Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-19 / 137. (585.) szám

Csütörtök, junius 19. MAwiMwmmm Ábécé Utolsó levél, utolsó üzenet, utolsó sóhajtás és utolsó szerelem, ezt már mind vé'gigéítean 6s lát­tam elmenni egy havas reggelen az utolsó vona­tot is... Utolsó: ez mindig elpattanása és elszaka­dása valami élő idegnek még akkor is, ha utolsó fájdalomról és szenvedésről van szó. Utolsó: ez mindig iái, szép és a lélekkel közös valami, szebb és kedve se bf> mint az első, ami mindig ügyetlen, félénk, félszeg és próbál­kozó. Utolsónak lenni egy sorban a legnehe­zebb és légióiéin előbb, mert arra kell számítani, hogy ha kidől mindenki elölről, akkor az utolsó­nak kell a diadalmas és a győzelem mámorától íelállatosodott erővel szembe állani. Utolsót iélegezni mindig jó lehet* mert kirepül magából az emberből a legszebbet, a leglenyügözöttebbet, a legérzékenyebbet: útjára engedi a lelkét... gün. Levél a Ehmaparfról Minden titkoknak asszonya — A Prágai Magyar Hírlap budapesti riportja — — Dénes hazaérkezik.) Félhivatalos je­lentés szerint Benes a népszövetségit tanács­üléséről szombaton érkezik vissza Prágába. — (Eszterházy Lujzát szabadlábra he­lyezték.) Pozsonyi tudósítónk jelenti: Esz­terházy Lujzát, aki nyolc hónapig volt a pozsonyi ügyészség fogházának lakója, ma szabadlábra helyezték, mert az ellene mes­terségesen összekovácsolt vád összeomlott. — (üj közjegyző.) Az igazságügyi mi­niszter Heretik Antal ér. trencséni törvény- széki bírót rozsrryói közjegyzővé nevezte ki­— (A pozsonyi keresztényszocialista párt rokkantosztályának gyűlése.) Pozsonyi tudósitónk jelenti telefonon: Tegnap este 6 órakor volt a pozsonyi keresztényszocialista párt rokkantosztályának nagygyűlése, me­lyet Lelley dr. elnöklete alatt a Katolikus Körben tartottak meg. A csatlakozásra fel­szólító, nagyhatású elnöki megnyitó után a tisztikart választották meg. Ügyvezető alel- nök Kaiser Gyula lett­— (Prónay Pál ügye a rendőrség előtt.) IB uiéapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: A VIII. kerületi kapitányságon Batitz .Gyula: rend őr,tanácsos ma tárgyalta Prónay Pál ügyét, akit katonai részről feljelentettek, mert hivatalos beadványaiban még most is az alezredes elmet bitorolta. Amidőn a tárgy áfás bevégezíéíve.1 a rendőr tanácsos n arasz-talö Ítéletét Prónay előtt ki .akarta hirdetni, ez az előtte lévő akt ácsomét indu­latosan1 az asztak* vágva tiltakozott a szerinte igazságtalan ítélet elfogadása elten és még mielőtt kihirdethették volna az ítéletet, eltá­vozott a rendőrség épületiéből. Az ítéletet órásban fogják vele tudatni. Lend'vay István nemzetgyűlési képviselő ez ügyben inter­pellációt jegyzett be. — (Interparlamentáris kereskedelmi konfe­rencia lesz Brüsszelben.) Az idei, a sorrendben tizedik interparlamentáris kereskedelmi konferen­ciát Brüsszelben fogják megtartani junius 23 és 2ó.-ika közt. A konferenciát, jubiláris jellegére való tekintettel, .a szokottnál díszesebb ünnepélyes keretek között tartják meg. A konferencia- foglal­kozni fog a nemzetközi áru- és pénzforgalom nor­málissá tételének* a részvénytársaságok nemzet­közi egységesítésének, a szabadalombejelentések (■prioritásának, a tengerjog nemzetközi egységesí­tésének és más aktuális problémáknak a kérdé­sével. — (Mednyánszky Imre sírjának megrab- lója.) Junius 11-én megjelent ilyen című hi- rlinkre értesítik lapunkat, hogy a sirrablók a Iwlttestet épségben hagyták, sőt az ujjún lévő jegygyűrűt sem vitték el. Ruháját mellén föl­gombolták, ami azt bizonyítja, hogy pénz után kutattak. Csak közönséges sirrablás le­hetett a gonosztevők szándéka, mert Med- nványszky Imre .az egész vidéken rendkívüli tiszteletiben állt, a nép minden rétege szerette. — (A hatóság a holabdarendszer ellen.) Az utóbbi időben erősen elterjedt az úgynevezett hó- labdarendszer, mely a fogyasztók számára annyi­ra káros, hogy még 1922-ben az akkori kormány rendeletét adott ki ellene. Főképpen cipő- és tex­tiláruról van szó. A közélelmezésügyi miniszté­rium illetékes tényezői megtették a kellő intézke­déseket* hogy a lelkiismeretlen kufárokat és azok cinkosait megbüntessék. — (A mai esedékes tözsdés-fcotrány.) Buda­pesti szerkesztőségünk ielenitU Zeuraer János volt bankigazgatót, jelenlegi tözsdebizományost, 300 millió reábizott pénzösszeg elvesztése miatt le­tartóztatták. Budapest, junius IS. Az asszony, az éneklő Duse, átkelt az Óceá­non, hogy szépségének diabólikus varázsával vá­gyak feneketlen mélységeibe taszítson s hangjá­nak ezüstbezengő csengésével pedig szférák mér­hetetlen magasságaiba emeljen mindeneket, akik körülte élnek és ellobognak s akik az ő diadalmas művészetét hallják és élvezik. Az asszony* a grande comoedienue újra itt van közöttünk s hajá­nak arannyal átszőtt palástja talán még illato­sabb, testének, ennek az élő alabástromszobornak mozdulatai talán még plasztikusabbak s hangjá­nak, ennek a csengő ezüstharangnak csilingelőse talán még üdébb és éteribb, mint volt azelőtt. Az asszony, ez az egyedülálló tüzes kornéta — aki a müvészélet és az életmüvészet örök bolyongásai­ban ma egyik, holnap a másik világrész fölött szikrázza szét isteni tehetségének káprázatos tűzijátékát — újra a mienk. És Budapest, ez az őrjöngésekben és fájdalmakban elfásult főváros, nj máglyákra gyulád, mikor álmokból szőtt alakja megnelenik a mámorban rivalgó rivalda előtt. Én azt hiszem — tisztelt Szerkesztő Ur —, hogy Jeritza Máriát hiába nevezzük éneklő Dnse- rrak, női Carusonak, grand comoediennek, minden­nek* mindennek, ami szépet, csodásat és művészit jelent, mert ezekkel a jelzőkkel sohasem fogjuk megfejteni az ő színpadi egyéniségének lebilin­cselő varázsát, amelyik mint egy delejes szív mágneses lüktetéssel vonz mindenkit örökre ma­gához, aki az ö hangjának bűvös zenéjében és mozdulatainak vonagló ritmikájában gyönyörköd­hetett A jelzők — tisztelt Szerkesztő Ur —, me­lyekkel a kritikusok hódolata és a szerelmesek cpekedése sugározta körül, vagy nem találók, vagy nem tökéletesek. Mert Jeritza Mária nem női Caruso nem éneklő Duse és nem a grande co- medienne* Jeritza Mária -nem más, mint Az Asz- s z o n y, az örök asszony, az igazi — Az Asszony, aki szerelmes sóhajjal suhan be a szobánkba s az asszony, akiért korbácsolt .vágyakban ébredünk. Az asszony, ki el nem csókolt csókok tüzes sze­kerén tűnik el s az asszony, aki lelkünk kinyiló ablakain át mint májusi illatzuhatag omlik az éle­tünkbe. Az asszony, a szerelmesen csicsergő s az asszony, a gyűlölve eitaszitó. A fény és az ár­nyék, a csók és a tőr, a tűz és a jég, az angyal és az ördög, az. ég és a pokol. Az asszony, aki az egyik percben gyönge Siegelinde* a másikban őr­jöngő Santuzza. aki ma Qretchen ábrándos leiké­vel tekint reád s holnap Tosca hisztérikus tőrét döfi beléd. Az asszony, akinek az egyik pillanat­ban imádott Cavaradossik vagyunk, a másik perc­ben gyűlölt Scarpiák. Az asszony, egy mélységes misztérium örök Pythiáia; az asszony, aki ott tró­nol háromlábú székén vonagló szivek fölött, — az asszony- aki nemzetéért megölte Holofernest s az asszony, akiért Dávid megölte Uriást. Az asz- szony, akinek egyetlen sóhajában ezerszinü álmok hatalmas orkesztruma zendiil s akinek egyetlen mozdulatára világok dőlnek s világok teremnek. iAz asszony, akinek szolgája a szellem s aki szol­gája a szellemnek, az asszony, akiért meghalnak a férfiak s aki meghal egy férfiért: ez Jeritza Mária művészi egyénisége, mikor karcsú* ideges lábaival a dobogóra lép. Jeritza Mária minden szerepében, minden mozdulatában ezt játssza, ezt énekli, ezt moso­lyogja, ezt sikoltja és ezt viszi a halhatatlanság felé: az Asszonyt, az örök* szépséges Asszonyt, akit évezredek elhullott virágaival együtt az ő já­tékában, az ő énekében és az ő szépségében töké­letesített a XX. század raífinált fantáziája. Az ő sikereinek titka azonban mégsem a szépsége, ■mégsem a játéka és mégsem az éneke, hanem egész művészi egyénisége: szépsége, éneke és já­téka együtt, amelyek egy csodálatos harmóniába összeolvadva zengik 'ki magukból az Asszonyt: a szerelem és a művészet örökcsengésü himnu­szát Jeritza Mária lényege nem a sikerből fakadt* hanem a siker termett az ő lényegéből. Az ő lé­nyegéből, asszonyi és művészi egyéniségéből, amelynek természetes attribútuma a szépség, a já­ték és a hang, de ez a három tulajdonság olyan zárt és bűvös egységbe olvad össze benne, hogy egyiket a másiktól sem megkülönböztetni, sem el­választani nem lehet. Ezért mondhatták róla* hogy az énekével játszik és a játékával énekel. Ezért Írhatjuk róla, hogy nem azért játszik, mert tud, hanem azért tud, mert játszik. És nem azért éne­kel, mert hangja van, hanem azért van hangja1, mert énekelni akar. Mert az ő éneke nemcsak hangszálaiból és az ő játéka nemcsak az ideg­rostjaiból hajt ki, hanem egész testéből és egész leikéből. A teste és a lelke egész egyénisége su­gározza ki magából csodálatos szíván/ányszinek- ben a szépséget és a mámort, a játékot és a dalt, amelyek Siegelinde halk panaszában, Santuzza forró szerelmében. Thais elomló megtérésében és Tosca, a szőke Tosca szenvedélyének drámai vi­harzásában örökké felejthetetlenné és örökre utá­nozhatatlanná varázsolják ezt a zengő Vénuszt: minden titkoknak asszonyát. Kemechey László. — (Hitvesgyilkosságért kétévi fegyház.) Besztercebányai tudósítónk irja: Sztrancsik Zsig­mondi újbányái szabómestert hitvesgyilkosság miatt vonta felelősségre a besztercebányai es- küdtbiróság. Sztrancsik a múlt év november 19.-én ieleségét, Vozál Ilonát, kivel rossz házaséletet élt, agyonlőtte, majd forgópisztollyal magára lőtt. Az asszony meghalt, a férj azonban felgyógyult sérüléséből. Az ügyészség hitvesgyilkosság bűn­tettében kérte bűnösnek kimondani a szabómes­tert Az esküdtek verdiktje alapján a bíróság két évi íegyházra ítélte Sztrancsik Zsigmondot. — (A mezőkövesdi hímzéseket törvényes vé­delem alá helyezik.) Budapestről jelentik: Soldos Béla dr. borsodi főispán akciót indított a mező­kövesdi matyóhimzés megmentése érdekében. A leghíresebb magyar népművészeti háziipart ugyan­is tönkreteszik a silány matyóutánzatu hímzések­kel. Soldos főispán ezért a mezőkövesdi (matyó) hímzés megjelölést szabadalmaztatni fogja és ez­zel egyidejűleg külföldön tizenhat államban is szabadalmaztatni fogják a mezőkövesdi >,matyó" nevet. — Ezt az üdvös akciót ki keltene terjesz­teni ,az összes magyar népművészeti termékekre, mert külföldön a legtipikusabb magyar motivumu -háziipari produktumok idegen elnevezéssel kerül­nek piacra. — (A kéményseprők szervezkedése.) Nyitrai tudósítónk jelenti: A kéményseprősegédek julius 5 és 6.-án tartják Nyitrán országos kongresszu­sukat, melyen kimondják a pozsonyi központtól való elszakadást és a nyitrai központ megalakítá­sát. A kéményseprők szervezkedése a pozsonyi központtal szemben táplált elégedetlenség ered­ménye. — (Egyházi ünnepségek a jászóvári szé­kesegyházban.) A jászói és jászóvári egyesült férfikarok vasárnap, junius 22-én a jászóvári székesegyházban az urnapi szertartásokkal kapcsolatosan a következőket éneklik: Alth: Ecce Sacerdos magúns. Iníroitus, Sequentia és Communio a Premontrei Gradtiáléból or- gonakisérettel. Geller V., op. 14., Mise szent Lőrinc tiszteletére, orgonával. Credo Lorenzo Perosi szent Károly tiszteletére irt miséjéből. Fölajáruláskor Spiíka L. T.: Antiphona ad Of- fertorium „Sacerdotes Domini“. Körmenet alatt: ITaller, op. 59a. 6., Verbum supernum. Claudio Casciolani: Panis angelicus. Síéin: Sacris solemniis és Noctis recotiíur. Haliéit op. 59a, 2., Tantum ergo, Gemtori. — Kedden, junius 24-én a jászóvára székesegyház védő- szentjének, Keresztelő szent Jánosnak ünne­pén pedig ezek kerülnek előadásra: Thielen: Ecce Sacerdos mágnás. Hohncrlern. op. 24. jelzésű miséié. Fölajánláskor Griesbacher, op, 57., 20., Justus ut pafma. Introltus, Gradtiale és Communio a Premontrei Gradualéból or­gonák isér ettek A vezényletet Hermánn Egyed dr. premontrei kanonok, főiskolai tanár és Spilka Lőrinc Tibor premontrei kanonok, szé­kesegyházi karnagy látják el. — (Lóverseny és Iódijazás Zsigárdon.) Zsigárdi tudósítónk jelenti: Junius 22-én Zsi- gárdon galopp- és ügetőversenyt rendeznek. A nagyszabású sportünnepélyre lerándulnak a brünni állatorvosi főiskola növendékei s résztvesz azon a pozsonyi helyőrség tiszti­kara is. Az érkező vendégeket Vágsellyéről különvonat viszi Zsigárdra, ahol a képviselő- testület lovasbandériummal fogadja őket. Délelőtt 9—12 óráig Iódijazás, délután 2—4 óráig galopp, 4—6 óráig pedig ügetőverseny lesz. Díjazásra hatezer koronát fordítanak aranyban. A versenyek után reggelig tartó gazdabál lesz. — (Harmincötezer kivándorló kérvénye re­ménytelen.) A népjóléti minisztériumban harminc- hatezer amerikai útlevél kiállítása iránti kérvény halmozódott föl. Az amerikai kivándorlás uj rend­szere e hó 30.-án lép életbe s e rendszer alapján a csejh-szlovák köztársaság terül étéről évente csupán ezer egyént engednek be az Eszakameri- kai Egyesült Államokba. A népjóléti minisztérium illetékes tényezői ezért úgy határoztak, hogy első sorban azokat részesítik előnyben, akik még az. elmúlt esztendőben kaptak útlevelet és azokat az asszonyokat és gyermekeket, kiknek férjük, ille­tően atyjuk már Amerikában tartózkodik. Nyári virágrege Csendes* aranyozott nyári estén elszomoro­dott a sárga rózsa. Fájt a lelke, sirt a reggeli harmatból a szirmok tövében megmaradt könny­csepp, nem hallotta, hogy aranyháto bogár züm­mög a szomszéd rózsalevélen, nem érezte, hogy az este csókolni tud s hogy ez a csók örö­met és boldogságot ad. Egy csendes aranyozott nyárs estén észrevette az első sárga hajszálnyi síkot a legszebb, legbujább szirmán: a hervadás szomorúságát. És ettől az estétől kezdve zoko­gás volt az élete. Tudta* hogy elérkezett az életnek ahhoz a feléhez, ahonnan lefelé sülved minden nap, tudta, hogy nemsokára belepusztul a földbe szintiéi, illattal, élettel együtt... És egy csendes aranyozott nyári estén elsétált mel­lette egy asszony: színes virága az életnek és letépte a sárga rózsát. Az egyik virágot meg­szabadította a tövön hervadás kínos haldoklásá­tól egy másik virág, akinek még nem fái a fia­talság vége s aki még álmokat Iát a két élő szemével. E csendes aranyozott nyári estén boldog volt két virág. Egyszer yoU — rege volt. ta. — (Vigyázzon a szemére.) Ha jó szem­üveget akar, küldje be orvosi receptjét, vagy régi szemüveget Bemhacker Samu optikai intézetének, Praha, II., Porié 