Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)
1924-06-21 / 138. (586.) szám
Szombat, Június 21. *3 KÖZGAZDASÁG A Bankhivatal újabb magyarázata a devizarendelethez Prága, junius 20. Az érvényben lévő devizarendelet és az annak kapcsán kiadott pótrendelések annyi zavart okoztak, hogy a Bankok szövetsége kénytelen volt erre vonatkozóan a Banklii- vataltól különböző felvilágosításokat kérni. Erre a felterjesztésre most a Bankhivatal válaszolt és a devizarendeletk magyarázata tekintetében felfogását a következőkben foglalta össze: Korlátlan valuíaíorgaiom, húszezer koronás devizaértékhatár A bankok tetszés szerinti összegben vásárolhatnak valutákat, ha nem merül föl annak gyanúja, hogy az eladó a valutaeladás utján meg akarja kerülni a cseh koronára nézve fennálló arbitrázs-tilalmat. Devizákat csekk alakban, Írásbeli és távirati kifizetési kifizetéseket 20.000 korona ellenértékig vásárolhatnak a bankok, de az ezt meghaladó összegű devizavásárlásoknál, vagy pedig feltűnő devizaeladásoknál az értékhatáron alul is a Bankhivatal a 46. számú kormányrendelet 24. szakasza alapján kötelességévé teszi a bankoknak, hogy az eladó személyazonosságát megállapítsák és amennyiben külföldi eladóról volna szó, kötelesek az árfolyamot a Bankhivatallal egyetértőén megállapítani. Importvalutáít kezelése A devizarendelet 9. szakasza és a Bankhivatal utasításának 7- szakasza értelmében a behozatali engedély (bejelentést) a bank köteles a devizafedezetét megelőzően a Bankhivatal állandó jegyzékébe bevezetni, vagyis a banknak ebben az időpontban már kezében kell, hogy legyen a behozatali engedély, illetve behozatali bejelentés. A Bankhivatalnak jogában van az eredeti behozatali engedély, illetve bejelentés helyett a devizafedezet során közelebbi részleteket is kérni a behozatalról. A Bankhivatal él is ezzel a jogával és újabban a behozatali valuta biztosításánál a bankoktól jegyzéket kér azokról a cégekről, amelyek számára a devizákat a behozatali engedély (bejelentés) számának felsorolása mellett biztosították, illetve fedezték. A szabad behozatalnál a Bankhivatal az áru nemére és súlyára vonatkozó adatokat követeli be. Külföldre szóló fizetések. (A rendelet 11. szakaszához.) A külföldre szóló fizetéseket a kiutalt külföldi valutában csak annak a banknak közvetítésével szabad lebonyolítani, amely a kiutalást jegyzékbe vette. Mivel ez a rendelkezés csupán nyilvántartási célokra szolgál, a Bankhivatal megengedi, hogy a külföldre szóló fizetést külföldi valutában más bank is foganatosíthassa, mint az, amely a behozatali engedélyt (bejelentést) regisztrálta, ha a vonatkozó kiutalásnak a regiszterből való leírása tekintetében az eredetileg regisztráló bankkal megyegyezik. Cseh koronában való külföldi fizetés Amennyiben cseh koronában való külföldi fizetésről van szó és a behozatali engedély (bejelentés) valamelyik banknál jegyzékbe van véve, az ügyfél megbízását átvevő bank köteles az átutalást annak a banknak közvetítésével foganatosítani, amelynél az engedélyt regisztrálták volna. Külföldiek számlája Oly külföldi fél javára szóló jóváírásokat, akinek az illető banknál nincsen számlája, a bankok a megfelelő előírások mellett a külföldi bank számláján eszközölhetik azt a Bankhivatal engedélye nélkül. Olyan esetekben, amelyekben a külföldinek egy teljesjo- gu banknál külföldi számlája van és ennek lezárása, ill. az egyenlegnek egy más teljes- joga bankra szóló átvitelhez ad utasítást az ö újonnan nyitott számlájával kapcsolatosan, a