Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-28 / 144. (592.) szám

.Szombat, frmfas —W Win H iniiumm ii »«m mii i 28. ___ *5 — Két u] műtrágyagyár Cseh-Szlo vakjá­ban. Minit jelentettük, a Dinamit-Nobel gyár Pozsonyban elhatározta, hogy a gyár.elep egy részét cukorgyárrá alakítja át. Ezt a ter­vet most olyképpen változtat iák meg, hogy a robbantószergyárat stratégiái okokból Po­zsonyból az ország belsejébe helyezik át, a megmaradt gyárterületen pedig műtrágya- gyárat rendeznek be. Azonkívül még egy mű­trágyagyár alakul, mivel a Willsdorfer Gerb- extnckt A. G. Bodenbaidhiban, amely már há­rom év óta szünetelteti üzemét, hír szerint egy prágai pénzcsoport vezetése alatt szin­tén műtrágyagyárrá alakul át. — Rossz terméskilátások Túr ócmegy ében. T nróoszeotmártoribófl jelentik: A hosszantartó tavaszi esőzések megnehezltettéií a mezei mun­kálatokat Érmek tuiajdoaiitfiató, hogy a tavaszi vetést soöc helyütt csak május végén végeztéik. Az árpa rendkívül ritka, kimosott és a tavaszi árpa még gyönge. — A szlovenszkől és ruszirrszkói ipartörvény. A fcereákedeimi, ipari és a szociálpolitikád bizott­ságiak a szlovenszkói és nrszinszkói hpaxtör- vényrőil szóló jeientését tegnap kiosztották a kép­viselőháziban. — Bűnvádi eljárás kidül a Deposlten- bank szanáló intézetei ellen. Bécsi szerkesz­tőségünk jelenti: A bécsi nagybankok, ame­lyek a Deposiitenbank számlálását átvették, tudvalévőén az akciótól visszavonultak azzal a megokolással, hogy helytelenül voltak in­formálva a dolgok valódi állásáról. A De-po- sitenbank betevői ,akik éppen a szanáló nagy bankóikra való tekintettel megnyugodtak és a Depositenhamk ügyének rendezésében bíz­tak. A betevők megkárosítva érzik magukat és amiatt a bécsi gazdasági rendőrségnél bűnvádi feljelentést tettek a szaná:ó öt nagy­bank ellen és azt kérték, hogy állapítsák meg a szanáló bankok szavatossági kötelezettsé­gét Parlamenti körökben is az a nézet dom­borodik ki, hogy a kormány nem nézheti tétlenül a Deposítenbarrk ügyének fejlemé­nyeit és hogy befolyását legalább a kis bete­vők kielégítés© érdekében érvényesítenie kell. A nemzetgyűlés is foglalkozott az üggyel és elhatározta, bogy vizsgálóbizottságot küld ki és azonkívül a költségvetési bizottságban három héten bérül jelentést fog tétetni a bankbizottság által kidolgozott kérdésekről, amelyek a bankok szavatossági törvényére is vonatkoznak. A kormány nyilatkozata sze­rint a kis betevők, valamint azok a felek, amelyeknek szabad letétjeik vannak a De- positienihaníknál, rövid időn belül isimét sza-. hadon rende'íkezhe tőreik majd állományaikkal s ebből a célból a De-posi'tenbamlk pénztárait ki fogják nyitni. — (A magyar bankjegyforgatem), amint budapesti szerkesztőségünk jelenti, 50.2 mil­liárd pajti rk oroméval növekedett. + A budapesti Kopeczky rt. részvénytöbb­ségét a Böhmiscbe Unlonbank veszi át. A Brosoh- wítzer Felntuch- und Modewarenfabrik Ko-petzky und Söbne rt, mely nemrégen kiegyezett hitele­zőivel, tudvalévőén a Budapesten létesített Ko- petzky részvénytársaság részvény többségét bírta. Hír szerint most a Böhimi'sdie Un ionbank a Proséhwitzer egyezségével kapcsolatosan meg­szerezte a budapesti vállalat részvénytöbbségét ■■urihin'irawiiinnTnr-f i miamni iirrrrTff mwymiiwr'ffTVM.mWii'Mini-f- Magyarországon be keü szolgáltatni az ekszportdevizahátralékokat. