Prágai Magyar Hirlap, 1924. június (3. évfolyam, 123-145 / 571-593. szám)

1924-06-18 / 136. (584.) szám

Szerda, Junius 18. * — A júniusi pénztárjegyek prolongációja. A pénzügyminisztérium közli: A július 1.-én esedékes pénztárjegyeket k'vánatra uj pénztárjegyekre cse­rélik be. Az uj pénztárjegyek 6 százalékkal kama­toznak és vagy 1925 julius 1.-én, vagy pedig 1927 julius 1.-én esedékesek és óvadékképesek. A ka­matok járadékadómentesek. A régi pénztárjegyeket 100:100 arányban cserélik be újakra. Az uj három éves pénztárjegyekéit 1925 április 1.-től kezdve április 1—8.-ika közt, julius 1.-én, október 1—S.-ika közt és 1926 január 1.-én felmondhatok. Ezek a pénztárjegyek 1927 jul'us 1.-én felmondás nélkül esedékesek. Azokat a pénztárjegytulajdonosokat, akik a jegyeket az első felmondási határidőnél ké­sőbb mondják fel, a következő engedmények ille­tik meg: Az 1926 január 1.-ig felmondott jegyek­nél 0.5 százalék, 1926 julius 1.-ig való felmondás­nál 1 százalék, 1927 január 1.-ig 1.5 és 1927 julius 1.-ig 2 százalék. — Az esedékes pénztárjegyek prolongációját, illetve becserélését a Csekkhivata­lon kivül a csehországi nagybankok, illetve fiók­jaiknál kell bejelenteni 1924 julius 21.-ig. Az esedé­kes pénztárjegyek készpénzre való beváltását az államadósságok igazgatóságánál (számfejtőség) Prága, vagy vidéken az adóhivatalok utján lehet kérni, még pedig 1924 junius 16.-ikától kezdve. + Magyarország felemelte a kendöbe- hozataíi kontingenst. Budapesti szerkesztő­ségünk táviratban jelenti: A kormány a gyaju-és gyapotkendö toboza (ah kontingenst a kétszeresére felemelte, ami azt jelent' hogy eibböl az áruból 6—6000 kijogramot lelhet behozni az országba. — Ch&mpagner és Cognac helyett — Sekt és Brandy. A to resikedekimiügyi minisz­tériumiban legutóbb értekezletet tartottak az áru származási hely megjelöléséről zsóló törvény végrehajtási módozatairól és ezen az értekezletem elhatározták, hogy julius 8-tól kezdve a belföldi pezsgőt ,.Sekt“ meg­jelöléssel, a belföldi konyakot pedig ,.Bran­dy'u megjelöléssel szabad forgalomba hozni — A gabonavámok és a behozatali illeték. Félhivatalosan közlik: A lapokban ismételten az a hir jelent meg, hogy a lisztbehozatalnál az en­gedélyezési eljárás során 30 koronás kezelési ille­téket szedtek be, amivel végeredményben azt akarták bebizonyítani, hogy a gabonanemiiek meg vannak vámolva. Ezzel szemben félhivatalo­san megállapítják, hogy ez a közlés nem felel meg a valóságnak. A gabona behozatala továbbra 's illetékmentes, mig a lisztbehozatalnál félszáza­lékos kezelési illetéket számítanak föl, ami egy mátermázsánál csupán 1.50—2 koronát tesz ki. A gabona és liszt behozatalánál még nem rendsze­resítették a forgalmi adót. — Javul a gazdasági helyzet Szloven­szkón? Pozsonyból jelenti tudósítónk: A po­zsonyi törvényszéknél! közel egy hónap óta nem történt újabb fizetésképtelenségről, kényszeregyezségről szóló bejelentés. Ebből a gazdasági helyzet javulására következ­tetnek. + A magyar gyapjupiac válsága. Buda­pesti szerkesztőségünk jelentése szerint a magyar gyapjupiac helyzete annyira kedve­zőtlen, hogy az idei tavaszi gyapjuaukciót előreláthatóan nem is fogják megtartani. A magyar gyapjupiacon 2.5 millió kilogram el­adatlan tavalyi gyapjukészletek hevernek, mintegy 5 millió aranykorona értékben. A cseh-szlovák gyárosok a magyar gyapjú ki­lójáért még csak a minap 23 koronát fizet­tek, ma pedig már 18 koronájával kínálják a gyapjút, amely azonban még ilyen .