Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)
1924-06-21 / 138. (586.) szám
Szombat, junius 21. Látogatás a csepeli rádióállomáson Szemtöl-szembe a katódizzitó és anódfej- leszíö dinamóval, a hullámkereső dedektor- ral, a,z antennával, az antennakiköíödrótok- kal és egyéb nagy furcsaságokkal — A csepeli csak leadóállomás — Teljesen fejlett nemzetközi rádiószolgálaíot lát el a magyar posta Budapest, junius 20. (Saját tudósítónktól.) A világon talán egyetlen találmány se hatott akkora szenzációval, mint Marconi dróttalan távírójából a mai stádiumig fejlődött és nap-nap után továbbfejlődő rádió. Amerikában valóságos rádióőrület van már, hiszen nemcsak hangversenyeznek, agitálnak rádió utján, hanem berendezkedtek legújabban arra. hogy a római pápa legközelebbi szentbeszédét leközvetitik rádióval az uj kontinens távoli kis farmjain épült templomocskáig is. Olyan esemény ez. amihez hasonlót nem élt a világ! Európa keleti felén a rádió még úgynevezett ..iigy“. amely felett illetékes hatóságok őrködnek — valamiért. Állami postaszolgálatra használják legfeljebb, bár Bulgáriában ez év elejétől a teljes rádiószabadságot hirdették ki — rövid áramköré felvevőállomások használatára és így a bolgár tehetősek ma hallgatnak már koncerteket és állami jelentéseket politikáról, világhírekről stb.. ahogy nálunk Budapesten például telefonhírmondón, ami szintén a hivatalos Távirati Iroda kezelésében van- Az azonban, amit valóságban neveznek egész nyugaton rádiónak. Magyarországon ma mindössze 4 van, még pedig Csepelen és Székesfehérvárott adó- és Tárnokon, meg ü budapesti Gyáli-uton felvevő-állomás. Ezek közül a legelsőnek épült, legnagyobb energiára berendezett és legmodernebben felszerelt a csepeli rádióállomás, amelyet meglátogattam és ott szerzett impresszióimról a lehető leghübb beszámolót nyújtóm az alábbiakban: Az állomás a Csepel-sziget északi fokán épült, a Duna egész közelében. Áll a telep egy 120 méteres csöves antennából, körülötte százméteres sugárban hat drótfeszrfő- oszlopból és két egymással szemben levő ideiglenes kis faházból egy hatalmas szántóföld közepén, amelyen a júniusi melegben érlő gabonakalászokat lengeti a dunai örök- szél. Olyan elhagyatott ez a fészek' és bizony senkit sem hat meg a körük mindenfelé gyárakban dolgozó munkások között; akik a környék lakosságát képezik. Az állomás titkai is hasonlóan egyszerűek. Az egyik teremben sokat látható kapcsolótábla, előtte asztal, amelyen az úgynevezett lámpaadó áll, egy furcsa, tel efon- kagylószerü instrumentum, de drótok nélkül való, amit terminustechnikus szerint dedek- tornak neveznek. Ez szolgáltatja a belföldi híradást Magyarországon a Távirati Irodán át Debrecen—Miskolc, délen Szeged—Pécs és nyugaton Szombathely felé. Ez egyébként az a sokat emlegetett hullámkereső, amellyel az áramkörbe irányítanak. Egy másik asztalon a rádiógramhoz szolgáló egykilowattos lámpaadóberendezés áll. Ez látszatra üvegekben égő két elektromos-lámpa, amely összeköttetésben van a kiegyenlítő transíormátorral és innen trans- íormálják fel az antennára a távolság és szómennyiség szerint szükséges áramíeszültsé- get* A „régi“ teremben, amely tudvalévőén még 1914. évben épült rádióberendezés céljára, áll a tizenkétlámpás szekrény, a Telc- funken-rendszerii lámpaadóbercndezés. Ezek mindegyike 500 wattos. Nem messze onnan pedig az anodfejlesztő és antennahosszabbitó tekercsek szekrénye. Ez az egyetlen olyan apparátus, ami komplikált és szemléletre gondolkodásra késztet. Az áramot ide kapcsolótáblákon irányított mótordinamók fejlesztik, amelyek egyébként a katódok izzitá- sához szükséges áramot is szolgáltatják. A szemben levő egyik kapcsoló pedig a váltakozó áramot alakítja át egyenárammá. Ez minden berendezés. És érdekes, hogy a felsorolt apparátusok úgyszólván mind a lámpaadót táplálják, amely aztán az előállított magas frekvenciájú áramot az antennára vezeti fel, hogy onnan huszonnégy légdróton át szétsngározódjék a levegőég minden tája felé. A csepeli egyébként hat kilowattos teljesítményű állomás. 