bankok az uj banknál való jóváírást a Bankhivatal engedélyezése nélkül eszközölhetik. Mindazoknál a cseh-k oronajóváfrásoknál a külföldiek számláján, amelyek a prágai tőzsdén vagy a magánforgalomban lebonyolított osztalékértékpapirokból és a külföldi jogos letétjéből származnak, olyan összegeknél, amelyek a 20.000 koronát meghaladják, mindenkor be kell szerezni a Bankhivatal engedélyét, amely meg fogja határozni, vájjon ezek az összegek a külföldi félnek szabad, vagy kötött számláján jóváirandók-e. A Bankhivatalnak ezt az engedélyét abban az esetben is be kell szerezni, amikor az eladott értékpapírok vételárát az illető banknál egy külföldi cseh koronára szóló tartozásai egyen eg fedezetére kell fölhasználni. Az exportvaluta A devizarendelet 15. szakasza értelmében a Bankhivatsál iá beszolgáltatandó export- valuta minimális ellenértékét 500 koronában alapítja meg tételenkint. Az efrektiv valutában (bankjegyeikben) való beszolgáltatást a Bankfeivatal csak kivételesen fogadja el és minden esetben a bankjegyek helyett deviza alakjában való beszolgáltatást követel. Külföldi értékpapír eladásából származó vételár Ugyancsak a 15. szakasz értelmében a külföldön lévő olyan értékpapírok eladásából származó vételár tekintetében, amely érték- papírok már előzőén külföldi letétben voltak, szintén fönnáll a felajánlási kötelezetség és az ilyen papíroknak a vételárát exportvaluta- ként kell a Biankhivatalnak beszolgáltatni, amennyiben az eladó annak idején a bevásárláshoz valutát igényelt. Külföldi követelések lefoglalása A rendelet 22. szakasza értelmében a Bankhivatalnak a felek számláján levő külföldi fizetőeszközeire vonatkozó igénye természetesen nem vonatkozik olyan külföldi fiHé, kozákok! A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye. Irta: Komáromi János. (23) — Á, te vagy az! — és fölnézett. — A púpomat gyógyítom. — Talán a hasa fáj Józsi bácsinak? — Fáj az ördögöt! — és nevetett — Csak fíangérozok magamnak, mint az urak. Csakhogy ök bolondok, nekem pedig eszem van. Mert az urak Szobránczra, meg más fürdőkre mennek, oszt hajigálják széjjel a pénzt. Én pedig itt henyélek magamnak. Csak ,a pénz teszi a különbséget, öcsém, de attól eltekintve egy a természetünk. Ök se dolgoznak, én se. Gyufát kotort ki a mellényzsebéből s úgy fektében rágyújtott. És mialatt szipákolt, azt kérdeztem tőié: — Mit csinálna Józsi bácsi, ha sok pénze volna? — Hogy mit csinálnék? — s ravasz mosoly villant el az orra alatt. — Hát először is Brugóst lecsapnám béresnek, oszt azonkívül vennék vagy száz pakli finom szüzdo- hányt, meg egy testhezálló szárat ebbe a pipába, ni! Pipáznék, nézném a világot s nem gondolkoznék semmit . . . — Józsi bácsi nem szeret gondolkozni? Itt már felült, úgy csupasz hassal s szeme a távolba réved t: — Nem ám, öcsém, mert szamárság' az, oszt nem tesz jót az agy velőnek. Nagy buta volt, aki kitanálta. Legjobb dolog, ha az ember pipázhat kedvére, ledül magának valahol, elalszik kicsit, oszt az eget, meg a felhőket nézi és gondolkozik. De ez a gondolkozás olyan, hogy nincs tőle gondom, hanem amit összeeszelek magamba, mingyárt kifittyen a fejemből, megint más gondolat gyön, de azon se ölöm magamat sokáig, hanem elképzelem, milyen jó henyélgetni, — s legyintett. — Oszt ezek a gondolatok csak gyönnek-men- nek, oszt elszállnak, mint a pipafüst, az ember feje pedig nem fáj tőlük. De ezt te úgyse érted, öcsém, mert ehhez ész kell . . . Május volt már. S én a keskeny festő- állványt hordozhattam a szép 'kasznárkisasz- szony után. Mert egy délben csiak betoppant a festő- urfi, aki már tavaly is egész nyarat barangolt össze a határban. És Emun kisasszony nem hajtotta le többé a fejét, mint annyiszor azelőtt. Jókor-dél után felgallopoztam a kastélyba, hogy segítségére legyek a kisasszonynak. Mert a fő-kozák halálnak-haláiával tiltott el ugyan a kastélytól, szerencsére azonban nem mutatkozott napok óta s igy nem tudhatta, hol ütöm el a délutánjaimat. E nyárba-hajló délutánokon a festő-urfi fejébecsapta fehér-ellenzős, áockás sapkáját,* fogára tette a kis fapipát s hónalja alá szorította festő-készséget. Én a kisasszony kes- kenyke állványát cipestem dobogó örömmel. S megindultunk a határba. Elől ügettem a térdig-lengő vetések közt, barázdák mentén, torony irány. Utánam Emuit kisasszony lengőkarimás szalmakalapjában, amelyet bársonyszallag fogott le az édes álla alatt. Mögötte az urfi. Szótlanul távolodtunk a határban, ök ketten ha váltottak is néha egy-egy szót, nem igen hallottam* mert halkan beszélgettek. Ha már messzemaradt a falu, az urfi kiválasztott valami alkalmas helyet. Egyszer zetőeszköz ökre, amelyeket a külföldiek itt tartanak készen, hanem vonatkozik olyan külföldiek számlájára, akiknek lakóhelyük a cseh szlovák köztársaságban van és ezek a számlák valamelyik banknál,- mint belföldi számlák szerepelnek. Egyéb devizakorlátozások A Baukhiviatal nem engedheti meg azt, hogy a bankok minden devizában az ügyfeleknek 20.000 koronáig terjedő azonnal való igénylését teljesítsék, úgy hogy a bankok a devizaigénylést szükség esetén az egyes ügyfelek által igényelt összdevizaértéken belül csupán 20.000 koronáig jelenthetik be. Ha külföldi valutárét vásárolt értékpapírok eladásánál veszteség keletkezik, a Bankhivatalnak jogában áll valamely egyéni kérelem és az igazoló mellékletek beterjesztésénél a külföldi valutában való tartozás kifizetésére devizavásárlást engedélyezni.-f- A Perel és Schacherer- gyár beolvad a Pozsonyi kábelgyárba. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az Első magyar kábelgyár r. t Perei és Shacherer legközelebbi közgyűlésén kimondják a Pozsonyi kábelgyárral való egyesülést. A fúzióval kapcsolatosan beleolvasztják az uj vállalatba a szomszédos csőgyárat is, mely szintén a Pozsonyi kábelgyár érdekköréhez tartozik. A Perd-Sdhacherer gyár eddigi vezetősége lemond és az uj igazgatóság tagjaiul választják Bondy Leont és Emilt a Pozsonyi kábelgyár igazgatóit. A transzakció során a Perei és Schacherer-gyár eddigi 5 milliós alaptőkéjét 65 millió koronára fogják felemelni. — A Kamarai központ a portó leszállítását követeli. A prágai Kamarai központ memorandumot terjesztett a postaügyi miniszter elé, melyben a postai dijaknak a békeparitásra való leszállítását javasolja. A valuta- koefficienst e mellett 7-ben állapítja meg, úgy hogy a békebeli 10 . filléres portó 70 fillér lene. Követeli az 50 filléres csomagkiszolgáltatási díj törlését, a postafiókok dijának mérséklését és végül az állami hivatalok küldeményeinek külön saját gyüjtőforgalom utján való lebonyolítását. E mérséklések mellett is a Kamarai központ a postaigazgatás eddigi 33 milliós aktívumát változatlannak tekinti. — A Lederer testvérek durtaszerdahelyi cég kényszeregyezségi ajánlata. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Lederer testvérek dunaszerdahelyi cég, amelynek ismeretes fizetésképtelenségi ügyét nemrég tárgyalták, most 35 százalékos kiegyezést ajánlott hitelezőinek. tőzsde es árupiac: — A prágai terménytőzsdén sem irányzat, sem forgalom nem fejlődött. Rendkívül gyér látogatottság mellett a mai fogalom teljesen pangott és igy irányzat nem is fejlődhetett. A kínálat alig számbavehető és vevők sem jelentkeztek. A keddi árak maradtak névlegesen érvényben. A zabért ismét 130 koronát kértek, de ez az ár nem volt elérhető. Az ameriikaizsirt 11—11.15-tel kínálták, a legutóbbi 11.25-ös árral szemben. — Az értéktőzsde teljesen üzletiden. Az ünnep előtti ellanyhulás ma folytatódott Csrk ia hétvégi fedezések tudták a nagyobb a pázsitnak egy sarkát, amely mögött törpefüzes szunyókált s annak hátában fehérben villogott a falu két ceruzahegyes tornya. Máskor kerek halom előtt rakodtunk le, a halmon egypár vén tölgy hallgatózott és azok mögött, napijáróföldekTe szóló távolságban, kék hegyeik sávosodtak, de mese- szerű kékben, mint valami sóhajtás csak. És e kék hegyek vonalán túl, félig az ég aljára kihajolva, izzó-fehérben szikráztak még-tá- volabbi hegyek sovány gerincei. A havasok voltak, a havasok! ,Leheveredtem a mély fűbe s félkönyökön a kék menyboltot meg a kék hegyeket nézegettem. Harsányzöld volt itt alant minden, tücskök elszánt kardala zengett a vetésekben és dél felől a nézpesti rétség határfüzesei néztek reánk szürke n-mereng ön. A Medvec ingoványai mérges-zöldben álltak mozdulat nélkül s a füzes, meg az ingová- nyok fölött délibáb vizei tükröztek szakadatlanul. Ebben a csalóka vízben reszketett a ménes, a három kétágas pedig remegni és aszni kezdett nagy sebességgel a vízben. Ott kellett táboroznia valahol a fő-kozáknak. Az urfi, meg a kisasszony fejtegetett ezalatt. Az urfi azzal kezdte, hogy megállt az állványa előtt és jobb kezében maga elé tartván az ecsetet, egyik szemét behunyván célozgatott maga elé. Mintha mértékre vett volna valamit. Ezt a mozdulatot töbször ismételte. Olykor átment Emmi-kisasszony- hoz, aki akikor már hajadonfőtt dolgozgatott, kicsit boglyas hajjal. De igy még csinosabb volt talán. Az urfi od.aálit a kisasszony mögé, jobbkezét megemelte s a kisasszony is hasonlóárfőlyamhany atlást megakadályozni. A beru házási értékek árfolyamai ismét hanyatlottak. A de. La piac nem egységes, szilárdabban jegyezték Züridbet, Budapestetés Szófiát. Előfordult kötések: Vl/20 VI/18. 1023. évi kincstári utalvány —— .— 1924. évi "kincstári utalvány 98.25 98.25 NyeraménykSlcsön ..... 85.— 86.50 R°Vos beruházási kölcsön . 86.— 86.75 frVfl-os lisztköiesön . . • • • 78.— 79.— fi °f„ Államkölcsön .............. —•— 77.— Mo rva orsz.-kölcs. 1911 4*/, °/r 73.50 76-50 Morva orsz-*kölos. 1917 5 °!n • 76.— .2, Bróga város 191? köles. 5 °/0 •— •~ Prásra város 191n köles. 4 £6.— Briinn város 1921 köles fi •/, 96.50 -;5Pozsony város. 19101cölcs. 4°/ 59.— Prásra városi takrpt. 4 °lr . 87.50 ; ' 50 Csl. vörös kereszt sorsiecrv 61.50 63.75 Maeryar Sfrtos vörös kereszt —.— * Majryar 1elzálo<r sorsiesr . —■— • Budapesti Bazilika sorsfecv Aprárhank ..................J . . 393.- 39^-“ Bo hemia................... —.— , Cs eh TTniop Bank.. 399 50 53 Le számítold............... 3o?— ~* Cs eh Tparbank...................... 6tg _ !}!?• Prácraí TTitelbank ..... Szlovák Bank ....... 136.59 )3®-50 Zivnostenska ........ íl00.Angol-<V,iov. Bank.. h1.Os ztrák hitei............ 81.75 Bé csi TTnionbank...... 76.50 Wiener Bankv......... 53.50 , ; _ Jn goslovenska-bank .... 65.— ra'l]' Nordhahn................... 58-+0._ ?°3 .Cs eh Cukor............... 1120.- ’jl-JO PT orvát cukor............ 650.— Ko lini műtrágya... 575.— í'2Ko Mni kávé........ 162.— ~ Ka lini petróleum.. 167.50 ® Ko lini szesz ........ 1012.— Tejipar rt................................ ^ —s-,?--Kl sö pilseni sörcryár .... 2575.— Rreitfeld-Danék..... 6?0.- ít3/-50 La urin és KI ement .... ?63.50 : - ±Ringhoffer................ 705.-- /:??■Cs eh északi szén..... 1735.— -'oj.— Cs eh nyugati szén. 399.— tíP Al nine...................... 21?.- 1:21.50 Po ldi......................... 319.- 309 Pr ágai vasipar .................. 377.50 ‘/82.50 Sk oda..................... 587.— 986*Po zsonyi kábel..................... —~ • In wa’.d ................................ 235.— Pr ágai papír........... —.— —*~ — Becs szintén folytatja üzletieden irányzatát. (Pragoradió.) A mai tőzsde semmiben sem különbözött az utolsó hét egyéb tőzsdei napjaitól. A korlát teljesen üzletterén és a spekuláció a hét végi forgalomban továbbra is tartózkodónak mutatkozott. A bécsi piac hivatalosan hangsúlyozni szokott ellenálló képességét ma is fölemlíti a jelentés, de számottevő üzletről nem tud beszámolni. Előfordult kötések: Magry. arauvjáradéb . VI/20. 17500 VI/17. 17090 Mafív koroaa.iárad. . • « — 7550 Rankverein Wr. . . . 117001 1 • 5 00 Bodeukredit .............. 271001 75000 Kroditanstalt. . . . . 1 5300 163000 Un?. Kredit . . . . . f . 69090 615600 Ansrlobanlc .................. 210001 215000 Landerbank . . . . . • . 27S500 236000 — — 123000 123000 Osstr.-Magyar Bank . • • . *— — Union Bank Wr . . . • e 155000 159900 (lseh Un .on .................. 81500 ) 809500 íivnostenská Banka . , . , 803003 806100 Dunagőzhajózás . . . 1070000 1100000 erdinandsNordb. . . 116500JC 11550000 \assa-Oderbergi . . . # , . 280000 296000 681000 68=000 52100 57000 üdbahn prioritát . . • • • — vlpine ......................... 669C03 668000 Coburg ................. 52100 57500 .yrupp ..................... • 197100 200100 Polui # « • 635000 605000 ii ima •• • «•#>••• 1791000 1750000 • • • 106000 105000 skoda ......... # • • 1192000 1171000 67RJQ0 673000 Salgó ......... 6SOOOŰ 505000 825000 850000 Ringhoffer .................. • • • — 1620000 Magyar cnkor .... • • • 2200000 2300000 képp tett az ecsetjével. Mindjárt gondoltam hogy igy szokás tanulni a festést. De mivel az urfi egész közel állt a leányhoz, hirtelen vállára ejtette le a karját. Magához kapta, átölelte. A leány szabadkozni próbált: — A kezedre ütök, Géza . . . Kiszabadította magát, de nem neheztelt túlságosan. Mert az urfi megint csak mögéje top ózott később s Emmi-kisasszony nem tiltakozott előre, csak mikor már megtörtént a baj. Egyszer-kétszer észrevette magát és mentegetődzve fordult felém. De azért mosolygott: — Látod, Jánoska, igy Jegyen jóhiszemű az ember . . . Néha Bandi, az öccse is velünktartotl Olyankor fél-délutánokat elkószáltunk ma- dárfészek után. Egyszer elővettem: — Mondd már, ki ez az urfi? — Hát rokonunk, — mondta a psTás. — Édesapám a nagybátyja nekie. De édesapám nem szereti, hogy Emmivel járkál. — Mért nem szereti? — Azért, mert művész Pesten, mindig csak fest és édesapám szerűibe mondta tegnapelőtt vacsoránál, hogy keressen valami jobb pályát . . . — S miért szól bele édesapád az urfi dolgaiba? Bandi kerekre tágult szemmel nézett rám és akkor nevetni kezdett. De annyira, hogy a fűben hengergőzött: — Hogy mért? Ajaj Istenem, milyen szamár vagy! Hát hogyne szólna bele, amikor Géza bácsi el akarja venni Emmit. Hát azért mondta neki, te okos, hogy menjen más pályára, no. Mert ha nem. akkor nem adja hozzá. Érteid? (Folyt, köv.)