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti: A devizarendelet értelmében az ekszportőrök nem tartoznak beszolgáltatni az áruikért kapott külföldi fizetőeszközöket s azzal a jövőben szabadon rendelkezhetnek. Ez lényeges változás a régi dovizarendelethez és a múltban követett gyakori áthoz képest, amikor az ekszpor- teretk a kiviteli áruért kapott valutákat és devi­zákat tartoztak beszolgáltatni a Devizaközpont- nak. Ez a hatályon kívüli helyezett rendelkezés még érvényben lévő kötelezettségeket tart füg­gőben, amennyiben különösen a terménykereske­delem köréből nagyon sokan hátralékban vannak a már akszportált valuta ellenértékével, mely tartozásuk tekintetében az a módosítás történt, hogy a régi Jegy-intézet ezeket a követelésért a Nemzeti Bankra ruházta át, úgy hogy a hátralé­kos ekszportőrök valutatartozásaikat a Nemzeti Beuknalk tartoznak ki egyen! iteni.-f- Magyarország ezidén elkésett az aratás­sal. Budapesti szerkesztőségünk táviratban jelenti; Magyarországon emberemlékezet óta június 29.-én kezdődik az aratás. Ezidén azonban, mint a föildmivélésügyi minisztérium közli, e'lba'lasz tó­déit az aratás, mivel az abnormális időjárás és a legutóbb megismétlődött viharok késleltették a vetések érését. Az aratást az edd:g beérkezett jelentések szerint 10—14 nappal később fogják megkezdeni.-f- A magyar bankjegyforgalom Ötven százalékig máris arannyal van fedezve. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti: Közölt;ük, hogy a Nemzeti Bank 2520 mil'iárdnyi á laim- j egy forgalmat vett át az Állami Jegy intézet­től. A forgalomban cirkuláló haitin adíélbiffiió papirkorona mögött azonban távolról sem áll olyan gyenge fedezet, mint ahogy azt általá­ban hiszik. A Nemzeti Bank ugyanis már megállapította, hogy a Jegybank részvény­tőkéjére eddig befizetett aranykoroniáösszeg, továbbá a Devizaközponttól átvett valuta- készlet és ér okésztet, valamirt a Bank o*f Englanrf által jóváírt négymillió angol font; ez teljesein a korona külföldi javulásának kő­zetét jelenti a Nemzeti Bank által forgalom­ban tartott bankjegyeknek. Az utóbbi pár napban is egymillió dollár értékű idegen va­lutát hoztak beváltásra az aj jegybank pénz­tárába, a Nemzett Bank aranyfedezete tehát npról-napra növekszik. + Korányi a magayr korona stabilizálá­sáról. Budapesti szerkesztőségünk jelenti te­lefonon: Korányi Frigyes pénzügyminiszter egy budapesti lap munkatársa előtt kinyilat­koztatott véleménye szerint a korona mai árfolyamán fog stabilizálódni. A gazdasági depresszióról az a vélekedése, hogy az a szanálás mindenütt velejáró tüneté, amely azonban csak rövid ideig fog tartani. A krízis a konjunkturális üzletek megszüntetésével meg fog szűnni és a kölcsön hatása rövide­sen megjavítja a gazdasági életet. + U| textilgyár Magyarországon. Buda­pesti szerkesztőségünk táviratban jelenti: A „Farbereien und Druckereien Trust** svájci textilgyári cég Magyarországon gyapjuki- készitő és bőrfestőgyárat szándékozik léte­síteni. A kereskedelemügyi minisztérium ki­látásba helyezte a szokásos iparfejlesztési segélyt, ha a vállalat 9 milliárd magyar ko­ronát fektet be üzemébe és háromszáz mun­kást foglalkoztatna. Ht||WBir.