4750 méteres hullámhosszal dolgozik és hatálya Barcelona—London—Krisztiánja—Moszkva—Konstantinápoly körben terjed. Ebben a körben a legfokozoí- tabb rádiópostai magánszolgálatot látja el, de nem Csepelről közvetlenül, hanem részint a budapesti főposta bekapcsolt vezetéke utján, részint a Magyar Távirati Iroda rádióvezeték csatlakozásával. Mindezek mellett érdekes megemlíteni, hogy e hó 16-án és 19-én lesz Magyarországon az első nyilvános rádióhangverseny az Állatkertben, amelyen a csepeli telep antennáján felfogott ás átvezetett párisi Opera- előadást mutatják be. (r. o.) Módosítják a Választási törvényt Prága, junius 20. A Nár. Osvobozeni értesülése szerint a kormány szorgalmasan dolgozik a törvényhozói választásokat szabályozó törvények módosítására irányuló javaslatokon. A jelenleg érvényben lévő választási törvény szerint Tétschen és vidéke alkotja a huszonkettedik választási kerületet a képviselőházi és a tizenkettedik kerületet a szenátusi választásokra. Minthogy a határmegállapitás folytán ennek a tervezett válasz tó kerületnek csak egy része került Cseh-Szlováktiához, ennek folytán ezt a részt a máhrisch-ostraui választókerülethez csatolják, amely kerületben a választandó képviselők és szenátorok számát fölemelik. Ffogy azonban a képviselők, illetve a szenátorok eredetileg meghatározott létszáma ne változzék meg, a tetsebeni választási körzetben fölösleges törvényhozók száma a prágai és brürmi kerülethez lesz csatolva, tehát Prága és Briinn még több képviselőt kap, mint amennyit az első választásnál adott a törvényhozó testületbe. A prágai választókerületet két részre osztják. További igen lényeges módosítás lesz az, amelynek célja, hogy a kis pártok ne kaphassanak képviseletet. Ama jelöltlisták, amelyek az egész köztársaságban leadott érvényes szavazatok számának két százalékát nem érik el, az utolsó szkrutimurnban nem vétetnek figyelembe. Igazán páratlanul demokratikus intézkedések, amelyekből azonban mégis kimaradt valami. A kormánynak melegen ajánljuk figyelmébe, hogy kellő időben gondoskodjék a hatévi választási időszak tetszőleges (a pet- kának tetszőleges) meghosszabbításáról, illetve ne feledkezzék meg a választási törvény ily értelmű módosításáról. Leltey dr. kereszté ny szociális ta képviselő még 1920-ban talált egy kis formahibát a választási törvényben s akkor beadott javaslatával korrigálni akarta azt. Szlovenszkón 1000 aláírás kell a jelöltlistára, Csehországban csak 100. A nyomdai szedő egy zérussal többet tett Szloverrszkó- n ál, mint Cseh országnál. A minden kákán csomót kereső Lelteynek ez a kis szépséghiba szemet szúrt és kijavítását követelte már négy év előtt. Ezzel azonban nem érdemes foglalkozni. Sokkal fontosabb, hogy a lengyelek és ruszinok ne kapjanak képviseletet, mert hiszen nagyon kétséges, hogy az említett nemzetiségek pártjai elérnék a köztársaság összes szavazatának két százalékát, főleg, ha egyéb országos pártok is jelölnek ott. Követeljük az abszolút nulla fokot 1 A hűtőipari szaktekintélyek Londonban országos Irdeg kongresszust tartanak — A meleg és a hideg harca — A „Pezsgő a jégen hal, hűl, hül—“ (Saját bundába öltözött úti társunktól) London, junius 20. A hütőipar fejlődése az utóbbi tíz esztendőben az abszolút 0° felé oly szédületes haladást mutatott- hogy az emberek hátán végigfutott a hideg, , mire a szakemberek elhatározták, hogy közös. érdekeik megvédésére kongresszust tartanak. „Az nem járja, hogy hűtőkészülékeink nélkül jusson valaki hideghez11 volt jelszavuk. A kongresszus megnyitó üléséről alább számolunk be. (A szónoki emelvényt egy nagy jégszekrény helyettesíti, melyet hentesek- konzervgyárosok, fagy lajtosok, tudósok és egyéb jégszakemberek vesznek körül. Fagyos hangulat uralkodik. Jég- csapok lógnak a tetőről — künn rekkenö nyár. Az elnök fagyos mosollyal megnyitja az ülést.) A z e 1 n ö k (hidegen): Uraim, míg a meleg 0 fok felett két-háromezer, meg több fokot is emelkedhetik, a hideg csak — 273 fokig süiyedhet. Ezt iá hőfokot sem tudjuk azonban elérni, a természet ridegsége miatt. (Közbekiáltások jobbról: hidegsége, balról: melegsége.) E l nőik (a csengőt rázza): Ne melegedjünk neki Uraim, tény az, hogy az abszolút 0 fokot még el nem érte ember ezen a földön. Ezt nem tűrhetjük, ez lehetetlen helyzet. (Egyre jobban belemelegedik, mire a hűtő- kongresszus titkára. cseppfolyós levegőt önt rá.) Az elnök (lehűlve): Éppen ezért gyűltünk össze, hogy hidegen letárgyalhassuk a szörnyű tényt. Meleggyártó kollegáink könyökig vájkálbatnak az ezer fok melegekben, nekünk még a — 273 fok sem adatott meg. (Szeméből könycseppek hullnak, melyek a dermesztő hangulatban azonnal megfagynak.) Valamit tennünk kell. (.Jeges lehelléte suhan át a termén.) Indítványozom, hogy'érdekeink megvédésére egyesületet alakítsunk. Hütőke- verék címén lapot indítsunk és a Pezsgő a jégen hűl, hűl. hűl kezdetű közismert szép dalt egymillió példányban osszuk ki, céljaink propagálására (Az elnök szavait jeges tekintetek fogadják. úgy. hogy a szó torkára fagy. Megder- medten hagyja el a jégszekrényt, mire hideg taps üdvözli.) A kezem lefagy, nem tudok tovább írni... jaj. A magyar képviselőház ülése. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A nemzetgyűlés ima folytatta az indemnitási vitát, amelynek első szónoka Meslkó Zoltán kisgazdapárti képviselő volt. Kevesli a háborús vagyonok megadóztatásának mértékét. A kormány szerinte nem védi meg kellő mértékben a kisgazdák egyetemes érdekeit. Majd követelj, hogy az általános titkos választójogot, melyet Budapestre engedélyeztek, a kormány a vidékre is terjessze ki. A japánok negyvenhat millió yent fizettek egy hazaáruló orosz őrnagynak Budapest, junius 20. Érdekes biinper foglalkoztatja a. budapesti büntetőbíróságot, amelynek során szenzációs részletek pattantak ki egy orosz őrnagy hazaárulásáról, aki a japán—orosz háború alatt a japánok zsoldjában állott. Stercz Ábrahám budapesti kereskedőt a világháború kitörése Londonban érte s az angolok internálták. Három évi internálás után Stercz Amsterdamba költözött, hol a Hotel d‘Europe-ban húzódott meg. Minthogy azonban pénze nem volt, William Her- mensen szállóigazgatóhoz fordult segítségért, kinek elmondta, hogy ö vagyonos ember Budapesten s azonkívül egy ötvenezer yenről szóló okiratot mutatott fel, melynek regényes történetét a következőképpen adta elő: Közvetlen a japán—orosz háború befejezése után Londonba érkezett Pylonsk nevű orosz őrnagy, akinek birtokában egy negyvenhatmillió yenről szóló váltó volt. Az orosz őrnagy váltóját nem tudta beváltani s midőn megismerkedett Stercz Ábrahámmal, őt kérte fel arra, hogy legyen segítségére a váltó beváltásánál. Stercz az őrnagy- gyai beállított a Fleed-streeten levő Lloyd- bank vezérigazgatójához, aki előtt elmondta, hogy Port-Artur ostroma alatt a japánok nagy pénzigéretekkcl rávették arra, hogy árulja el a bevehetlennek látszó hatalmas váreroditmény tervrajzát és sebezhető pontjait. Mivel előtte való nap egy generális súlyosan megalázta, elhatározta, hogy megteszi, amit a japánok kívánnak tőle, csak azt kötötte ki, hogy aztán Angliába menekülhessen. Miután az árulás dijában is megegyeztek, átadta az erődítmény pontos tervrajzát a japánoknak, akik hamarosan be is vették a várat. ■ Az őrnagy még az ostrom megkezdése előtt megszökött s a japánoktól négy japán miniszter és a miniszterelnök által kiállított negyvenhatmillió yenről szóló váltót kapott, amely azonban csak 1915 március 12-én járt le. .Miután a Lloyd-bank valódinak találta saz aláírásokat, Stercz közreműködésével megkötötték az üzletet az őrnaggyal s nagyobb előleget adtak neki. A bank igazgatója, Thompson Midiken ATatingl Stercczel is megállapodott a provízió összegében, ötvenezer angol fontban, mely kisebbtételü váltókban lett volna esedékes. Az amsterdami szálló tulajdonosa elfogadta fedezetül a váltókat s apránként negy- veukétezer holland forintot adott kölcsön Stercznek. Közben Stercz hazament Budapestre, ahonnan tartozásai fedezésére hatvanezer magyar koronát küldött William Hermensennek. A szállóigazgató a közben leromlott magyar koronát nem fogadta el, követelte pénzét holland forintokban. Időközben az angol váltók is lejártak s az amsterdami szállós a neki átadott angol fontokról szóló váltókat bemutatta a Lloyd-banknak- A bank a váltókat nem honorálta. Indokolás nélkül kijelentette, hogy egy fillért se fizet a váltókért. Erre William Hermensen csalás büntette cimén feljelentette Stercz Ábrahámot a budapesti büntető bíróságnál. A csalási ügyben hosszú és körülményes S;nl®w«i!sá5fcő lesi^Rső divarfifcritete IT MEffiFa'sm-ff ~ Vili k £gg J^n NEONVIIT || i4w«P5*$. *»»*,c«iIÍ4öHni kifejpíIkctBrcfcikescífe* «n k;<t**ri»■»«■«■* ...fónoftl JfcénBTisefete "Sxtmcwnsxtoá Russ — KM DCTAR1. I 5® r-'zzrs — M«h»S€* _RFö-utfcoi 50 || ra CGNYlET
