Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-24 / 140. (588.) szám

Főszerkesztő: A Szloveaszkői és Raszinszkői Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGAUI OSZKÁR ár. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr. ^^'* 'r^reffi3P%§CS3§8855£}lí%£^^ WBf Letartóztatták az olasz sajtófőnököt Róma, juníus 23. A letartóztatott Filip- pelli néhány hónappal ezelőtt még mint kis­fizetésű alkalmazott rendkívül szerény kö­rülmények között élt s csak az utóbbi időben költekezett feltűnő módon. Folyószámláján több mint egymillió lírája volt. Vagyonát a hatóság lefoglalta- A Messagero azt hiszi, hogy az ügynek még szenzációs fejleményei lesznek. A lap szerint pénzügyi és ipari kö­rök állanak a politikai gyilkosságok hátteré­ben. Állítólag azok az egyének is szerepel­nek a botrányban, akiknek neveit a Banca di Sconto felszámolása alkalmával sűrűn em­legettek. Nagy megütközést keltett Dumini- nak Debono rendörigazgatóhoz való viszo­nyáról tett vallomása. Debonót állásától föl­mentették, azonban még mindig a fascista nemzeti milícia élén áll. A Stefani-ügynökség jelentése szerint Cesare Rossit, a volt sajtó­főnököt is letartóztatták. Rossi önként je­lentkezett a rendőrségen. — A Sereno cimü lap azt írja, hogy abban a római börtönben, amelyben Maíteotti gyilkosát őrzik, a rabok ma azt követelték, hogy másutt helyezzék el őket, mert ezzel a gazemberrel nem akarnak egy födél alatt lenni. A Maiteoiti-dráma okai Olaszországon kívül keresendők Róma, hűéire 23. A Messaggero szerint az olaszországi izgalmas helyzet enyhült, mintán a kormány az ellenzéki pártokkal szemben a leg­nagyobb mértékű előzékenységet tanúsítja. Mat- teottl tragédiája egyre világosabban vezethető vissza ama titkos erők akcióira, amelyeknek ál­dozata elsősorban a fascizmus lett Valószínű, hogy a vizsgálat mindama nagy drámák okait amelyek Olaszországban a háború után lejátszód­tak és amelyek az újraépítést állandóan megaka­dályozni igyekeztek, egy oly közös forrásra fogja visszavezetni, oly érdekcsoportok akcióira, me­lyek az összes pártokon kívül, sőt talán Olaszor­szágon kívül állanak. Japánüldözés Kaliforniában London, junius 23. Los Angelesből jelen­tik: A város közelében, egy elhagyatott ut mentén két meggyilkolt japánt találtak. A ja­pánellenes mozgalom egyre nagyobb mére­teket ölt Kaliforniában. Nyílt fölszólitásokban és falragaszokon bosszút követel a lakosság az amerikai polgárokat Japánban ért bántal­mazásokért. Kalifornia egy másik városában is meggyilkoltak egy japánt, akinek hulláját egy tárnába dobták. San Pedróban (Argen­tína) fölszólították a japánokat, hogy hagyják el a várost, mivel ellenkező eserben be­kátrányozzák és beíoUasiíják őket. Hír sze­rint az amerikai kormány kiáltványt intéz a lakossághoz, amelyben nyugalomra inti. Amerikai lobogó a Wraiigel-szigeten Moszkva, junius 23. Egy amerikai hajó a Wrangel-sziget felé indult, hogy ott kitűzze a2 amerikai zászlót és a szigetet amerikai közigaz­gatás alá vegye. Az expedíciót egy magáncég szervezi, (A Wrangel-szigetei: 1867-ben fedezte fed Wrangel orosz kutató. 1922-ben az angol ex­pedíció a szigetet angol tulajdonnak jelentette ki. Ennek következtében kon Aktus támadt Szovjet- oroszország és Anglia között. A sziget rendkívül gazdag szénben és más természeti kincsekben, és majdnem lakatlan.) Heréiig paktum Franciaország és Anglia közéit A checquersi konferencia eredménye — Július közepén konferencia lesz Londonban — A P. M. H. londoni tudósítása — London, junius 23. MacdonsaM és Herriot tegnapi tanácsko­zásai a világpolitikának legfontosabb s nem tehetetlen, hogy fordulópontot jelentő esemé­nyét alkotják. A tanácskozásokról kiadott hi­vatalos kommüniké szerint a barátságos és intim megbeszélés sorá mérlegelték azokat a kérdéseket, amelyeket a szakértői jelenté­sek vetettek felszínre, továbbá a Dawes-terv keresztülvitelére vonatkozó javaslatokat és rendszabályokat. Nem volt lehetséges végleges határozatot hoztti, mivel előbb az olasz és belga kor­mányt keli megkérdezni. A tanácskozás a két kormányfő közötti tökéletes egyetértést eredményezte. Elhatá­rozták. hogy a többi szövetségesek hozzájim­lását föltételezve julius közepén Londonban konferenciát tar­tanak, hogy megállapítsák a végleges eljá­rást. Elhatározták azt is, hogy a népszövet­ségi ülés alkalmával Genfbe közös látoga­tást tesznek. Ehhez a hivatalos kommüniké­hez pótlólag hozzáfűzték, hogy ay egész vi­lágot fenyegető nehézségek arra késztetik a két államot, hogy egy morális paktum megkötése után a törhetetlen együttműkö­dést pakíumszerüen biztosítsák. Amerikát is meghívják a konferenciára A párisi sajtó kiemeli a chequersi tanács­kozás szívélyes voltát. A Maiin .a hivatalos kommünikét szenzációsnak tartja.' Sauerwein a két miniszterelnök tanácskozásáról London­ból jelentést küldött lapjának, amelyben ki­fejti, hogy .annak a körülménynek, hogy Ang­lia és Franciaország között megegyezés jött tétre, meg van az a hagy jelentősége ás, hogy Amerika közreműködésének az európai nagy problémák körül nincsen többé aka­dálya. A tegnapi tanácskozáson megállapították, hogy a szakértői terv keresztülvitelére ked­vező előfeltételek vannak. Mindkét miniszter­ei ök optimiszt.ikusan fogja föl a németor­szági helyzetet és nem hiszik azt, hogy a na­cionalistáik a szükséges törvények megszava­zását meg fogják tudni akadályom. A szövet­ségközi konferenciára Amerikát is meg fog­ják hívni. Németországot fel fogják hívni, hogy a szakértői terv keresztülviteléről szóló jegyzőkönyv kidolgozásában vegyen részt. A Herriot és Nollet tábornok részéről a Ruhr- vidék kiürítésének előfeltételéként fölállított garanciák abban állanak, hogy meg kék te­remteni a lehetőségét annak, hogy Németor­szág vétkessége esetén a csapatokat a Raj- • x-vidékre dobhassák. Ez. a követelés, iová.b- bizonyos stratégiai vonalak abszolút ellen­őrzésének szükségességét hangoztatja. Más­részt a szövetségesek Berlinb a leszerelésre vonatkozóan határozott hangon fognak be- zélwi. 4 nagyköveti konferencia a katonai föl­szerelések teljes leltárát és a fegyverkezések­nek a szövetségközi ellenőrző bizottság által való inspiciálását fogja követelni. Maodo- naldnak e tekintetben oly szilárd az álláspont­ja, hogy ez a franciákat tökéletesen kielé­gítheti. Érintették a szövetségközi adósságok kérdését is, amely rövidesen tárgyalásra ke­rül. Úgy a francia, mint az angol reészről, két szakértőt fognak kinevezni, akik ezt a kér­dést alaposan tanulmányozni fogják és a meg­oldásra nézve készítenek javaslatot, mi előtt még Amerikát meghívnák a tárgyalásra. A francia politika uj vágányokra került A Gaulois szerint Franciaország törté­nelmének döntő pontjához érkezett. Amit ma fölad, holnap nem találja meg ismét. Peirtinax kijelenti az Ecbo de Parisban, hogy a döntés megtörtént, a francia politika uj vágányokra került. A berlini lapok közül a demokrata Mon- tagspost nyilatkozik ma a chequersi találko­zásról. Megállapítja, hogy Anglia és Francia- ország megegyeztek arra nézve, hogy a Da- ves-féle javaslatokat jelentősebb változtatá­sok és föltételeik nélkül el kell fogadniok és ezzel megszűnt a szövetségikőzi konferenciá­nak legfőbb akadálya. Egy londoni Havas-jelentés kiemeli, hogy Anglia és Franciaország hajlandók egy pacifista Németországgal szemben engedmé­nyekre, de egy nacionalista és pángermán Németországgal szemben merevek marad­nak. Az a körülmény, hogy a két miniszter­elnök Géniben találkozni akar, arra enged következtetni, hogy esetleg hajlandók a ga­ranciák és biztonság kérdésének szabályozá­sánál az iniciativát; a népszövetségnek át­engedni. Macdonald megérti Franciaország szükségleteit Vasárnap délután Herriot és Macdonald a chequersi pariéban fogadták az újságírókat s föl vezették őket a partnak egy magasla­tára, ahonnan gyönyörű kilátás nyílott. Her­riot ezeket mondotta: — Macdonaldban Franciaország barát­jára találtam, egy emberre, aki megérti Franciaország szükségleteit, aki tudja, hogy Franciaországot meg kell nyugtatni, velünk egyetértésben akar dolgozni s nem köve­telt tőlem áldozatokat, de érti azt, hogy nekünk biztonsági garanciákra van szüksé­günk, megérti azt, hogy egy országnak, amelyet oly gyakran támadtak meg, ily ga­ranciákra abszolút szüksége van. Párisi és londoni diplomáciai körökben a tegnapi konferenciát úgy fogják föl, mint a legfontosabbat 1923 januárjától, ment amíg akkor az antantkormányok közös program után kerestek, addig most a szakértői javas­latokban megtalálták az alapot s csak arról van szó, hogy azt keresztül is vigyék. PáHCiíröps — Pfinázsit (—ki—) Kassa, junius 23. A P. M. H. vasárnapi tudósítása szerint Rabindranatii Tag őre, a A Nobeldijas hindu filozófus-költő, akinek édes-mézes, szelíd po émái divatba jöttek Európában akár egy-cpi- démia, kibontotta a „próféta zászlaját*1 — Európa ' ellen. Az ázsiai próféták zászlóbon­tása, tudljuk, hogy mit jelent: tűz és vér- őzönt. Tudja Isten, miiért, de nekem nem tudott ez a büibülszavu ember sohasem a szivemhez férkőzni. Annyira távoléi! az ő gondolatvilá­ga Európa eszmekörétől, ,a mi bajainktól, szenvedéseinktől, hogy még vigaszt keresni sem lehet hozzánre nekiül ni, mert az orvosság, •amit a mi betegségünk ellen benne keresünk, ■annyi lehet legföljebb, mint a vakbélgyuia*- dás ellen a— ráolvasás. Az európai emberre méreg a szemlélődés, orvosság a tett, az akció. Az európai ember sorsa a küzdés, a legnagyobb ellenség Európa ellen, az éghaj­lat mostofoasága és éleiemlháány ellen. Ha csak elmélkedik a sorsán, megveszi az Isten hidege és fölkopik az ária. Nem az én gondo­latom ez, de Coudenhove-Calergi-é, a »redin- got-s filozófusé**, aki Páneurópa gondolatá­nak fölvetésével, Ázsia és Európa gondolat­világának gyönyörű antrtézisei alapján rá­mutatott a végveszélyben vonagló Európá- j nak, az emberi kultúra -- nem bölcsőjének, {•••- de korájának követendő életűi jár a. És a mi bölcsünk csak Európa önmagá­ban való megmentésére gondolt, arra nem is számított, hogy a mi szélesebb hazánkat Európát egy külső veszély is fenyegetheti, a szemlélődő Óriás, az erejének tudatára miég nem ébredt Ös, az őserők Forrása, az álmodozó Ázsia! Tagore, aki elvitte a mi költőink elől a legnagyobb poétái dicsőséget és jutalmat, a Békedij ikertestvérét, sárba vágta a holdvilágra nyékergő ná dsi piát, harsonába fújt s irtó háborút hirdet a fehér faj ellen. A fehér faj ellen, mely saját fajánál többre tak­sálta, mely ünnepelte városról-városra, mi­kor — talán kémuton — bejárta a mi földün­ket s míg pápaszemén át ákombákomjait ol­vasta föl, hogy elaltassa tetterőnket, pápa- szeme mögül meglátta a mi rothadtságun­kat. Borzasztó perspektíva! — A sárga faj lázadása a fehér faj ellen! — Egyelőre az az ürügy, „elérkezett az ázsiai népek tömörülé­sének ideje a nyugat kizsákmányolása ellen**, tehát védelmi harcot hirdet „egy pár ezer zsoldos ellen**, akik ,,modern robszolgaságban tartják egyész Keletet**, de tudjuk jól, hogy a védelem háborúja sohasem állt meg, miikor ezt .a célját elérte, de hódításba csapott át. Mi lesz, ha a több százmilliós kínai Moloch meg­indul s mint egy uj Dzsingiszkán rátör a mi kulturvetésünkre?! — Mi lesz, ha a vallásá­ban fanatizált tömeg ráront a mi vallástalan- ságában szertezüllött, erkölcsi alapját vesz­tett fajunkra. Mint egy eszmében összeforrott család az egymással vérboszu-viszonyban kiizködő rossz-szomszédságunkra? A zsar­nokság elten hirdetett defenzíva a zsarnok­ság offenzivájává fajulhat könnyen az olcsó győzelem után! Európának szüksége volt és van Ázsiá­ra, mert magában megélni nem tud. Ez volt az oka Ázsia gyarmatoritásának. Ázsia dus­100 cseti-szl. koronáért Orosz figyelő a népszövetségnél japán elismeri a szovjetet Moszkva, junius 23. A pekingi japán kö­vet kijelentette, hogy Japán valószínűen: ju­nius második felében elismeri Szovjetorosz- országot. A japán munkásnép tö m égd e inon - stráció utján akarja erre a kormányt kény­szeríteni. Géni, junius 23. A svájci távirati iroda szerint a népszövetséghez közelálló körök megereősitik Motta népszövetségi tanácsos­nak a nemzeti tanácsban tett azt a ki jelen té- I sét, hogy az orosz szovjcitkormány az utóbbi időben az iránt puhatolózott, vájjon kiküld- hetne-e hivatalos megfigyelőt a népszövet­séghez. De hangsúlyozzák, hogy e puhatoló­zó sóik nem a népszövetség kezdeményezé­sére indultak meg. fizettek ma, junius 23-án: Zürichben 16.65 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 210500.— osztrák koronát Berlinben 12370000000000*— német márkát

Next

/
Oldalképek
Tartalom