-.i.«'MLji-...»Lu<u.i..i t ii i..... ■ iiiLWiiii.uuiuiMiMuiuujMMim-j- Az Első Budapesti Gőzmalom osztaléka. Budapesti szerksztőségünk jelenti: Az Első Bu­dapesti Gőzmalom rt. az 1923. évi osztalékot 5000 koronában állapította meg. Az erre vonatkozó 6. száma szelvényt a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank váltja be.-f- A budapesti vaiuíapámk. Budaipesti szerkesztőségünk jelenti: A valuta pánikkal kapcsolatosam, amely már napok óta tapasz­tala tó és amely egyre nagyobb arányokat öit, illetélkes helyen u.gy nyilatkoztak, hogy ez teljesen a korona külföldi javulásának kö­vetkezménye. Ez a jelenség nemcsak a bu­dapesti piacon nyilvánul meg, hanem a kül­földi pénzpiacokon, elsősorban pedig Bécs- ber. és Prágában kezdik vásárolni nagy té­telekben a magyar koronát és erre vezethető vissza a bécsi és a prágai pénzpiacokon a magyar koronának hirtelen mcgjavulása. A kit földi pénzpiacokon olyan nagy a bizalom a magyar korona iránt, hogy az szánté felül­múlja a pénzügyi körök által felállított koria­tokat. Ez a javulás, amely arany Iáig elég mér sókéit, kétségtelenül kihatással tesz az ország gazdasági életére. = Nőm zárják be a bécsi tőzsdét. Bécsi szer­kesztőségünk táviratban jelenti: A tőzsdetanács közlése szerint a bécsi Lapoknak a tőzsde bezárá­sáról megjelent híre nem fele! meg a valóságnak. = A német mezőgazdaság válsága. Berlini szerkesztőségünk jelenti: A német birodalom me­zőgazdasági szövetsége memorandumot terjesz­tett a birodalmi kancellárhoz, melyben ismételtein feltárja a német mezőgazdaság nagy Ínségét és annak enyhítésére a következő követeléseiket tá­masztja: az adóik általános elhalasztását a kapás­termények betakarításáért. A mezőgazdaság szá­mára uj hitelek azonnal való készenlétbebeiy-ezé- sét és a szükséges kölcsönök prolongálását kérik. Végül a forgalmi adó mérséklését és a kíNföldi mezőgazdasági termékek kedvezményeinek meg­szüntetését kérik. A memorandum azzal végző­dik, hogy a mezőgazdaság eddigi elnyomásának folytatása katasztrofális végű lehet, amelyért a b:rodaírni kormányra hárítják a felelősséget. = A hadikőlcsönök emelkedése miatt tovább javult a berlini tőzsde. (Pragoradjo.) Az előtőzs- dén a hadikölcsönak 220-ra estek v-ssza, majd hivatalosan 238-cal állapították meg és a további forgalom folyamán ez az árfolyam 220—275 kö­zött váltakozott. Az üzéet roppant élénk volt és ez az élénkség átragadt a többi beruházási pia­cokra is. De az ipari értékek piacára ez az egész mozgalom nem volt kihatással. Itt a tartózkodást a Mtoum-szerződések megújításának nehézségei­vel okolják meg. = Romániában meghosszabbítják a kül­földi Míeieztfkkel szemben fennálló morató­riumod. Bukarestből jelentik: A kormány a szenátus elé kétszakaszos törvényjavaslatot terjesztett, mely szerint a külföldi hetelezők- kel szemben a moratóriumot, mely jimius 16- án járt te, három hónepra meghosszabbítják. A kormány a javaslat szerint felhatalmazást kap arra, hogy amennyiben a három hónap lejárta a parlamenti szünetbe esne, a minisz­tertanács egy újabb őt hónapos moratóriumot állapíthat meg. = A