Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-24 / 140. (588.) szám

Kedd, jtinius 24. A Pálffy-féle hagyaték postyéni kiállításának és aukcionálásnak előzményei A P. M. H. kiküldött tudósitójától a művész növendékek legnagyobb része so- rozódik. Ha már most tekintetbe vesszük, 'hogy pl. egy tubus sárga olajfesték 80.000 koronába kerül, kiszámíthatjuk, hogy egy i'lyen müvésznövendék állami szolgálatban lévő atyjának egész fizetéséből 8—10 tubus : festéket tud csak vásárolni. És hány ilyen tubus festékre van szüksége, inig tanul­mányait teljesen befejezte? E két összegből elénk mered az az ijesztő kérdés, mennyi pénzzel tudja egy ilyen ál'ami szolgálatban sínylődő atya főiskolám küzdő fiát támogatni? A végtelen önfeláldozássá! dolgozó föis- jrkolai tanárok e tekintetben megrendítő ese­teket tudnak felső rolnii, melyek mindegyike arról beszél, minő hallatlan nélkülözésekkel ; törekednek a mű vész növendékek tanulmá- r myaik befejezésére. A rajzszerek és legfőképpen a rajzpapir {megdrágulása folytán a főiskola egyik tehet­séges vésnöke hónapokon át egyetlen egy rajzpapiron dolgozott. Befejezett tanulmá­nyait mindég kitörölte, hogy újabbat készít­hessen rajta, mert nem volt annyi pénze, itogy minden egyes tanulmányát uj papirosra tudta volna rajzolni. A festőknél egyenesen ' bevett szokássá vált, hogy a befejezett képet- lavakarják a vászonról, hogy egy újat fest­hessenek reá. Ezek az állapotok uralkodnak a képzőművészetek majdnem minden ágaza­tában. A rézmetszetekhez szükséges rézla­pokat hasonló .módon újra becsiszolják és hosszú hónapokig dolgoznak egy réztáblán. Ezek oly adatok, melyeket a rendes kö­rülmények és gazdasági viszonyok között élő államok polgárai nem fognak elhinni és talán nevetni is fognak rajta. De aki csak kevés időt is töltött a fiatal magyar müvész- ; növendékek között, meggyőződött arról, ölilyen kicsinyes és nevetséges anyagi okok teszik lehetetlenné a legtehetségesebb mü- vésznövendékek sikeres kifejelödésót. Békében a művé sztélék úgyszólván meg­testesítője volt a vidám gondtalanságnak. A imüvészi célok felé törekvők részben ihazul- íról, részben pedig nagy ösztöndíjak által olyan támogatásban részesültek, hogy tanul­mányaikat minden nagyobb anyagi megráz­kódtatás nélkül be tudták fejezni, sőt az elő­rehaladottabb tanítványok képeik, vagy ^szobraik eladásával egészen szép összegeket kerestek. A föntebb említi et fékből láthatjuk, hogy a trianoni Magyarország fiatal mű­vészeit még c mellek keresetük töl is megr a- boiták, mert ha valamilyen elkészült műn,Icá­jukat el is adnák talán, sohasem tudnak annyit bevenni, amennyi elég lenne az . uj 'munkákhoz szükséges anyag beszerzésére. De nemcsak a tanulmányokhoz szüksé­ges anyag, hanem a puszta élethez tartozó* 'létminimum sem áll a legtöbb esetben ren­delkezésre. A főiskola tanári kara e tekintet­ben is szomorú esetekről tudna beszélni, melyek ehező rnü v és znö ve ndékekr öl szólnak, ,akrk között egy szerencsétlen fiatal ember .hónapokig kizáróan vadgesztenyével táplál­kozott, ami azután természetesen elpusztította egészségét. A nyomorgó magyar müvésznövendé­keknek eddig két szerv sietett segítségére. ■Az egyik a Szinnyei-Merse-társaság, melynek .úgyszólván egyetlen célja a szükségben szenvedő fiatal müvésznemzedék tárnoga- :tása. Évekig milliókkal járult hozzá siralmas helyzetük megjavításához de ma már elju­tott teljesítő képességének végső határához. !A másik szerv a Képzőművész-növendékek segélyalapja, melyet Horváth Nándor, Glűck iBrigyes és számos a pénzvilág előkelő és a művészetet szerető egyéniségei alakitottak. LAz összegyűjtött nagy összegek évi kama­taiból a nyomorgó művésznő vend ékeket a lehetőség szerint segélyezik. A régi, erőteljes művészgárda érdemes követői élnek ez ifjakban, azonban az a ve­szély fenyegeti őket, hogy képtelenek lesz­nek magukat teljesen kiképeni és anul- imányaikat befejezni. A hősies lemondás, a kitartás és az ciolthatatlan lelkesedés meg­rázó példáit találjuk közöttük. A Főiskola két növendéke közül az egyik pl. gyalog jör be naponta Erzsóbetfalváról (20 km), a másik pedig Újpestről, amióta a villamos vasút viteldiját felemelték. A többség pedig a Iegnyomor11ságosabb tönregszál!ásokon hú­zódik meg, minek következménye, hogy a Képzőmii’ószteti Főiskola növendékeinek 25%-a beteg tüdővel vívja a létért és a mű­vészetért való küzdelmet. A művészet iránt való 1 .4 ke sül és könnye­kig megható példáját szolgáltatta az a nö­vendék, aki utolsó ingét vágta széjjel, hogy legyen egy darab vászna, amin festeni tud. A magyar ifjúság lelkesedéssel és tehet­séggel küzd arnak a helynek megőrzéséért, mely í az előbbi magyar nemzedék a világ •legjobb miivé zci között kivívott magának; kérdés azonban, melyik lesz a győztes: a rongyokba burkolt magyar fiatalság-c vagy pedig a könyörtelen anyagi törvényszerűség? Pozsony, junius 23. Pálffy János gróf sokmilliós hagyatékéi­ról már jóval a háború előtt irtaik, cikkeztek a lapok és azóta kisebb nagyobb megszaki- tásokikai állandóan foglalkozik vele a sajtó. Folyó hó 25—29-ikéig Pőstyérben kiállításra és f. hó 30-án és július elsején pedig árlejtés utján eladásra kerül a hagyatéki műkincsek jelentékeny része. Ezzel a kiállítással, illetve 'árlejtéssel! a nyilvánosság előtt is befejezést fog nyerni az évek óta pörben áló hagyaték- ügynek a műkincsekre vonatkozó része. Ebből az alkalomból nem lesz érdektelen az aukcionálás előzményeiről hiteles informá­cióink alapján összefoglalóan beszámolni. Gróf Pálffy János 1908. junius 2.-án halt meg Bécshen. örököseire, milliós értékeket képviselő ingatlanok mellett, nagybecsű mű­kincseket hagyva, melyek pozsonyi palotá­jában, a bazini és királyfai kastélyokban,, valamint a bajmóci várban voltak, művészet- történeti korok szerinti osztályozásban, nagy szakértelemmel elhelyezve. Minthogy Pálffy grófnak sem leszáumazói, sem felmenői nem voltak, vegrendelet'Llieg úgy rendelkezett, hogy a nagy vagyon tekintélyesebb részét — való­színűleg nővérére, Andrássy grófnőre való tekintettel — az Andrássy család örökölje; a nagyszámú Pálffy családnak jutott volna a vagyon kisebb része. Ezt a végrendeletet a Pálffy család pörrel támadta meg, raeáy pör közel egy évtizedig folyt, míg végre 1918 közepén az összes örökösök között megegye­zés jött létre. Az egyezség értelmében az örökösödési illeték kiszabásánál 43 millióra becsült hagyaték a két család közt két egyenlő 50 százalékos részben kerülne felosz­tásra. 1918 december ében azonban a magyar kincstár, illetve annak egyik szerve, a Ma­gyar Királyi Közalapítványi Ügy igazgatóság ezt az egyezséget pörrel és zárlati kérelem­mel támadta meg, melyet arra alapított, hogy néhai Pálffy János gróf végrendeletében meghagyta örököseinek, hogy a műkincseiket a kastélyokban muzeálisán kezeljék. A végrendeletnek egyik pontjában ugyanis a különcnek elhíresztelt Páliffy gróf néhány meleg, remes gondolkodásra valló mondatban azt mondja, hogy gyakori külföldi utazásainak nem a maga mü Ízlés ének fejlesz­tése és ismereteinek gyarapítása volt a célja, hanem értékes műtárgyaknak beszerzése, melyekre nagy vagyona legnagyobb részét áldozta és meghagyja, hogy mindezeket a nagy műgonddal és hozzáértéssel megszer­zett műkincsek a kultúra fejlesztése érdeké­ben, a nagyközönség által megtekinthetők, hozzáférhetők legyenek. Ezzel kapcsolatban 5 hitbizománynak létesítését tervezte, de a hií’bizományok megszűnésével és az egyezség megkötésével lehetetlenné vált a műkincsek muzeális kezelése. Pálffy János nemes gon­dolkodásának legfényesebb bizonyítéka. hogy világhírű képtárát a budapesti Szépművé­szeti Múzeumnak adományozta, ez a képtár az Eszterházy hagyaték mellett a Muzem legértékesebb képanyagát foglalja magában. A cseh-szlovák kincstár, mint jogutód magáévá tette a magyar kincstár álláspont­ját és a brihmi legfelsőbb bíróság el is ren­delte a műkincsek felett a zárlatot. A zárlat­tal kapcsolatos pör a pozsonyi törvényszék előtt tovább folyt, míg 1923 decemberében a cseh-szlovák kincstár kiegyezett a.z örökösök­kel és pedig a Pálffy és Andrássy családok­kal. A kiegyezést a kincstár és az örökösök közt Szunyogh Egon Pál, a bajmóci birtok kezelője hozta létre, még pedig bécsi min­tára. Bécsiben tudniillik még régebben eladták az örökösök Kóla bankárnak a bécsi palotát becses műkincsekkel egyetemben, mely al­kalommal az osztrák kincstár az eladás en­gedélyezése fejében nagyértékü műkincseket kapott. Az 1923. decemberi megegyezés alapian a cseh-szlovák kincstár bizonyos műtárgyak átengedése fejében, megengedte az örökö­söknek, 'hogy a fennmaradó hagyatéki mű­kincsek felett szabadon rendelkezhessenek, azzal a további kedvezménnyel, hogy a Műemlékeket Védő Egyesület, néhány mű­tárgy' kivételével, megengedi azoknak kül­földre való eladását, tehát kivitelét is. A csch-sz’ováik kincstár mindenképpen jól járt ezzel az egyezséggel, amennyiben a hagya­téki műemlékek legértékesebb részének bir­tokába jutott. Az állam tulajdoniát képezi többek közt a bazini kastély országos hírű fegyvergyűjteménye, Kupctzky Dömének a ikirályfai kastélyban lévő híres képe, egy nagy értékű, kerámiai gyűjtemény, a gobe­linek nagy része és a bajmóci vár oltára, mely Andrea dl doniétól, a röviden Qrcag­nának nevezett híres flórenci művésztől, a korai renaissance egyik nagymesterétől való. Ez az Örcagna oltár a hagyatéknak egyik legértékesebb részét képezte, angol müértők 30.000 font (kb. 4,500.000 esi. korona) érté­kűre becsülték. Ezenkívül tetszésük szerint válogathatnak a1 könyvtárból a pozsonyi egyetemi könyvtár részére. Több szlovák lap az államnak eme ki­tűnő akvizícióival kapcsolatban kesereg, visszaélést, kijátszást emleget és élesen bí­rálja a Műemlékeket Védő Egyesület