29. I. Pontos ki­vitel legolcsóbb áron. Színházi látcsövek, lég- sulymérők állandó raktára. Magyar levelezés. Ü5$z®s!iyi®m! * Elviselhetetlenek az emberek, Asszonyom! AHg írok egy pár j "lör hete Magának és már kezdik ta- £ lálgatni a szimatolás mesterségét I űző kollegák, hogy kicsoda Maga, hogy hívják és hol lakik. És ^ pletykálnak a szomszéd asztalnál mk ____ ülő lánynak, aki esténként , most a |||\ divatos fekete selyemköpenyben jelenik meg a feketekávéhoz, ar- ról, hogy gliu-től óvakodjék* mert ellesi a toafet- titkait és megírja egy asszonynak, akit érdekel a divat és az irás. Ez a lány a „rokonszakmából'1 való. Táncosnő. Mi a sza,vakat és a lelkünket tán­coltatjuk a publikum előtt, ö fantasztikus mozdula­tokkal libeg, de amíg mi a háromesztendös eső­kabátunkat küldjük a pneerájba és abban éljük át a nyár pityergős hangulatát* addig neki minden hónapban uj kabátja van, most matt fekete selyem­ből készült, sziikuüu, egyenes vonalú és belül szí­nesen bélelt. Ez most rendkívül divatos. Asszo­nyom. Általánosabb, mini a hermelin fürdőruha, melyet Amerikában kaptak föl* de még nem any- nyiria általános, mint a nyakbakötöti kendő, ami kezd kimenni a divatból. A fekete köpenyhez jól áll a monokli a hölgyek szemén. Cso-daláíosan változik a világ. Azelőtt a gavallérok hordtak monoklit, most az asszonyok és lányok kezdik, azelőtt a diplomaták hordtak szarukereíes szem­üveget, most a gavallérok hordják, azelőtt a kii?- politükusok láttak tisztán a nagy politikában, most ők se látnak... baj van a szemek körül is, Asz- szonyom, cs$ak a Maga szeme szép még mindig, meleg és könnyes, mikor kacag és úgy fáj az em­bernek, ha messzi van tőle és nem nézhet beléje. giin. — (Bírósági kinevezések.) A kormány Su- sicky Lipót dr. járásbirót a trencséni járásbíró­sághoz* Tetour János dr.-t a pozsonyi, Kort Fe- .renc dr.-t a vágsellyei, Őtajgr Ferenc dr.-t a tren­cséni, Rális Antal dr.-t a bánóéi, Suchy Vladimírt a liptószentmifclósi, Jun Staniszláv dr.-t a tren­cséni* Stefi Ferencet a csacai, Turinszky Antalt a nyitrai, Lindner Frigyest a korponai, Zajicek Bo- hurrrilt a kassai, Eisner Ottó dr.-t az alsóvereckei, Blaha Ottokárt a munkácsi* Karczagi Lajost a fe­ledi, Valló Teodor dr.-t a rimaszombati és Po- niczky Gyula dr.-t a kassai járásbírósághoz járás- birákká nevezte ki a VIII. fizetési osztályban. — (Egy amerikai egyetem kötelezővé tette az úszás tanulását.) Párisból táviratban jelentik: A Newyork Héráid párisi kiadása jelenti, hogy az amerikai szirakuzai egyetem tanácsa elhatározta, hogy csak annak a végzett hallgatónak ad diplo­mát, aki uszni tud és aki a- kötelező életmentés valamennyi fogását, szabályát ismeri. Az ameri­kai egyetemeken tudvalévőén nagyon rendszere­sen művelik a sportot. Az olimpiai versenyzők túl­nyomó része az egyetemi diákok közül kerül ki. Azonban ez az első eset* amikor valamely ameri­kai egyetem tanácsa hivatalosan hoz szabályt a sport művelése érdekében. — (Szatir a pozsonyi Ó-ligetben.) Pozso­nyi tudósítónk jelenti telefonon: A pozsonyi Ó-ligetben napok óta egy titokzatos egyén rejtőzik, aki abban leli örömét, hogy magá­nyos asszonyokat támad meg. Több feljelen­tésre most megindult ez ügyben a vizsgálat. Azt hiszik, hogy a titokzatos szatir — egy szabadságon levő postaaltiszt. —¥ ii íIs m 9i | E orcegiánsSllárnax^ ftépvúeíete és fötevaSkata fácsj i*íoH*ns*ftó és Ppdkarpatfslco Rm*s M kávéházi <fe® berendezések. KM OETAML. gFgfe-iatfcca 59 ===== Mo$ice - Kassa ===== ........................................5>$» ||

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom