Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)
1924-06-22 / 139. (587.) szám
a» Vasárnap, junius 22. ven szívói táncm-ester, aki amerikai tánc- és illemtanári oklevelet szerzett. Az. amerikai táncmesíerek tanácsa arra buzdította Bőd Gézát, hogy Cleveland egyik fényes termében nyisson tánciskolát az amerikaiak részére s az amerikai táncokon kívül tanítson néhány európai táncot, köztük a csárdást is. Bőd Gézát azonban hazahívta az ősi föld szeretető. Sikerekben gazdagon érkezett haza s Eperjesen telepedik meg, de Pozsonyban és Ung váron is tanfolyamokat fog rendezni a jeles táncpedagógus. Skűi spsetts; amüM mi feissriinüJ A legtökéletesebb fertőtlenítőszer. Hölgyeknek napi intim toalettjüknél nélkülözhetetlen. Minden drogériában, gyógyszertárban kaphftó BEsaEHBHBiBHiasEEBHBiBiBíiBHBHHHHSKHB a I i Miener |Caii@8 § | Hl Hl | B | 1 Az aussigi kiállítást látogató előkelő magyar ® közönség találkozó helye. SJá^issk' testilsts ^Snssig. 1 ü 6 g J VevSisinmal s a vásárié közönség^©! i tiszteletté! közlöm, hogy szünetelt leitémeniM raülaelye* Imei újból megnyitottam. í Díszes kiállítású, elsőrangú anyagból készített menvasszonyi kelengyét rendkívül kedvező arak mellett szállítok s kívánatra teljes kollekcióval látogatást is teszek. | OÍÍTTMAN IZSÓ, Kassa Fii-ü. 5, (Soialttáz.) — A Bankhivatal hitelpolitikája. Kostka és Kafka dr. nemzetgyűlési képviselők interpellációval fordultak a pénzügyminiszterhez a Bankhivatal tarthatatlan hitelpolitikája dolgában. Az interpelláció kifejti, hogy a Bankhiva- tal az utóbbi hónapokban eltér eredeti hitelpolitikájától, mert míg azelőtt a Bankhivatal a magángazdaság hiteligényeinek megfelelt, váltókat leszámítolt stb., az utóbbi időben a hitelnyújtást a minimumra korlátozza. Ugyanez észlelhető az értékpapír lombard üzleténél is, ngy, hogy a Bankhivatal e hitelpolitikája folytán a pénzügyi piac válságba sodródott. A magángazdaság hiteligényei egyre fokozódnak, mivel a forgótőkék a vagyonadó beszedése és a bankjegyforgalom folytonos korlátozása által fokozatosan csökkennek. Ha a vagyonadó által kimerített tőkéket nem pótolják, a magángazdaság kénytelen lesz korlátozni a termelését, mivel az üzemvezetéshez szükséges tőkék nem állanak rendelkezésére. A jelenlegi állapot azonban nemcsak a magángazdaság üzemvezetését veszélyezteti, hanem az államháztartás deficitjének fedezését is lehetetlenné teszi. A julius elsején esedékes pénztárjegyek prolongációjában előállott nehézségek is a Bankhivatal korlátozó hitelpolitikájára vezethetők vissza és világosan megmutatják, hogy az államháztartás a jövőben nőm lesz abban a heb/zetben, hogy tőkehiányát belföldi kölcsönökkel fedezhesse. Az interpelláció azzal a fölhívással végződik, 'hogy milyen intézkedéseket óhajt tenni a pénzügyminiszter a hitelválság enyhítésére. — Szlovötiszkó és RuszhiSzkó ipartörvénye az Országos iparügyi tanács előtt. Az Országos iparügyi tanács e héten tartott ülésén Noivák kereskedelemügyi miniszter Szlo- venszkó és Ruszinszkó iparíörvényjavaslatá- nak parlamenti tárgyalásáról számolt be és az ipartörvény revíziója kapcsán hangsu- lyota a házalókereskedelemről szóló törvény fontosságát. — A kamarai központ •sürgeti a Ksod államosítását. A vasutügyi minisztérium egy tavaly novemberi átiratában arról értesítette a. kamarai központot, hogy az Államvasutak csak a Kassa-oderbergi vasút üzemét vette át, a tarifamegállapi'tás joga továbbra is a Ksodoi illeti -meg; egyúttal közölte a besztercebányai kamarával, hogy belátható időn belül nem lehet keresztülvinni a Ksod-tarifák átszámítását. Ám a gazdasági- és különösen a szlovenszkói forgalmi viszonyok a tarifáknak haladéktalan átszámítását teszik szükségessé, de mivel ez addig, míg az államosítás meg nem történik, keresztül nem vihető, a kamarai központ az államosítást most már a legerélyesebben meg fogja sürgetni. — Hivatalos jelentés a gyümölcs, a szőlő és a zöldség állásáról. A földmivelésügyi minisztérium közli: Május hónap az esős időjárás következtében a gyümölcsfák fejlődésére kedvező hatással volt. A korai cseresznye és a szilva az eső miatt rosszul virágzott. Egyes helyeken rovarok pusztítottak. Kojetin, Pros- tejova és Pozsony környékén a vihar és a jégeső nagy kárt okozott. A venyigék fejlődése kielégítő. Helyenként fagykárok 'tapasztalhatók. A májusi hőmérséklet és a gyakori csapadék kedvező hatással volt a szőlővenyigék fejlődésére. Szlovenszkóban Modor környékén a jégeső körülbelül negyvenszázalékos kárt okozott. Pozsony környékén az újonnan ültetett venyigék megsérültek. — A zöldségek állása a beérkezett jelentések legtöbbje szerint tossz. A káposztát országszerte rovarok * pusztítják. — A május? export. A május havi export 'értéke 1600 millió korona és a január-májusig terjedő időszakban exportált áruk összértéke 6504.6 imiDió korona volt. — Egy magyar cukorgyár Szlovenszkó- ba helyezi át székhelyét. A Felsöma-gyar- országi cukoripar rt. amelynek -gyára Töke- terebesen van, székhelyét Budapestről Csehszlovákiába helyezi át. A vállalat tudvalévőén a Leszámitoló'bank érdekköréhez tartozik. ? MHSlCl!) UrUlCZ I »«*«" ! férfifehémemű- és divat-szalon I OlfisiSl VálRSZfelC | x m íími .= „ _ X a legizlésesebb divatcikkekben, legfinomabb § % % női- és férfiharisnyákban, nyakkendőkben, £ ti PJc$^ns!teIsS-a«tfa:ca sar^sum £ x zsebkendőkben stb. x í (Azadvarban-) | Szolid áraki Eiozákeay kiszolgálás! | Q ♦ - . . ff 4AAAAAAAAAAAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA» «* ^—Á r ► á — \ Menyasszony kelengyék ánaháza % , r-v \ Saját készítményü finom férfi £ < \ és fehérnemű, asztal- mg t^ \ * térítők és mindennemű tenáru £ ^ \ * F 3 \ Árusítás nagyban és kicsinyben % mg t 6 ► t s ooooocmjxoooxocxmxmjQOooQa Hé* kozákok! A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Komáromi János. (24) — Persze, hogy értem, — feleltem bosz- szusan, mert bántott, hogy nevet rajtam a békás. — Oszt Emmi-k is asszony szereti az urfit ? Bandi legyintett: — Éppen ez a baj. Hát azért haragszik apa, hegy Emmi ne kódorogjon vele a házon kívül. Ma reggel odiaszólt az öreg a mamának: még elcsavarja a fejét, de akkor szétvágok köztetek! — Hogy az urn csavarja el? — Hát bersze! — Osztán hogy csavarja el? Bíaindi vállat vont, hogy azt ő se tudja s igy nagy tájékozatlanságban maradtam. S minél szelesebb enek láttam etíialfogva a leányt, annál jobban sajnáltam. És nem is kísértem el többé a határba, csak egyetlenegyszer még. Hónapokon át nem láttam azontúl, mert eltűnt egy éjszakán és kis cipője nyomát sem hagyta maga után a kort zegzugos macskáin. Ezen a legutolsó kirándulásunkon úgy megzavart Emnri-kisasszony, hogy a puszta emléké-^ ma is kiüt rajtam a forróság. De hadd kezdem az elején. Másnapra ezután megint a határban fes- fcgettek ők kettőn, de ezen a délutánon csak egymagám voltam velőik. Az urfi a táj egy zugát választotta ki, a Helrnec- paták egy kanyarod óján ál. Három sátoros-nyár susogott a közeli halomról, majd pipacs-szőnyeg lángolt a fűzőid vetésen s a falu két bádogtornya csillogott messziről. Kápolnai nyugalom nyúlt el a határ fölött, melynek egyes .pontjain mozgó hangyák gyanánt serénykedtek az emberek. Túl ia partokon gulya légéit s kolo-mpszó jött onnanátról. De ritkán és alig-hallhatóan. Bús aranyszinben fürödtek a halmok, -a kerek ligetek és odébb az ingoványos. Csönd volt a mi-ndenségben, csönd. Még csak kukorékolás se jött errefelé sehonnan, iarnint ilyen álmos délutánokon szokás. Dehát messze volt a falu, messze ... És a falun, halmokon, kerek ligeteken tűk a szem- határ szegélyén opálkékben szen-deregtek a hegyek és azok vállai fölül keszeghátu havasok villogtak ia messzeségből ... Ott állnak c havasok most is, de én már nem látom őket. Elvesztek előlem, mint föl nem támasztható ifjúságommal a régi kedvem . . . A fűben keveredtem ezen az aranyfényü délutánon s annyi édes vágyakozással telt meg a szivem., hogy csaknem sírva faika diám. Az urfi, meg Emmi-kisasszony valamivel odébb pepecselgetett a vásznon. Nem igen hederitetfcem rájuk. Mert amióta holt-bizonyosra vált előttem, hogy Emmi az urfi után van oda, rosszulesett a könnyű hűtlensége. Egyszer-egyszer a leány csengő hangja ütött meg: — A kezedre ütök, Gézái! Ilyenkor fájdalom fogott el. Ment a leány tiltakozásában árnyalata sem volt semmi komolyabb neheztelésnek. Inkább incselkedve fenyegette az urfit. S amint fekszem a fiiben, egyszer-csak suhogni kezd cgy-irányból a fü. Mintha valaki közeledne felém. Fölhajtók: Emmi-kisasszony jött a patak irányának. Magas volt a fü, zsombekos -a talaj. Óvatosan közeledett: Blram 3,mmmw Gluj-Kolozsvár, MonoÉrl-úl 33. (Galea Jögüöp) §záSii?&ft fcSsőrentfQ leleér és ; íarfta erüélíji gérisios $ h r | OO0OCXXXXXX3OOGOOCOOOOOCOOOOSC^2a. — Hát te mit csinálsz itt, Jánoska? Egészen megfeledkeztél rólunk . . . — Az eget nézem, kisasszony — és felálltam. — Meg a fákat, felhőket, a havas hegyeket ott messze . . . Megállt a patak füzbokros partján: már nem figyelt rám. Maga elé tűnődött csöndes- kén, aztán egy laposabb részen lelépege-tett a csörgedező viz széléig. Kalap nélkül állt ott, kicsit megbomlott hajjal. Szemibenállt a nappal, bronzfény bujdosott a megcsúszott hajában s lehunyta a szeméi. S két karját átkulcsolván karcsú nyakán, fölnézett a kék min- denségbe. És mialatt állt igy, vékony blúzán kiütödött a két apró melle. Néztem őt, néztem. Hirtelen csak leült a patak szélén, villámgyorsan kifüzte a félcipőjét, lehúzta seb esen a harisnyáit s megvill.aintak piriny bokái. Eiőre- szökött, a vízbe állt és megremegett. Aztán mosolyogva nézett föl reám:-— Meleg van, Jánoska . . . Az állványok felől az urfi -kiáltott valamit e pillanatban. A leány visszakiáltott csengő hangján: — Ne próbálj idejönni, Géza1, mert mezítláb vagyok! Akkor pedig kikapsz! Az urfi nem lehetett kiváncsi, mert cseppet se igyekezett a kisasszony apró Iában után. Én oldalt álltam, a part meredekjén. Zsibba- dozni éreztem a fejemet . . . A leány előrelépett. Ott mélyebb volt a viz. Nem mert tovább menni. Ott álltam a meredeken, a forróság öntött el. A leány ismét fölnézett reám. Aztán igy szólt: - ... — Milyen mély a viz?, liisűc és árupiac: — Üzletiden a prágai magáníorgaíoi A félhivatalos jelentés szerint a magániorgí lom tartott volt, ezzel szemben saját tudós tónk megállapítása úgy szól, hogy a mai ma gánforgalom teljesen üzlettelen volt és a név leges árfolyamok a tegnapi szinten mozog tak. Névleges jegyzések Cseh cukor 1110- 20, Sciiüller 2110—20, Morvát cukor 43542.5, Aussigi vegyészeti 790, Kolini mütrágj; 572.5, Kolini szesz 1010, Krizík 335—338, Dl n-ek 447—80, Skoda 483—86, Poldi 315—31, brünni gép 850—83. Osztrák Hitel 78.5—1, Wiener Union 75.5—76.5, Bankverein 53- 53.75, Verkehrsbank 33.5—34, Depositenbak 6—6.85, Magyar-Cseh Ipariunk 12.12—125. A devizaforgalom a tegnapi árfolyamok! tartott volt. Jegyzések: Páris 184.75—85, B- ma 147.5—00.75, London 148.50—148.63, fedél 34.17.5—34.25, Zürich 606.5—7, Bein 8.10—S.12, Bécs 4.8125—4.82, Belgrád 40.2- 40.36, Bukarest 15.15.12, Szófia 24.85—24.5. — El lanyhult az ohnützi terménytőzte. A búza terméskilátásai kitűnőek. Az árié jó, de ,a rozsé kevésbé kielégítő. A mai iádén a malmok tartózkodóak voltak, mireiz árak hanyatlottak. Árjegyzések: morva bia 162—165, szlovenszkói búza 155—158, n- gyar búza 157—160, magyar rozs 137—IS, morva rozs 150—153, orosz rozs 137—IS. Morva zab 155—156, jugoszláv tengeri vita gszem ti 128—129, román tengeri klsszeü 137—138, morva vetőbükköny 140—150, U édes széna kötetlen 51—53, préselt 52—4 édes préselt széna 55—60, holland köméi 1400—1450, süíőliszt 260—265, sima buzalist 248—250, 1. sz. főzőliszt 230—232, roi egyenliszt 185—188, rozskorpa 90-ig, buzi korpa 96—98, prompt rizs 255—265, maláta csira 310—320, amerikai sertészsír 1115-, 1125. + Lanyha a budapesti terménytőzsde Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon Á mai terménytőzsdén lanyha irányzat mellet a következő árakat jegyezték: tiszavi- dékí búza 320, vidéki állomásról 300, budapesti rozs 262.5, vidéki állomásról 240—245, budapesti kukorica 262—265, budapesti zab 325 ezer magyar korona métermázsánkiní. + Üzlettelen a budapesti terménytőzsde. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai budapesti terménytőzsde irányzata lanyh forgalom mellett üzlettelen volt. Előfordult köté sek: Tiszavidék-i búza 300, egyéb minőségűéi 290—295, budapesti búza 315—320, budapest rozs 265, budapesti kukorica 270, vidéki kukoric; 275 és budapesti zab 320. Tudhatta pedig, mert le lehetett látni . patak fenekéig. De én akkor nem gondoltán semmi csintalanságra. Csak néztem őt. néztem. — Milyen mély a viz? — kérdezte megint. — Alig térdenfel-ü], Emmi kisasszony — s remegett a hangom. — Át akar menni? __ Át — és mosolygott. — De csak úgy, ha te mégy előttem. Felgyürtern a nadrágomat, térdenfelül. A v.izbe ugrottam s megfogtam a keskeny, forró kezét. És vezettem. De úgy, hogy nem néztem rá. Nem is láttam semmit. Még nem lehettünk a közepén, amikor megijedi: — így nem lehet, juj! . . * Forduljunk vissza ... n A szélen álltunk megint, szemközt. Á viz körülfolyta kerek bokáit. Rámnézett: — Mosd le a lábamat, Jánoska ... Jó? Már dévajkodott. Akikor már ott hajlongtam előtte s a lábát locsolgattam. A fejemre legyintett: — Jaj te buksi, te! A kezeddel! Csak nem félsz talán? A bokájához nyúltam. 'Megremegtem tő-. le. Nevetett: i — De ügyesek vagytok ti, férfiak! Ij Amikor azt mondta: „férfiak44, csöndeskén kacagott. Nagy forr óság közt babrálgiaittam, ügyetlenkedtem körülte. Mulathatott rajtam, mert tovább-biztatott. — Feljebb is lehe, Jánoska . . , Ncnt foglak mégharapui — s kacagott megint elfojtva, magában. — Meg aztán te a lovagom is volnál! Igaz-e?