eljárását. Ezekkel a kifakadásokkal 'kapcsolatban meg keli jegyeznünk, hogy az állam Bői Ferdi- nándnak, az amszterdami festőiskola tagjá­nak és a neves Rembrandt tanítványnak képét, mely a művészettörténetben soká mestere eredeti alkotása gyanánt szerepelt, /kiadta ugyan az örökösöknek, de nem en­gedte meg külföldre való kivitelét. Több más értékes műtárgyra fennáll ez a titalom, bi­zonyítékául arnak, hogy a legértékesebb műkincseknek itteni megtartását szem előtt tartották.. Az örökösök megengedték továbbá, hogy az állam a birtokába jutott műkincseket a pozsonyi Hosszu-utcában lévő Pálffy pa­lota néhány szobájában, azoknak muzeális, ikezel'hetése céljából, ideiglenesen elhelyezze, A fennmaradó és roppant értéket képviselő hagyatéki műkincsek a prágai Kreömer és iRisavi régiségkereskedő régnek lettek elad­va, mely cég a műkincseket a Keletszlovensz- kói Muzeum rendezésében P ostyán fürdőben árlejtés utján eladásra fogja bocsátani. A Ikiallitá sí ól, mely iránt roppant nagy az érdeklődés, valamint az aukció lefolyásáról külön cikkekben fogunk beszámolni! Összeférhetetlenségi bizottságok. Weyr Ferenc, a cseh közjogászok 'kitűnősége a kritika boncolókése alá veszi a LM. Nov.- ben a törvényhozás által alkotott legújabb csodabogarat, az összeférhetetlenségi tör­vényt. Eme törvény szerint ugyanis az úgy­nevezett összeférhetetlenségi bizottság fogja megáíilapitani általában, hogy a pénzinté­zeti elnöki állás stb. összefér-e a törvényho­zói tisztséggel. A bizottság elvi jelentőségű döntése kell, hogy irányadó legyen a vá­lasztási bíróságnak konkrét Ítéleteiben, ame­lyekkel az illető törvényhozót ettől a tiszt­ségétől megfosztja. Nagy kérdés azonban, hogy a választási bíróság figyelemmel lesz-e a bizottság elvi határozatára s íehet-e a füg­getlen bíróságot kötelezni, hogy a bizottság nézetét magáévá tegye. — Weyr szerint az összeférhetetlenségi törvényt néhány szóba lehetett volna foglalni: „Kell, hogy a tör­vényhozó tisztességes ember legyen/4 Min­den egyéb fölösleges. — A törvényhozás két háza heteken keresztül rágódott ezen a tör­vényen s most ily kegyetlen bírálatot mond a nehéz munkáról egy cseh közjogász. Popovics nyilatkozata a Nemzeti Bank­ról. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon; Popovics egy budapesti napilap mun­katársa előtt következőképpen nyilatkozott a Nemzeti Bankról: A Nemzeti Bank hétfőn minden zavaró körülmény nélkül megkezdi működését. Reméli, hogy sikerülni fog a ko­ronát stabilizálni, amely a Nemzeti Bank megteremtésének egyik legfontosabb föl­adata. Arra a kérdésre, hogy a valuták kül­földi követelések kifizetése alkalmából mi­lyen kurzus szerint számíttatnak át, Popo­vics kijelentette, hogy a valuták kurzusát a kereslet és a kínálat viszonyához képest fog­ják megállapítani azokon a határokon belül, amelyeket a korona stabilizálása megenged. — Itt említjük meg, hogy ma lezárták a Jegy- intézet ügykezelését. Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étte­remben erélyesen követeljék ta­nunkat, a Prágai Magyar Hírlapot ÜAPlHlBtEii TTWIIIIH ■■■■III■—miIIHH Ilii IIIWII— ■!II Junius Elsejéig az előfizetést :: meg kell újítanom Vándortáska Kenyér Kisgyerek szalad el előttem és elejti kenye­rét. Felemeli és mikor látja, hogy piszok tapad a bélre, eldobja. Rá sem néz már. Ránt egyet a vállán és tovább szalad. Én meg lehajolok és fel­emelem a kenyeret. Megtisztítom, friss, iószagu, kicsit meleg még. Tisztogatás közben köze! vi­szem arcomhoz és ekkor valami furcsa vágy tá­mad bennem és eszembe jut, hogy gyerekkorom­ban mindig meg kellett csókolni a kenyeret, ha a földre esett. Az anyám tanított meg erre. És most eszembe jut sok apróság, ami haszontalan­nak tetszik, de amire jól esik visszaemlékezni... Két gyerekkor — mire tanítják a mai anyák gye­reküket, hogy sosem láttam azóta kenyérhajat megcsókolni. A mérték Sz. ur verseket hoz és arra kér, hogy néz­zem át őket és mondjam meg ősz'-nte véleménye­met. Nem vagyok elragadtatva és ezt közlöm Sz. úrral Erre legyint.-1- írtak már ennél gyöngébb verseket is. Ady, Babits, Kosztolányi, az összes nagyok — mondja. — Dehát a nagyokat más szemmel bí­rálja. M-aga száraz iróember, nem is érezheti át az én verseim finomságát.-^ Erre már nincsen -válaszom.. Csak utravalóul mondom neki: — A1 nágyok mértéke sosem az egyenrangú, hanem a tökéletes. Ha majd belátja, hogy igazam volt, jó ember lesz belőle, de költő már soha­sem. s Egri Viktor. — (Az Unió népszövetségi liga közgyű­lése.) A cseh-szlovák köztársaság német népszövetsége a junius végén Lyonban meg­tartandó Unió népszövetségi liga kongresz- szusáti Medinger Vilmos dr. elnök és Rauch- berg Henrik dr., Holitscher Artúr dr. elöljá­rósági tágokkal képviselteti magát. — A liga elöljárósága legutóbbi ülésén Wiechovszky Anna Mária. Hauszmann Ede, Holitscher Ar­túr dr. és Sauer Ágost dr. megválasztásával egészítette ki a képviselők jegyzékét. — (Orvosi hir.) Dr. Cukor Miklós főor­vos, szív- és nőbetegeknek ismét rendel Franzensbádban. (Goiden-er Engel, Goethe- strasse.) — (A Kárpátaljai Ungi Református Egy­házmegye közgyűlése.) Rusziuszkói szer­kesztőségünk jelenti: Junius 19-én délelőtt volt Ungváron a Kárpátaljai Ungi Reformá­tus Egyházmegye évi rendes közgyűlése. A tanácskozás előtt Komjáthy Gábor esperes, ungvári lelkész imát mondott, mely után Egry Ferenc egyházmegyei gondnok lelkesí­tő beszéde következett. A tárgysorozat sze­net az esperes} beszámoló az egyházmegye kulturális és gazdasági viszonyait világította meg. Ennek keretében került tárgyalás alá a református konventnek a lelkész- és tanító­képzőre vonatkozó akciója.. Az egyházmegye mindent el fog követni a terv sikere érdeké­ben. Szóba került az a terv, hogy az egyház­megye tegyen lépéseket a sárospataki kollé­giumnál lévő Rálóczi-Horváth Mária és S - nion-féte alapítványnak a felállítandó intéze­tek céljaira való megszerzése érdekében. Ezt az alapítványt ugyanis Pá'lóczi-Horváth Má­ria húsz ungmegyei lelkész- és tanitónöven- dék taníttatására tette le. Mivel pedig nincs arra kilátás, hogy az ungmegyeiék Sárospa­takon tanulhatnak, az alapi tv ány csakis ug.v szolgálhatja a célt. ha visszakerül Ruszin- szkóba. Szó volt még ,aiz egyházmegye isko­láinak állami felügyeletéről, melyet az állami hatóságok az autonómia megsértésével gya­korolnak. Az egyházmegye elhatározta, hogy megkeresi a kormányzóságot e sérelem or­voslása végett. A közgyűlés délben fejező­dött be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom