Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-03 / 124. (572.) szám

Kedd, Tnnftt? % s — (Táncmesterek kongresszusa Prágá­ban.) A cselii-szlovákiai táncmesterek szom­baton s vasárnap tartották meg idei országos közgyűlésüket a prágai Heinegarten-ben. A kongresszuson tiltakozó bangók hallatszottak a minisztérium azon rendelete ellen, hogy a jövőben a táncmesteri koncessziókat csu­pán egy-két évre adják ki. A közgyűlés kül­döttsége több ui táncmestert vizsgáztatott. A szlovenszkói táncmestereket Révész Jenő el­nök és Koneosny Erik titkár képviselték a kongresszuson. — (Feloszlatják a kassai C. T. K.-áO Kassai tudósítónk jelenti: A kassai cseh­szlovák távirati irodáik a közel jövőben be fogják szüntetni, mert fenntartása nagyon sok­ba kerül, bevétele pedig alig van. . — (Cseh-Szlovákia leszerel.) Pardubitz kaszárnyájának felépítésére negyven millió koronát fognak fordítani. — (Vakmerő betörés Nagyszombatban.) Nagyszombati tudósítónk jelenti: Május hó 28-árói 29-ikere virradó éjjelen álarcos rab­lók feltörték a Béla király-utca egyik emele­tes házának pincéjét. A pincében talált csá­kánnyal felfeszitetté'k az emeletre vezető lépcső ajtaját: az óriási viharban és égzen­gésben a ház lakói nem hallottak semmit. Az álarcos betörők behatoltak Körpner Jenő nagyszombati gazdász lakásába, ott mindent felíeszitcttek és összeforgattak, majd rátá­madtak az alvó házaspárra. Revolvert és kést szegeztek a férj mellének és az éksze­rek átadását követelték. Körülbelül 18.000 korona értékű ékszert és némi készpénzt szedtek össze. Az óriási vihar miatt a ház­beliek csak későn hallották meg a házaspár segélykiáltásait. A megjelenő rendőrök azon­nal üldözőbe vették a betörőket, követték a friss nyomokat, melyek három kilométer­nyire vezettek a város körül. Reggel öt óra­kor már elfogták a főtettest, aki azonban a déli órákban, a szokásos kis sétaidőben, hi­hetetlen ügyességgel megugrott. Estig min­den nyomozás eredménytelen maradt. 30-án reggel sikerült elfogni úgy őt, mint társát, valamint a harmadikat is,, aki betörés alkal­mával a ház előtt strázsált. A főtettes nem­rég került ki az illavai fegyházból. — (Negyedhangu zongora.) Há'ha Alajos az ismert modern zeneszerző, aki tudvalé­vőén elsőnek használta föl a negyed hango­kat zeneszerzői alkotásainak alapjául, egy negyedíhangu kvartetben mutatta be e spe­ciális téren való kísérleteinek gyakorlati eredményét. Hába ncgyedhangu szerzemé­nyei számára a georgswaídei Eörster August cég külön ncgyedhangu zongorát szerkesz­tett, amelyet a prágai nemzetközi zenei ün­nepségeken junius 8-án fognak első ízben bemutatni. E zongora szerkezetéről Hába a többi közt a-következőket Írja: A Förster- cég megoldotta ennek az uj hangnszemek legfontosabb problémáját, amely abban áll, hogy a dupla számú hurok számára egységes rezonáns teret létesít és a billentyűknek a mechanizmusra való közvetetlén átvitelének problémáját is megoldja. A negyedhangu kla­viatúrának valamivel nagyobb a mélysége, mint a normális fclhangu klaviatúrának és három, a magas hangokban igen kevéssé km iönböző normális felhang-manuálissal bír. Mindhárom manuál.isnak biliéntyüe 1 rendezé- se, a billentyűk szélessége és az oktávterje- dclem (a kéz átfogója tekintetében) ugyan­olyanok, mint a régi klaviatúrák. Ebből ia.z okból a negyedhangu klaviatúrán könnyen el lehet igazodni és az „áttanulás14 nem okoz nehézségeket a zongorázónak. Hába az uj zongorát még áprlis 30-án szemlélte meg Ge.orgswalde'ban és megállapította, hogy az August Förster-cégnek aránylag rövid idő alatt sikerült oly negyedhangu hangverseny- zongorát szerkeszteni, amely a zenei és zon- goraijátszási követelményeknek teljesen meg­felel és elvben zenetörténelmi szempontból fontos technikai megoldást is hozott, amely a negyedhangu zene további fejlődése szem­pontjából épipen olyan fontossággal bir majd mint annak idején a Werkmeister által szer­kesztett féihangu zongora. Az iskolaügyi mi­nisztérium Eörster első negyedhangu zongo­ráját az állami zenekouzervatóriuim számá­ra megrendelte. Masaryk elnök ebből a cél­ból 25,000 koronát adományozott. — (Öngyilkosság.) Nagyszombati tudó­sítónk jelenti: Sivár Júlia 37 éves munkás­asszony lugkőoldatot ivott. Eszméletlen álla­potban beszállították a nagyszombati me­gyei kórházba, ahol rövid kínlódás után meg­halt. Tettének oka ismeretlen. — (Eljegyzés) Néhai Esterházy János gróf cs. kir. kamarás és neje, Esterházy Já­nosod grófné szül. Tarnovszka Erzsébet grófnő fia, Esterházy János gróf eljegyezte néhai Serényi István gróf és neje, néhai Se­rényi Istvánná grófné szül. Vásorikeöi Zichy Aglae grófnő leányát, Serényi Lívia grófnők SuHfutf weszi* az a kereskedő és iparos, aki nem keresi föl idejekoián hirdetésével Imi nagy eredményt akar éléi ni u P. Pf. H. pünkösdi szénnél mert nincs Szlovenszkóban és Ruszinszkóban magyar, aki azt ■em ©Iwmssíb. SZÍNHÁZ ÉS ZENE Parsifal a budapesti Operában — A P. M. H. eredeti színházi tudósítása Budapest, junius 2. A nagy Grál Wagner Riohard leikéből eljött most ide, hagy csudálatos Krisztushitét magyarul énekelje közénk. Átujult a májusvég! abnormális kánikula a nagy júniusi napra és a mozdulatlan délutáni for­róságban hatalmas ünnepi tömeg zsúfolódik az Andrássy-uti palota kapui magé. Kocsik, autók végtelen sora gurul fel a szfinksz-szobros fogadó- kapuhoz lassú tempóban, ahol az Opera sulykos- szakállas, díszbe *kényszeTÍtett portása csattanba föl és be a jármüvek ajtócsukóit. Csurog szegény­ről az izzadás. Az Andrássy-ut forgalma pediig megbillen. Az úttesten talán éppen Londonra vagy Newyoríkra emlékeztető torlódás van már félórája legalább. A foyer is ünnepi. Teli van fényűzőn óit ózott asszonnyal főként, akiknél pompásabb divategyüt­test a szenzációs párisi bemutatóesték se láthat­nak. Nem csoda. Erre a premierre kerek egy esz­tendő óba készül Budapest és erre a premierre r— milliós helyárainál fogva is — csak a legfelsőbb gazdasági jómód juthatott el. Tíz perccel öt óra előtt megszólaltak az ösz- szes hivócsenigők és pontban öt órakor felcsendüli a szent muzsika az elsötétített zsúfolt nézőtér me­leg levegőjébe. Aztán szétszaladt a függöny és... ... hajnailhasadás van. Az öreg Gurnemanz lo­vag óbresztgeti az erdőtisztáson alvó apródokat, kik közül kettővel elmondja a reggeli imát, majd elmennék a szegény Amfortas király sebíürdőjét készíteni, akit a varázsló Klingsor dárdája sebzett meg, hogy az átkozott Kundry karjaiba dőlt sze­relemért. Kundry, akit Krisztus átkozott örökneve­tővé, mert ’ fclfeszitésekor kacagott szenvedésein, bűnbánóan zarándokol most Amfortas elé, hogy a szent dárda sebére gyógyító irt hozzon. Elfogadja a király a balzsamot, de eszébe jut ekkor, hogy nemrég ima közben látomása volt és a jelenség azt jósolta neki, hogy sebét csak a „balga szent*4 gyógyíthatja meg. Fél a kapott balzsamtól, azt hiszi, hogy látomása a halál gyógyítását jósolta ős Kundry a halál követe. Ám kis öntusa után el­fogadja az irt végleg és mindenbe belenyugszik. A szent tókörnyék áhitatos csendjét most zaj borzolja fel. Valaki a hattyúkra vadászik és nyíl­lal cl is talált egyet, amely lezuhant és meghalt. Nagjr kavarodás. Gurnemanz lovag elfogja apród- jai segítségével a vakmerő vadászt, akit előhoz cs megmutatja bűnét: ölni mert a szent tókörnyéken, ahol csupa szelíd élet lakik nagy harmóniában együtt. A vadász térdre rogy, összetöri ijjáit, vesz- szőit és bünbánattail kér megbocsátást. Gurnemanz lovag aztán kikérdezi származása felöl. De ő sem­mire se tud válaszolni és igy Kundry beszéli el helyette, hogy Gamuretnek fia az ifjú, aki hősi harcban esett el még gyermeke születése előtt. Az anyja pedig balgának nevelte fiát, hogy meg­mentse az apja sorsától. Gurnemanz boldog lett, mert a balga szentet vélte felfedezni Parsiíalban, akit bevezetett mind­járt a Grál-templomba és magasztos szertartással imádkozott a kegyelmes. Krisztushoz köszönetét. Parsifalt azonban az áhítat és szent pompa nem hatják meg. Gurnermanu észreveszi ezt és kidobja csalódottan a templomból. Klingsor varázsló érzi közeledni feléje az utón céltalanul ballagó elűzött Parsifalt, aki a Grál vá­rából tévedt ide. Kitekint és meg is látja öt. Fel­idézi rögtön a szent mezőn alvó Kundryt, aki ha­talmában van, hogy bájjal, szerelemmel csábítsa cl az ifjút. Erre Klingsor kastélyával együtt elsülyed és a teret hirtelen buja Üget tölti be, ölén ezernyi szinti, dusUlatu virágokkal. Kibukkannak minden­felől a csábító gyönyörű varázslámyck az érkező Parsifal elé, akii azonban eltakarja magát előlük és elkergeti őket. Kundry egyedül marad vele, ka­cag, incselkedik. Parsifal alig bírja tovább a csá- bot, ám egyszercsak sajgó fájdalmat érez, Amfor­tas király dárdaseb-fájdalmát és tudatára jut isteni küldetésének. Erre összetör Kundry is, a földre rogy, elmondja sorsát, a Krisztusátkot, az örök­nevetésre kárhoztatást és Parsifal szent szerelmé­ért esd, amely megváltsa borzasztó szenvedéseitől. Az ifjú erős. Hitében és érzéseiben elzárkózik a könyörgés elől is. Távozni készül a helyről, mi­kor sötéten felemelkedik a szörnyű varázsló, Klingsor alakja a várfalra cs feléje hajítja a szent dárdát A dárda azonban billegve megáll Parsifal feje felett a levegőben, aki megragadja, diadalmas, szent Krisztushitte.1 keresztet vág vele a varázsló felé. Aztán visszaindul utján a Grál-várba Amfor­tas királyhoz. sp Leeresztett sisakkal, fáradtan érkezett meg és leül a forrás mellé. Gurnemanz lovag észreveszi, hozzásiet. Nem ismeri fel Parsifalt, figyelmezteti is, hogy szent helyen jár. Az ifjú erre leveszi si­sakját, letérdel a dárda előtt és imádkozik. Hogy erre a lovag felismerte az elűzött ifjút, elmondja az, hogy hitével küzdött a .gonosz varázsló, Kling­sor ellen, akitől az Ur kegyelméből megszerezte a szent dárdát. Nagy a boldogság. Megmossák és olajjal fel­kenik Parsifalt, aki Krisztus kegyelme nevében keresztvizet hint az eléboruló elátkozott Kundry fejére, amivel megváltja borzasztó bűnétől. Majd áhitatos menetben a Grál-templomba vonulnak. Hozzák Amfortas király atyjának koporsóját és ravatalra teszik. Ott van a király is fájó sebé­vel és kívánja a halált. De előlép Parsifal, meg­érinti a szent dárda hegyével oldalát és átadja a visszaszerzett szent fegyvert. A krisztusi küldetés megnyilatkozását látja mindenki ebben, zugó hal- leluja éneke csendül fel. Parsifal lett a Grál ki­rálya, akinek alakja köré a szent szekrény felnyi­tott ajtói mögül a nagy Grál izzó dicsfénye árad. A muzsika pedig Wagner Richard legszentebb, legünnepibb, legcsodálatosabb alkotása, -amelyről óriási zeneirodalom beszél, tanít... Á rendezés külön szenzáció. Márkus László a mestere, aki sorozatos sikereit betetézte ezzel a Parsifal-szi'npaddal és ott mozgatott nagyszerű alakjaival. A legnagyobb mértékben sikerült új­szerű beállítása, az a mód, ahogy eltér az összes -eddigi Wagner-hagyományoktól. Márkus László pompás éleslátással valóban irreális, időn é-s téren kivül lévő Pa-rsiíailt produkált, amelynek megér- vzékeltetőse különösen a színpadi képekben é.rvé- tnycsül óriási hatással. A Grál-templom egy vég­telenbe úszó lilaaranyos derengés mélyében fek­szik, a szent erdő vonalai pedig csudálatos módon gótikus dómmá futnak össze. Klingsor kertje meg egészen leheletszerű, olyan, amilyent varázslat tüntet elő. A jelenetekben is mindenütt megmutat­kozik a rendezés vezérlő szelleme, ami különösen a csáblányok jelenetében utolérhetetlen. Márkus László nemzet-kincse lett színjátszá­sunknak. Produktumai mindenben vetekszenek a világhíres rendezők alkotásaival. Ez a Parsiíaija pedig uj irányt mutat a mégtovább való szinpadi fejlődés felé, amin-ek igen komoly eseménye a bu­dapesti Opera Parsiíal-előadása. A szereplők is legjavát adták tudásuknak. Szé- kelyhidy mint Parsifal erőteljes, teljes illúziót kel­tő. Kundryt Haselbecik Oliga játszotta ineg kitünően és Szende, Szem-ere meg a többiek is mind kiegé­szítői voltak a nagyszerű ünnepi előadásnak. Radnay Oszkár. (*) A modern cseh dal. A prágai nemzetközi zenekongresszus pénteken délután és szombaton este rendezte a Mozarteumban nagy közönség előtt két részből álló dalciklusát, melyen a modern cseh dal jelesebb reprezentánsait mutatta be. A prágai Dalápolók Egyesülete (Spol-ck pro péstování písné v Praze) egymásután vonultatta fel Förstert, Jeremiást, Kuncot, Kfickát, Jirákot, Vycpáleket, Kallikot, Ziteket, Novákot, Axmant, Vomáckát, Novotnyt, Stépan't és Töméseket, mint a legismer­tebb cseh dalkomponistákat, akik legújabb mü­veikkel igyekeztek a cseh dal mai nívójáról hii képet adni. Smetana és Dvorak indították meg a fejlődés menetét, akik Fibich romantikus dalaiban tehetséges követőre találtak. Nyomaikban tovább­haladva, Janáceken és Ostrcilon keresztül a mai dalszerzők eljutottak arra a nívóra, amelyen a cseh kritikusok véleménye szerint méltán megáll­ják helyüket -a külfölddel szemben. A hangverseny első napjának egyes számai között Försternek Rabindranath Tagorc verseire Írott dalai keltettek maradandóbb hatást, a tónusok színező mélysége és fordulatteljes ritmikája következtében. Nagy­szerű interpretálóra akadtak Cerná Valéria asz- szonyban, kinek hangtisztasága és a felsőbb re­giszterekben is megőrzött bársonyossága nagyban hozzájárult a sikerhez. Rajta kivül Katiik szoprán-, hegedű- és zongoraciklusa váltott ki a hallgató­ságból nagyobb lelkesedést, Gerná asszony. Novak és Solc előadásában. A második napon Vomácka „1914“-gyel elnevezett dalszámai tűntek ki, me­lyeknek „Megsebesülve*4 cim-ü részlete volt nagy­hatású; a dinamikus háttérfestés és érzelmi elmé­lyülés szépen jutott benne kifejezésre, aminek ér­deme nem kis mértékben Wurser tiszta tenorjának tudható be. A második nap zongora-kíséretét mind­végig Stépán dr. szolgáltatta nagy hozzáértéssel. Gerö Dezső. Milyen idő lesz holnap? Nyugaton: Változó, esőre hajlamos idő elénk nyugati széllel. Keleten: Átmenetileg rosz- szabb, zivataros, hűvösebb idő. i (*) Forrai Olga a nemzetközi zenei ünnepsé­gen. A prágai nemzetközi zenekongresszus ma délelőtt a Mozarteumban végre a némeit zenének is adott alkalmat, hogy az összegyűlt nagy és dí­szes hallgatóság előtt magas színvonaláról tanúsá­got tegyen. Az Uj Zene Nemzetközi Egyesületének német alosztálya gyönyörű előadásban számolt be különösen a fiatalabb zeneszerzők: Schulho-ff, Ull- mann, Weigl és Fiuké kompozícióival a csehorszá­gi mai német dalköltészetről. Frenetikus hatást váltattak ki Ullmann dalai, melyekben a zenei im­presszionizmus a romantikus melódiával ölelkezve, brilliáns módon szereztek érvényt az ó-német köl­tészeti motívumokkal tarkított daloknak. Forrai Olga, a német színház magyar művésznőjének éne­ke mind bársonyos melegségével, mind tökéletes technikájával és zenei intelligenciájával az elérhe- . tő legnemesebb művészi produkciót nyújtotta. ; Fiuké hegedű-, zongora- és csellotriója, melyet a prágai német Zene- cs Képzőművészeti Akadémia tanárai: Schwejda (hegedű), Alt (cselló) és Langer (zongora) adtak elő, a technika és a bravúros hangszerelés hihetetlen magasságán áll. G. D. (*) Két uj magyar darab. Budapestről jelentik: A Nemzeti Színház következő évadjára eddig két magyar színdarabot fogadott el előadásra Hevesi Sándor. Pékár Gyula uj színmüvén kívül, mely csak azért maradt le az idei műsorról, mert- szer­zője nem fejezte be idejére, Somogyi Gyula Dosto- jevski Kanamasov tesWérek című világhírű regő- nyéből készült szinpadi átdolgozást választotta ki előadásra Hevesi Sándor a csapatosan beérkezett magyar színdarabok közti!. (*) Magyar énekesnő a prágai operaházban. A,z Esti Kurír írja: Ba-ksay Judit, a nagyváradi színház tagja, a prágai operaházhoz szerződött. Baiksay Judit a vidék egyik legismertebb színész­nője és leánya a nemrégiben elhunyt Gyöngyi Izsónak. (*) (Molnár Ferenc Parisban.) Junius elején Molnár Ferenc Darvas Lili és Tarnay Ernő rende­ző társaságában Párisba utazik, ahol néhány héten át a francia szinpadi irodalom termékeit fogják ta­nulmányozni. roODAIOPUs MÍTOSZÉT Képkiállitás Beregszászon Beregszász, junius 2. A Beregszászi Irodalom és Mtipártoló Egye­sület május 25-én rendezte első mükiállitását a Ber-egvármegyei Kaszinó nagytermében. Másfél- száznál több olajfestmény került kiállításra. Vala­mennyit Kabáczy Viktor dr., az egyesület agilis választmányi tagja, szedegette össze harmincöt magángyűjteményből, Haba Ferenc reálgimnáziu- mi tanár és Vincze Hugó, a beregszászi kereske- - dök egyesületének elnöke segédkezesd vei. A kiál­lítás célja volt napvilágra hozni a magántulajdon­ban lévő modern képeket, hogy megtudják, kik a művészet szerelmesei, kik azok, akik lelki szűk- j ségnek tartják lakásaiknak művészi képekkel való díszítését. t A kiállításon már az első napon száznál több érdeklődő jelent meg, ami azt mutatja, hogy az egyesület elérte célját: a művészet iránt való ér- l deklődés felkeltését. | A kiállítás legszebb darabjai: Mousson, Edvi- } Illés, Glatter, Csók, Erdélyi, Szontágh, Neogrády, j Csordák, Ijjász, Spányik, Berkes, Tölgyessy, Gra-.] bovszky alkotásai. Helyi piktorok képei nem sze- | repeltek a kiállításon. Úgy tudjuk, külön kiállitá- , són fognak bemutatkozni. I Minden dicséretet megérdemel Kabácz Viktor i dr. a kiállítás ilyetén való összeállításáért, de di­cséret illeti meg a Beregszászi Irodalom- és Mii- pártoló Egyesület vezetőségét dr. Benda Kálmán- néval az élén, hogy vezetése alatt az egyesület rövid időn belül már a harmadik ízben ad figye­lemreméltó életjelt a magyar kultúra terjesztése terén. GOOOOGOOGOGOOOOOOGGOGGOOGGGGOOOG iszfadlnka ifildés fial § Morgyór és tíaíorániüáz o o ajánlja szolidminő- § G ségü gyártmányait. o o Hassa. Szepsi-hörfit 32. sz. © O Alapítva 1865. § G G OOOGOOOOOOGOOGGGOOOGOOOGOOOOOGOO ÖOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXX3GOCXXXXXXX) Hiúm Emmmv | Cluj-Kolozsvár, MonoÉri-út 33. (Calea-Mocilor) | Szállitoh elsőrendű fehér g f ar ií d erdélyi jár mos ökröt §

Next

/
Oldalképek
Tartalom