lengyel vámtarifát leszállítják. Varsóiból táviratban jelentik: A miusztertanács hozzájárult az ni vámtarifa tervezetéhez, mely az eddiginél lényegesen olcsóbb tételeket állapit meg. A vám­tarifa tervezetet aláírásra terjesztik az államelnök elé. Hé, kozákok! A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Komáromi János. (29) Múltak a napok, múltak. Nagyanyám, a fő-kozákné, egy darabig elsír dogált a házban, de aztán megjött fokonkint a kedve, amit ap­ró-korom óta nem tapasztaltam nála. A fő­kozák kutya-b-ünhődésében Isten ujját sejtet­te s beletörődött. Egyszer-kétszer megfordul­tam elhunyt nagyapám házában is. Brugós akkorra megnyugtatta a nagyanyámat, hogy haláláig ellakhat a házban s az ángáriát meg fogja kapni ezentúl is minden évnegyeden. Csendes volt a házuk s mindenki lábujjfoe- gyen járt. Csak öregapus szundikált a ke­mencepadkán. Ha meglátott olykor, magá­hoz intett és ráimemelfe a fé is zenre héját: — Még mindig odavan? Tudtam mindjárt, hogy a fő-kozák után érdeklődik. — Tömlőébe ül, öregapus. — Úgy, úgy, — és bólongott. — Krisz­tus is szenvedett az igazságért. Hátha előke­rül majd, mondd meg neki. hogy nézzen be, mert kezet akarnák szorítani vele. Igen ked­vem revaló ifjú-ember, hogy a tűz eméssze meg azt a sok nagybendőjü kutyát! Mind felvágom a hasukat, szá’lna rájuk a hidegle­lés, csak eccer haragudtak meg! Nagy felindultságban hagytam hátra öregapust. Akkor már a kemence falát csap­kodta erőtlen tenyereivel. Múltak a napok. A kozákok nem mu­tatkoztak többet. Hogy be'akatoltáik a ve­zért, látatlanul széthulltak a négy világtáj felé, r, Sárgultak már a vetések s a gyenge szélben megállás nélkül futkostak ,a határ­ban, amikor egy délelőtt ünneplő ruhában in­dult el Brugós a városba. És aznap éjszaka hazajött a fő-kozák. Késő volt, ahogy belépett a pitvarba. Köszönt egy jóestét s azontúl nem szó't. Megette a vacsorát, a függő lámpa alatt le- konyököltt az asztalra és csak nézett maga elé. Lompos volt a haja, sok meg tört ség lát­szott a szeme sarkaiban. Meddig maradhatott nagy egyedülvalóságában, nem tudom, mert elaludtam. Másnap reggel mindössze annyit mondott a nagyanyám- hogy virradat idején az öreg nyakába vette nagy-hetykén a kari­kást, lóra kapta magát s elvágtatott a néz- pesti rétség irányába. 1 Csak délután vetődött vissza. Nyugod- tabbnak látszott. Darab ideig tett-vett vala­mit az istálló körül, aztán visszajött és meg­állt a magas tornácon. És úgy maradt moz­dulatlanul. Mert az utca felől éppena'kkor lé­pett az udvarunkba Brugós. Az öreg felé tar- . tott, köszönt: — Jónapot kívánok! A fő-kozák bökött valamit a kalapján. Brugós megállt az udvaron, az öreg a tornác tetején állt. Állt és bizalmatlanul pillo­gott a kasznárra. Mégis meggondolhatta ma­gát, mert azt kérdezte: — Akar valamit a tekintetes ur? A hasznát szomorú volt: — Avégett jöttem magához, Mihály, hogy a jövő' héten neki kén látni az aratás­nak. A hranyicára késő már izenni a tótok­nak, de kfitonben is arra gondoltam, hogy intézzük el ezt a kérdést most is, mint más esztendőikbe. Vállalja maga az embereivel... A fő-kozák állt-állt a tonánc tetején és Tőzsde es árupiac: — Ismét lanyha a prágai tőzsde. A teg­napi fedezési vásárlásokkal kapcsolatos szi- lárdufós után a mai tőzsde ismét e'tenyhult. Ehhez az irányzathoz hozzájárult a bécsi tőzsdéről érkezett kedvezőtlen jelentések Jóformán minden piacon esteik az árfolyamok. Záróirányzat legyengült Előfordult kötések: VT/37 VI/26. évi kincstári utalvány KW. évi kincstári utalvány 98.80 98 75 Nvereménvkölc.sön .............. 