áron sem kel el, mert Németországban az ausz­tráliai és délafrikai gyapjú olcsóbb áron kap­ható. A gazdák viszont az alacsony árak miatt az idei nyírásból még a belföldi szük­séglet fedezéséhez sem akarnak gyapjút szál­lítani. I Romániábél: jjj I J Mtim %mmmw 1 Cluj-Xolozsrör, Itartri-út U-ftÉi-Mr) 8 Szállítói* eisőreiM selíér Ú és R tarifa eniéf p tármos úHi út 8 jjj .RoBnámi4ali4»l: I Miaut EiKfii81 Gluj-Xolozsvár, Moaosfopi-üi 33. (Salaa-Msailor) | Szállítói* eisoreiMia icser Ú és 8 í@rHa erdélyi Sdrsnos úHi íM 8-j- A budai Szécheuyl-vasut Budapesti szer­kesztőségünk jelenti: Walko Lajos kereskedelem­ügyi miniszter junius 27.-ére rendelte el a budai Széchenyi-vasut közigazgatási pótbejárását. A vasút Kugler Mihály mérnök terve szerint a Fe­renc Józsei-hid budai oldaláról a Dunapartról in­dul ki, megkerüli a Sashegy déli lejtőjét és nagy szerpentinákban az Ördög-ormon át a Jókai nyári­lakhoz jut. Innen rézsutosan halad a Béta király ut —Zugliget—Jánoshegy érintésével a Szép Juhász- nég, amelynél elhagyja a főváros területét és Budakeszi, Mária Remete, Hidegkút, Solymár érintése után Ürömnél az esztegomi vasúiba tor­kollik. Szárnyvonalat kap a vasút Kelenföldig és a nagykovácsii széntelepre. + Sáskaveszedelem Magyarországon. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti: A Tiszántúlon év- ről-évre ismétlődik a sáskaveszedelem. Ahol kellő módon z irtásról nem gondoskodnak, ott minden anyasáska után jövőre legalább kétszáz sáska fog jelentkezni A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara megállapította a múlt héten, hogy Karczag hatá­rában nagymérvű a sáskaveszedelem és Karcag városával megállapodás alapján a Debreceni Gaz­dasági Akadémián levő sáskairtó gépeket azonnal kivitték Karcagra és másnap már megkezdődött az irtási munka, amely a karcagi, valamint a szomszédos határokról is súlyos károkat fog elhá­rítani Az eredmények máris jelentékenyek, mert a sáskák igen nagy százalékát sikerült eddig el­pusztítani. Ugyancsak folyamatban vannak a Ti­szántúli Mezőgazdasági Kamara megfelelő intéz­kedései Hajdumegye és Debrecen város területére is, ahonnét szintén több helyről súlyos sáska­veszedelmet állapítottak meg.-j- Magyarország emelkedő gyümölcs- exportja. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az alföldi gyümölcs termelők ezidén 50 szá- zalék'kail nagyobb gyümölcsexportja számí­tanak, mint tavaly. A gyümö Itaste r melők megkeresésére az államavasutigazgatóság rendelkezésre fogja bocsátani a szükséges mennyiségű vagonokat és a gyümölcs szál lit- mányokat gyorsított behervanatkon fogják a határkra továbbítaná oly módon, hogy kü­lönösen Prága és Bécs felé megfelelő össze­köttetést találjanak. A gyümölcsszállitás tari­fáját nem igen fogják felemelni. Hir szerint az idei export 2300 vagont fog kitenni. = Az AHgemeine Verkehrsbank (Bécs) nem fizetésképtelen. A prágai osztrák követség annak közlésére kérte fel lapunkat, hogy az AHgemeine Verkehrsbank (Becs) fizetésképtelenségéről elter­jedt hírek valótlanok. = E héten befejeződik az Osztrák-Ma­gyar Bank fölszámolása. Az Osztrák-Magyar Bank fölszámoló bizottsága hivatalos közlés szerint e héten zárszámadást és jelentést tesz az intézet fölszámolásáról. A fölszámoló jelentésnek csupán az utódállamok számára van jelentősége, mivel a jelentésben részletes kimutatás lesz a koronavalutáért adott kár­térítésről. A felszámolás befejezését nem be­folyásolja az a tény, hogy a lengyel és ro­mán parlament a békeszerződéseket még nem ratifikálták. = Újból passzív az angol külkereskedelmi mérleg. Londonból jelentik: Május hónapban az angol behozatal 122 millió font sterling értékű volt, ezzel szemben a kivitt áruk értéke csupán 70.25 millió font sterlinget tett ki> úgy hogy a külkereskedelmi mérleg több mint 51 millió fonttal passzív. = Románia Magyarországon vásárol cukrot. Budapestről jelentik: A Romániában mutatkozó cukorhiány következtében illeté­kes román körök érintkezésbe lépnek a ma­gyarországi illetékes tényezőkkel, hogy Ro­mánia számára nagyobbmennyiségü cukrot kölcsönképpen kapjanak. Ezt a cukrot Romá­nia természetben adná vissza Magyarország­nak. és árupiac: — Gyenge és üzletiden a prágai termény­tőzsde. A mai tőzsdén meglehetős látogatottság mellett lanyha irányzat fejlődött. Az amerikai ma­gasabb árak nem volak befolyással a belföldi piacra, amelyen a lanyhuló irányzat fokozódott Csak a zab emelkedett két ponttal* még pedig a tervbevett zabbehozatali tilalom m:att. A liszt és a kávé árai nem változtak. A rizs irányzata lany­ha, hüvelyesek és tengeri iránt nem volt érdeklő­dés. A zsír valamivel drágább. Árjegyzések: Manitoba 170—175 ab Tetschen, Rosa Fé 165, rozs 8aMwawwwwBBBBBCT«8MBaBBi»ratsaBiaTOg«a3iaaim8B^ 140—150 (150—155), magyar rozs 155 franko (132), orosz rozs 136 (140)- Burma-rizs 245, Arakán 255, Mulman 330, borsó 2—3.50, fehérbab 2, lencse 5— 6.50, mák 5.25, köménymag 16- határidőre 9, La Plata tengeri 1.45, román tengeri 160 franko, Yel- low 1.36, bugonya 45—55- uj olasz burgonya 185, köles 2.33, amerikai zsir 10.75—11.25 (10 50— 10.80). — Prága realizációkra gyöngyült. A kon­termin fedezési vásárlásait üzlettelenség kö­vette és az árfolyamok az egész vonalon ha­nyatlottak. A devizapiac keveset változott; szilárdabb csupán Milánó és Budapest. Előfordult kötések: Vl/17 'VI/16. 1(123. évi kincstári ntalvány 1921. évi kincstári utalvány 98.79 93.15 Nvereménvkölcsön .............. 85.75 *6 .99 R°/n-os hernházási kölcsön . 97. — 37.50 fPVos lisztkölrsön............... 79.50 8 0.— fi */, Államkölcsön..............----­--.-­Mo rva orsz.-köles. (9t1 vlr 77.— 77.50 Morva orsz.-kö'es 1917 5 • 73.— 7**.— Ura ara város 1917 köles, 7. 95.25 Prácra város 1919 köles. 4 °/o 59.— Brfinn város 19°1 köles fi <*/„--,--­— Po zsonv város- mioköles. 4°/ Prácn városi takrpt. < »/, . 37.R9 *7.50 Osl. vörös kereszt. sorsie^v 43.50 Masrvar öfrtos vörös kereszt--.--­--.--­Ma ervar ielzálorr sors-aorv .-­--.--­Rn danesti Bazilika sorsiegy Aiyárhunk.................. .1 39 0t­390t— Bohemia.........................T .--.--­--. — Cs eh Union Bank ..... t>00 59 399.59 Leszámítoló............................ 337.50 3 99.— Cseh Tnarbank ....... 4:9.­419.50 Prácai Hitelbank ..... 72*.­730.— Szlovák Bank..................... 13 2.— 135.— Zivnostenska ........ 402.— 4:1.— Ansrol-Oslov. Bank ..... 111.— 114.— Osztrák hitel......................... 79.12 3 1.— Bécsi Unionbank. ..... 7^.5* 76.— Wiener Rankv ....... 53.50 5& 50 Jueroslovenska-bank .... 41.50 47.— Nordbahn............................ . 5*13 . — 5850.— Cseh Cukor . ......................... 1112.50 1122. 50 Horvát énkor. ....... 446. ­447.50 Tvolini műtrágya...... 567.50 560. — Kolin- kávé ........ 147.—­145.— Kolini netróleum ..... 242.50 242.— Kolini szesz ........ 1004.— 1005.— Teiipar rt......................... 53 3.— 538.— Első niiseni sörgyár .... 2619.— 2603.— Breitfeld-Danék.................. 4* 0.— 431.— Laurin és Element .... 767.50 Ringhoffer ..... .... 795.— 92.50 Cseh északi szén .................. 17 55.­1760.— Cseh nyugati szón............. 396.— 408.— Alpi ne ............................ 270.50 22 3.— Poldi....................................... 299.— 297.— Prágai vasipar.................. 37 5.­382.50 Skoda .................................... 58,.­583--­Pozsonyi kábel ... ... — .-­~ .-­In wald ................................ 231.­232 50 Prágai oapir..................... .-­—-f- Lanyha a budapesti terménytőzsde irány­zata. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: A mai terménytőzsde irányzata gyenge volt Előfordult kötések: Tiszavidcki búza 330, dunán­túli 322, budapesti rozs 267.5, zab 322, árpa 310, kukorica 285 ezer magyar korona métermázsán- kint-f- Gyenge a budapesti értéktőzsde. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A mai ér­téktőzsdén a vezető értékek ismét gyöngültek. Az üzlet kedvetlen s az irányzat gyenge. Koszt­pénz 0.25—0.50 százalék. Néhány a cseh távirati iroda által nem közölt érték árfolyama ezer koro­nákban: Moktár 203, Törökszentmiklósi 29, Pest­szentlőrinci 70, Osztrák légszesz 660, Részvény- sör 250, Felien 875. A budapesti piac nehézségei szoros kapcsolatban vannak a bécsi és a berlini tőzsde baja val. Bécsben még ma is naponta for­dulnak elő fizetésképtelenségek s az ipari terme­lés is nehézségekbe ütközik a tulmagas munkabé­rek miatt. A budapesti piac nem olyan lanyha, mint a bécsi- azonban más oldalról mutatkoznak bajok. A közönség teljesen kikapcsolódott a tőzsde forgalmából, a spekulációnak pedig n ncsen pénze. Nyomasztó pénzszűke mutatkozik. A kosztpénz­piacon bőséges ajánlat csak azért mutatkozik, mert a tőzsdén fedezetlen angazsmánok nincse­aaaaasiBBKa— Hé, teozáMotei A Prágai Magyar Hírlap ereded regénye. Irta: Komáromi János, (21) Nagyanyáim zsürail keringette a fő-kozák hátát. Először nyöszörgőit a kegyetlen em­ber, mert tenyérnyi foltok voltak a hátán. De ahogy magához jött valamit, a pipáját kérte. S rágyújtván, félkönyőkre hajolva gondol­kodott maga elé . . . Pikor András, miután végighallgatta a szörnyű birkózás részételt, komolyan in­gatta a fejét: — A halállal kikezdeni... Ilyet is csak te tehetsz, Mihály . . . — Jói megfen ekei tűk egymást, Andris­káim, ezt már nem tagadhatom, — bólooga- tott a fő-kozák. — De érvvé lem nem lehet packázni, testvér . . . Pipák ott, nyöszörgőit. Másnap estefelé bezörgetett anyai nagy­apám is: — Dicsértessék a Jézus Krisztus! — Szervusz, — üdvözölte a fö-kozák. Anyai nagyapáim leült az ágy mellé, mert 4. fő-kozák bedrótozott fejjel feküdt még. Jám­bor szóval kezdte most Is: — Halom, hogy valami éjjeli vereke­désed volt. Azt beszélik, a halál állt áz utadba . . . — Az hát! — könyökölt fel a fő-kozák. Jól farbataszitottam párszor. Hegy im beszélgettek volna, anyai nagy­apám azt mondta egyszer: — Igazság szerint azért gyöttom én, Mi­hály, hogy a lelikedre beszéljek. Egyezzetek meg a kasznár úrral . . . — Hogy gondolod te azt, György? — nézett rá megütközve a fő-kozák. Nagyapám sok nyugalom közt folytatta: — Ügy gondolom, Mihály, hogy nem ér­demes ! Ládd, per alatt' vagytok s ne felejt­sük el, hogy az urnák hamarabb szokott í igazsága lenni, mint a magunkfajta ember­nek. — Attul én nem félek, — rázta fejét a rekedt öreg. — Majd mink elbánunk minden­kivel . . . Nem értesz te ahhoz, György. De anyai nagyapám nem hagyta annyi­ba.. Érett meggondolással beszélt tovább a fő-kozákhoz, hogy Brugós kasznár hihető­leg nem huzóenék már holmi egyezségtől, amint azt szavaiból kivette. — Én, — folytatta szelíden — többször kértem már a kasznár urat, hogy engedjen meg méktek . . , A fő-kozák felhorkant: — Mit megengedni? Kinek megengedni? Ejej, György, mit vered az orrod a mások dolgaiba? Hanem anyai nagyapáim még ekkor se állt föl, hogy elmenjen talán. És szerencsére. Mert hosszú rábeszélésre engedni kezdett a fö-kozák. Nagyapáim Így végezte: — Hidd meg, Mihály, nincs szebb az egyetértésnél. Olyan kurta az életünk, mi­nek íorzsalkodnánk benne? Tereld össze az embereidet s terjeszd elő nekik . . . A fő-kozák sok gúnnyal mosolygott: — Ejej, György, hát igy ösmersz te en- gemet? Mi az, hogy tereljem össze a kozá­kokat!? Hát ki vagyok én!? Mi vagyok én? A markomba tartom őket mind! Én szer­zek minden munkát, én adom a tanácsokat, én parancsolok itten, — s fölnevetett, — Nem olyan fából faragtak engemet, György! S nagy fölénnyel mosolygott tovább. Amikor később elbúcsúzott tőle a nagy­apám, abban álalpodtak meg, hogy a fő-ko­zák alkalomadtán fölkeresi Brugóst, ám ad­dig is meghányja magában a részieteket. Valamivel azután Paczal Jóska lépett be. Száratlan csizmája darát kért nagyon, a feje hegyére karimátlan szalmakakp volt felhajiJva. Magatartásából sok fölény su­gárzott. —Hát te hol csavarogsz megint? — rí- pr.kodott rá az öreg. —• A nagyvilágba, mint rendesen . . . S nekidülvén a kemencének, átvetett láb­bal folyatta: —• Azóta bejártam az összes kozákokat. Majd elájultak, amikor megtudták, hogy foj- togatózott Miska bácsi a halállal. Még ha­zudtam is hozzá egy csomót. Az öreg horgadt fejjel nézte a kesely- lábú csavargót. Annyit kérdett aztán: — Oszt mikor gyünnek? — Jövő szombatra mind itthon lesznek. Addigra is jobb egészséget kívánnak Miska bácsinak. — ügy . . . úgy ... — bótongott az öreg. Mert a gondolataival mintha egészen másutt kalandozott volna. Hallgattak. Paczal Jóska valami szivar­véget tolt a hátulsó fogára. Akkor igy kezdte: — Miska bácsi? — No! —• rezzent fel az öreg. — Mondanék én valamit, de csak négy- szemközt, — és rámnézett. — Az unokám előtt beszélhetsz, az már megvan tanítva, Hát mi atz? A csavargó vakart az áJán: — Azi hiszem én, Miska bácsi, hogy ak­kor éccaka nem a tol ál rázta úgy össze ma­gát. Ne tessék úgy rámnézni, nekem is van eszem. Az a disznó Brugós bérelt fel valakit, hogy ropogtassa meg Miska bácsit. Tessék elhinni . . . A fő-kozák maga elé bámult. Hossza, igen hosszú ideig. Ahogy megszólalt, alig is­mertem a hangjára: — Buta vagy, hát világolsz. Akivel én csatáztam, szüzmezteleívcsirpaszon gyött rám, oszt volt úgy másfélöl . . . Hallgass itt nekem, — rikácsolt föl, — mert kihajítalak! Velem nem sokott akárki szembeszállni! Ne pofázz! Paczal Jóska vállat vont. Jött-jött az este: messziről kolompszó szállt. A fő-kozák felriadt s apró szemeit a mezitlábásra függesztette: —■ Kész vagy? Paczal Jóska értette mindjárt, miről van szó. Közömbösen felelt; — Az attul függ, hogy mitiül . . . — Hogy értsem ezt? — fortyant fel az öreg. — Az attul függ, — ismételte Jóska, — hogy mikor látom a fizetséget. Ősztől ígérik. Hej, erre kiáltott csak az öreg! — Takarodjál inét, mert mingyárt ösz- szepofozlak, ha fel tan ál ok kelni a.z ágyból! Cudar piszokja! Hát az én szavam semmi? Oszt ki fal mindig a házamba? Paczal Jóska hebegni próbált, hogy ő nem úgy gondolta, de >az öreg az ajtóra mu­tatott: — Azonnal ki! Majd akkor gyér, Iia toj­ni foglak! Kotródj! (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom