Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-22 / 139. (587.) szám

GünArTLT

B ®StÉl Prága, vasárnap, 1924 junins 22

B M j$ gr *-*

AjVír A/ /fe' JyA$9 ..,-i.—-, /^^,|i, mi— j

___■.» m—in,, ni , -,ii—in , „ —un,,| mi i —,— ___— Mimi Előfizetési árak bal- és külföldön;

m /

mi 7j*f*WML WS&'mw'íJ^ípO^wytiWi

i /fir lAffy W0Awbww jb B B BW B/Br^a5s!Mv.^%8S;

ks# 'm^ms 1L Jf m Jm JBl W*> Juss - - Kiadóhivatal: Prága. i„ luíov*

tasr jpggö^ ffifö allco IS. ez., Telefon 6797. szám,

<& ^®0Í> - Sürgönyeim: Hírlap, Praha. —

Főszerkesztő: A Szlovenszkői és Rnsziaszkői Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő:

PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

SKS^I

Benes és a belpolitika

(g.) Prága, junius 21.

A1 cseh-szlovák belpolitikai életnek egyik legkeményebb és legfogasabb kérdése, amely azonban a közvélemény nagy nyilvánosságát jelentő sajtóban mélységesen hallgat, de az emberi gondolatok belső politikai világában állandóan él: megbukhat-e Benes és ha igen, külső, vagy belső politikai események azok, amik megtörhetik azt karriervonalat, amely hirtelen emelkedett, mint a higgany a nyári napsütés következtében, amely az emelkedésben váratlanul torpant meg, sőt meg is tört az utóbbi hónapokban,

Ez a kérdés a múlt héten hirtelen lépett az aktualitás stádiumába s többet foglalkoztatta a politikai gondolkodást, mint azelőtt. Ennek a folyamatnak megindító oka abban rejlik, hogy a koalíció egyik gerincét alkotó cseh-szlovák agráriusok, közelebbről az agrárius csoport iegkormányhübb részének szócsöve: a Venkov két napon át azt a hírt pengette tisztán hafflmtóan, de nem minden mellékzöngés nélkül, hogy Benes a külpolitikának közgazdasági vonatkozásaiban egyáltalában nem ért mesterségéhez, de szakavatlan balfogásokkal gyűri aktatáskájába a külföldi államokkal' kötött kereskedelmi szerződéseket és ezzel a cseh-szlovák közgazdasági életnek jelentős,kánokat okoz.

Elérkezett tehát az a pillanat, amikor a külpolitikai akciók kibújnak az eddigi elizo- iáltság tojáshéjjából és belecsiripelnek a koalíció belpolitikai kottásainak kotkodácsolá- saiba. Elérkezett az a pillanat, amikor a külpolitika hatni kezd a belpolitikára, aminek nyomán be kell következnie annak, hogy a belpolitika hatni fog a külpolitikára s nem lesz többé két vadászterület egy és ugyanazon terrénumon. Ezzel csak természetes és logikusan várható folyamat következik be, mert a mai állapot és az eddigi helyzet magában hordta annak lehetetlenségét, hogy volt egy kormány, amely a különböző pártok bel- és külpolitikai törekvéseinek egymást irritáló érdekééből lázas vergődést teremtett befelé, de amely a külpolitikai törekvéseket lefékezte és inegbéklyózta annak érdekében, hogy egv külügyminiszter, akinek a belpolitikai akciói mindössze a kisebbségi jogok elnyomása tekintetében érvényesültek s akinek semmi pár itala ja és pozitív belpolitikai pozíciója nem volt és nincs, szabadon űzhesse a maga diplomáciai játszmáit és erőszakolt koncepciójába beleillessze az állam egész politikáját.

gelni a koalíció lesántult és megkehesedett gebéjét és érzi azt, hogy a következő kormányban esetleg értékét veszített faktor lehet Benes — berozsdásodott zabola, amit a legjobb sutba dobni — s akit nem érdemes a kormányváltozás akadályos kerítésén keresztül segiteni. Az akció tehát arra irányul, hogy a külpolitikailag értéket, összeköttetéseket és

ezzel együtt pozitív irányokat és célkitűzéseket veszített Benest belpolitikaian valódi értékére szállítsák le és előkészítsék annak talaját, hogy az uj kormány megalakításánál, vagy a mai kormány rekonstrukciójánál feltűnés és nagyobb izgalom keltés nélkül lehessen a frissen mázolt kormányajtón kopogtató Benesnek ezt válaszolni: kívül tágasabb!...

Matteottit Domini gyilkolta meg

Róma, junius 21.

(A P. M. H. távirati jelentése.) Domini a terhelő körülmények nyomása alatt bevallotta, hogy két társával együtt ö gyilkolta meg Maíteottií, Cesare Rossi, Filipeíll és Marinelli megbízásából. Mettaottit azonnal megölték, amint az

autóba dobták. A holttestet a Vico-tó partján egy bokor mögé helyezték, mire az autó eltávozott. Palotti Volfi, a Corriera della Sera igazgatója másnap egy másik helyre vitette a holttestet, melyet Domini azonban nem tud megjelölni. A holttestet minden valószínűség szerint elégették.

♦♦♦♦»»»♦♦»♦♦»♦♦»»♦»♦♦♦»»»»»»»»<*❖♦»♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦»»»»♦♦♦♦♦♦•♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦»»»»♦♦» ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Hírűi fen nemei nacdonahldal lármáiul?

— A P. M. 11. eredeti tudósítása —

London, junius 21.

Az európai politikai érdeklődés ma Her- ríot londoni útja felé irányul. A Daily Tele- giíaph erősen kifogásolja azt, hogy Macdonald már előre kijelentette, hogy a Herriottai lefolytatandó tárgyalásairól semmiféle infor- miációt a sajtó számára nem ad és kijelentig hogy ez az eljárási mód furcsa ellentétet alkot Macdonaídnak a nyílt diplomáciával szemben hangoztatott álláspontjával. A Standard úgy hiszi, hogy Herriot a következő tervekkel indult Londonba:

Franciaország szabadon kívánja engedni azokat a ruhrvidéki foglyokat, akik

nem sértették meg a francia zászlót és nem cselekedtek a megszálló csapatok biztonsága ellen. Garanciákat követel a szakértői javaslatok hatékony keresztülvitele érdekében. A Ruhr katonai kiürítése ne attól legyen függővé téve, hogy Németország íeíjesiti-e a szakértői terveket, hanem sokkal inkább attól, hogy eleget tesz^e a le- fegyverezési kérdésben fölállítandó antant- követeléseknek. Tárgyalni kívánja a biztonság kérdését, végül egy szövetségközi konferencia egybehivására nézve kiván megállapodni s annak programját akarja Macdonalddal megbeszélni.

Németország nem siet a népsiűwefségne belepni

A P. M. H. berlini' tudósítójától

Berlin, junius 21.

Á Daily Telegraph berlini tudósítója beszélgetést folytatott Marx birodalmi kancellárral, aki kijelentette, hogy a jelenlegi népszövetségnek olyan szervezeti és tényleges hibái vannak, hogy a német kormány nem

képes a népszövetségben még csak ideáljának megközelítését Sem látni. Ez oknál fogva a német kormány nem siet a népszövetségbe belépni. Másrészt azonban nem utasítja el a belépést, ha ezt más népek kívánják. Fölvételét azonban föltételektől, vagy próbaidőktől nem engedi függővé tenni

Bencének e§ Nincsicsnck választania kell Bukarest vaga Ploszkva kűzűtt?

— A P. M. II. eredeti külpolitikai értesülése —

Ebből arra lehetne következtetni, hogy Benest elsősorban belpolitikai okok buktathatják meg, hogy a háta mögött megbomolhat az eddigi letargikus és külpolitikai akciók ki- fejlesztésére képtelennek látszó heterogén egység, holott a Benes pozíciója belpolitikai- lag függ ugyan bizonyos korinánylehetősé- gektőL, de valójában csak külpolitikai alapokra van építve és attól függ, miképpen erősíti Benes önmagát és politikáját azokhoz a fix pontokhoz, amelyek ma Európában a hatalom fókuszait jelentik.

Amint bekövetkezik az, hogy az európai hatalnfi trösztnél Benes ázsiója esni kezd és ez a hatalmi tröszt nem tartja magára nézve jövedelmező összeköttetésnek Benes további fórszirozását, vagy ha ez a hatalmi tröszt, amelynek Benes legjobb üzletvezetője, elérkezik a csőd állapotához, akkor azonnal fölszabadulnak azok az erőik, amelyek a belpolitikában Benes ellen szunnyadnak és az eddigi presztízs és nimbusz helyébe az a realitás lep, amely a politikában nem szokott hálát és ragaszkodást tanúsítani egy politikus-iránt akkor, amikor a politikusnak letűnt a napja cs dicsősége.

Egész bizonyossággal föltehető, hogy ennek a folyamatnak jelensége és kezdő stádiuma az a támadás, amely az elmúlt héten az agráriusok részéről Benes ellen koncentrálódott. Svehia pártja érzi .azt, hogy át keli nyerPrága, junius 21.

Két hét választ el bennünket a kisantant I prágai konferenciájától, amely elé különösen a' román politika tekint nagy várakozással, mert hivatva lesz igennel, vagy nemmel válaszolni a besszarábiai kérdésre s tisztázni azt a helyzetet, számíthat-e Románia Ferdinánd királynak londoni tapasztalatai1 után kisantantbeli barátainak támogatására. Ez a várakozás kitetszik a kisantant sajtójából is, mert a hallgatag cseh lapok és az óvatos jugoszláv sajtó mellett föltűnő élénkséggel tárgyalja a.konferencia kérdését a román sajtó, amelynek élén az Adeverul és Universul lovagol s arra -igyekszik rámutatni, liogy mily veszedelmet jelentene a kisantant által megszabott politikára nézve, ha Románia kénytelen lenne a besszarábiai frontot fenyegető oroszokkal szemben Törökországra), Magyar- országra, Bulgáriára s esetleg a balti államokra támaszkodni. Noha a középeurópai helyzet alapos ismerői úgy vélik, hogy a besszarábiai kérdés egyáltalában nem olyan veszedelmes, mint azt.a román sajtó .föltünteti s hogy a veszedelemnek sürü harangkon- gatása nem más, mint a román hadfölszere- lési kölcsön érdekében az antant felé elhangzó vak-lárma s diplomáciai manőver, mégis ez az a kérdés, amelyet a prágai konferencia elé, mint elháríthatatlan problémát sodort a

román politika s amely hivatva lesz eldönteni, van-e közös akarat és cél abban az alakulásban, amely a zágrábi Obzor szerint a magyar veszedelem elmúltával elvesztette létalapját. Rendkívül érdekesen ir -egy orosz botsevifci lap a prágai konferenciáról, amikor kifejti, hogy a francia választások nyomán Herriot és Macdonald megegyezése várható a jóvátétel kérdésben, úgy, hogy előáll az a helyzet, hogy Franciaországnak nem lesz többé szüksége arra, hogy Közép- és Kelet- európábán szövetségeseket tartson, amelyek a francia állampénztárnak oly sok pénzbe kerülnek. Ennek a megegyezésnek több garanciális ereje lehet Franciaországra nézve, mint a cseh-szlovák és román hadseregnek együttvéve. Ezenkívül ' Franciaország látja, hogy Belgrád és Prága Róma felé is tud orientálódni s hogy Bukarest csak azért tart ki mellette, mert sem az olasz, sem az angol politikának nemi kell a barátsága. Ennek folytán a kisantant jelentősége Franciaországra nézve igen sokat veszített. A lap szerint nem lehetetlen, hogy a francia politikai változás arra bírhatja rá Prágát és Belgrádot, hogy megegyezést keressenek Szovjettoroszonszág- gail s ez esetben Románia teljesen magára maradna. A kisantant prágai konferenciájának tehát ez lesz a tengelykérdése: Bukarest vagy Moszkva?.

Júliusiban is együtt lesz a parlament

A P, M. H. eredeti parlamenti tudósítása.

Prága, junius 2L

A politikai petka és a kormány tegnapi tanácskozásai még annyira sem tisztázták a helyzetet, 'hogy ma megközelítően tudnék, mennyi ideig fognak tartani a képviselőház és a szenátus ülései. Annyi bizonyosnak tekinthető, hogy a parlament a jövő hét folyamán nem fejezi be még az ülésszakot, hanem a juüusi kánikulát is Prágában töltik majd a honatyák.

A júliusi üléseken elsősorban néhány pénzügyi és közgazdasági törvényjavaslat kerülne napirendre, igy a bankbetétek védelméről szóló négy törvény,

esetleg a badikölcsönök sorsa is elintéz tétnek,

továbbá a régi nyugdíjasok is megkapnák a várva-vár.t illetményrendezést.

Ezen kiviül néhány kereskedelmi szerződés ratifikációja is sorrakenülne; főképpen a dán és holland kereskedelmi szerződéseket emlegetik a beavatottak.

Ennél a tételnél nem hagyhatjuk szó nélkül a kormánynak egy újabb ,,feledek egységét", A külügyminisztériumban fekszik Cseh-Szlovákiának Magyarországgal kötött négy, gazdasági természetű egyezménye, melyek közül legfontosabb a kettős megadóztatás ellen s a letétekről szóló szerződés.

Egyik szerződés nem mondható politikai természetűnek,, mindazonáltal a kormány még a parlament elé sem terjesztette azokat, noha mindkét állam elsőrendű érdeke az* hogy eme szerződések mielőbb érvénybelépjenek. A magyarországi törvényihozás, már hosszabb idő előtt ratifikálta azokat.

A szlovenszkói és ruszinszkói ipartörvény tervezete a jövő héten sem kerül sorra, minthogy a népjóléti bizottság még nem tárgyalta le azt,.

A vámtarifiakérdé'ssel a törvényhozás nem fog foglalkozni. Kiszivárgott hírek szerint a kormány rendeleti utón fogja a kérdést rendezni — ideiglenesen, — mint sok más oly dolgot, amelyet nem mer a törvényhozás elé vinni, nehogy a koalíciós pártok a nyílt porondon is hajbalkapjanak.

A gabonavámok kérdése oly módon ren- dezíetnék, hogy az importált gabona után tiz százalék ,,kezelési illetéket" kell majd fizetni, vagyis maga a vámtarifa nem volna megbolygatva. Az ipari vámok tekintetében egyes nyersanyagok behozatali vámját leszállítanák.

A parlamenti kalendárium eddig iá követ- ; kező tárgyalásokat jelzi: Junius 28-án, kedden délután három órakor a képviselőíház tart ülést amelyen a megvesztegetési törvény s a szlovenszkói és ruszinszkói felekezeti nyugdíjas tanítók államsegélyét fogják tárgyalni.

A mentelmi ügyek között Szent-Ivány, Korláth dr. és Jabloniczky dr. képviselőink esetei lesznek elintézve.

Az alkotmány-jogügyi bizottság a örök-’ befogadási törvényt fogja tárgyalni, a kulturális bizottság a mezőgazdasági népiskolák kérdésével, a népjóléti bizottság a szociális biztosítással foglalkozik, valamennyi a keddi plenáris ülés után.

A szenátus ugyanazon a napon délután öt órakor fog ülésezni s ezen kívül a szenátus alkotmány-jogügyi bizottsága tart ülést.