85.85 85.75 i' 0/(i-OR iicrnh érési k51os5n . Ö6.25 86.— 0°/o-os Usy.tkMcsSn . . » • • 80.30 79.30 C °ir ........................................... 76.25 76 2 5 Morva orfi7;--Volr*í;. jQlt °/n 72.— 72.— ét orva orsr-kő'c.s 1017 !S ®/o • 76.20 76.25 Práera város Iáik köles. S ®/n 79 — 79.— Práca város tfltn köles. 4 *1* 69-50 65,— Briinn város 1971 köles fi 9V — .— Porsonv város. 191(lkö1es- 4°/ Prácn városi takrot. 4 °/r . 87.50 49.— 87.50 Psl vörös koresrt sorsfetrv 43.75 KatrvRr ö frtos vörös kereszt- ,--•--­Ma —vnr iclzáloc- sorslenrv » Bndanesti Bazilika sorsleprv Asrrárbank ..............«... 39 0.' — 390.­--• Osfih tlnion Bank ..... 399.30 399 59 Leszámítol A . ......................... 39 9.— 393.50 Cseh Tnarhank ....... 419.— 419.— Prácai TTitelkank ..... 720.50 131.­724.50 Szlovák Bank ....... 133.— Zivnostenska................. 400.— A.nsrol-Oslov. Bank. .... 98,““ 99.— Osztrák hitel ........ 65.50 67.75 Bécsi nnjonhank . . .... 64. — 66.50 Wiener Bankv ....... 50.— 47.50 Jnjroslovenska-bank .... 45.25 45.75 Nordbnbn ..................... 55 10.— 5590.— OReh Ónkor ........ 1112.50 1122.50 Horvát cukor ........ 431.50 440.­Kolini miitráirya. ..... 569.— 575.50 Kolini kávé..................... . 1^ 2.— 145.— Kölini petróleum ..... 241.— 242 50 Kolini szesz ........ 10'l 5.— 103 0.— Tejipar rt................. El ső pilseni sörcryár .... 53 5.— 2625.­535.— 2670.— Breitfeld-DanSk ...... 428.50 437.50 Laurán és Klement .... 270.— 365.— Rinfrhoffer.................. 707.5 0 715.— Cseíi északi szén ...... 1720.— 1740.— Cseh nyng-ati szén ..... 401.— 495.— 1Ö4.— 137.— .................................................... 31 5.— 313.— Práprai vasipar ...... 872.50 «95.— 597.-­691.— Pozsonyi kábel .......--,--­14 50.— 270 — 230.— Práerai papír ........-­--•-­— Teljesen pang a prágai terménytőzsde. Mg volt látogatója a mai tőzsdének. A gabona­piacon az edd'gi árak névlegesen érvényben ma­radtak, de a zab irányzata feltűnően lanyhái. Ez­zel szemben a tengeri két ponttal javult A szé­naárak is estek. Az amerikai zsít irányzata váJ- tozatkoná szilárd (11—11.20). — A cukortözsde. London és Paris teg­nap tartott. Amerika júliusi jegyzés© 3.49. A belföldi piac változatlan. + Lanyha volt a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk Jelenti telefonon: A budapesti terménytőzsdén vontatott irányzat meá- lett a következő árakat jegyezték: Budapesti bú­za 310, egyéb 305, állomási búza 280—295, id búza augusztusi száMrtásra 280, rozs 250, buda­pesti zab 305 kukorica 280, vidéki 265 ezer ma­gyar korona nrétemrázsánkntt.