Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-19 / 137. (585.) szám

ÍS r » Csütörtök, junius 19. , SfifíÁ(?AT f Jl™us k© 16-án nyolc napra közszemlére teszik ki a választói 1^1 liliá WÍSSÖÍwmIí1|#Í%» névjegyzékeket. Faji, nemzeti és magyar becsületbeli kötelessége minden magyar választónak, hogy meggyőződjék róla, benne van-e a választék sorában. Akit kihagytak, azonnal forduljon jogsegélyért pártjának legközelebbi szervezetéhez. Senki se legyen fajának árulója nemtörődömségével! Úsznak a csallóközi telepesek Az idén nem lesz aratás Saját: tudósítónktól Komárom, június 18. A Csallóközben Rakottyás pusztán, a dió­szegi cukorgyár egykori birtokán volt az első telepítés. Elsőrangú földek, amelyek a gyár mélyszántása, beli terjes növelése mellett tizenkét mázsás termést is adtak. Ezen a cso­dálatos földön települt az első szlovák kó­lóm .a Egész kis város nőtt ki a földiből. Gyö­nyörű eternittel födött házak, minden kő és beton, még az itató vályujc is, sőt a trágyate­lep is betonnal van kiakpozva. Az ablakok­ban csipkefüggöny hirdeti a jólétet. Nagysze­rű lovak, gyönyörű tehenek, igás barmok, a gazdagság sugárzóit ezen a darab földön, amelyet súlyos dollárokon vettek .az Ameri­kát járt telepesek. Most azonban szomorú a Rakottyás, Többszáz holdon viz, csupa víz. A telepesek egymáshoz is akár csónaíkkal járhatnak. Nem lesz ott termés semmi, de semmi. Ezeknél •learatott a talajvíz, meg a sok eső. Rakottyás a Csallóköz legmélyebb része, a viz megáll rajta és a föld meg nem emészti a sok vizet, amelynek lefolyása sincsen semerre. A telepesek most egymás földje helyett az egymás vizeit nézik. Mert soha' ennyi viz nem volt a Csallóközben, csak árvíz eseté­ben. Az idén nem volt árvíz, de a helyzet ta­lán még rosszabb. A fakadó viz rajta maradt a vetéseken heteken, hónapokon át, Rakoty- tyán még az ősszel is lesz viz. A hegyekhez szokott szlovák földművesek csodálkozva ráz­zák a fejüket, hogy a magyar Kánaán ilyen rossz tréfákat rs űzhet! A rákottyásrakruk mindenük elúszott, de a magyar falvakban is alig lesz termés. Csallóköz szomorú tél elé néz az aratás küszöbén. Rövid táviratok * FokföJd. A délnyugatafrikai választásokon Smüts Nyu- gtüpretóriában kisebbségben maradt. * Washington. Dawes tábornok legközelebb tanácskozni fog Coolidgevel a választási akeóról. Valószínű, hogy Dawes választási körutat rendez, mig Coo- lidge nem fog utazni. * Moszkva. A harmadik internacionále ötödik kongresszu­sa megnyílt * Kovno. Megalakult a szocialista, nép- és demokrata párt tagjaiból az uj kormány Kumenas miniszter­elnöksége alatt. Kiilügym’niszíer: Czernedzki. csepp folyt végig rajta. Szedeiőzködni kez­dett. A másik ur is abbahagyta a nevetést. Szép úri ruhájában odament hozzá s a vál­lára segítette a rőzsecsomőt. — Hogyne látnánk meg, hogyha sir? — mondta jólelküen. — Persze, hogy meglátjuk. De minek is sima? Nem a maga fia ez, aki­nek annyi a baja a szivével. Az öregasszony legyintett: — De az én fiam éppen Hyen volt s a vége az lett, hogy a tóba ölte magát. Éppen ilyen volt... még szebb, mint a fiatalúr, mert nála szebb fiatalember nem volt a világon. Szőke haja volt, egészen világosszőke, mint a len. És a szeme kék ... Megint előbbrehuzta a barna kendő csücskét. — Mladi pán. Azóta nem tudom nézni, ha egy szegény fiúnak a szive fáj. Ne sírjon. Ne búsuljon. És rte hagyja sírni az anyját. Majd én csinálok valami varázslatot. Ide-oda keresgélt az utszéli avar között, aztán tovább ment. a máin a bokrok felé s visszajött, kis lila virággal a kezében. — Itt vád -- mondta —. ez a szerelemfü. Csókolja meg s mondja magában a nevét an­nak az asszonynak, akit szeret. Ma estére, ha az asszony gonosz és csalfa lélek, kigyógyul a szerelemből, ha pedig jó vége lehet a do­lognak, akkor váratlanul találkozni fog vele. Gábriel megcsókolta a kis lila virágot s visszaadta, Páni Hudácska óvatosan beletette a kebelébe, aztán, hátán a rőzsével, megin­dult. Hajlott háttal, lassan lépegetett rövid lábaival, mégis olyan gyorsan haladt, hogy mire Gábriel utána nézett, már nem látta sehol. — Eltűnt, — mondta. Prága, június 18. A P. M. H. beszámolt arról, hogy a rozsnyói állami gimnáziumnak algimnázium­má való degradálása mily széleskörű moz­galmat váltott ki Rozsnyó városában. Nem­csak a város magyar őslakossága, de az odatelepitett cseh hivatalnokok is érdekeik sérelmét látták a miniszter intézkedésében s ezért a város képviselőtestülete memoran­dumban szögezte le a város tiltakozását, küldöttséget menesztett az iskolaügyi minisz­terhez. A küldöttség, melynek tagjai voltak: Róth Ernő biró, Markó János dr ügyvéd, Vorirek tanfelügyelő és Sousedik szolgabiró, továbbá Dobsina és Pelsőc községek bírái, ma délelőtt jelent meg az iskolai minisztert Prága, junius 18. A képviselőház tegnapi ülésén tárgyalta Hlinka mentelmi ügyét, akinek kiadatását ja­vasolta a bizottság Dyk képviselő hírhedt in­dítványa alapján. A vita során Dyk képviselő is felszólalt, aki az ellenzék zajos tiltakozása közben védte a koalíciós többségnek a men­telmi ügyekre vonatkozó álláspontját. A plenáris ülés után az esti órákban a mentelmi bizottság tartott ülést, amelyen Ko- necny képviselő elnökölt. Néhány mentelmi ügy elintézése után Kubis cseh-szlovák néppárti képviselő azt indítványozta, hogy a bizottság a szégyen­határozatokat vonja vissza s újból tárgyal­ja le érdemlegesen. A többség a javaslatot elvetette. Dyk költő a Národni Listyben igyek­szik indítványát megvédeni. Az indítványt azért terjesztette elő, — Írja — hogy ezáltal A legfelső közigazgatási bíróság 16.455— 1923. számú ill&tőségügyi döntvényének a közigazgatási gyakorlatban való alkalmazása óta a Szövetkezett Ellenzéki Pártok szerve­zeteihez, központjaihoz és a Központi Irodához nap-nap után egyre tömegesebben érkeznek a panaszok és a kétségbeesett kérdezős'ködé- sek, amelyekben az illetőség megtagadása — El, — bólintott barátja reá. Egyik sem nevetett. Hátradőlve az ó kőpadon, hallgatva nézték az erdőt. Halk suttogás kelt benne. Mintha a vén fenyők mégis megmozdultak volna most már. Különös baljóslatú szél zú­gott el mellettük. Az ég elborult. Sötét lett az erdőben idefönt, de lent a völgyben még sütött a nap. S egyszerre meglátták páni Hudácskat odalent, amint átvág a tisztáson. Nagyon sietett. — Fél az esőtől, — mondta Gábriel. De j azért még most sem tudott nevetni. A szeme i messzire, messzire tévedt el a fenyők sötét barlangjában. Páni Hudácska pedig szapora lépésekkel ment egyenesen a szép asszony háza felé. Bekopogtatott a konyhába, kihivatta az asz- szonyt és igy szólt: — Kérem szépen, páni velkomozsná, én holnap nem jövök mosni. Itt már el is csuklóit a hangja. — Nem jön mosni? Miért? — kérdezte a szép asszony összehúzott szemmel. Senki sem szereti, ha váratlanul elmarad a nagy­mosás. — Azért — mondta sírva páni Hudácska — mert én nem mosom a ruháját olyan asz- szonynak, aki... aki tönkretesz egy szegény fiatalembert, mint ahogy Zavodzki Mancsa tönkretette az én fiacskámat. — Micsoda fiatalemberről beszél maga, Hudákné? És micsoda ostobaságokat mond? — Arról a szép fiatalemberről beszélek, a doktorné nagyságos asszony fiáról Mek­kora derék szál ember! És milyen okos! Cvikkcres! Mégis ott iil az erdőben a barát­jával és sóhajtozik, az anyja meg otthon sir, mert nirostintás tollat hord a mellényzsebé­helyettesitő Markovics miniszter előtt, aki­nek Markó dr. nyújtotta át a város memo­randumát. A miniszter átvette a memoran­dumot, de nyiltan kijelentette a küldöttség előtt, hogy a kormány a kérést nem telje­sítheti, mert már egy év óta foglalkozik a rozsnyói gimnázium visszafejlesztése és a nagyrőcei algimnázium főgimnáziummá való fejlesztésének tervével, amit annál is inkább meg kell valósítani, mert a magyar kormány a hetvenes években beszüntette Nagyrőcén a szlovák gimnáziumot s ezért Nagyrőcének elégtételt kell szolgáltatni. A miniszter válasza érthető megütközést keltett a küldöttségnek magyar és cseh-szlo­vák tagjai között. a kiadott képviselők maguk kényszerítsék klubkollágáikat, hogy a jelentéseket idejében készítsék el. Kubis dr. két éven keresztül nem készítette el a jelentést s igy ő, Dyk, a koalíciós pártok utasítására állt elő indítvá­nyával. Dyk nyilatkozatához csupán azt jegyez­zük meg, hogy a magyar képviselői klubok nincsenek képviselve a mentelmi bizottság­ban. Szent-Ivány, Lelley, Körmendy képvise­lőknek nincsen módjuk arra, hogy a mentel­mi bizottság előadóját kényszerítsék a jelen­tés elkészítésére, miért azt sem tudhatják, hogy ügyük kinek van kiosztva. Hogy pedig Dyk ur a koalíciós pártok utasítására terjesztette be indítványát, az is igen gyenge mentség, s azzal elárulta azt a nyílt titkot, hogy az államalkotó többség leg­jobban szeretné, ha az ellenzék képviselőit 1 egyáltalán nem védené az immunitást. révén a hatóságok kenye-kedvenek kiszolgál­tatott és anyagi exisztenciájukban megtáma­dott, évtizedek óta szlovenszkói területen lakó családfők,özvegyek és nyugdíjasok ret­tentő helyzetükben a pártok, a képviselők és a Központi Iroda segítségét kérik. A szloven­szkói és ruszinszkói őslakosság eme minden­ben örökké és éjszaka hosszú leveleket szo­kott írni, ahelyett, hogy aludnék. így kezdő­dik a pusztulása a férfiaknak. Előbb bolond­ság, aztán halál. S a kis öregasszony elkeseredetten meg­indult megint az ajtó felé. — Megálljon csak, páni Hudácska, — szólt utána a szép asszony, mert nagyon bán­totta a nagymosás ügye. — Hát honnan tudja maga, hogy én a doktorné fiát tönkre akarom tenni? S már piros lett az arca. Az öregasszony megállt. — Az már más, — mondta. S elővette a virágot. Odaadta. — Ez a szerelemfü. Csó­kolja meg, páni velkomozsná s akkor aztán a második férjével holtig boldog lesz. Adja Isten. A szép asszony nevetett és megcsókolta a kis lila virágot. Amikor pedig Gábriel hazavetődött va­csorára — sietett, hogy az anyja ne aggód­jon és ne sírjon —, ott találta ülni a szép asz- szonyt az édesanyja mellett, kéz-kézben, a divánon. Mcghökkenve állt meg a küszöbön Az asszony lágyün, kedves zavarodottsággal né­zett reá s nyújtotta a kezét, a keblére tűzve pedig ott volt a lila virág. — Minden régi mesét elhiszek ezentúl a mi erdőnkről, — mondta Gábriel az anyjának később, amikor egyedül maradtak. — Az öreg Hudácskára pedig vigyázni kell, hogy jó dolga legyen nálunk, mert ő a Fenyőtoboz-anyóka, anyám! így történt az is, hogy — nyilvánvalóan előkelő pártfogója lehetett — Hudácskánét tette meg a város iskolatakaritónak, pedig nagyon sokan szerették volna megkapni ezt az állást, bizony. vénykozóink és a Központi Iroda minden le­hető eszközt már eddig is igénybe vettek, h-ogy a lakosságot e hallatlan és embertelen jogfosztással szemben védelemben részesít­sék. És megnyugtathatjuk az érdekelt nagy- közönséget, hogy mindnyájan állandóan napi­renden fogjuk tartani e kérdést és a védelem­nek minden eszközét és lehetőségét teljesen ki fogjuk meríteni. Természetesen a közönségnek tisztában kell lennie azzal, hogy védekező munkánkban eredményeket könnyen és gyorsan nem ér­hetünk el. Miután azonban az igazságtalanság és a jogtalanság ebben az esetben annyira páratlanul súlyos és annyira kiabáló, hogy biztosra vehetjük azt, hogy — ha az itteni kormánynak a lelkiismerete nem is mozdul meg, majd segítségünkre fog jönni a külföld nagy közvéleményének lelkiismerete és meg fogja akadályozni ezt az embertelen üldözést és jogfosztást. Akcióink végső sikeréhez föltétlenül szükséges az, hogy az illetékes hivatalos té­nyezők is tudomást vegyenek arról, hogy a nép legszélesebb rétegeit is állandóan foglal­koztatja ez a kérdés és hogy az őslakosság érdekelt százezrei nem hajlandók ezt a jogta­lanságot eltörni. Az őslakosság e legégetőbb életkérdésének megoldása érdekében ezúton kérjük föl az összes városok és köz­ségek képviselőtestületeit, hogy Komárom, Pozsony, Kassa és más városok példájára sürgősen föíiratokaí intézzenek a köztársa­ság elnökéhez, a belügyminiszterhez és a szlovenszkói teljhatalmú miniszterhez. E föliratokban csatlakozzanak Komárom város jogászi alapossággal megindokolt fel­irataihoz és kérjék az államfőtől, hogy a köz­társaság lakosainak illetőségi és ezen nyugvó állampolgársági jogviszonya a Saint Germain en Laye-ban 1919 szeptember 10-én kötött nemzetközi szerződés II fejezete 3. cikkében lefektetett alaptörvény jellegű rendelkezések­nek megfelelően a szerződésben kinyilvánitott jogegyenlőség és igazság követelményei sze­rint mielőbb közmegnyugvásra sziabátyoz- tasselk. A föliratok megszerkesztésénél alapul veendő komáromi memorandumot Alapy Gyula dr. „Az illetőség jogvitája14 cimü s a Komáromi Lapok kiadásában megjelent füze­tében közli szó szerint. A f öli rátok megszer­kesztésének munkájában a képviselőtestületi tagoknak készségesen rendelkezésére állanak úgy az egyes párttitkárságok és pártközpon­tok, mint a Központi Iroda is. Losonc, 1924 junius 18. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzék? Pártok Központi Irodája. Smitb magyarországi főbiztos jelentése genfi tárgyalásairól Budapesti, junius 18. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: Ma jelent meg Smiih főbiztos genfi jelentősének hivatalos kiadása. A jelentés összegezi a főbiztos tárgyalásait, amelyeket minden várakozáson felül sikeresnek jelent ki. A jelentés hat részből áll. Az első rész a szanálási javaslatokat tárgyalja és a Nem­zeti Bank törvénybeiktatásának részleteiről szól. A második rész a Jegybank harminc milliós tőkéjének lejegyzését, ötven száza­lékának aranyban való lefizetését jelenti. A harmadik rész az infláció megszün­tetését ismerteti. a negyedük rész a koliosön, t árgyalások lefolyását, az ötödik a lekötött bevételi jövedelmeket sorolja föl és 123 milliárd 804 millió magyar papirkorona jövedelmet állapit meg, mely összegből a fő­biztos 96 miíliárdot fölszabadított államipénz- ügyi műveletek céljaira. A május, júniusi be­vételek és kiadások egyenlege az állam­kincstár javára 264 milliárd koronát tesz ki. A hatodik részben a kiviteli és behozatali reformokról emlékezik meg. Ez a fejezet a korlátozások fokozatos megszüntetését a tiszt­viselők tizenötezer főnyi létszámcsökkenté­sét tárgyalja. Beszél a korona árfolyamának stabilizálásáról a gazdasági erők szab ad- éivényesüléséről, melyek egymással szerves kapcsolatban vannak. A jelentés végén a fő­biztos legteljesebb bizalmát fejezi ki az újjá­szervezés sikere iránt. Ka más ffaoxxArutfs ti*s.vtosza>t. £«Rirtts<fI Jk&fefességectx«eür *nj tfc&ve&ei is «xerexnir nél fontosabb életkérdésében pártjaink, tör­A is»©ate!ml bizottság nem vonla vissza határozatit Országos álféssogüsiás illetőség Stéráéséüos Felhívás a községi képviselőtestületekhez Az iskolamliiiszíer elutasította a rozsnyóiak Küldöttségét A cseh tisztviselők a rozsayéi főgimnáziumért

Next

/
Oldalképek
Tartalom