOOOOQOOO SlUP EázdUT 1 üluj-Kotatár, Monostori-ót E(CaIea-iMloij 8 száilifok ete®resi«Sü fehér 8 lörto erőéül tármos ©Síről g = A kattowitzi vasipar krízise. Katto- witzi távirat jelenti: A katoowitzi Bánya- és Kohótulajdonosok Egyesülete memorandumot intézett Grabszki miniszterelnökhöz, mely­ben kifejtik, hogy vállalataikat csupán abban az esetben tudják üzemben tartami, ha a munkaidőt 10 órára emelik föl és a munka­béreket 50 százalékkal redukálják. Tőzsde e$ árupiac: — A prágai húspiac. A mai húspiacon a kö­vetkező árakat jegyezték: üsző 10—12.50, borjú 12—14, belföldi sertés 13—14, lengyelországi ser­tés 14.75—15, dán sertés 9.50—13, jugoszláv ba­konyi 12.50—13; belföldi marhahús: ökör eleje 10.50—13.50, hátulja 13—15.50, bika 12—14, tehén eleje 8.50—10, hátulja 10.50—13.50, egy éven aluli üsző és tinó 11—14, vágott hús 6—8 cseh korona kilogramonkint. A forgalom közepes volt-f- Üzlettelen a budapesti terménytőzsde is. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai terménytőzsdén inkább névleges árfolyamo­kat jegyeztek. Üzlet egyáltalában nem alakult ki A hivatalos árjegyzések a következők: Tiszavidé- ki búza 335, budapesti 342.5, dunántúli S336, buda­pesti paritása rozs 302.5, budapesti zab 336, ten­geri 270, árpa 340 ezer magyar korona méter- mázsánkfmt. + Üzletfelén a budapesti magánforgalom. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai magánforgalomban csöndes és üzlettelen az irányzat Egységes árfolyamok nem alakultak ki- = Erőteljes javulás a berlini devizaki­utalás terén. (Pragora.dk>.) A mai nap ese­ménye, hogy a London és Amsterdamra szóló devizaigényléseket teljes összegükben kiutalták a tegnapi 60, illetve 40%-kai szem­ben és a jövő héten valószínűen már teljes 100%-kai fogják kielégíteni az igényeket. = A leinbergi terménytőzsde. Lembergi távirat jelenti: A tegnapi lembergi termény­tőzsdén a következő árakat jegyezték: Bú­za 19—20, rozs 11.75—12.50, malátaárpa 11.25—11.75, zab 11—12, széna 6.75—7.25, préselt szalma 3.25—4.25 zloty. Síé, kozákok! A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Komáromi János. \ (9) Mert egy késő-őszi reggelen felkaptak í szekereikre „s hangos énekszóval kivág­talak a faluból. Fekete gubákban, toronysü­vegekben mentek el valami harmincán s az­óta csak a, hírük tévedt be olykor anyai nagyapám ékhoz. E téli hónapok alatt fát ir­tottak a kozákok messzi, igen messzi földe­ken, titokzatos nevű rengetegerdők közepé­ben. A fő-kozák volt a gazdájuk s az lalatta- szerződött kozákok a dermedt hidegben — hír szerint — kötésig- csupa szon döngették az erdők szálfáit. Máskor meg farkasokkal csatáztak nap-számra, lh,a a csattogószáju or­dasáliatok éhségtől ikinzottan rájukereszked­tek a kősziklákról. Természetesen a kozákok maradtak fölül, mert sóik kézügyességgel s még több elszántsággal tudták forgatni a bal­tát. Olyankor győzelmi tort ültek a hótól befújt erdőkben s szilaj éneküktől visszhang­ban zúgtak erdők és havasok. Mert ehhez : értettek a kozákok. Hiszen vérük szerint nem sok közük volt a havasokon túl való valóságos kozá­kokhoz, de ők mégis kozákok voltak. Különb kozákok a muszkáknál. Megférhetetlen. iz­gága természete miatt csúfolták igy először a nagyapámat s e harcias elnevezés idők fo­lyamán átragadt mindazokra, akik az ő ve­zetése alatt szövetkeztek, hogy csontos ke­zeikkel előkap a r.itsá-k valahogy legalább a sovány kenyeret. Mert mindenféle munkáiba beleváglak a kozákok s az Isten tudná, mi volt igazi fog­lalkozásúik u mindenféle vállalatok között?. A fő-kozák csiikósgazda is lett volna ezekben az esztendőkben, összeáll!van több- rendbeli kozákokkal, hosszú idő óta bérelték már a nézpesti rétséget. Neki volt vagy hat lova, a kozákok közül is előkerült valami negyven, hozzáterelték ezekhez a gazdák csikóit s az igy össze'verbuvált ménes jókor- tayasztól alkonyat-őszig o>tt dobogott a nagy rétségén, melynek határkarimáit a tá­voliban busóngó füzkoronák jelezték. Három- négy lovaslegény őrizte a ménest. A fő-ko­zák hébe-koriba kivágtatott hozzájuk s Ha­gyott ivott velük, vagy megfenyegette őket a botjával. Mikor hogy. Aztán elvágtatott s napokig nem látták megint. Mert próbálkoztak egyéb vállalatokkal is a kozákok. Tavasszal bányászni jártak az irnregi hegybe s dinamittal ház-tömegű kő­sziklákat robbantottak. Mérföldes messze­ségben szunnyadt az irnregi hegy, de a fa­luban megzörögtek az ablakok a légetrázó robbantásokra. Tudta, mindenki, hogy a ko­zákok dolgoznak a bányák mélyében s min­den bizonnyal tudnia kellett ezt a vén Pikor Andrásnak is. Ám Pikor András katonai vi­selt ember volt, tehát égy-egy ilyen távoli és tompa dörrenésre a levegőbe emelte az or­rát s beleszólt a négy világtájba: — Ágyuznak vialahun. Azt hiszem, Fe­renc Jóska indul a poroszra. Jézus-Mari ám, rni lesz még itten! iSok minden-mássál próbálkoztak még a kozákok, mig c földön éltek. Fölke rekedtek csapatostul s szerszámaikkal megindultak a hetedik határon elfutó vasút irányának. S nyaratszaka .a vasúton dolgoztak. Vaskam- pös-vógii rudak segélyével a síneket fesze­gették s olyankor azt kiáltották ugyanúgy pillanatban: hooó-rüklc! hooó-rukk! Ez a hooózásuk messzire zengett a- nyílegyenes síneken s olyankor sok részvét lett úrrá szivemben. Mert egyszer magamat is kivitt az apám egy hétre. A tüzes ég alatt félnapokig elnéztem a kozákokat, amint fe- ketére-sülí, koplalástól kiszitt arccal, a bille­géstől csapzott hajjal s remegő láb makk a! erőlködőtek s a halántékaikon pattanó erek­kel azt kiáltották egyszerre: hooó-rukk!... Csak olyankor álltak félre egy pillanatra s •törölték le lucskos arcaikat, ha a pályán vé- gigsüvitett a gyorsvonat. Az ablakokból fé­nyes urinépek néztek el fölöttünk közömbö­sen, elszáguldott a gyorsvonat s tiz perc múlva már csak gyenge füstje jelezte útját a szemhatár pereme táján. Olyankor ismeretlen vágyak ütöttek szivén: szeretteim volna fcgyülttaznj e fényes ünnepekkel ia látóha­tár alá merült világok felé. És gyakran fölve­tettem magamnak a kérdést: Ihostman indul­tak el és hol fognak leszállani egyszer abból a vonatból? . . . Máskor a pályamenti apró füzesbokrok alá keveredtem s tarkóm alá dugott tenyerekkel hallgattam! a telesd ráf- drótok rejtelimesen-zsongó énekét. Mintha >a másvilágra elköltözött lelkek beszélgettek volna egymással valamelyik szférából. Nem értettem,' sehagyseni értettem. Egyszer az­tán megmagyarázta az apám, hogy az írnak, meg a tábornokok beszélgetnek telefonon, meg távírdán ki Becsből líomonnára, ki í .embergből 'Budapestre. — Ugye, az urak igen okos emberek? — Nagy kutyák, az bizonyos, — felelte kurtán az apám s továbbsrófoll valamit a sínen. A vasútiról csak szombat esténkinf tér­tek meg a kozákok, hogy fehérneműt váltsa­nak vasárnapra. S a bányából is, a vasútról Szerhcszies azeaefdi A házasság és a zseni. Az Ön kérdése már régi problé­mája annak a tudománynak, mely a házasságot a boldog­ság szemüvegén keresztül vizsgálja és boncolja. Miért va.n az — kérdezi — hogy a zseniális emberek házas­sága rendszerint boldogta­lan? Miért — erre a kérdésre már sokan keresték a feleletet. A szerelem tudománya már számokba is szedte tapasztalatait és ki­sütötte, hogy 68 hires nő házassága közül mindössze 20 volt elviselhető, 23 házasság ellenben tragédiás véget ért. Tudjuk azt, hogy Shakespeare szerencsétlen házasságban élt, tudjuk, hogy Petőfi házassága sem volt ideális, hogy Shelleyt az öngyilkosságba ker­gette a házasság s hogy Dickens is otthagyta feleségét. Ennek oka valószínűen abban rej­lik, hogy a zseni nem tud elhelyezkedni a házasság háziasságában, hogy a hivatása, az írói tevékenysége odaláncolja a feleség ál­landó környezetéhez, átéli a takarítás és ebédfőzés minden herce-hurcáját, holott Nietsche is megmondotta már azt, hogy a zseninek a magányosság kell az alkotáshoz. De ki tehet arról, hogy a zseniben is van szív s hogy az megmozdul és elkalandozik a házasság kötelékéig?! Szemérmes kis lány. Megható szemérmessége szinte pirulni késztet minket, hideg ördögöket, de azért megmondjuk őszintén: tessék hamar férjhez menni! ügy látjuk, hogy igaza van a nagy modern bölcsésznek, Simmelnek, hogy „a női szemérme- tesség a kacérkodás egyik legerősebb fegyvere". Azt kérdi, hogy „melyek azon jelek, amelykből észreveheti, hogy már férjhez mehet". Ejha — kis lány, ezt tőlünk kérdi? önmagától, tantiktól vagy férjes barátnőktől 19 éves korában nem tud­ta meg? Pedig „szerelmes", csakhogy a jelölt íe- ketehajzatu, Magácska meg aranyszöke és fél, hogy a gyerekei „vörösek" lesznek. Ejnye, de szemérmes kis lány Magácska! Ne féljen ettől, mert Ferment dr., a mi orvosi barátunk, azt mond­ja, hogy bár a szülők testi és szellemi tulajdonsá­gai keveredni szoktak a gyermekeikben — mégis „fekete és szőke" a szinkeveredés szabályai sze­rint nem vörös szint ad, hanem sötét szőkét vagy világos barnát, bár valószínűbb, hogy egyik gyer­mek feketehaju, a másik, a kis médi meg szép sző­ke lesz. Végre is nem a szőrszin a főkérdés; a Tízian-pirosak, bronz-hajszinüek igazán szépek és nem: szeplősek. Főbb kérdés, hogy a szülők egészséges testet, ép lelket vigyenek a házasság­ba, ha van ilyen nekik és bennük, a többit meg­csinálja az egészség kozmetikája; azután meg tudjanak gyereket ápolni, neveim: erre sok jó könyv és tanítás, de főleg a szülők jő példaadása! tanítja magukat is a kicsikéket. De hát itt tartunk, mikor még azt sem tudja, szabad-e, lehet-e már férjhez mennie, mikor olyan igen de* igen nagyon vágyik a „mamai" hivatásra. Szemérmetes kis lányka, bátran nekivágni, kitűnő kis feleség és jó mama lesz Magácskából ha már ilyen stádiumban is a gyerekek sorsa érdekli és tudja, hogy a há­zasság nem csupa mulatság és nem mindig szinül- tig tejfel és hogy egy kis lánynak vagy „jól kell J|o mái Aozsánft ttswt&zoí. tsssts& fcötegetsaélkedbneGs fiioefteí is is a fő-kozák hazáiban gyülekeztek. Ott fizet­te őket az öreg. Ezüs Forintos okát, meg ko­ronákat rakott végig az asztalon, diinnyögöt, maga elé számolt s mindenkinek odaadta a maga forintját. Sejtettem ennélfogva, Ihogy a fő-kozák intézi az összes vállalkozásokat a keze alá társult kozákok fölött. ’ Régebben nagy halászaitokat rendeztek még a Latorcáin, a Laborcon, de az urak in­nét is kiszorították őket a kiöntésekre, mi- nekfolytán sok dac és keserűség busitotta a kozákokat. Évről-évre terhesebb lett a so­ruk, pedig belefogtak kész-örömest minden­be s lehetetlen lett volna fölszámolni, hány­féle foglalkozása volt minden kozáknak ugyanegy-időben. Az apám például fuvaros lett volna ekkortájt, die azért kezére járt a fő-kozáknak a ménes körül, ott robbantotta a köveket az irnregi bányáiban, erőlködött nyárban a vasúton, megfordult a lazányi er­dőkben, melyeknek mélyén sógora, Vajda György főiszámadó parancsnok olt az ott ösz- szetercfí valamennyi kondók fölött, máskor zsellér lett egy esztendőre. Megint az ingo­ványos kiöntéseikre járt ki hálót, vonni s Isten tudná, még mi-mindent nem . . . S ilyen re­ménytelen. összehányt élete volt a többi ko­záknak is. Belefogtak öt mindenbe, csak egytől övük o dtak, Ainie rik á t ól. Más falukban mindig gyérültek a férfiak: ogy-egy ősszel karavánostul kerekedtek föl az állomásnak, hogy >a világ másik oldalán próbáljanak szerencsét na így boldogtalansá­gaikra. Kik isérte őket a falu fele, az asszony- népek jajveszékeltek utánuk. Elmentek az istenadták s hónapokig a hírük sem tért vissza . . . (Folyt, kövj

Next

/
Oldalképek
Tartalom