-f- Gyönge nyKás otán erősen javult a buda­pesti értéktőzsde. Budapesti s ze rk esz tőségünk je­lenti telefonon: Gyönge nyitás után zárlatkor erősen megjavult az értéktőzsde. A kispapírok estek, a nagypapirok ezzel szemben jelentős emel­kedést értek ed. Kosztpénz egynegyed—három- nyolcad százalék. Néhány a Cseh Távirati Iroda által nem közölt érték árfolyama ezer koronák­ban: Moktár 170, Törökszentmiklósi 31, Pest- szenttöniirrei 60, Osztrák légszesz 600, Részvény- sör 240, Fejten 700. Hétfő virradatnál fényes kaszáikkal mainkéba álltaik vad amennyien. A fő-kozák vezette a rendet. Két marokra lendítette a kaszát, dűlt előtte a vetés, hogy a kozákok messze maradtak mögötte. Aztán megfordult a rengeteg-tábla túlsó végén s olyan iramban repült visszafelé, hogy alakja szemlátomást nőtt-n&gyobbodott. A kozákok fújva, eről­ködtek a nyomában. így még soha nem dolgoztak, mint ezen a nyáron. A fő-kozák szénifekete karokkal, lucskos üstökkel lihegett legelöl, málha min­den ki nem robbanható dühe a kasza nyelé­ben remegett volna. Keserves hőség következett: a délibáb forrt a nézpesti rétség magasságában. A na­pok végtelenre nyúltak az izzó táj fö­lött s a félvilágos éjszakák beteg csillagai pörsenésoek tetszettek csak. Elmúltak rég a vizsgák: kánikula volt. A gazdasági udvarban s köröskörül a rnoly- vákon bugásba kezdtek a grófi cséplőgépek. Hetek tűntek el, forró hetek: a kozákok még mindig dolgoztak, komor dühvei. A napfény sziporkázva táncolt a tájék fölött, az elevá­tor okádta a szalmát, a fő-kozák pedig pely­vától televert hajjal állt a gép tetején, úgy szórta a kévéket a dobba. Leányok, me­nyecskék dőltek ki mellőle az adogatásban. A fő-kozák rendületlenül szőrt a tetőn Az augusztus is eljött, amire egy utolsó, szabad lélekzethez jutottak. Vége volt ara­tásnak ,csépiéinek, takarításnak. E nap es­téjén számtalan kozák jött össze az öregnél, 'hogy elszámoljanak egymással. Feketék vol­tak, mint 37 ördögök. w (Folyt, kövj nyugodtan hallgatott meg minden szót. Nem felelt mindjárt. Mintha tíz esztendő kavaró dob volna föl benne ez alatt a néhány pillánál alatt. A messzeségbe tekntitett . . . Aztán le jött a tornácról, odalépett a kasznár eié: — Hétfőn munkába állunk, tekintetes m, — Jól van, Mihály, jól van, — mondotta szelíden a kasznár és kezet nyújtott neki. Még aznap délután öregapushoz ment át a fő-kozák és sokáig maradt nála. Vélemé­nyeik nagyon elágazók lelhettek, mert ami­kor este hazajött, azt mondta a nagyanyám­nak: — Rut természet© van ennek a vén em­bernek. A szemembe vágta, hogy áruló gyá­va kutya vagyok! Azalatt pedig szállingózni kezdték a kozákok is. Egyenkiot jöttek innét-onnét. S keveset beszéltek, mintha rés teltették votna, hogy a döntő pillanatban annyira elhagyták a fő- kozákot. Az meg nem faggatta őket. Csöndes szó­val kiadta az utasításokat, hogy a legkö­zelebbi hétfőn kiállnak a grófi vetésekre, mint addig is mindenkor. A kozákok értettek a kevésből is, hogy az öreg végleg kiegyez­hetett Brugóssal. Sejtették ennélfogva, hogy a nézpesti rétség jövőre is a kezükön ma­rad. A fő-kozák elengedte őket. Amikor eltá­voztak, egy mélyet sóhajtott. Nem volt már a régi kozák, aki egyetlen harci-kiáltással tótok, magyar, csendőrök ellen vitte az em­bereit. Mintha valami zökkenő kibillentette volna eddigi életéből. Ettőlfogva szótlanul lárt a ház körül. Éjszaka meg felsőhajtott a kemencepadka előtt, a gubán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom