Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-25 / 141. (589.) szám

Mt jj® JM Dl* évfolyam 141. (589.) szám m Prága, szerda, 1924 junius 25 ^^ BWfib^éoíárak^belföldSn: Egész évre 300 K£^ Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezeti Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLÍ OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. Elsüllyedt egy gőzhajó az Indiai Óceánon fíeívenhét emberből hatvanat megmentettek Kisiklott a képviselők vonata Prága, junius 24. A briiuni gyorsvonat, amely a szlövenszkói és morvaországi képviselőket hozta Prágába a mai parlamenti illésre, Opatov állomás közelében kisiklott. Az utasok közül senki sem sebesült meg. A vonat kétórai késéssel futott be Prágába. A Magyar Oxigéngyár ellen merényletet terveztek Budapest, június 24. Budapesti szerkesztősé­günk Jelenti telefonon: A Magyar Oxigéngyár rt. néhány nappal ezelőtt feljelentést tett a rendőr­ségen, hogy a gyár ellen merényletet akart el­követni Marhoiíer József gépészlakatos, aki a gyárban dolgozik. Marhcííer az oxigénfejleszfcő csövekbe olajat töltött, amiből rettenetes robba­nás keletkezhetett volna és harminc-negyven munkás életét döntötte volna a legnagyobb ve­szélybe. A géplakatost letartóztatták, aki be­vallotta, hogy a merényletet amelyet ő saját maga jelentett be a gyár vezetőségének, azért tervezte, hogy a följelentésével az ilyen esetekre kitűzött jirtalomdlfat megkapja. A rendőrség nem fogadta el a védekezést és őrizetbe vette. Is&ét leszavazták íÉ&cdóiiaM kormányát — A P. JVL H. londoni tudósítása — London, junius 24. Az angol alsóház tegnapi ülésén a lakás­javaslattal kapcsolatos napirendi kérdésnél a kormány vereséget szenvedett. A konzerva­tív párt a liberálisokkal együtt amellett sza­vazott, hogy a javaslatot ne utalják az ügy­viteli bizottsághoz. Masterman liberális kép­viselő azt javasolta, hogy a javaslatot az egész háznak egyik bizottsága tárgyalja. A. szavazásnál a liberális javaslat mellett 315-en ellene 175-en szavaztak, úgy hogy a kormány Í40 szavazattal kisebbségben maradt. A lapok kiemelik, hogy ez a Macdonald- kormánynak ötödik leszavazása s oly vere­ség, amilyet a legutóbbi években egyetlen kormány sem szenvedett el. Egyes konzer­vatív politikai körök ezt a szavazást össze­függésbe hozzák Herriot és Macdonald meg­egyezésének eseményével s talán nem jogo­sulatlan a munkáspártnak az az aggodalma, hogy-mielőtt a júliusi antantkonferencia ösz- szeülne, Macdonald alól kihúzzák a kormány­zás alapját. Krnai kalózok megtámadtak egv hadihajót Sanghaj, junius 24. Egy harminchárom kiinai kalózból álló banda elfoglalt egy kis kínai gőzöst s a hajó kapitányát arra kényszeritették, hogy a kí­nai haditengerészeit legnagyobb egysége, a „Haichi“ nevű hadigőzös ellen, amely Tsifu körül időzött — támadást intézzen. A kaló­zok azt hitték, hogy a hadihajó legénysége szabadságon van s igy a gőzöst hatalmukba keríthetik. A tengerészkatonák a támadást azonban visszaverték s midőn a kalózok partra szálltaik, a rendőrség elfogta őket. A kapitány és kilenc tengeri rabló elmenekült. Borzalmas auíószerencsét! enség Róma, junius 24. Ma délután a Seítembre 20 vián két auto­mobil oly hevesen ütközött össze, hogy a benn­ülök a Mózeskutnr.k vágódtak. Az autók utasai közül ketten szöniyeíi’cUak. a többiek életve­szélyes sérüléseket szenvedtek. A szerencsétlen utasok egy római operettszínházi tarjai, akiket, a soffőr az autó tulajdonosának tudta nélkül vett fel gépkocsijára. Rangoon, iunius 24. Ma-árasból Rangoon felé úszott a Glan-Line hajóstársaság hatalmas gőzöse, a Gl,an M-ac Mil­lan. A bengáíiai öbölben rémes ciklonba jutott, •mely alig néhány perc alatt a gőzhajót elsülyesz- tette. A hajó kapitánya szétküld te az SOS szikra- jelzést s az Indiai óceánon úszó hajók mind meg­kapták a kétségbeesett segélysikolyt: „Mentsé­tek meg lelkeinket!" Alig fflt el a romboló ciklon, a hajók siettek Páris, junius 24. Herriot Brüsszelbe érkezett és tegnap este audiencián volt a királynál. Ma tárgyalt a miniszterelnökkel és a külügyminisz­terrel, éjfélkor Párisba érkezik és holnap dél­előtt jelentést tesz a minisztertanácsnak. Brüsz- szefl Mentések szerint Herriot és Mac Donald a Cián Mac Millan segítségére, de -akikor már a nagy gőzös a tenger fenekén volt. Az elsüllyedt hajó hetvenhét emberből álló személyzete men- tőcsónakokr-a szállt s a segély hajók a menekülőik közül hatvanat meg is mentettek, tizenhét sze­mély azonban a hulláimsirban 1-elte halálát. Éppen az a mentőcsónaik süllyedt el, melyen a gőzös kapitánya menekült. A hajó értékes rakománya teljesen elveszett m megegyezése belga politikai körökben sok tekin­tetben tartózkodó fogadtatásra talál. Belgium a Ruhr-vidék kiürítésének kérdését pozitív garan­ciák nélkül nem hajlandó kedvező fogadtatásban részesíteni. Vrátny — Palack y (p.) —, junius 24. Vrátntf Károly mai nem ismerem. Nem 1 tudom,. hogy a V encel koronája álá tartozó történelmi országok melyikében ringott böl- . csője. Nem tudom, milyen kotta szerint be- ' széli a cseh nyelvet. Foglalkozásáról, közéleti i szerepléséről nincsenek adataim. Teljesen b- s meretlen tehát előttem. Mégis részvéttel va- i gyök iránta, hisz embertársam és embertár­saimnak aránylag azon kis tömegéhez tarto­zik, akik velem egy és ugyanazon állam pol­gárai, tehát honfitársam Vrátntf ur. Ezért fokozott meghatottsággal kell róla megálla­pítanom,, hogy az ez évi kánikula legszána- lomraméltóbb áldozata talán épp ez a mi ■ szerencsétlen honfitársunk. Szegénynek az i agyszervezetében valami megromlott s most ■ téveszméi vannak s igen aggasztó körülmé- 1 nyék között a cseh nemzeti dühöngés szimp­tómái mutatkoznak rajta. Tehát Vrátntf ur beszámíthatatlan álla­potában cikket irt, a cikket a Lidové Listy vezércikk alakjában leközli — úgy látszik, a lap szerkesztőségében is szomorú nyomokat hagyott a nyári hőség —, még csillag alatt sem jegyzik meg. hogy ez egy szegény, be­teg embernek az álláspontja s igy annak tar­talmával szolidaritásit vállaltak. Vrátn# ur elmondja, hogy „a cseh nem­zeti öntudatnak sohasem szabad annyira le­alacsonyodnia, hogy a német pártok a kor­mányba meghívássának**. Tehát e boldogta­lan honfitársunk álláspontja szerint az ő nem­zetének nemzeti öntudata azt jelenti, hogy a - hatalmat most és mindörökre kizáróan nekik kell kézben tartam. Ha bármikor bekövetkez­nék az a rettenetes dolog, hogy a hatalom­nak csak egy ici-picí kis részét úit kellene adni a németeknek — a magyarokat még csak példázgatva sem szabad emlegetni —, úgy vége volna az öntudatnak. Az nem baj, az öntudat ott ragyog fönn a magasban, ha­bár a panamák illata megfertőzi a közélet levegőjét. Ez az öntudat nem érzékenykedik, amikor a kormány, amely a cseh nemzet osztatlan támogatására hivatkozik, megszegi mindazokat a kötelezettségeket és ígérete­ket, amelyeket az egész müveit világ előtt a cseh nemzet nevében tettek. Gőgösen pislog le reánk ez az öntudat, amikor kimutatjuk, hogy a cseh nemzet nevében vezetett kor­mányzat mindenütt elégedetlenséget szított, rendszeresen terjesztette a gazdasági nyo­mort és konszolidáció helyett a bomlásnak mindig újabb csiráit vetette el. Vrátny ur lázálmában kialakult cseh nemzeti öntudat egészen különös, másutt föl nem található fogalom. Egy beteg agynak szörnyszülöttje. E meghatórozás szerint a cseh nemzeti öntudat jelenti más nemzetnek szolgasorsban való tartását. Axiómaként fölállítják azt a té­telt, hogy itt ez államban léteznek olyan nemzetek, amelyek kötelesek teljesíteni az állampolgári kötelességek összességét, köte­lesek keresményüket, vagyonukat megosz­tani az állammal, kötelesek katonáskodni, vérüket hullatni azért, hogy ezen a területen fönmaradjon a cseh-szlovák haza s e hazá­ban szentségtelen kezektől érintetlenül a cseh nemzeti öntudat s igy minden időkre biztosítva legyen a büszke cseh nemzet ré­szére a hatalom teljessége, kizárólagossága. Ilyen állampolitikai bölcseség nem jelent ke­100 cseo-szt. Koronaér! fizettek ma, junius 24-én: Zürichben 16.6625 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 210 300.— osztrák koronát \ Berlinben 12 370 000 000 01)11. — német márkát A julíus 16-iki londoni konferencia perspektívája Páris, junius 24­Az európai politika legutóbbi eseményei nyomán kezd a kibontakozás irányába hala­dó pozitívumokat kitermelni magából. Az a körülmény, hogy Herriot és Macdonald ChecQuersben a barátságos együttműködés programját és a jóvátételi kérdés reális meg­oldásának mikéntjét tárgyalták meg, mára megteremtette már a következő tanácsko­zásnak fix pontját is, amennyiben Londonból érkező táviratok szerint az antantkoníerencia julíus 16-án lesz Lon­donban. Hogy e konferenciának sikere legyen, ahhoz elsősorban a jóvátételi kérdésnél ér­dekelt államok legtökéletesebb bizalmát kell megteremteni, mert hiszen a bizalom hiánya volt eddig legnagyobbrészt oka annak, hogy e kérdés hétről-héíre és hónapról-hónapra egyre jobban elmérgesedett és egyre távo­Részt vesz-e Amerika a londoni konferencián? A német politikának ez a koncinliáns kö­zeledése mindenesetre kihatással lesz a jú­lius 16-iki antantkonferencia hangulatára, amelyet még kedvezőbbre fokozhat fel az, ha Amerika biztosítja a konferencián való részvételét. Washingtoni jelentés szerint, no­ha az Egyesült Államok nem hajlandók vál­toztatni az európai politikával szemben ed­dig tanúsított eljárásukon, mégis számítani lehet arra, hogy valamelyes formában Amerika képvisel­tetni fogja magát a konferencián. Érdekes véletlen, hogy a konferencia ugyanabban az időben lesz, amikor Hughes A kísantánf konferenciája csak üres szalmacséplés lesz Kétségtelen tény az, ho'gy a londoni konferencia költi le ma úgy a francia politi­kát, mint az egész európai politikai érdeklő­désnek figyelmét s emellett eltörpül minden más konfliktus föllángolása s általában az a meggyőződés alakul ki, hogy julíus 16~ig Európa egy n2gy fölkészülés és várakozás stádiumába kerül, amelyben minden kísérletezés és akció meddő lehet, mert hiszen csak a legfontosabb európai kérdés elintézése után kerülhetnek előtérbe az apró-cseprő problémák. Ebből a szem­pontból egyes francia politikusok teljesen célta’annak látják a kisantant prágai ta­nácskozását, ami egy héttel a londoni kon­ferencia előtt, tehát a nagy történések le­hető dátumát megelőzően, csak üres szal­mát csépelhet. Az érdeklődésnek eme lekötöttsége mel­lett mégis figyelmet érdemel a Morningpost­labb került attól a ponttól, ahol a valóságos életbe lehet reális értékre leszállítani a bé­keszerződések holt betűi nyomán keletkezett kapzsi vágyakat és a győzelem beteges fan­tazmagóriáját. A bizalom, ugylátszik, Német­ország részéről nem fog elmaradni, mert a Berliner Tageblatt mai száma kijelenti, hogy a német kormány nem vonja ki többé ma­gát a lefegyverzés ellenőrzése alól, mert úgy érzi, hogy ha ezen a processzuson keresztül­megy, akkor megtisztitólag hat arra az at­moszférára, melyet eddig a bizalmatlanság felhői fedtek el. A bizalmatlanság eloszlatá­sára irányult tegnap a birodalmi kancellár­nak a Reuter-ügynökség tudósitója előtt tett nyilatkozata is, amely a külföldi riasztó hí­rekkel szemben leszögezte azt a tényt, hogy Németország nem fegyverkezik, sőt ellen­kezőleg teljesen keresztülvitte a leszerelést s oly állapotban van, hogy még egy def- íenziv háborút sem lenne képes viselni. államtitkár az amerikai ügyvédek szövetsé­gének tagjaival Londonba látogat el. Ameri­ka részvétele a konferencián mindenesetre fontos kérdése a konferencia sikerének, mert hiszen a szövetségközi adósságok ügyét, mint a jóvátételi kérdéstől elszakíthatatlan problémát, a konferencián is tárgyalás alá kell venni s e problémának kiboncolásánál feltétlenül szükség van az amerikai pénzügyi politikusok radikális császárvágására. Erre vall az a londoni jelentés is, hogy Macdonald az alsóház tegnapi ülése után vacsorán volt az Egyesült Államok londoni követénél s hogy ez alkalommal megtárgyalták a londoni kon­ferencia kérdését is nak az a jelentése, hogy Herriot vasárnap este fogadta Rakovszkyt, az orosz szovjet londoni megbizottjáft és tárgyalásokat folyta­tott vele. Ez az érintkezés azonban csak egy távolabbi közeledés felé induló első lépés­ként fogható föl. Nagy íöltünést keltett párisi politikai kö­rökben az a brüsszeli távirat, amely szerint Macdonald határozottan támogatását aján­lotta föl Rerriotnak az esetre, hogy ha Né­metország részéről újabb rezisztenciát lehet konstatálni. Brüsszelben úgy tudják, hogy kereskedelmi természetű garanciákra föltét­lenül szükség van, ezenkívül annak lehetősé­gét is mérlegelni kell, hogy a Ruhrvidék meg­szállását csak jelentős készpénzfizetés elle­nében lehet megszüntetni. Úgy látszik tehát, hogy Macdonald és Herriot oly pénzügyi és gazdasági garanciákra nézve egyeztek meg, amelyek alkalmasabbaknak tűnnek föl, mint a katonai biztosítékok. Herriot Brüsszelben tárgyal

Next

/
Oldalképek
Tartalom